Szolnok Megyei Néplap, 1966. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-04 / 183. szám

VHáq proletárjai» eqi/esujetek! A XVII. évfolyam, 183. szám. Ära 59 fillér . 1966. aug. 4., csütörtök. A körúti járműgyártás feladata a harmadik ötéves tervben Többet a tervezettnél Minőségi térítés címén 83 643 forint A pártkongresszus tfsztéléiére KözeI a kétmilliós megtakarításhoz A törökszentmiklósi baromfifeldolgozó munkás­A KÖZCTI JÄBMÜGYÄRTÄS termelését öt ESZTENDŐ ALATT TÖBB MINT KÉT ÉS FÉLSZE­RESÉRE, KÜLKERESKEDELMI FORGALMAT MAJD NÉGYSZERESÉRE KELL NÖVELNI, 1970-BEN MÄR 7000 AUTÓBUSZT, 7000 TRAKTORT, 4150 TEHER­GÉPKOCSIT, ÉS 1700 DÖMPERT KELL KÉSZÍTENI AUTÓ- ÉS TRAKTORGYÁRAINKNAK. Ez összetett, nehéz fel­adat, hiszen nemcsak a ter­melés növelése a cél: a kereskedelmi forgalmat a kapacitásnál kétszerte gyor­sabb ütemben kell fokozni, elvégre a nagy sorozatok gyártása is csak akkor gaz­daságos, ha a termékekre vevő is akad a világpia­con, A termelés fejleszté­seinek terve reális alapo­kon nyugszik, a KGST-ben a baráti országokkal már 1970-re is megkötöttük a szállítási keretszerződése­ket. A Szovjetunió pl. egy­maga a harmadik ötéves terv utolsó esztendejében már 4000 autóbuszt vár tőlünk — ezek a szerződések te­hát mindenképpen nagy biztonságot adnak a terve­zett befektetésekhez. De ezt a biztonságot el is veszt­hetjük, ha csak 4000 autó­buszt adunk, s nem 4000 jó, korszerű, világszínvona­lon álló autóbuszt. Egyszó­val járműgyártásunknak a következő öt évben a gyárt­mány és gyártásfejlesztés éppen olyan feladata, mint a kapacitás fejlesztése. E célokra 5 milliárd forintot kapott az autó- és traktor­ipar a népgazdaságtól. Az ötmilliárd forintnak majdnem a felét az autó- és traktoripar vállalatainak rekonstrukciójára, korsze­rűsítésére fordítják. Az Ika­rusz és a Csepel Autó együtt másfélmilliárdot kap erre a célra. Miközben a nagyobb ter­meléshez, s a korszerű gyártási eljárásokhoz szük­séges épület és gépi beru­házások specifikus prog­ramja lassan határozott körvonalat ölt — elkészültek a konst­ruktőrök az új korszerű gyártmány-családok első mintapéldányaival is. Ezek az új Ikarusz busz­család 9 és fél, 11, és 16 és fél méteres változatai, vá­rosi, városközi, és előváro­si kivitelben. Az új Csepel tehergépkocsik, 8 és 12 ton­nás, tervei is a szerkesz­tők asztalára kerültek már. Elkészült a réginél kétszer nagyobb teljesítményű — nyergesvontatású cement­szállító mintapéldánya, és megszületett egy korszerű, 8000 literes, üzemanyag­szállító speciál-kocsi, amely szinte önmagát szolgálja ki — 9 műveletet végezve automatikusan, pl. önma­gát tölti és üríti. Készül az UE—28-as és a D—4 KB alaptraktorok mellett majd szintén gyártásra kerülő 50 lóerős egy- és kéttengelyű traktor változata is. Az előbbi rendkívül fürge lesz, gyorsasága óránként 40—45 kilométer, szállítási feladatokra tehát kiválóan alkalmas. A kéttengelyes változat „erénye”, hogy a fejlesztése teljesen egyidő- ben folyt a hozzákapcsol­ható munkagépek szerkesz­tésével így a próbák után a traktor és a mezőgazda- sági munkagépek sorozat- gyártása egyszerre indul­hat. Ezek a tények biztatóak, arra utalriWc, hogy a gyárt­mányfejlesztési munka is direkt sebességgel indult, s így bizonyosan nem lesz akadálya annak, hogy a két és félszeresére fejlesztett kapacitású gyártó és szere­lő üzemekből valóban