Szolnok Megyei Néplap, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-13 / 164. szám
. 944. júttua IS. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 SEc Községfejlesztési tervek kevés realitással A PÁRTÉLET FÓRUMA Sokíelé figyelünk Tavaly ősszel a jászberényi járásban is elkészítették és jóváhagyták a községi tanácsok az 1966- ra szóló községfejlesztési terveket. Túlnyomó részben a kommunális létesítmények fejlesztését célozzák a tervek, vagyis éppen azokat a feladatokat, amelyek végrehajtásáért rendszerint megmozdul az egész falu. Általában ez szokott a jellemző lenni, de a jászberényi járásban most más tapasztalatok is vannak. A járási tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén — anélkül, hogy megkongatta volna a vészharangot — nagyon őszintén feltárta, hol a hiba. Milyen okok miatt kellett az első félév után megállapítani, hogy a községfejlesztési tervek teljesítésével más járásokhoz képest elmaradtak. Terv, de csak papíron, vagy még axon sem S most arról kell számot adni, hogy ez sem, az sem valósult meg, ‘sőt egyik-másik létesítménynek még a terve sem készült el. Többek között terveztek 19 060 négyzet- méter járdaépítést, s május végéig mindössze 4280 négyzetméter járda készült el. Hasonló a helyzet a villany és vízhálózat építésénél is. Jászkiséren a tervezett 3 kilométer vízhálózat bővítéséhez még hozzá sem fogtak. Sorolhatnánk még a nem éppen dicsérendő példákat. Ehelyett azonban érdemesebb néhány következtetést levonni. Az az igazság, hogy több helyen már a tervezésnél hibát követtek el. Lehetőségeiket nem kellő körültekintéssel, megfontoltsággal mérték fel. — Olyan létesítményeket is tervbe vettek, amelyekhez nem állt rendelkezésükre jóváhagyott kivitelezési terv és költségvetés. Máshol nem gondoskodtak idejében a szükséges építési anyagról. Igen csekély a törekvés a helyben található anyag — kavicsbánya, bontott épületanyag — fel- használására is. Annál több a panaszkodás, hogy ezt vagy azt az anyagot milyen nehéz beszerezni. Boldogháxán és Apátiban van csak szorgalmas lakosság? A másik leggyakrabban hangoztatott érv — amely- lyel egyik-másik községben az elmaradást is igyekeznek megokolni —, hogy a lakosság nem szívesen végez társadalmi munkát. Igaz lenne ez? A járásból vett példával cáfolunk. — Jászboldogházán és Jászapátiban éppen a lakosság segítségével, aktív munkájával tudták az első félévben elkészíteni a tervezett járdamennyiséget. Az utóbbi helyen még arra is futotta az energiából, hogy a homok-aszfaltjárda készítését is kipróbálják, amellyel a nehezen beszerezhető cementet kiiktatják. Annyira más emberek laknak Jászkiséren vagy Jászdózsán, ahol jelenleg a legcsekélyebb a társadalmi munka eredménye, mint az említett két községben? Nem hisszük. Valószínűbb, hogy a sikertelenség oka a szervezésben, a felvilágosító, meggyőző munka elhanyagolásában keresendő. A jó eredményt elérő községekben a siker titka) hogy politikai feladatnak tekintik a községfejlesztési terv ismertetését, végrehajtását. Nem sajnálják a fáradságot, hogy újból és újból elmondják az embereknek, mit ad az állam községük építéséhez, szépítéséhez, s ugyanezért mit tehetnek maguk az ott élő emberek. A tanácsok, a különböző szervekkel összefogva valósítják meg a társadalmi munkát, s arra törekszenek, hogy