Szolnok Megyei Néplap, 1966. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-20 / 197. szám
1966. augusztus 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ESKÜM. i* A nyuoodt alvás „kellékei“ Az ember kiegyensúlyozott életének, jó közérzetének előfeltétele a nyugodt alvás. Enélkül ideges, zsörtölődő, környezete számára nehezen elviselhető. Bár sokan vitatják, terjed az a vélemény, hogy a modern emberek 80 százaléka alvási zavarokkal küzd. Ezt támasztja alá az altatószer fogyasztás világszerte jellemző növekedése is. Nem csoda tehát, hogy az orvosok fokozott figyelmet szentelnek az alvás élettanának, és ebből a célból minden tényezőt megvizsgáltak, ami befolyásolhatja a nyugodt alvást. Vizsgálatuk niég a látszólag jelentéktelen körülményekre is kiterjedt. Megpróbálták pl. kideríteni, vajon milyen testhelyzetben egészségesebb az alvás: jobb- vagy baloldalon fekve, egyenesen kinyújtózkodva vagy összekuporodva? A kutatók megállapították, hogy általános érvényű receptet az alvási testhelyzetre nem lehet adni. Mindenki változtatja álmában a helyzetét:' éjszakánként harmincszor, esetleg ötvenszer is. A mozgolódásnak azonban természetesen ismeretesek az okai: minden testhelyzetben más-más izom van nyugalmi helyzetben. A vizsgálatok megállapították azt is, hogy a baloldalon való fekvés teljesen közömbös a szívműködésre. Sokan elalvási nehézségekre panaszkodnak. A modern ember gyakorta — ahelyett, hogy az estét nyugodtan töltené, mintegy „felkészülne” az alvásra — leül a televízió elé, vagy otthon is dolgozik és mire eljön az alvás ideje, megnyugvás helyett felvillanyo- zódik. A hálószobái légkör is gátolhatja vagy elősegítheti az elal- vást. Előnyösen járul hozzá az el- alváshoz a tompított fény, és főként a kényelmes fekhely. „Folyékony gyümölcs“ MŰVÉSZTELEPI VÁZLATOK Látogatás Palicz József műtermében A hazánkba látogató külföldiek nagy előszeretettel fogyasztják forgalomban lévő gyümölcsleveinket. Dicsérik a nemes gyümölcsök kiváló zamatát, mely jóformán károsodás nélkül konzerválódik a kis palackokban. Az igazsághoz tartozik, hogy országunk lakossága még nem ismerte fel kellő mértékben a gyümölcsléfogyasztás jelentőségét. így adódhat az, hogy mind európai, mind világ- viszonylatban rendkívül rossz „helyezésünk” van az egy főre eső fogyasztásban. Ennek okát elsősorban abban kell keresni, hogy az emberek a frissítő hatáson túl igen keveset tudnak a gyümölcslevekről. A gyümölcslevek tápértéküket cukortartalmuknak köszönhetik, ami minden különösebb emésztőmunka nélkül, gyorsan szívódik fel a szervezetben. Az üdítőhatás a gyümölcslében lévő almasavnak, citromsavnak, borkősavnak és ezek savanyú sóinak köszönhető. A közismerten gazdag A-, B[, B, — és C-vitamin tartalmat nem is kell külön hangsúlyozni, annyira köztudott. A gyümölcslé fogyasztásának jelentőségét emeli az a tény is, hogy a szervezet számára hasznos ásványi sókat tartalmaz. Ezek egyike a kálisó, amely megkönnyíti a víz eltávozását szervezetünkből s ezzel segíti a szív munkáját. Ez egyik magyarázata annak, hogy miért érnek el jelentős eredményekét a szívbetegeknél gyümölcs- és gyümölcslé-kúrával. Táplálkozásélettani szempontból fontos szerepük van az ún. hamualkatrészeknek is (vas, mész, kálium, nátrium, magnézium, kén. foszfor stb.). melyek a csont- és sejtképzésben nélkülözhetetlenek, különösen serdülőkorban. Sokan abban a tévhitben élnek, hogy a feldolgozás során a gyümölcs értékes anyagai elpusztulnak. Az igazság az, hogy a tartósítás vegyszer nélküli kezelésből, egyszerű pasztőrözésből áll: rövid ideig tartó 65—75 C°-os csírátlanításból. Ez csak egészen jelentéktelen pusztulást idéz elő az íz- és tápanyagokban. Viszont éppen e miatt a „kíméletes” kezelés miatt a gyümölcslevek nem állnak el korlátlan ideig a palackokban, csak bizonyos szavatossági időn belül. Eles határvonalat kell vonnunk a narancs-, citrom- vagy más gyümölcsolajjal festett és ízesített cukorszörpök és a valódi gyümölcslevek között. Az ismertetett értékekkel csak az utóbbiak rendelkeznek. Tévedések elkerülése végett azonban meg kell különböztetnünk a fényesre szűrt, derített