Szolnok Megyei Néplap, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-14 / 165. szám

július 14. SZOLNOK MEGTEI NÉPLAP 3 A „törtető64 üzem gazdász Alapító tagja vagyok a tsz-nak. 1949 óta sok min­dent megpróbáltam. Fizikai munkával kezdtem és vit­tem az elnökhelyettességig. Azt is mondhatom, hogy ez a könnyebbségem. Amúgy sem esik itt messze egyik szakma a másiktól, de így meg jó, mert mind közelről ismerem. Most nagyon izgalmas munkaköröm van. Én va­gyok itt az üzemgazdász. Három éve. És lassan már azt a munkát is csinálom, ami ehhez a munkakörhöz valóban hozzátartozik. Na­gyon készülök erre a be­osztásra. Abban bízom, hogy ezután méginkább szükség lesz rá a tesz-ek- ben. Minden nálunk, Két- pón fellelhető cikket elol­vasok arról, hogy mit csi­náljon az efféle szakember. Aztán meg töröm, töröm a fejem, hogy én mit tehetek. Minden hónapban számo­lom az önköltséget, főleg az állattenyésztésben. Ott is a takarmányozásnál. Minden állatfajnál külön-külön az abrakfogyasztást, a ráhízott súlyt stb. Aztán elemezzük is, s hogy ez milyen jó! Eddig csak év végén derí­tettük ki, milyen önköltség­gel dolgozunk. Akkor, ami­kor csak utólagos megálla­pításokat tehettünk már. Most ezt a nagy munkát fél évkor is megcsináljuk. Termelési ágazatonként én pedig naponta kisütök valamit. Régen sejtettem már például, hogy valami sántít a vegyes munkákra tervezett munkaegység fel- használás körül. A 11800 egész évre tervezettből má­jus végére már 70 százalé­kot felhasználtunk. A veze­tőségnek mondogattam ezt. Az ellenőrző bizottság pe­dig megerősítette a gyanú­mat: egyik-másik brigád azzal akarta egy-egy nö­vényféleség termelési költ­ségét csökkenteni, hogy a vegyes munkákra írta egy- egy munka elvégzését. Érdemes volt lármáznom, mert a múlt hónapban már csak 2%-ot használtunk fel. Ami pedig ennél is több, igazat adtak nekem. Mindig hangoztatom, csak úgy van ér elme saját ma­gunk ellenőrzésének, ha szigorúan betartjuk azokat a rendszabályokat, amiket saját könnyebbségünkre hoztunk. Most az állatte­nyésztésben szeretnék ..ki­robbantani” valami válto­zást. öt forint hetven fil­lér most egy liter tej aszerint, ahogy mi előállít­juk. Nagyon drága. Eddig a tehenészek azt mondták: nem létezik, hogy azt az értéket mind ők használják fel, amit az ő „számlájuk­ra” írunk. Sokszor mondták nekem már, hogy nincs igazad Bodó Gyula, valami más költséget is odavág­tok. de annak nem mi lát­juk hasznát. Űj abban havonta kimu­tatom nekik, mit használ­nak fel. A tételek egyez­nek az ő feljegyzéseikkel, s kénytelenek elismerni, hogy amit Sk „elfogyasztanak”, az sok. így már nem tilta­kozhatnak. Most már in­kább azon töprengenek, mit lehetne változtatni. Muszáj így „törtetnem”, muszáj ilyen következetes­nek lennem. Csak így ér valamit az üzemgazdász a tsz-ben. Csak így segíthe­tem azt a célt, hogy szö­vetkezetünk, a kétpói Sza­badság év végén is tart­hassa szavát: az egy tagra tervezett 22 300 forintos át­lagkeresetet elérjük. ❖ Annyit még erről a „törtető” üzemgazdászról: há­roméves szakmunkásképző, majd elnökképző iskolát végzett. Aztán megszerezne a képesített könyvelői bi­zonyítványt. Most ismét egy jelentkezési ív van a fi­ókjában. A törökszentmiklósi mezőgazdasági techni­kumtól. Szeptember 15-ig kell döntenie, elkezdi-e9 Amilyen „törtető”, azt hiszem, ezt is megteszi. — borsi — Új felfogásban kerül sxínre a Háry és a Faust a Sxegedi Sxahadtéri Játékokon A tanítóék Szinetár Miklós a Szegedi Szabadtéri Játékok felújí­tása óta csaknem minden évben rendezője egy-egy ottani produkciónak. Az idén újabb két bemutatót rendez Szegeden: Kodály: Háry János című daljáté­kát és Gounod: Faust cí­mű operáját, művészi el­képzeléseiről többek között ezeket mondta az MTI munkatársának: — Az idei nyitódarab a Kodály: Háry János című daljátékának színpadra ál­lítása régi vágyam. Ezért örülök most annak, hogy az általam