Szolnok Megyei Néplap, 1966. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-19 / 196. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek 1 5Z0W0K MEBYII A HEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI f XVIB. évfolyam, 196. szám, Ara: 50 fillér 1066. augusztus 19, péntek. Á legkorábban a szolnoki cukorgyár indul Aa alföldi répa a legédesebb — Holdanként ISO—200 mássá cukorrépa — hampánykesdés augusatus 29-én — naáa férfi munkás hiányaik A szolnoki cukorgyár több mint félévszázados fennál­lása óta talán csak egyszer — az 1961—62-es kampány­ban — kezdett olyan korán termelni, mint ebben az esztendőben. Ennek ellené­re a kampány kezdésére tett előkészületek megfele­lőek. Az utóbbi négy-öt évben nem volt még egyszer sem ilyen szép rendben a gyár környéke, mint most. Kija­vították az utakat, és az iparvágányok közeit fehér, apróra zúzott kővel szórták fel. Augusztus 20-tól a cu­korgyártási szezon kezde­téig még kilenc nap van hátra, de a cukorgyár már az alkotmány ünnepére is díszbe öltözött Dr. Viczián Brúnó fő­mérnök elmondotta, hogy a korai kezdést a cukorrépá­ból várható nagy termés­hozam (1952-ben volt eh­hez hasonló) tette szüksé­gessé; A holdanként! átlagter­més 180—200 mázsa kö­rül fog ingadozni a szo­kásos 160, mázsával szemben. A szolnokival egyidőben kezd a selypi, de a meg­szokottnál előbb indul az ország többi cukorgyára is. A magas termésátlagnak nem örülnek a cukoripari szakemberek- mert ilyenkor csak a répa tömege növek­szik, a cukortartalom vi­szont alacsonyabb, mint ki­sebb termés esetén. Az idei cukortartalom vizsgálatok az alföldi megyék termésé­ben 13—14, az északibb me­gyékben viszont csak 9—10 Űj üzemrésszel bővült az erdőgazdaság szaioli telepe Zárlécexportból éri 300 eaer dollár A ma már 180 embert foglalkoztató szajoli üzem helyén három évvel ezelőtt még elhanyagolt gyümöl­csös Állott A Szolnok me­gyei Állami Erdőgazdaság szajoli manipulációs tele­pére a Szovjetunió messzi vidékeiről érkezik a kitű­nő minőségű munkálatlan fenyőfa. Évente mintegy 50 ezer köbméter mennyiség­ben, amelyet nyolcféle vá­lasztékká (fűrészrönk, veze­tékoszlop, hobler és zárléc alapanyag, bányafa, rúdfa, papírfa és kivágás) dolgoz­nak fel. Ám a szajoli telepen ki- hossztolt anyagot is teljes egészében egy nyugat-du­nántúli zárléctermelő üzem­be szállították korábban. A gazdaságosság azonban azt diktálja, hogy a zár- lécalapanyagot is a feldol­gozás helyén készítsék. En­nek érdekében az erdőgaz­daság saját erőből három- száznegyvenezer forintos beruházással, a korábbi fa- gyártmányszín kibővítésé­vel és két zárléctermelőgép beállításával felépítette az új üzemrészt. Augusztus elejétől kezdve már napi 12—15 köbméter a terme­lés itt. A zárlécet (75x75 mm ke­resztmetszetű és 2.5—6 5 m hosszú fenyőgerenda), ame­lyet Görögországba és Nyu- gat-Németországba expor­tálunk, a hajóépítés és a bútoripar hasznosítja. A szajoli telep új1 üzem­része évente mintegy hat­nyolcezer köbméter zárlé­cet készít és ez közel évi 300 ezer dollár bevételt je­lent. A felhasznált 9—12 centiméter átmérőjű fenyő­anyagnak csak 46 százaléka zárléc. A leeső hulladékból továbbfeldolgozással export­léc, bútorléc, tetőléc, re­dőnyléc, sárléc és bőrdesz­ka lesz. Sok olyan faanyag­féleség, amely a kislakás-' építkezéseknél