gyümölcs- leveket (pl. a meggylé), melyeket a tetszetősebb külső megjelenése érdekében szabadítanak meg a rostoktól. Ezek biológiai értéke már kevésbé kedvező, de még mindig sokkal jobb, mint a cukorszörpöké. A gyümölcslégyártás újabb nagy „slágere” a nemrégen forgalomba került narancslé. Konzervgyáraink megcáfolták azokat a rémhíreket, miszerint fülledt, romlott szállítmányokból állítanák elő a kedvelt italt. Az egészséges, ép narancsokat héjukkal együtt őrlik meg és vetik alá a további feldolgozási műveleteknek. Ügy látszik, hogy a hazai fogyasztóknak — akik a belföldi gyümölcsöket nyáron egyébként is bőségesen megvásárolhatják — ez a gyümölcslé kedvencükké vált Legalábbis erre enged következtetni a nehezen kielégíthető. egyre növekvő szükséglet. Keömley Gáborné Érdekességekről ró óidén Sólymok a repülés szolgálatában A szuperszonikus repülőgépeknél nem egyszer idéz elő kisebb-nagyobb balesetet, károsodást, hogy madaraknak ütköznek a gépek. Különösen a repülőterek környékén gyülekező sirályok veszélyesek. Különböző módszerekkel igyekeznek a madarakat valamiképpen eltávolítani a repülőgépek közeléből. Skóciában újabban „középkori” módszerrel kísérleteznek, hogy a madarakat a repülőtér közeléből elűzzék: sólymokat küldtek a sirályok ellen. És a módszer bevált. Négy sólyom „teljesít szolgálatot” a repülőtéren és láttukra a sirályok elmenekülnek. Sőt, ha heves szél, hózivatarok miatt a sólymok nem tudnak kirepülni, a sirályok annak a motornak a zajától is elmenekülnek, amelyen a sólymokat vadászatra szokták vinni. A repülőtér sóly- mászai ugyanis nem lóhátról vadásznak, — ők is motorizáltak. Háromdimenziós lázerjenyképek Holográfiának nevezik azt az új fényképészeti eljárást, amelynél lencse nélküli speciális fényképezőgéppel, intenzív lézerfény megvilágítással, olyan fénykép keletkezik, amely — ugyancsak lézerfénynél szemlélve — a tárgyról természethű háromdimenziós képet ad. Ezzel a háromdimenziós lázerfényképezési eljárással amerikai asztrofizikusok — űrhajók segítségével — egyes bolygókról háromdimenziós fényképeket akarnak készíteni. A szívműködés észlelése tranzisztorral Orvosi gyakorlatban nem egyszer előfordul, hogy balesetes sérülteknél megfelelő segédeszközök nélkül az igen gyenge szívműködést nagyon nehéz megállapítani. Most külföldön kis tranzisztoros készüléket hoztak forgalomba, — amely nem nagyobb egy zsebrádiónál — s ennek segítségével az egészen gyenge szívműködést is egyértelműen fel lehet ismerni. A készülék működési elve a következő: a szívműködés következtében fellépő csekély elektromos feszültségkülönbségeket a készülék felfogja és hanghullámokká alakítja át s így a kis hangszóróban a szívműködésnek megfelelő hangjelzések hallatszanak. Éj hegyek keletkeznek Tádzsikisztán fővárosa, Dusanbe közelében. Nemrégiben hármas-négyes erősségű földlökéseket észleltek itt; a földrengés epicentruma 200 kilométerre volt a várostól. Idén ez már a nyolcadik földrengés a környéken, s a tudósok új hegyek keletkezésével magyarázzák. „Könnyelmű* kisiklás A novgorodi vár 20 méter magas Vlagyimir bástyáját a hozzá épített harangto- rony nemrég azzal fenyegette, hogy belerántja a Volhov folyóba. A restaurátorok lebontották a harangtornyot, amelynek egyébként sem volt építészeti értéke, s ezzel megelőzték a bajt. A XV. századi orosz építészet jeles alkotása alá új alapot raktak. Most már csak a külső fal hajtása emlékeztet az 1100 éves orosz város központját övező bástya egyikének „könnyelmű” kisiklására. Palicz József a szűkszavú festőművészek közé tartozik, legkevésbé önmagáról és a műveiről szeret beszélni. — Ha egy kép nem tud elmondani mindent magáról, akkor felesleges magyarázgatni — tartja. Ügy is lehetne mondani, hogy Palicz József „nehéz” riportalany. Erről legtöbbet az a rádiós kollega tudna mesélni, aki évekkel ezelőtt még Kecskeméten kereste fel. A főiskola elvégzése után ugyanis a kecskeméti művésztelepre került és csak 1959-ben költözött Szolnokra. A festők „paradicsoma”, régebben így nevezték Szolnokot, sajátos szín és fény világával lassanként átalakította Palicz stílusát is. Egyszer a budapesti szovjet