a létesítmények tervezését, elkészítését illetően összhangban legyen a vezetők és a lakosság véleménye. Ez is fontos, amint azt a jászszentandrási eset is igazolja. Itt is volt korábban olyan panasz, hogy nem lehet megszervezni a társadalmi munkát. Most, amikor a lakosság régi és jogos kérésének teljesítéséhez — a villany- és vízhálózat bővítéséhez — fogtak, alaposan rácáfoltak e véleményre az emberek. Nemcsak pihenőnapjukon, hanem munkaidő után is ássák a vízvezeték csatornáját, a villanyoszlopok helyét. A% elvi irányítás nem elegendő Feltétlenül szólni kell arról is, hogy nem csupán a községi tanácsok vb-ve- zetőit, gazdálkodási előadóit terheli felelősség, hanem a járási tanács vezetőit s méginkább a községfejlesztési csoportot. — Való, hogy a csoport dolgozóinak elsődleges feladata az ellenőrzés, irányítás, de emellett konkrét gyakorlati segítséget is adniuk kell a községeknek. A legfontosabb tanulság mindenki számára az első félév tapasztalataiból, hogy nem lehet a spontanításra bízni a községfejlesztési tervek végrehajtását. S arról sem szabad elfelejtkezni, hogy az emberek azon is mérik a tanácsok munkáját, hogy egy-egy évben mi valósult meg a községfejlesztési tervekből. Nagy Katalin MIELŐTT hozzákezdtünk volna a pártoktatás előkészítéséhez, megbeszéltük a tavalyi tapasztalatokat. Azért tettük ezt, mert egy- egy időszak mérlegelése mindig ad jótanácsokat a jövőre is. Ilyen tapasztalai volt az ami vállalatunknál, hogy nagyon hasznos, ha a propagandista és a hallgató már a pártoktatás szervezése során megismerkedik, az év kezdetén már ismerősként találkoznak. A másik tapasztalat az1 mutatja, hogy a KlSZ-esek- kel az eddiginél is jobban kell törődni. Azzal például, hogy legyen az számukra film. Eddig ugyanis ott volt legeredményesebb az oktatás, ahol a foglalkozást filmvetítéssel kötötték egybe. Jó szokásnak bizonyull az is, hogy többször megkértük a vállalat igazgatóját, s néhány műszaki gazdasági vezetőt, hogy ők is látogassák időközönként s szemináriumokat. Hallgassák meg, hogyan tanulnak hogyan vélekednek munkatársaik, beosztottaik. Ez hasznos volt, s az idén sem feledkezünk meg erről. A JÖVŐ ÉVI pártoktatásról már az április 20-i üzemi pártvezetőségi ülésen beszéltünk. Már ott megkértünk több elvtársat politikai tanulásának folytatására. Így már régebben tudjuk, hogy például esti egyetemen és szakosítón tizenegyen tanulnak tovább. Az alapszervezetek számára kötelezővé tettük, hogy minden hallgatóval külön külön beszélgessenek. Ezért hozták létre az oktatási bizottságokat, amelyeknek egyben már az is feladata, hogy a vezetőségválasztás előkészítésén is dolgozzanak. A marxizmus—leninizmus esti középiskolai hallgatóit is minden alapszervezetben kiválogattuk. Azt is hamarosan eldöntjük, kik legyeODA A DIÁKKOR — Nevettek az évfolyamtársaim: csodabogár vagy te Magda, mondták, mikor hajnalonként nyűglődés nélkül keltem, s egész nap jól éreztem magam a mezőn. Most az új helyen is ez jutott eszembe és itt megismétlem: imádom a természetet, még arra a feneketlen sárra se tudok haragudni, amiben gondolom, itt részem lesz majd. — Nem így terveztem, az igaz, de ha így adódott, így is jó. Alig egy jó hete, hogy államvizsgáztam a Kecskeméti Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban és már itt