és a bútor­iparban nélkülözhetetlen. Az új csarnokban még három szalagfűrész is dol­gozik. Azzal a feladattal, hogy a rönkvégekből, a hulladékból ládadeszkát, TÜKER-rácsot és egyéb fa­gyártmányt termeljen. Az új üzemrész dolgozói a kilencedik pártkongresz- szus tiszteletére vállalták, hogy augusztus húszadiká­tól műszakonként 10 köb­méter zárlécet adnak át se- lejtu'«-*'«!en. (M. T.) százalékos cukortartalmat mutattak ki. A szolnoki cukorgyár fő­mérnöke arról is tájékozta­tott bennünket, hogy a kam­pány befejezése után — februárban vagy március­ban — az eddiginél sokkal nagyobb ütemben folytató­dik a gyár rekonstrukciója. A végső cél — 1970-71- ben — a napi 500 vagon cukorrépa feldolgozása, a jelenleginek pontosan a duplája. A harmadik ötéves tervben több mint 500 millió forin­tot fordítanak arra, hogy a termelés megduplázódjon, Még egy újság, ami elő­ször is Szolnok város veze­tőinek és lakosságának sze­rez örömet. Az idén még nem, de a következő kam­pány idején már nem cso­rog a rossz szagú, ragadós lé a répaszeletet szállító gépkocsikból. Az eddigi 7 százalékos szárazanyagot tartalmazó répaszelet a nagyteljesítményű présgé­pek beszerelése után 14—16 százalék száraz anyagot fog tartalmazni; Addig azonban még ége­tő problémákat kell megol­dani a cukorgyár vezetői­nek. Elsősorban is száz-százhúsz férfi mun­kaerőt kell szerezni aug. 29-ig. Ennyi segédmunkás hiány­zik jelenleg. Arra gondolni sem jó — mondták —, mi lenne akkor, ha a kampány kezdetén is ekkora létszám- hiány fenyegetné a válla­latot Sajnálatos- hogy a mun­kásszerződtetés ügyében ki­értesített termelőszövetke­zetek és tanácsi szervek legnagyobb része még vá­laszra sem méltatta a cu­korgyárat A helyzet aggasztó és a gyár vezetői mindent elkö­vetnek, hogy munkásokat szerezzenek és végső szo­rultság esetén Szabolcs- Szatmár megyéből szándé­koznak toborozni. Női mun­kaerő gondokkal nem küz­denek. Női munkavállaló sokkal több van, mint amennyit a szolnoki cukor­gyárban foglalkoztatni tud­nának. — bognár — AAegyei MOZAIK Százetvenhárom paradicsom termett egy tövön Jászkisóren A jászki séri Kossuth Ter­melőszövetkezet a nagy kertészkedő gazdaságok I közé tartozik. Az idén 150 holdat ültettek be csak paradicsomból. S jó bevé­telre számítanak, hiszen azt várják, 180 mázsájával fizet átlagosan a növény. A termelőszövetkezet egy (Tudósítónktól.) A törökszentmiklósi vá­rosi tanács ebben az év­ben 20 ezer forintot irány­zott elő fásításra é» 15 ezer forint értékű tár­sadalmi munkával össze­sen 1000 db facsemetét kí­ván elültetni. Ezt az elő­irányzatot messze túltelje­sítették. A betervezett pénzösszegből semmit sem kellett felhasználniok, mert az eddig elültetett kétezer facsemetét ellenérték nél­Húsz esztendővel ezelőtt i falu született a jánoshidai j vasúti megálló mellett. A' . boldogházi és a csíkosi ta­nyák népe kapott önálló közigazgatási rangot, s sza­kadt el a település Jászbe­rénytől. A hírneves állat­tenyésztő faluban megün- neplik a 20 éves jubileu- I mot, Alkotmányunk nap­ján délelőtt nagygyűlésre I kerül sor. amelynek elő­adója Csáki István, az A posta a következő években fokozottabb gon­dot fordít a vidéki távbe­szélőhálózat, s ezen bellii a nyilvános telefonállomá­sok bővítésére. Vidéken 4348 nyilvános telefonállo­más