Szolnok Megyei Néplap, 1966. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-31 / 205. szám

196ft, augusztus 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A IV képernyője előtt Nagy »iker volt hajdanán a Casablanca, Kertész Mihály filmje, 23 frvvel ezelőtt. Akkor egy csapásra hét, vagy talán még ennél . több díjat Is nyert — mostani fel­újítása azonban fájdalmas kiábrándulást hozott. Hiá­ba Michael Curtis minden mesterségbeli ügyessége, technikai biztonsága, még a márkás szereposztás sem segít: a meghatódottság helyett sokkal inkább mo­solyogni lett volna ked­vünk. Mert bár a film a nácizmus elleni harc je­gyében született, aligha lehetett kibírni mosolygás nélkül a németekkel dal­párbajra kelő Viktor Lász­lót, amint éppen a Mar- seillaise-t fúja, dirigálja a mulatóban és hozzá egy-' egy bár-i honleány a sza­badságot és Franciaorszá­got élteti, vagy a velejéig korrupt és jellemtelen rendőrfőnököt, aki azért egy utolsó fellobbanással mé­giscsak összetöri a Vichy- feliratú konyakos butéliát, ezzel fejezvén ki érzelmi hovatartozandóságát. Bi­zony, ha csak ezekből tud­nánk következtetni a fran­cia ellenállók — maquisar­dok — harcára és a küz­delem történetére, szomorú és lesújtó képünk lenne. S ha mindezek még min­dig kevésnek bizonyulnának, akkor álljon itt még né­hány mondat a filmből: Ágyúlövés volt, vagy a szí­vem dobbant ilyen nagyot — mondja Ilse szerelmesen Ricknek, s az embernek menten hahotáznia lenne kedve. Rick pedig a felejt­hetetlen párizsi találkozás­ról úgy beszél, mintha né­hány ezer év múlt volna el azóta, s végül Rick és a rendőrfőnök „szellemesen humoros” párbeszédéből: „Vigyázzon, mert egyene­sen a szíve közepébe lö­vök”, mire a rendőrfőnök: „Tudja, hogy ez a legér­zékenyebb pontom.” Hon­nan ismerős ez a hang? Nem nehéz nyomára buk­kannunk: a detektívtörté- netek sablonos világából. Kertész Mihályt kevéssé ismertük, sajnos ez a mos­tani bemutatkozás is csak arról tudott bennünket meggyőzni, 'hogy Michael Curtis ügyes művészember, de nem nagy művészegyé­niség. Sajnos a többezer díszbe öltözött szombathelyi és a hatalmas előkészítő munka ellenére sem tudtuk igazán élvezni a Savariai Karnevált. A hatalmas méretű „történel­mi demonstrációra” a tele­vízió kamerái .is tanácsta­lanul tekintgettek. A szé­lesen hömpölygő históriai menetet nem tudták sem közelünkbe hozni, sem pe­dig megközelítő képet adni a színes forgatagról. A tá­volba vesző és elmosódó totálok, a nem mindig si­került képkivágások csak sejtetni tudták, hogy mi is történik „Savaria”-ban. — Egy-egy karakterisztikus „történelmi” figura, vala­mint a látványra érdekesen reagáló néző közeli képei­nek rendszeres közbeikta­tása valószínű élőbbé és dinamikusabbá tette volna a mintegy 60 perces közve­títést. Ami a karnevált ma­gát illeti, csupán egyetlen megjegyzést: ha a szombat- helyiek igazán emlékeze­tessé akarják tenni a min­den évben megismétlődő Savariai Karnevált, akkor jobban kell ügyelniük a ma még helyenként törté­nelmi divatbemutatónak tűnő program belső tartal­mának növelésére. Népi ellenőrök vizsgálják szeptemberben a rét- és legelőgazdálkodást az álla­mi gazdaságokban, terme­lőszövetkezetekben és a községek által hasznosított rét, legelő területeken, va­lamint a mezőgazdasági szakigazgatás e téren ki­fejtett tevékenységét. A vizsgálat célja annak meg­állapítása, hogy a máso­dik ötéves terv időszaká­ban a rét- és legelőgazdál­kodás megjavítására, fej­lesztésére hozott határoza­tokat, intézkedéseket meg­felelően hajtották-e végre. Kilenc marxista középiskola A szolnoki járás 18 köz­ségében már a nyár ele­jén megkezdődött a párt­oktatás szervezése. A múlt évi oktatás kötött formáin 2537 tanuló végzett — az idén a jelentkezések még nem zárultak le, de máris jóval többen vállalkoztak a tanulásra. Változatlanul vezet a marxista középis­kola, — a tavalyi hat után most kilenc lesz. Jászla- dányban például olyan nagy volt a jelentkezők száma, hogy két osztályt szerveztek. Gödöllőre költözik a Mező- gazdasági Gépkisérleti