vagyok. Bár jó lett volna még néhány nap pihenő.... Csak fogom a fejem, hogy megváltozott körülöttem a világ. Dolgozó nő lettem! Már azt is elterveztem, hogyan osztom majd be az anyuéktól kapott pénzt, amíg elsején fizetést kapok. — Rendesek a tsz-beliek. Lakást biztosítottak nekem. És már az első napon munkát adtak! Nem a gyümölcsösben igaz — bár én azt tanultam — a konyhakertészetben. Amint látja, zöldbabot mázsátok. Azt szállítunk most. Nem éppen szakma, de munka. És itt a szabadban. A nagy természet ölén. — Egy kicsit hősködök is most. A szüleim azt akarták, hogy érettségi után menjek hivatalba dolgozni, vagy tanuljak pedagógusnak. Dehát a famíliám végig mezőgazdasági munkás. Az öcsémet is most vették fel otthon, Mezőtúron a mezőgazdasági gépésztechnikumba. Apám is tsz- tag ott a Petőfiben. Én bontanám meg a családi rendet? — Már gimnáziumban ismerkedtem ezzel az élettel. Nyáron iskblaszünetben is mindig dolgoztam, mindig a tsz-ben. Miért mentem volna máshová, ha ezt kedvelem? — Mindenem van itt a községben. Szívesen fogadtak és úgy tudom, hatan vagy nyolcán is leszünk majd itt gyakornokok, kezdők. TV-t, mozit vasutat, mindent elérhet itt az ember. A Vörös Csillag tagjai is rendesek. Biztos megkedveljük egymást. Ezt persze most, az első önálló munkanapom délutánján mondom. De remélem máris jól érzem. — Tegnap még nehezebb volt. Izgultam: Ma megyek dolgozni. Oda a diákkor, életem első felnőtt munkanapja lesz július 11. Ezzel a beszélgetéssel még emlékezetesebb lesz. De még hadd mondjak valamit a tegnapról. Elkísért a mamám. Megnézte, hová engedi el egyetlen lányát. Jól érezte itt magát, nevettünk is. Nem találtuk meg a falu végét, olyan hosszú ez a Fegyvernek. Aztán kikisértem a vasúthoz. Nem vártam meg amíg elindul, mert akkor biztos elsírom ott magam. Erős akartam lenni. Tudom ő bízik az önállóságomban. Jobban, mint az apám. — Ügy egyeztünk, hogy minden vasárnap eljön a család egy-egy tagja. Ez három vasárnap. A negyediken én megyek haza. Kezdeni azért most szombaton én kezdem. — Szorgalmas akarok lenni. Gondoltam, a gyakorlóidő alatt ellesek minden „titkot” az itteniektől. Amit tanultunk, az az alapja a munkának, de csak úgy leszek szakember, ha itt újból átforgatom, ami ott a fejemben lerakodott. Nem vagyok türelmetlen, de terveim vannak. Jó szakember, jó mezőgazdasági szakember akarok lenni. S ebben csak „mellékzönge” a hajnali kelés, s az is, hogy távol vagyok az otthontól. Álmaim mélyén kertmérnöknek készülök. Talán évek múlva az is lehetek. ☆ Herbály Magdolna beszélt eddig, s én lemondtam arról, hogy bármit is hozzáfűzzek. Csak leírtam azt, amit mondott, őszinte tükre ez így ennek a ragyogóan feketeszemű, jókedélyű fiatal lány gondolkodásának. Én inkább csak arra vállalkozom, hogy üzenetet közvetítsek Mezőtúrra: Herbály Magdolnát várják otthon. Az első dolgos hét után hazamegy pihenni, mesélni. Az üzenetet közvetíti: Borsi Eszter Nők tízezrei az országos baromfitenyésztési versenyben A Magyar Nők Országos Tanácsa összegezte az 1965. évi országos baromfitenyésztési verseny eredményeit. És egyben vázolták az idei versenymozgalom feladatait. A baromfitenyésztés növelése mellett szól, hogy a tavaszi húsár-rendezés óta nagymértékben megnőtt a baromfihús és a tojás iránti kereslet. A szakemberek véleménye szerint a baromfitenyésztési verseny tevékenyen hozzájárult ahhoz, hogy a 6640 vagonos baromfi és 680 millió darabos tojásfelvásárlási előirányzatot 101, illetve 112,6 százalékra sikerült teljesíteni. 