működik, a készülékek többsége azonban délután 4 órakor záró Dostahivatal- ban üzemel, s így a közön­ség joggál panaszolja, hogy I reggelig mig a sürgőst élet­különleges étkezési fajtát, a körte alakú San Marzano paradicsomot igyekszik meghonosítani. Ebben az évben hat holdon termesz­tenek belőle. Szokatlan mennyiségre számítanak ró­la. Számontartanak a Kos­suth Tsz-ben olyan San Marzano paradicsomtövet, amely 153 bogyót nevelt kül különböző erdőgazda­ságoktól — többek között a Szolnok megyei Állarm Erdőgazdaságtól — kaptál;, a lakosság pedig 43 ezer forint értékű társadalmi munkával elültette a fákat. A megtakarított pénzösz- szeget további fásításra fordítja a tanács. Az ősz folyamán megkezdődő fásí­tási munkában továbbra is számítanak a lakosság tf vékeny részvételére MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, megyénk pártbizottságának első tit­kára lesz. A boldogházi községi ta­nács okleveleket és emlék­lapokat oszt ki azoknak, akik a 20 év alatt a leg­többet tették a települé­sért. A községben helytör­téneti kiállítást nyitnak. Gazdag sport- és kultúr- programot állítottak össze erre a napra., tud telefonálni. A problé­ma véglegesen csak a te­lefonhálózat nagyarányú automatizálásával oldódik meg. Addig, áthidaló megol­dásként, a posta úgyneve­zett segélykérő telefonok felállítását tervezi. Azok­ban a községekben, ahol nincs folyam? tos telefon- szolgálat, a postahivatalon kívül fali szekrényben he- Imah « tililmWUli két, amely éjjel is díjmen­tesen áll a lakosság ren­delkezésére, de csak segély­kérő beszélgetések céljá­ra. a mentők, a tűzoltók, a rendőrség hívására. Az egyéb jellegű telefon- beszélgetések lebonyolítá­sára a posta, a kisközsé­gekben díjmentesen szerel fel olyan készüléket, amelynek kezelését a köz­ség lakói közül valaki vál­lalja, s gondoskodik arról, hogy a telefon éjjel is, a lakosság rendelkezésére áll­jon. A telefon üzemben­tartója fáradsága ellenér­tékéül a beszélgetések árán kívül pótdíjat is szedhet a készülék használójától. Felvonják a/, ál tanti zászlói, az alkotmány- ünnep Jszleletére Alkotmányunk ünnepe, augusztus húszadika tisz­teletére ismét felvon­ják a budapesti Kossuth téren az állami zászlót. Au­gusztus 19-én, délután hat órakor kürtszó jelzi majd a katonai elöljáró érkezé­sét, aki meghallgatja a csa­patzászlóval felsorakoz dísz-század parancsnokána. jelentését, majd engedélyt ad a Magyar Népköztársa ság állami zászlajának fel vonására. A piros-fehér zöld színű nemzeti lobogó, díszőrök viszik az árboc hoz. s a himnusz hangjai mellett, a díszszázad tisz teletadása közben vonják f~: a 16 méter magas árbé ■ rúdra. Az állami zász' előtt augusztus 20-án dé’ ben 12 órakor zenés őrség váltás lesz. Ugyancsak katonai tiszte letadás közben vonják f- a gellérthegyi fel szabadit lási emlékműnél a három színű magyar nemzeti lo­bogót és a nemzetközi munkásmozgalom hagyo­mányos vörös zászlaját. Az alkotmány törvénybe iktatásának évfordulóján Budapest központi intéz­ményeit, a fontosabb mű­emlékeket, a Duna-hidakat az aatf teákban kivilágít- tttb Kétezer facsemetét ültetlek el Törökszentmiklósen társadalmi munkában Hány a készülődés a iá zboldogkáz! faluntipra Hetyélvkérő telefonok vidéken v* V \ Erik A , fl KUKORICA (Fotó: Nagy Zsolt)

Next

/
Thumbnails
Contents