rendezett Háry- Elm után a Szegedi Sza­badtéri Játákokon is meg­bíztak e mű rendezésével. A korábbi Háry-feldol- gozásokkal ellentétben, most az egész történet Nagy- abonyban játszódik. Tehát tninden színhely, minden alak úgy jelenik meg, ahogy azt egy kis magyar faluból lehet megálmodni. Háry nem a nagy hazudozó, hiszen, mint ilyen, eltör­pülne Munchausen báró mellett. Háry inkább egy kis nép álmainak és vá­gyainak felnagyítója, hős­tetteit a faluban, a falu­siaknak meséli el. Szeret­ném a tér adottságait, le­hetőségeit minél jobban ki­használni. A mű mondani­valójának szemléletes kife­jezésére. — A másik darab, a Fa­ust előadásán nem alkal­mazok semmiféle modem­kedő megoldást, ezt nem tartom alkalmasnak az it­teni környezetűén. Korrekt ás szép előadásra törek­szem. A díszlet megoldása naturális lesz. Fülöp Zol­tán tervei alapján egy na­gyon szép reneszánsz kis­város hatását keltő díszle­tet építünk majd fel a dóm előtt. Ebben az alap­díszletben lesz a cseleK- mény minden színhelye — mondta többek között Szi­netár Miklós. A közelmúltban orszá­gos értekezleten tárgyal­tak a szeptember közepén életbe lépő új óvodai rend­tartásról. Nem érdektelen megemlíteni ennek kap­csán, hogy hazánkban ma már a 3—6 éves korúak csaknem 50 százalékáról óvodákban gondoskodnak. Elmondták, hogy óvodába a harmadik életévét betöl­tött, testileg és szellemi­leg egészséges gyermekek vehetők fel, s a hatodik életévük betöltését követő szeptember 1-ig részesül­hetnek óvodai nevelésben. Az óvoda — a vasárna­pok és a munkaszüneti na­pok kivételével — egész éven át működik. A napi nyitvatartási idő általában öt óra (8 órától 13 óráig) Híre szaladt a kürti pusztán: eladó a tanító né­niék tanyája. Szép nagy tanya. Magasabb a domb­nál. magasabb az öreg is­kolánál. A tanító néni ti­zenhat esztendeje oktatta itt a kis kucsmás népet. Het­vennyolc gyerekkel kezdeti Az idén már nyolcán ma­radtak. Második osztályba egy gyerek járt. A har­madik osztályt a kis Gál Eszti tette ki. Eszternek most megváltás jön. Há­rom kilométerről gyalogolt mindenfajta időben. Felel- tetéskor jutott rá idő bő­ven. — Kifárasztó. Tessék el­hinni, mikor már fél óráig egy gyerekkel foglalkozik az ember. Ülünk, beszélgetünk. A tanítóék tanyája három szobájának egyikében. A tanító nénire várni kell, mosás van. Kézzel. Sokat mosott már a három gye­rekre, a férjre. Tanítás után, óravázlat készítés után — sokáig nyolc osz­tályt tanított egyedül — kezdett rendet tenni. A ki­csikre, a tanya körül. Ket­tő itt született Pusztakür­tön. Maga tanította. — Annak örülök. István fiamnak két tizeddel jobb az átlaga a más keze alatt A gyerekek tavaly már bekerültek Jászűdséire, a tanyai gyerekek kollégiu­mába. A tanító néni szo­rongott. Eszükkel, szorgal­mukkal őt vizsgáztatják. Jobb lett a bizonyítványuk az itthoninál. — Anyuka ne haragudj, hallgatóztam. Emlékszel, mikor hetedikben elégtelent kaptam tőled számtanból? Erika jött be, a nagylány. Beszédesebb. árulkodóbb. A tanító néni tiszta szi­gorúsága jobban kitáxulko- zik. — Ha disznótoros kósto­lót hoztak is, én mindig pénzt adtaim érte a gye­reknek. Mikor a tanyát építették, akkor se fogadtak el segít­séget. A tanyát a tanító néni férje maga álmodta, tervezte esténként. Aszerint épült. A tapasztást is ma­guk csinálták. Fürdőszobát napközi otthonos óvodában a szülő jogos igényeitől függően napi 9—12 óra. de legfeljebb napi 12 óra. szombaton 7—9 óra. A napközi otthonos óvodá­ba járó nem étkező gyere­kek a napirendben megha­tározott ebédidőig — leg­később 13 óráig — tar­tózkodhatnak ott. Elmondták, hogy óvodai felvételre — a rendtartás érvénybe lépését követően — minden év szeptember 1-től—7-ig lehet je­lentkezni. Kivétel az 1966 —1967-es tanév, az erre szóló felvételeket ugyanis augusztus 27 és szeptem­ber 3-a között tartjáki is akartak. Ügy gondolták, a padlásra nagy hordót visznek fel, az