1966-ban a versenyben résztvevő háztáji gazdaságok, termelőszövetkezeti munkacsapatok és brigádok száma már több mint százezerre tefaetfc, a szAszbereki béke tsz 2700 libáját hajtottak ki a tarlóra — legelni. Állandó SZOMJUKAT A KÖZELI GÉMESKÚT VIZE OLTJA (Fotó: Nagy Zsolt) nek a propagandisták. Legalább ilyen gondosan készítjük elő a KISZ-oktatást is. A beszélgetések során tájékoztatjuk a dolgozókat arról, hogy milyen főbb kérdések szerepelnek az új oktatási programban. Többek között például az SZKP XXIII., az MSZMP IX. kongresszusának anyaga, a gazdasági mechanizmus átfogó reformja stb. MINT ÁLTALÁBAN minden évben, az idén is megkérünk néhány párton- kívülit, hogy vegyenek részt a pártoktatásban. Főleg azokat a dolgozókat, akiknek feltétlenül szükségük van politikai ismeretük gyarapítására. Ezek s hasonló alapvető dolgok azok, amelyekre figyelünk, hogy a munkánk eredményes és hasznos lehessen a vállalat dolgozóinak politikai nevelésében. Csatári József a 7. SZ. AKÖV üzemi pártszervezetének titkára Bevált az új bérezési rendszer A tiszasasi Rákóczi Tsz- ben új bérezési rendszert vezettek be ebben a gazdasági évben. Ennek lényege az, hogy a munkaegység helyett a teljesítmény szerint fizetnek. Az elvégzett munka szerinti teljesítménybéreket dolgoztak ki a növénytermesztésben, az állattenyésztésben, és a gépi munkánál. Emellett megtartották a részes művelést is. A műhelymunkát órabérben fizetik. A napokban mérték fel az első félév eredményeit. Minthogy a gazdasági eredmények jobbak, mint az előző évben, a vezetőség úgy látja, hogy az új bérezési rendszert a helyi viszonyoknak megfelelően dolgozták ki. Sikerült megvalósítani a kukorica kétszeri kapálását, ami nem teljes mértékben történt meg az előző gazdasági évben. A gyümölcsszedés munkája is folyamatosabb, mint tavaly. — Ugyanakkor az idén kisebb volt a munkabérráfordítás. Az elszámolás egyébként itt is úgy történik, hogy a megdolgozott munkaérték negyven százalékát fizetik ki előlegként. Kongresszusi kombii jnos verseny A pártkongresszus tiszteletére kezdeményezett gabonabetakarítási versenyben a legutóbbi összegezés szerint 51 állami gazdasági kombájnos jutott túl a 30 vagonos teljesítményen. A szovjet kombájnok kategóriájában Srakta Sándor került a versenyzők mezőnyében az élre, aki a Kaposvári Állami Gazdaság tarlóin eddig 8583 mázsa gabonát adott át gépe alól a szállítóknak. Ha kora reggeltől késő estig arathat, több mint kilenc vagon gabonát csépel ki. A kiváló kombájnos kimagasló sikerének titka az, hogy gépét állandóan üzemképes állapotban tartja, éjszaka alig pihen néhány órát: a napközben tapasztalt hibákat javítgatja ki, s reggel indulás előtt még egyszer alaposan átvizsgálja gépét. A második helyezett ugyancsak kaposvári kombájnos. Kovács Lajos, 7745 mázsás teljesítményével. A harmadik helyezettet a Szekszárdi Állami Gazdaságban találjuk: Fiáth László kombájnos legutóbb már csaknem 50 vagonnál tartott. Ugyancsak szép teljesítménnyel dolgoznak a dalmandi állami gazdaságban is: Jóbi György 48, Keresztes József pedig 46 va- gonnyi gabonát cséDelt M
