Szolnok Megyei Néplap, 1966. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-07 / 186. szám

Harminc orvos A felszabadulás évében még csak nyolcán voltak. Ma Mezőtúrnak kórháza van, amelyben tizennyolc, a körzetekben pedig tizenkét szakorvos foglalkozik a be­tegek gyógyításával. Az Intézmény egyébként úgy­nevezett kísérleti kórház, i-noi megoldottak, nogy a nővérek túlórázás nélkül dolgozhassanak. Ez nagy­ban emeli az ápolási mun­ka minőségét. A kórházba új, modern műtőt építettek (képünk). A harmadik ötéves tervben tíz munkahelyes rendelő- intézet épül Mezőtúron, amely a szakorvosi ellá­tottságot fejleszti jelentős mértékben. Ugyancsak a harmadik ötéves terv so­rán új véradóállomás is létesül a városban. írta: Hernádi Tibor fényképezte: Nagy Zsolt NÉQY ÉV — SOK SIKER A mezőtúri színjátszók ismertek az egész megyé­ben. Aranykoszorús jel­vény-tulajdonosok, három aranyérmet nyertek külön­böző országos és megyei minősítő versenyeken és amire a legbüszkébb Ber- czeli Gyula, az együttes vezetője, rendezője és lel­ke, hogy a jó kollektíva 174 fiatalt nevelt fennállá­sa alatt a művészire, a szépre, a jóra, a haladó gondolatok befogadására és továbbadására. Négy év alatt mintegy 30 darabot játszottak, bátran vettek elő elfelejtett haladó ma­gyar szerzőket. Sokat játszanak a ta­nyán. Az elmúlt négy év alatt mintegy 150 előadást tartottak azoknak, akiknek más szórakozás alig jut. — Szárazlaposon például egy alkalommal két vontatóval vitték be őket az útról és a nagy sár ellenére telt ház volt. A szép szóért el­jöttek az emberek, hónuk alatt ünneplő cipőjükkel, amelyet csak az előadás színhelyén húztak fel. Jelenet Szepes Mária: Piros madár c. színművéből FAZEKASOK UTÓDAI Badár Balázs neve fo­galom a népművészetben. A nagymúltú mezőtúri fa­zekasság kiemelkedő kép­viselőjének két utóda él és foglalkozik a szép írókás kancsók, köcsögök, fali tálak készítésével. Művei világviszonylatban is elis­mertek, számos külföldi és hazai díjat nyertek. Még talán a városbeliek sem mind tudják, hogy a művelődési ház udvarán, takaros kis parasztházban rendezték be azt az ízléses múzeumot, amelyben a rég meghalt híres mester szer­számait, munkásságának legszebb darabjait őrzik. — Pedig a kis múzeum nagy figyelmet érdemel. Az igazi utódok a faze­kas háziipari szövetkezet tervezői, mesterei, akik a modern kor követelmé­nyeit ötvözik össze, sze­rencsés kézzel a Badár csa­lád képviselte nemes népi hagyományokkal. Exportra kerülő munkájukban Ba­dár Balázs művészetének tisztelete is benne van. „Hússá meg, anyakönyvresetfi elvtárs!u Az egyik cigánylegény eskü­vőjén történt nemrég: Az ifjú párnak annyira tetszett a szer­tartás, hogy elhatározták, ked­veskednek valamivel az anya­könyvvezetőnek. Elmentek, de a férj rövidesen visszatért egy másfélliteres üveggel. — Húzza meg, anyakönyv­vezető elvtárs — biztatta har­sányan. Az eleget tett a fel­szólításnak. Kissé nehezen ju­tott hozzá az italhoz: az üveg­ben féldeci pálinka szerényke­dett. Ennyire tellett az új férj­nek. S a másfélliteres üveg? Meg kell adni a módját... Két kongresszus között VÁROS A BERETTYÓ MELLETT Í4 özelítsd meg a város t a budapest—békéscsabai vasútvonalon, vagy hajtsál be gépkocsival Túr- keve jelöl a kanyargós úton. ugyanaz a kép fogad. Jelleg­zetes alföldi kisváros, poros akácfáival. széles árnyas utcáival, kicsiny házaival, ál-ünnepélyes középületei­vel. amelyek magukon viselik a századvégi mileniumos, ezeréves-feudális hangulatot. Falai között a történelem ütött tanyát. Volt Hunyadi birtok. Már előbb, Nagy Lajos korában is lakott hely volt, bizonyítja ezt az Anjou-liliom a város régi címe­rében. Megfordult benne Thököly Imre, itt fojtották el Törő Pál parasztfelkelését. Gvadányi József „híres-ne­ves” városnak tiszteli, Petőfi Sándor ír a túri vásárról. Büszke a város