vi­lágszínvonalon álló jármű­vek kerüljenek a piacok­ra. Győrben pedig már áll­nak az új . motorgyártó üzem falai, várják a gépe­ket s az új 200 lóerős mo­tort, amelyet t szakembe­reink most keresnek kül­földön. Az ágazat vezetői ugyanis úgy döntöttek, hogy a költséges és időt rabló hazai fejlesztés helyett inkább egy kész, kifej­lesztett, kipróbált motor gyártási jogát vásároljuk meg külföldön, s így időt, fáradságot meg­takarítva rögtön korszerű, nagy teljesítményű motor­ral láthatjuk el járművein­ket. Köztudott, hogy a jármű- gyártás rendkívül koope­rációigényes, szinte vala­mennyi iparágnak képes munkát adni, s így a jár­műgyártás fejlesztése fel­tételezi az együttműködő üzemek fejlődését is. Ha minden feltételt itthon akartunk volna megte­remteni járműgyártásunk nagy programjának telje­sítéséhez — a szakembe­rek számításai szerint 18 milliárdos befektetésre lett volna szükség. A KGST keretében létrejött kétol­dalú megállapodások révén most boldogulunk öttel. Pl. a Szovjetunióval kötött egyezmény alapján mi a hátsóhidak fejlesztésére és gyártására rendezkedünk be — ők a mellsőhidakat készítik majd. Az NDK ipara vállalta a kisebb tí­pusú kardántengelyek pro­filgazda tisztjét — a mi gondunk lesz a nagyobbak gyártása. A lengyelek a szinkron-mechanikus kor­mányok készítését vállal­ták, mi a hidrodinamikus kormányművekét. Ezek a nagyobb megállapodások, ám ezenkívül úgyszólván se szeri, se száma a sok kisebb gyárak, kutató in­tézetek között máris meg­kötött együttműködési szer­ződéseknek és a napjaink­ban folyó tárgyalásoknak. Ezek révén ml is, a ba­ráti országok is tetemes kiadásoktól szabadulunk meg, s ráadásul a vállalt alkat­részeket, egységeket, sze­relvényeket valamennyien gazdaságosabban t ereszt­hetjük, gyárthatjuk — nagy sorozatokban. — A nemzetközi kooperáció te­hát a járműgyártás szem­szögéből,! most a harma­dik ötéves terv elején, megnyugtatóan alakult. A belföldi kooperációs part­nereknek azonban változat­lanul nagy a felelőssége. A járműgyártás szakem­berei érzik felelősségüket, felbecsülték a harmadik ötéves tervben előttük ál­ló feladatokat, s felkészül­tek ezek teljesítésére, de a közúti járműgyártás prog­ramja gondos felkészülés­re, óraműpontosságú együtt­működésre kötelezi a társ- iparágakat is. A fegyvernek! Kossuth Tsz 120 százalékra teljesítette ke­nyérgabona értékesítési tervét, összesen 104 vagon gabonát adott az államnak. Az adóga­bonán és géprészen túl 72 va­gon jó minőségű búzát az ér­tékesítési szerződés teljesítésé­re szállítottak az átvevőhelyre. Eredetileg 60 vagon kenyér- gabona átadására szerződött a közös gazdaság, tehát 12 va­gon búzát pluszként adott. S hogy nem akármilyen ga­bonát szállítottak az állam magtárába azt minden szónál szebben bizonyítja, hogy a ga­bonafelvásárló és feldolgozó vállalat az átvételi áron felül minőségi térítés címén 83 643 forintot fizetett ki a termelő- szövetkezetnek. 