Intézet Ujszeríí, sikeres sportvetélkedőn vehettünk részt vasárnap az Atlétikai Európa Bajnokság előesté­jén. A játékban résztvevő külföldi sportszakemberek egyenesen nemzetközivé avatták a helyenként igen ötletes „szellemi” játékot, így tv-szerű ötlettel ol­dották meg a barkoba-já- tékot. Ügy gondoljuk az ilyen és a hozzá hasonló megoldások jó szolgálatot tehetnek a már-már unal­massá vált fejtörő vetélke­dőnek. Vitrai Tamás sport­szerűen és magabiztosan vezette a játékot, csak néha éreztük, mintha egy kissé túlbeszélte volna a szabá­lyokat. Ez némiképp meg­törte az egyébként lendü­letes vetélkedő ritmusát. A rendkívül jól időzített sportvetélkedő bizonyára széleskörben hívta fel a fi­gyelmet a tegnap megkez­dődött Atlétikai Európa Bajnokságra. Igen szerencsés volt a franciák Randevú az atléti­kával című kisfilmjének műsorba iktatása. A film technikai adottságait gaz­dagon és hatásosan alkal­mazó film — lassítás, gyor­sítás, a legkülönfélébb vá­gások kombinációi, a kö­zeli és nagyközeli képek a legváltozatosabb nézőpon­tokból — a csevegve is tar­talmas kísérőszöveggel va­lószínű új híveket nyert meg a sportok királynéjá­nak, az atlétikának. V. M. Űj székhelyén, új épület­ben ünnepli majd fennál­lásának 100. évfordulóját a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet. Jogelődje, a ma­gyaróvári Mezőgazdasági Tanintézet Eszköz- és Gép­vizsgáló Állomása 1869-ben alakult, ebből fejlődött a második világháború után önálló, s azóta Budapesten működő intézménnyé. — Azonban telephelyét már régen kinőtte, s jellegénél fogva egyébként is indo­kolt kiköltöztetése a fővá­rosból, új székhelye Gödöl­lő lesz, ahová rövidesen kiköltözik az Agrártudomá­nyi Egyetem mezőgazdasá­gi gépészmérnöki kara is. Az intézet 50 millió forin­tos költségűre tervezett építkezéseit az idén kezd­ték meg, és 1968—69-ben fejezik be. részvételüket is számonké­rik, újabb megbízatásokat adnak a kommunista szak­vezetőknek. Az üzemekben folytatott agitációs munka érdekében tett helyes kez­deményezés a törökszent­miklósi. Ott a művelődési házban létrehozták a szo­cialista brigádok klubját. Ugyan ezt tették a Tisza Cipőgyárban is. Ezekben a klubokban rendszeresen tar­tanak politikai, szakmai és ismeretterjesztő előadásokat, tapasztalatcseréket, ankéto- kat. Az üzemi párt- és gaz­dasági-, valamint szakszer­vezeti szervek egyre töb­bet foglalkoznak a szocia­lista munkaversennyel, a szocialista brigádmozgalom fejlődésével. Ennek is be­tudható, hogy amíg 1962- ben kettőezerhatszáz bri­gád huszonhétezernyolcszáz taggal működött, tavaly már háromezerkétszázki- lencvenkettő brigádba negy- venezerkettőszáz dolgozó tömörült megyénk üzemei­ben, 1962-ben 1179 kiváló dolgozó volt, — tavaly pedig már 3464. — A beadott újítások száma is több mint ezerrel növeke­dett ezidő alatt. — Üzemi pártszervezeteink ma már szinte rendszeresen tanács­koznak a szocialista brigá­dok tagjaival is. Konkrét feladatokkal folyamatosan megbízzák őket. Rendsze­resen értékelik eredményei­ket, törődnek jó munka- módszereik terjesztésével. P mór említett megyei szintű tapasztalatcseréket városi-, illetve üzemi ta­pasztalatcserék, tanácskozá­sok is sok helyen követték. Eredményes volt például a szolnoki járműjavítóban, a Tisza Cipőgyárban, a jász­berényi Hűtőgépgyárban megrendezett tanácskozás, ahol alapszervezeti reszort­felelősök vettek részt. Eze­ken a helyeken az agitá­ciós munka minden eszkö­ze szóba került, sőt bemu­tatókat is tartottak. A szo­cialista brigádvezetők me­gyei tanácskozása után több helyen üzemi tanácskozás­ra hívták meg a brigádok tagjait. Ezek a tanácskozá­sok is és a résztvevők köz­reműködésével megrende­zett „export-hónap” is si­kerrel járt. Elértük az utóbbi időben azt is, hogy az üzemi párt- szervezetek gyorsabban vá­laszolnak a dolgozók kérdé­seire. Ez annak is betud­ható, hogy a pártbizottsá­gok és párt-végrehajtóbi­zottságok is rendszeresen adnak segítséget az üzemi pártszervezetek belső életé­nek élénkítéséhez. A követ­kezetesebb irányítás, a cél­tudatosabb politikai munka is hozzájárult ahhoz, hogy a termelés mennyiségi és minőségi mutatói is kedve­zőbben alakultak tavaly az előző évieknél. Az iijiem ' pártszerve­zetek egyre változatosab­ban alkalmazzák az agitá­ció formáit. Az idén min­den hónapban tartottak pél­dául politikai pártnapokat. Ezek iránt minden alka­lommal nagy volt az ér­deklődés. Néhány üzemben az igényektől függően tar­tanak csoportos beszélgeté­seket, kisgyűléseket. Külö­nösen látogatottak a ter­melési tanácskozások, A pártcsoportok is egyre A nagy esőzések kimosták a vasúti töltést Abádszalók—Kisköre között, a kiskö­rei hídfői járónál, ahol új töltést építettek (Fotó: Nagy Zsolt) Szenzációs üzletkötés : Mái eladták a jövő évi termékeiket Ide vezet a piackutatás — Félmilliós nyereséggel kecsegtető vállalkozás — Közös arme 9 all apó das A jászberényi Ruházati és Háziipari Vállalat az utóbbi években általában rendeléshiánnyal küszkö­dött. Vezetői negyedévről- negyedévre tapasztalták, milyen kemény ellenfél a kereskedelem. Ezért arra törekedtek,' élénkebbek. Népszerűek a személyekre szóló, kötetlen beszélgetések, amelyeket több esetben maguk a bi­zalmiak, sőt sokszor a szo­cialista birgádvezetők vagy brigádtagok kezdeményez­nek. Ehhez a megélénkü­léshez az is hozzátartozik, hogy az idén már rendsze­resebb volt a pártcsoport­vezetők tájékoztatása. Na­gyobb üzemeinkben mind­jobban alkalmazzák a szemléltető eszközöket is, a faliújságokat, az üzemi hír­adókat, stb. Hz eredmények ami­ket az utóbbi időben az üzemi agitációban elértünk, biztatóak. A tömegpolitikai munka tartalma, szervezeti formája és hatékonysága termelési egységenként azonban még mindig elté­rő. Főleg a kisebb üzemek pártszervezeteinek kellene még jobban kihasználni a lehetőségeket, jobban köz­readni az időszerű ismeret­anyagokat, a taggyűléseken jobban felkészíteni a tag­ságot a feladatokra. Szabó Ernő a megyei pártbizottság munkatársa hogy tetszetős házicipő mo­delleket készítsenek, s versenyképesek legyenek a választékban is. Ez a tö­rekvésük sikerrel járt. Az árubemutatókon jól szere­peltek, s a nagykereskedel­men kívül a vásárlási jog­gal felruházott nagyáruhá­zak is beléptek rendelőik sorába. A Divatcsarnok, a Szivárvány Áruház, valamint a Fővárosi Cipőkereskcdelmi Vál­lalat jelentős tételek­re szóló szerződést kötött velük. A mostani második fél­évben 90 ezer pár házici­pőt gyártanak, köztük a sikeres tíz új modell vi­szi el a pálmát. A szállítá­si szerződéseket pontosan betartották, a kiváló minő­ség fémjelezte cikkeiket, s ezzel megnyerték vevőik bizalmát. A nyár közepén, amikor az új modelleket bemutat­ták — a Fővárosi Cipő Kis­kereskedelmi Vállalat kép­viselői azt ajánlották, pró­báljanak műbőrből egy zárt orrú szandált tervezni — ez érdekelné őket. Kap­tak az alkalmon s rövide­sen bemutatták az új mo­dellt. A kereskedelmi cég azonnal szerződést kínált: jövő évi termelésü­ket megveszi. 200 000 párat kér ebből * modellből. Sőt ha időközben nőne a kapacitás azt is leköti. A jászberényi Ruházati és Háziipari Vállalat alá­írta a szerződést, s így 1967. évi termelését már eladta. A szerződés rendkívül elő­nyös: mert az új modellt 5 százalékos haszonnal tud­ják gyártani. Ez pedig az idei 49 ezer forinttal szem­ben már több mint félmil­liós nyereséget biztosít. (A cikk árát közösen állapít­ják meg.) Mivel csupán egyetlen modellről van szó, ennek önköltségét a gyártási ta­pasztalatok során csökkent- hetik, azaz sok nyereség- növelő tényező rejlik eb­ben a vállalkozásban. A Cipőipari Mintater­vező Intézetet ezrelékes haszonrészesedéssel megbíz­zák a technológia elkészí­tésével. a gazdaságos gyár­tás feltételeinek kidolgozá­sával. Már gondoskodtak a szükséges gépek beszerzé­séről. A maga nemében, a vál­lalat életében szenzációs­nak számító üzletkötés a jászberényieknek is elő­nyös. Ugyanis I jövőre már két mű­szakban dolgozik a vállalat, s így a létszámát is növeli. Előreláthatólag hetven em­bert vesznek majd fel, s elsősorban nőket. — f — *

Next

/
Thumbnails
Contents