Szép Ernőre, a maiak közül Kamjén Istvánra. Olyan emberei voltak, mint Péteri Károly, a tántoríthatatlan ellenzéki képviselő és antiklerikális köz­író, s oyanok vannak mint dr. Rédey László kétszeres Kossuth-díjüs matematikus, egyetemi tanár. Tanyákon. sötétségben lakott itt a nép, s a városhá­za vastag falai között a Csörgheő Csulik tanyáztak. Aztán jött a felszabadulás: küzdelem a szikes föl­dekkel, a paraszti egyéni indulatokkal. A termelőszövet­kezetek. és a villamosgéptechnikai vállalat, a népművé­szeti htsz és a fémfeldolgozó, a felsőfokú technikum és a modern boltok. El. küzd és dolgozik a táros itt az Alföld közepén. Az emberek születnek, élnek, szeretnek és meghalnak, mint őseik, de többet adnak a világnak, mint az ősök; teremtő lendületet és közös örömöket a közös gondok vállalása mellett. Huszonhétezer ember közös életének színhelye, eredmények és kudarcok, kampányok és szívós állandó munka az álmos falak között. Ellentétek: szocialista bri­gádok az állami gazdaságban és unatkozó fiatalok a cukrászda előtt. A Fazekas Htsz túlteljesített munkater­ve és este kilenckor üresen ásítozó, falura emlékeztető utcák. Alföldi kisváros 1966. Hűek maradónak a választolt hivatáshoz A mezőgazdasági gépésze­ti technikum nagyüzem. S különösen az, amióta a felsőfokú képzés folyik a falai között. Ez évben már csak egy középiskolai ne­gyedik osztály indul, az­tán csak a főiskolások ma­radnak. A technikum egész Tiszántúlról és a Duna— Tisza közéről toborozza hallgatóit. Levelezőkkel együtt körülbelül ezernégy- százan tanulnak itt. Kihe­lyezett osztályai vannak Makótól Sárospatakig és Gyulától Karcagig sok he­lyen. Három év alatt majd ötszáz mezőgazdasági gé­pészt adtak az országnak. Amire nagyon büszkék: a végzett, felsőfokú képesí­tést szerzett szakemberek 92 százaléka a mezőgaz­daságban maradt. Harmincezer holdon dolgoznak a város terme­lőszövetkezetei. A nyolc szövetkezet 2350 tagja szé­pen gyarapítja a tsz-ek jövedelmét. Négy év alatt közel 40 millió forinttal nőtt a vagyonuk. KOMP A FOLYÖN SZERELEM, SZERELEM... A mezőtúri anyakönyvve­zető elfoglalt ember. Gyak­ran fordulnak meg nála ifjú párok és boldog kis­mamák. A házasságkötések száma az elmúlt négy év átlagában évenként több mint kétszáz és négyszáz apróság nevét jegyzik be ugyancsak évenként az anyakönyvbe. S ha már itt tartunk, ejtsünk néhány szót a név­adó ünnepségekről, a tár­sadalmi ünnepként meg­kötött házasságokról. — Murányi László anyakönyv­vezető a társadalmi ünnep­ségek patrónusa, szónoka és lelkes agitátora. Jórészt neki és a jól dolgozó ál­landó bizottságnak köszön­hető, hogy a társadalmi ünnepségek száma évről évre^emelkedik Mezőtúron. Névadóünnepségekre 1962-bcn az újszülöttek 18 százalékát hozták a szülők, ma 35 százaléka veszi át — természete­sen csak anyuka, vagy apuka kezével — az ok­levelet. Az esküvők 70 százaléka kerül társadalmi ünnep­ként megrendezésre. S befejezésül hadd te­gyük hozzá, a válások szá­ma tavaly tizenkilenc volt, ami nem túl nagy szám, viszont évről évre emelke­dik. Vigyázni kell azzal a szerelemmel... Ez még gond... Egy város városiassá- gát a közlekedés is jel­lemzi. Mezőtúrnak volta­képpen nincs helyi köz­lekedése, mert a helyi forgalmat a távolsági bu­szok két vidéki út között bonyolítják le. Minden esetre ered­mény, hogy a városköz­pont és az állomás kö­zött most már minden távolsági vonathoz van helyijárat. Ami még megoldásra vár, az az úgynevezett Alsórész te­lepülésnek bekapcsolása a város közlekedésébe. A városban régen öt taxi járt, most kettő. Ez fájó panasza volt a város lakóinak. Volt. örömmel vehetjük tudomásul, mi­re e sorok megjelennek, az új taxikból három már Mezőtúron teljesít szolgálatot. A tanácselnök joggal büszke rá: j t)j hid feszt"' i a folyón

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents