Szolnok Megyei Néplap, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-14 / 165. szám
július 14. SZOLNOK MEGTEI NÉPLAP 3 A „törtető64 üzem gazdász Alapító tagja vagyok a tsz-nak. 1949 óta sok mindent megpróbáltam. Fizikai munkával kezdtem és vittem az elnökhelyettességig. Azt is mondhatom, hogy ez a könnyebbségem. Amúgy sem esik itt messze egyik szakma a másiktól, de így meg jó, mert mind közelről ismerem. Most nagyon izgalmas munkaköröm van. Én vagyok itt az üzemgazdász. Három éve. És lassan már azt a munkát is csinálom, ami ehhez a munkakörhöz valóban hozzátartozik. Nagyon készülök erre a beosztásra. Abban bízom, hogy ezután méginkább szükség lesz rá a tesz-ek- ben. Minden nálunk, Két- pón fellelhető cikket elolvasok arról, hogy mit csináljon az efféle szakember. Aztán meg töröm, töröm a fejem, hogy én mit tehetek. Minden hónapban számolom az önköltséget, főleg az állattenyésztésben. Ott is a takarmányozásnál. Minden állatfajnál külön-külön az abrakfogyasztást, a ráhízott súlyt stb. Aztán elemezzük is, s hogy ez milyen jó! Eddig csak év végén derítettük ki, milyen önköltséggel dolgozunk. Akkor, amikor csak utólagos megállapításokat tehettünk már. Most ezt a nagy munkát fél évkor is megcsináljuk. Termelési ágazatonként én pedig naponta kisütök valamit. Régen sejtettem már például, hogy valami sántít a vegyes munkákra tervezett munkaegység fel- használás körül. A 11800 egész évre tervezettből május végére már 70 százalékot felhasználtunk. A vezetőségnek mondogattam ezt. Az ellenőrző bizottság pedig megerősítette a gyanúmat: egyik-másik brigád azzal akarta egy-egy növényféleség termelési költségét csökkenteni, hogy a vegyes munkákra írta egy- egy munka elvégzését. Érdemes volt lármáznom, mert a múlt hónapban már csak 2%-ot használtunk fel. Ami pedig ennél is több, igazat adtak nekem. Mindig hangoztatom, csak úgy van ér elme saját magunk ellenőrzésének, ha szigorúan betartjuk azokat a rendszabályokat, amiket saját könnyebbségünkre hoztunk. Most az állattenyésztésben szeretnék ..kirobbantani” valami változást. öt forint hetven fillér most egy liter tej aszerint, ahogy mi előállítjuk. Nagyon drága. Eddig a tehenészek azt mondták: nem létezik, hogy azt az értéket mind ők használják fel, amit az ő „számlájukra” írunk. Sokszor mondták nekem már, hogy nincs igazad Bodó Gyula, valami más költséget is odavágtok. de annak nem mi látjuk hasznát. Űj abban havonta kimutatom nekik, mit használnak fel. A tételek egyeznek az ő feljegyzéseikkel, s kénytelenek elismerni, hogy amit Sk „elfogyasztanak”, az sok. így már nem tiltakozhatnak. Most már inkább azon töprengenek, mit lehetne változtatni. Muszáj így „törtetnem”, muszáj ilyen következetesnek lennem. Csak így ér valamit az üzemgazdász a tsz-ben. Csak így segíthetem azt a célt, hogy szövetkezetünk, a kétpói Szabadság év végén is tarthassa szavát: az egy tagra tervezett 22 300 forintos átlagkeresetet elérjük. ❖ Annyit még erről a „törtető” üzemgazdászról: hároméves szakmunkásképző, majd elnökképző iskolát végzett. Aztán megszerezne a képesített könyvelői bizonyítványt. Most ismét egy jelentkezési ív van a fiókjában. A törökszentmiklósi mezőgazdasági technikumtól. Szeptember 15-ig kell döntenie, elkezdi-e9 Amilyen „törtető”, azt hiszem, ezt is megteszi. — borsi — Új felfogásban kerül sxínre a Háry és a Faust a Sxegedi Sxahadtéri Játékokon A tanítóék Szinetár Miklós a Szegedi Szabadtéri Játékok felújítása óta csaknem minden évben rendezője egy-egy ottani produkciónak. Az idén újabb két bemutatót rendez Szegeden: Kodály: Háry János című daljátékát és Gounod: Faust című operáját, művészi elképzeléseiről többek között ezeket mondta az MTI munkatársának: — Az idei nyitódarab a Kodály: Háry János című daljátékának színpadra állítása régi vágyam. Ezért örülök most annak, hogy az általam rendezett Háry- Elm után a Szegedi Szabadtéri Játákokon is megbíztak e mű rendezésével. A korábbi Háry-feldol- gozásokkal ellentétben, most az egész történet Nagy- abonyban játszódik. Tehát tninden színhely, minden alak úgy jelenik meg, ahogy azt egy kis magyar faluból lehet megálmodni. Háry nem a nagy hazudozó, hiszen, mint ilyen, eltörpülne Munchausen báró mellett. Háry inkább egy kis nép álmainak és vágyainak felnagyítója, hőstetteit a faluban, a falusiaknak meséli el. Szeretném a tér adottságait, lehetőségeit minél jobban kihasználni. A mű mondanivalójának szemléletes kifejezésére. — A másik darab, a Faust előadásán nem alkalmazok semmiféle modemkedő megoldást, ezt nem tartom alkalmasnak az itteni környezetűén. Korrekt ás szép előadásra törekszem. A díszlet megoldása naturális lesz. Fülöp Zoltán tervei alapján egy nagyon szép reneszánsz kisváros hatását keltő díszletet építünk majd fel a dóm előtt. Ebben az alapdíszletben lesz a cseleK- mény minden színhelye — mondta többek között Szinetár Miklós. A közelmúltban országos értekezleten tárgyaltak a szeptember közepén életbe lépő új óvodai rendtartásról. Nem érdektelen megemlíteni ennek kapcsán, hogy hazánkban ma már a 3—6 éves korúak csaknem 50 százalékáról óvodákban gondoskodnak. Elmondták, hogy óvodába a harmadik életévét betöltött, testileg és szellemileg egészséges gyermekek vehetők fel, s a hatodik életévük betöltését követő szeptember 1-ig részesülhetnek óvodai nevelésben. Az óvoda — a vasárnapok és a munkaszüneti napok kivételével — egész éven át működik. A napi nyitvatartási idő általában öt óra (8 órától 13 óráig) Híre szaladt a kürti pusztán: eladó a tanító néniék tanyája. Szép nagy tanya. Magasabb a dombnál. magasabb az öreg iskolánál. A tanító néni tizenhat esztendeje oktatta itt a kis kucsmás népet. Hetvennyolc gyerekkel kezdeti Az idén már nyolcán maradtak. Második osztályba egy gyerek járt. A harmadik osztályt a kis Gál Eszti tette ki. Eszternek most megváltás jön. Három kilométerről gyalogolt mindenfajta időben. Felel- tetéskor jutott rá idő bőven. — Kifárasztó. Tessék elhinni, mikor már fél óráig egy gyerekkel foglalkozik az ember. Ülünk, beszélgetünk. A tanítóék tanyája három szobájának egyikében. A tanító nénire várni kell, mosás van. Kézzel. Sokat mosott már a három gyerekre, a férjre. Tanítás után, óravázlat készítés után — sokáig nyolc osztályt tanított egyedül — kezdett rendet tenni. A kicsikre, a tanya körül. Kettő itt született Pusztakürtön. Maga tanította. — Annak örülök. István fiamnak két tizeddel jobb az átlaga a más keze alatt A gyerekek tavaly már bekerültek Jászűdséire, a tanyai gyerekek kollégiumába. A tanító néni szorongott. Eszükkel, szorgalmukkal őt vizsgáztatják. Jobb lett a bizonyítványuk az itthoninál. — Anyuka ne haragudj, hallgatóztam. Emlékszel, mikor hetedikben elégtelent kaptam tőled számtanból? Erika jött be, a nagylány. Beszédesebb. árulkodóbb. A tanító néni tiszta szigorúsága jobban kitáxulko- zik. — Ha disznótoros kóstolót hoztak is, én mindig pénzt adtaim érte a gyereknek. Mikor a tanyát építették, akkor se fogadtak el segítséget. A tanyát a tanító néni férje maga álmodta, tervezte esténként. Aszerint épült. A tapasztást is maguk csinálták. Fürdőszobát napközi otthonos óvodában a szülő jogos igényeitől függően napi 9—12 óra. de legfeljebb napi 12 óra. szombaton 7—9 óra. A napközi otthonos óvodába járó nem étkező gyerekek a napirendben meghatározott ebédidőig — legkésőbb 13 óráig — tartózkodhatnak ott. Elmondták, hogy óvodai felvételre — a rendtartás érvénybe lépését követően — minden év szeptember 1-től—7-ig lehet jelentkezni. Kivétel az 1966 —1967-es tanév, az erre szóló felvételeket ugyanis augusztus 27 és szeptember 3-a között tartjáki is akartak. Ügy gondolták, a padlásra nagy