160 ezer tüzet, 30 ezer írón, 30 ezer ív kék csomagolópapír, s eqyéh tanszerek Újdonság az „Előre" rajztábla A Szolnok megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vál­lalat szolnoki 12. sz. Papír­boltjának dolgozói már jú­lius 15. óta felkészülten várják az iskolás gyerme­keket, a tanszereket vá­sárló szülőket. Az üzletvezetőtől kapott tájékoztatás szerint 160 000 különböző Iskolai füzettel rendelkeznek. Az általános iskolások részére 10 ezer csomagot készítettek. A 30 ezer ív kék csomagoló­papír, s 250 ezer címke biz­tosítja, hogy a kis nebulók rendesen becsomagolt könyvvel, füzettel kezdjék meg az iskolai évet. A tavaly hiánycikknek számító füzet- és ellenőr­ző borítóból összesen 30 ezer található az üzlet polcain, illetve raktárában. Harminc ezer különböző Írón és 5 ezer pasztellirón között válogathatnak a kisdiákok. Aki a töltőtollat kedveli inkább az sem tá­vozik üres kézzel az üzlet­ből, mert a 2500 toll kö­zött megtalálja a kedvére valót. Táskából szintén nagy a választék, ezt a 25 forinttól 270 forintig terje­dő ár is igazolja. Tavaly sokan keresték a negyedíves rajztáblát, s a vásárlók igényét csak rész­ben sikerült kielégíteni. — Most hatszázat rendelt és kapott a papírbolt, illetve ennél többet, hiszen az új­donságnak számító — IV. ál­talános iskolások részére készített — „Előre” rajz­táblából ezer darab a kész­letük. E rövid tájékoztató is bi­zonyítja. hogy a papírbolt dolgozói felkészültek az új iskolai évre. Már most megvásárolhatják a tansze­reket azok, akik el kíván­ják kerülni a szeptember elejei „rohamot”. S hogy sokan vannak ilyenek ezt a tegnapi forgalom is ta­núsítja: 20 ezer forint ér­tékű tanszert adtak el egy nap alatt a papírbolt dol­gozói. — nk — kollektívája és termelésirányító szervezetének dolgo­zói az idén is számos és értékes munkafelajánlást tettek. Később a pártkongresszus tiszteletére újabb vállalások születtek. A szocialista munkaverseny vég­ső célja az, hogy ebben az esztendőben 3,5 millió fo­rintot takarítsanak meg, ennyivel csökkentsék a ter­melés közvetlen és közvetett költségeit. Hat hónap elmúltával megvizsgálták, hogy a fel­ajánlásokat időarányosan milyen eredménnyel telje­sítették, Örömmel állapít­hatták meg, hogy * ' az első fél évben 1,8 millió forintot takarítot­tak meg, tehát az egész évre terve­zett összegnek 5432 száza­lékát. A vállalat kollektí­vája. állja a szavát, sőt egy kicsivel jobb az ered­mény a vártnál. Ebben az is közrejátszik, hogy néhány üzemrész ki­magaslóan szerepelt. A TMK műhely dolgozói az év elején elhatározták, hogy a karbantartási költsége­ket 5 százalékkal csökken­tik. Minden erőfeszítésük ellenére „csak” 4,5 százalé­kig jutottak el, Ezt a kis adósságot viszont egy má­sik felajánlásuk jelentős túlteljesítésével pótolták. Tavaly az első fél évben 1366 túlórával sikerült a tervszerű karbantartást megoldani. A munkások ezt sokallták, s úgy gondolták, hogy gondosabb előkészí­téssel, a termelékenység nö­velésével az idén 50 százalékkal kevesebb túlórát használ­nak fel. Ezzel szemben ebben a hat hónapban 148 túlórát vettek igénybe. A termelési osztályhoz i tartozó . üzemrészek dolgo­zói az aífctagnorma 0,2 zailékos csípik an teaji rázták ei p pártkOTfcí’eítszu, ti szteletfijáUezzel szemben átlagos 1,4 százalékot telje­sítettek. Az ebből szárma­zó megtakarítás 712 ezer forint. Hasonló a helyzet a to­jásfeldolgozóban. A törési százalék csökkentése nem sikerült, sőt emelkedett: 163 ezer f&nttál több a kár, mint tavaly az első fél évben, A tojás felvásárlási terven felül 2 millióval többet szándékoztak beszerezni, ez­zel szemben a tervben elő­írtnál 7 millióval keveseb­bet vásároltak fel. Az első fél év egészében véve jól sikerült, időará­nyosan többet produkáltak a vállalások összértékénél. Ahhoz nem fér kétség, hogy a 3,5 