lesz a tar­tály. Most már minek. Mi­kor megudták, hogy bezár az iskola, elszomorodtak. Eljött az öreg vadőr, Lu­kács Bandi bácsi a szom­széd tanyáról. — Tényleg igaz? — őszre bemegyünk a faluba. Ezzel az öreg vadőrrel melegedtek ittlétük alatt legjobban össze. Talán a legrégibb ember a pusztán. Ö mesélte el a tanító néni, nek: Kürt csinos kis falu volt a török időkig. A báróról is beszélt, báró Than Ká­rolyról, az itteni földek, majorok, emberek uráról. — Felesége Dugyenszky leány, a bácskai nábob leánya. Földosztás előtt nem volt itt iskola. Akkor elvették a majorépületet, berendez­ték. összeszakították a szo­bákat, lett belőle hatalmas tanterem, pici tanítólakás­sal. Egészségtelen. A taní­tó néni 540 forintos fize­téssel kezdett. Akkor egy kiló szalonnát feketén ha lehetett kapni 120 forintért. A tanító néni férje nap­számba járt, részre aratott. Más idők jöttek. Az is­kola mellett vásároltak másfél hold földet ötezer forintért, drágán. — Kérem szépen, min­denki azt mondta, ide kö- vesút épül. Itt nagy köz­pont lesz. Három kilométerre ide a kőút. A falu hét kilométer. A tanító néni gumicsizmá­ban járt, ha hivatták vala­hová Olyankor mindig na­gyon korán kelt. A férje kikísérte a kövesútig. Va­lamikor a török pusztította ei Kürt falut. Az új idő faluja pedig becsalogatta Az állnunk, az életűnk... Pusztakürt tanyáit. Űj gazdák, földhözjutot- tak laktak itt. Legelsőül alighanem Ráczkeviék men­tek. Ök szedték a sátorfá­jukat tanyástól. Hirtelen eltűnt a fele tanya. Azon vették észre, négy padban elfér az egész iskola. Az épületet átvette a termélő- szövetkezet. A nagyobb vé­géből csirkeól lett, a kiseb­be szorult a tanterem. A tanító néni férje a csibe­gondozó. Jól kerestek. A férfi 1200 munkaegységet is teljesített évente. Az asszony fizeté­se is elérte a háromezer forintot. Hizlaltak tizenegy disznót, tenyésztettek két­száz galambot is. A tanító néni városban született. Mindig ott élt. Debrecen, Jászberény, Nyíregyháza. Huszonöt évvel ezelőtt. Ak­kor járt utoljára színház­ban, Debrecenben a Cso­konai társulatnál. Jászdózsán a kápolnás- dombá tanyai tanítót be­hívták katonának. Oda me­hetett helyettesíteni. On­nan másik tanyára. Borsó­halmára. Végül ide. Hu­szonöt éve tanít. Tanyán. Közel ezer gyereket nevelt, elsőtől nyolcadik osztályig. Egyetlen tanyai gyerek ju­tott el belőlük az egyete­mig. A jászdózsai Vajda Miklós. Ez a tanya. Tudja. Nálánál jobban senki. Ta­nyai emberhez ment férj­hez ÍSv Ötvenkilencben építették fel a tanyát. Száztízezer forintba került, két eszten­deig épült. Mikorra bele­költözhettek, megkezdődött az áramlás. Előbb a He- tényi, aztán a Hajmai is­kola tűnt el. Az övéle ma­radt utoljára. Májusban kijött az iskolaigazgató, Tiszai József, összehívták azt a pár szülőt. Egy asz- szony ellenkezett, a többiek egykedvűen hallgattak. A tanítóék árulni kezdték a tanyát A szép, nagy, magára maradt tanyát — Mi lesz most vele? — Kérem szépen? ösz- szetörjük. A használható anyagát beépítjük a köz­ségben. A tanító néni szorong. Soha se tanított még falu­ban, — Ezek a tanyai gyere­kek olyan csendes, jó gye­rekek voltak. A tanítóék gyerekei köny- nyebben elfelejtették a ta­nyát Űj pajtásokat válasz­tottak. Istvánka barátja Homoki Jancsika alattyánl tanyai gyerek a kollégium­ban. Erikának, Editkének is falusi, várasd barátnőik vannak. A szülők nehezeb­ben szakadnak. Itt nagy becsülete volt a tanító né­ninek. Névnapjára virág­csokorral jött a tanyák né­pe. Minden pedagógus na­pon pénzjutalmat kapott Kitüntetést még soha. Bentre várják .őket. Szu- roczkinél, a tanácselnök­helyettes azt mondta: jól jár velük a falu. Már be­szélgettek róla, telket is keresnek nekik. Beépítik a tanyát. A tanuóék tanyáját Borzák Lajtm Az új óvodai rendtartásról Négy padban elfért a tanítónéni egész iskolája. A férjem, István fiam, Erikám és Editkém.

Next

/
Thumbnails
Contents