nagykövetség kultúr- attaséjával együtt látogattam el műtermébe. Beszélgetés közben a szovjet vendég megkérdezte a művészt, az orosz képzőművészek melyik korszakát szereti a legjobban. — Az ősi ikonfestészetet — hangzott a válasz. — Ez nem is lehet véletlen — mosolyodott el az attasé, — hiszen sok rokonvonása van az Ön által követett felfogással. Valóban Palicz József régebbi művészeti korszakában sok hasonlóságot lehetett felfedezni az ősi orosz és bizánci művészettel. Az óarany háttérből szinte szoborszerű plaszti- citással emelkedtek ki a figurák. E korszakának egyik szép emlékét őrzik a szolnoki házasságkötő teremben is. De itt a műteremben is nagyon sok ilyen képet találunk. A legszebb közülük talán a lírai Szerelmespár, amelynek az óarany háttér valamiféle időtlen, örök emberi tartalmat kölcsönöz. Óhatatlanul minden festőben, aki huzamosabb időt tölt Szolnokon, felmerül a kívánság. hogy tájképet fessen. Ez a vágy fogalmazódott meg talán Palicz Józsefben, amely stílusváltásra késztette. Ki is mondja. — Arannyal és ezüsttel nem lehet tájképet festeni. — Stílusváltásod után először hideg, pasztell színekkel megfestett, meseszerűen stilizált színvilágú képeket festettél. Gondolok itt például az egyik Tavaszi Tárlaton bemutatott Kakas a kerítésen című képedre. Miért nyúltál vissza egy, ha úgy tetszik kissé „tor- nyais”, de mindenképpen alföldi fogantatású stílushoz, festői technikához — kérdezem. — Nem tartom konvencionálisnak ezt a stílust, inkább elmélyültebbnek, érettebbnek érzem. Az aranyhátterű képeimben elsősorban a mivesség dominált, ebben a stílusban viszont jobban kifejezésre tudom juttatni a belső emberi tartalmat Tágabb tere van a spontaneitásnak is. Egy-egy ilyen műteremlátogatás alkalmával szeretnénk mindig egy kicsit az alkotás titkának, „misztériumának” nyomára bukkanni. Természetesen ez így sohasem sikerülhet, hiszen látogatók jelenlétében egy művész sem dolgozik. Az alkotói folyamat egy- egy elemére azonban így is rábukkanhatunk. A festő- állvány alatt, a falnak támasztva áll egy szakállas fej, a művész legújabb alkotásai közül való. Mellette egy hasonló témát feldolgozó féligkész kép, de már ezen is felvillannak a művész mostani stíluskorszakára jellemző aranybarna, kék és mélyzöld színek. Palicz József, kedvelt kifejezéssel élve, sokoldalú művész. Grafikusként indult és most a szolnoki művészek őszi galériai kiállítása katalógusának jegyzékében grafikái és festményei mellett két szobor portréja is szerepel. Különböző műfajokban, komplex módon keresi a művészt, az embert köröl- vevő „komplex” valóság kifejezésének lehetőségét. Rideg Gábor L Foto: Nagy Zsolt Bor Ambrus: ÜV (Szépirodalmi Könyvkiadó 1966) A közfigyelmet megérdemlő Bor Ambrus novelláinak nagyobbik hányadát a szorgalom hozta világra. Az a szorgalom, amely rokonszenves, mert nem görcsös nagyot-akarás van mögötte, hanem hármas elkötelezettség: a kor, az irodalom és az őszinteség iránt. Elbeszélései, hangsúlyozásuknál fogva eléggé programszernek, nevelő célzattal készültek, de mégsem szárazok, mert írójuk belsőleg átélte őket. Mindegyikükben van szerényméretű indulat, ami nem érzelemszegénységet jelent, hanem fegyelmezettséget, mert Bor Ambrus tudja, hogy a túlfűtött, „lármázó” írások •— bármily őszinték is legyenek — visszásán hatnak az olvasóra, gyanút keltenek az író igazi érzelmeit illetően. Kis emberek köznapi konfliktusait szereti leírni, s többnyire olyanokét, akik önmagukban is csak feltételesen bíznak s mégis kerülik, vagy éppen elutasítják a közösség segítségét. Ezek a tulajdonságok erkölcsi kényelemszeretetre vallanak, olyasvalamit jelentenek, hogy lapuim kényelmesebb, mint szembenézni, vagy kérni, vagy bevallani (Finiász háza, Mindennapos ügy). A kötet elején pár tollrajz és elbeszélés a gyerek- és kamaszkort, meg a második világháború éveit idézi. Bor legegyénibb írásai ezek a köteten belül, mert az író itt lírai, alanyi, feloldott, nem teszi patika- mérlegre a szavait, mint néhány más művében. (Kávéalj, Szekér a dombetőn.) Bor novelláinak többsége alapján mondhatjuk: az Üvegszekrény másokat ver senybe hivó, jó kötet. D. E.