millió forintos megtakarítást elérik. Most nem ez a tét: hanem az, hogy ennél többet is lehet. Ezt bizonyította az eltelt fél év. Jól halad a munka Dolgosnak a betakarító» és szántógépek (Tudósítónktól) A törökszentmiklósi já­rás közös gazdaságaiban szervezetten halad a mun­ka. Az aratás befejezésé­hez közeledik, eddig 18 589 holdról aratták le a búzát, „Kisújszállás - Szolnok - Prága - Berlin" Paradicsomszüret a kisújszállási Dózsában (Tudósítónktól.) Csaknem kétszáz ember úfolódik össze az ötven »Idnyi területen. A kisúj- állási Dózsa zöidségkerté- etében paradicsomszüret m. Szövetkezeti tagok, ezőgazdasági tanulók ári szünetüket töltő gim- izisták, felnőttek és gye- kek reggeltől napestig ijlonganák, szedik a pa- dicsomot, uborkát, pap­kát. Földi Sándor főker- sz kalauzol végig ben- inket a kertészeti .köz­öltön”. Megszámlálhatat- n ládában szalmasárga iradicsom szép sorjában ?rakva. rajta címerrel: lungária Hungarofruct” 2 a szállítmány külföldre azik. Egy másik rekesz hal- azban vérpirosán sora­inak a telt kőkemény. dúszamatú, piros bogyók, A szolnoki piacokon hírből sem lát ilyet a vásárolni szándékozó háziasszony. Sajnos az fonsz csak ex­portképes árut hajlandó átvenni pedig jó üzletnek számítana, különösen a vásárlóknak az elsőosztá- lyú „nemes zöldség” érté­kesítése is. Így az étkezési célra is kiválóan alkalmas csemegét a Nagykőrösi Konzervgyár szállítja el. Természetesen ez könnyít a termelőszövetkezet nehéz helyzetén, mivel nem ma­rad a nj ’-án az áru. Óráról órára ömlik erre a kis telepre az újabb és újabb szállítmány. Csak ebben a hónapban 650—700 ezer forint bevételt kell a kertészetből biztosítani. Az éves terv egymillió száz­negyvenszer forint A pa­radicsomon olcsón kell túl­adni. Sok van belőle min­denütt. Messze van még a kerté­szeti idényzárás, november elsejére minden „letakaro­dik” — addig hangos lesz Földi Sanyi bácsi „háza- tájéka”. Azt mondja: — Sokat kell veszekedni a lányokkal, asszonyokkal. De megiéri. mert gondo­san szedik a termést és ke­resnek is szépen. A mun­kától függően 40—100 fo­rintot. Teherautók és hű­tőkocsik jelennek meg na­ponta, irány: Szolnok—Bu­dapest—Prága—Drezda— Berlin. A kisújszállási föld valamikor soványan fize­tett. Ma világhírű, zama­tos paradicsomot, paprikát, uborkát ad, Győrt Béla nagyrészét — 15 561 holdat — géppel, a többit kézi erővel. Az esős időjárás következtében megdőlt ga­bona aratásához igénybe­vették az aratógépeket is. Mintegy háromezer holdról így vágták le a búzát. A tavaszi belvíz és egyéb elemi kár ellenére is jó termést takarítanak be a járás termelőszövetkezetei. Az átlag 12 mázsás búza­termés megyei szinten is jónak mondható. A közös gazdaságok állam­mal szembeni kötelességü­ket már teljesítették, s a szerződéssel lekötött gabo­na 80 százalékát szintén átadták. Jól halad a szalma beta­karítása is, eddig 11843 holdról húzták már le és rakták kazalba. A trágyá­zást sem hanyagolják el a szövetkezeti gazdaságok, a tavalyihoz képest már 20 százalékkal több te­rületre juttattak istálló-, illetve műtrágyát. A járásban 83 erőgép két- műszakban üzemel, 7000 holdon végeztek tarlóhán­tást és 8900 holdon nyárt szántást. Az eddig is tanúsított szorgalom a biztosítéka an­nak. hogy a szövetkezeti gazdák járásszerte idejé­ben foghatnak az őszi mun­kákhoz, a gabona vetés­hez.

Next

/
Thumbnails
Contents