hordót visznek fel, az lesz a tartály. Most már minek. Mikor megudták, hogy bezár az iskola, elszomorodtak. Eljött az öreg vadőr, Lukács Bandi bácsi a szomszéd tanyáról. — Tényleg igaz? — őszre bemegyünk a faluba. Ezzel az öreg vadőrrel melegedtek ittlétük alatt legjobban össze. Talán a legrégibb ember a pusztán. Ö mesélte el a tanító néni, nek: Kürt csinos kis falu volt a török időkig. A báróról is beszélt, báró Than Károlyról, az itteni földek, majorok, emberek uráról. — Felesége Dugyenszky leány, a bácskai nábob leánya. Földosztás előtt nem volt itt iskola. Akkor elvették a majorépületet, berendezték. összeszakították a szobákat, lett belőle hatalmas tanterem, pici tanítólakással. Egészségtelen. A tanító néni 540 forintos fizetéssel kezdett. Akkor egy kiló szalonnát feketén ha lehetett kapni 120 forintért. A tanító néni férje napszámba járt, részre aratott. Más idők jöttek. Az iskola mellett vásároltak másfél hold földet ötezer forintért, drágán. — Kérem szépen, mindenki azt mondta, ide kö- vesút épül. Itt nagy központ lesz. Három kilométerre ide a kőút. A falu hét kilométer. A tanító néni gumicsizmában járt, ha hivatták valahová Olyankor mindig nagyon korán kelt. A férje kikísérte a kövesútig. Valamikor a török pusztította ei Kürt falut. Az új idő faluja pedig becsalogatta Az állnunk, az életűnk... Pusztakürt tanyáit. Űj gazdák, földhözjutot- tak laktak itt. Legelsőül alighanem Ráczkeviék mentek. Ök szedték a sátorfájukat tanyástól. Hirtelen eltűnt a fele tanya. Azon vették észre, négy padban elfér az egész iskola. Az épületet átvette a termélő- szövetkezet. A nagyobb végéből csirkeól lett, a kisebbe szorult a tanterem. A tanító néni férje a csibegondozó. Jól kerestek. A férfi 1200 munkaegységet is teljesített évente. Az asszony fizetése is elérte a háromezer forintot. Hizlaltak tizenegy disznót, tenyésztettek kétszáz galambot is. A tanító néni városban született. Mindig ott élt. Debrecen, Jászberény, Nyíregyháza. Huszonöt évvel ezelőtt. Akkor járt utoljára színházban, Debrecenben a Csokonai társulatnál. Jászdózsán a kápolnás- dombá tanyai tanítót behívták katonának. Oda mehetett helyettesíteni. Onnan másik tanyára. Borsóhalmára. Végül ide. Huszonöt éve tanít. Tanyán. Közel ezer gyereket nevelt, elsőtől nyolcadik osztályig. Egyetlen tanyai gyerek jutott el belőlük az egyetemig. A jászdózsai Vajda Miklós. Ez a tanya. Tudja. Nálánál jobban senki. Tanyai emberhez ment férjhez ÍSv Ötvenkilencben építették fel a tanyát. Száztízezer forintba került, két esztendeig épült. Mikorra beleköltözhettek, megkezdődött az áramlás. Előbb a He- tényi, aztán a Hajmai iskola tűnt el. Az övéle maradt utoljára. Májusban kijött az iskolaigazgató, Tiszai József, összehívták azt a pár szülőt. Egy asz- szony ellenkezett, a többiek egykedvűen hallgattak. A tanítóék árulni kezdték a tanyát A szép, nagy, magára maradt tanyát — Mi lesz most vele? — Kérem szépen? ösz- szetörjük. A használható anyagát beépítjük a községben. A tanító néni szorong. Soha se tanított még faluban, — Ezek a tanyai gyerekek olyan csendes, jó gyerekek voltak. A tanítóék gyerekei köny- nyebben elfelejtették a tanyát Űj pajtásokat választottak. Istvánka barátja Homoki Jancsika alattyánl tanyai gyerek a kollégiumban. Erikának, Editkének is falusi, várasd barátnőik vannak. A szülők nehezebben szakadnak. Itt nagy becsülete volt a tanító néninek. Névnapjára virágcsokorral jött a tanyák népe. Minden pedagógus napon pénzjutalmat kapott Kitüntetést még soha. Bentre várják .őket. Szu- roczkinél, a tanácselnökhelyettes azt mondta: jól jár velük a falu. Már beszélgettek róla, telket is keresnek nekik. Beépítik a tanyát. A tanuóék tanyáját Borzák Lajtm Az új óvodai rendtartásról Négy padban elfért a tanítónéni egész iskolája. A férjem, István fiam, Erikám és Editkém.
