Szolnok Megyei Néplap, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-10 / 162. szám

nee. július u. I 11 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Változik a világ, változ­nak a változó világban a tárgyak, dolgok, mester­ségek viszonylatai. A halász, pákász mellett ósi vízimesterség volt va­lamikor a révészet is. A révész, aki egyik partról a másikra kormányozta im­bolygó ladikját, a népköl­tészet hőse volt. Gyakorta szólt a nóta a kicsit titok­zatos, a hullámok sodrával, a szél erejével dacoló vízi emberekről, akik a két tá­voleső part között az egyet­len kapcsolatot jelentették. Ma már nem születnek dalok a révészről, az acél­testű hídóriasok, a maga­san ívélő beton-pántok korszakában a révészmes­terség is elvesztette á régi „romantikáját”. Szemerkélő esőben botor­kálunk lefelé a bütyöksa­nyargató úton a tiszainokai komphoz. A víz szürke ta­réjokat vet és nagyon ba­rátságtalan arcát mutatja. A komp ernyedt kötél mellett vesztegel. A folyó közepén egy csó­nak bukdácsol az innenső part felé. A révész ül benne és egy asszony, maga mellé támasztva kerékpárját. A túlsó part előtt szi­vattyútelep dolgozik. Kikötnek. — Megvárjuk míg az asszony kifizeti a viteldíjat, aztán amikor el­köszön; odalépünk a ré­vészhez. — Nagy József — mutat­kozik be. Fiatalember, gu­micsizma. simlis sapka és egy „kalauztáska” egészíti ki az öltözékét. — Ez volt reggel óta a negyedik uta­som. A; komp is csak egy­szer dolgozott ma, egy sze­keret vittem át. — Hány óra óta? — Reggel öttől — dél­előtt fél tizenkettő lehetett akkortájt. Ahogy beszédbe elegyed­tünk, lassan elállt az eső is. Három éve révész, az­előtt vízügyi dolgozó volt. Tulajdonképpen ma is az — így mondja, nem veszi észre a változást. — Történt-e ezalatt a há­rom év alatt valami érde­kes? — ügyetlen a kérdés, dehát megkockáztatom. Va­lami izig-vérig révész-tör­ténetre áhítozom titokban, ö nem így érti a kérdést, arra gondol, hogy a három év alatt volt-e a kompon valamilyen baleset; — A kompon nem volt semmi, de a szomszédos strandon volt egy életmen­tésünk, mert nyáron mi adjuk oda a mentőszolgá­latot. Arról meg biztos hal­lott, hogy tavaly itt nem messze két kisgyerek a kubikba... Nohát, látom már, hogy a „romantikus”, az izig-vé­rig révész-történetről le kell mondanom. Csak be­szélgetünk. — Régen volt már mo­toros jármű fuvarom. Mire a komp átér, az autók ke­rülnek egyet a tiszaugi híd felé, ott mennek át — mondja, és talán egy kicsit sajnálja is, hogy most sem átkelőnek jelentkeztünk kocsinkkal. — Hány perc alatt ér át a komp? — Mikor hogy, a leghosz- szabb idő huszonöt-harminc perc, viharos erejű ellen- szélben, de ha jól megyünk hét perc alatt odaát va­gyunk. És közben azt is elma­gyarázza, hogyan viszik át az ormótlan nagy vízijár­művet. A víz oldalnyomá­sának erejéről, előre vivő hatásáról beszél szaksze­rűen. Mellettünk halak vetik fel magukat, az esős idő felcsalta őket a mélyből. — Ragadozók, ilyenkor kijönnek a part szélére a kis halak után — mondja, — Szabadidejében szo­kott horgászni?— ragadom meg az álltaimat. — Nem, a révészház mel­lett teszek-veszek olyankor. Különben hárman vagyunk itt révészek. Az egyik sza­badságon van, a másik sza- szabadnapos. Minden har­madik napunk szabad, mert ha nincs is sok fuvar, azért hosszú a szolgálat. Rideg Gábor A daganatok kemoterápiái a Dr. Kellner Béla Állami-díjas professzor nyilatkozik A rákkutatás terén elért eredményeiért a közelmúlt­ban tüntették ki dr. Kell­ner Béla egyetemi tanárt, a Magyar Tudományos Aka­démia levelező tagját, az Onkopathológiai Ku­tató Intézet igazgatóját. A kiváló tudóssal, akinek már csaknem száz közleménye jelent meg a rákkutatással kapcsolatban, az Onkopa­thológiai Kutató Intézetben beszélgettünk a egyik idő­szerű kérdésről, a dagana­tok kemoterápiájáról, azaz vegyi anyagokkal történt gyógyításáról. Ilyen próbálkozásokat a legrégibb időktől ismer az orvostörténelem — mon­dotta a professzor. A rend­szeres kutatómunka azon­ban csak 20—30 éve indult meg. Néhány növényi ható­anyag és a félelmetes har­ci gáz, az yperit kén-mus­tár. illetve annak egy ke­vésbé mérges változata, a mustárnitrogén voltak az első hatásos anyagok. Különösen a fehérvérű­ség vizsgálatokon észleltek az állatkísérletekben és a betegeken eredményt. Gyó­gyulást nem sikerült' elérni velük, de a daganat növe­kedését gátolni lehetett. — E szerek azonban nemcsak a daganatos-szö­vetet károsítják, hanem a vérképzőrendszert és a béltraktust is, így nem le­hetett ezeket megfelelő mennyiségben adagolni. A kezdeti sikerek alapién igen kiterjedt kutatás in­dult meg a szervekre ke­vésbé mérgező vegvületek felfedezésére. Az új ve- gvületek Kipróbálását álla­tokon végezzük, hiszen úgy­szólván minden, az embe­ren megismert daganatfaj­ta állatokon is előfordul és legtöbbjük továbboltható. — Több mint százezer ve- gyületet próbáltunk, közü­lük 30—50 került klinikai alkalmazásra. Számos olyan anyagot ismertünk meg, amelyek állatkísérle­tekben a gyorsan növő da­ganatokat nagy százalékban megszüntetik, azonban még most sincs olyan vegyület a birtokunkban, amellyel minden állati daganatot biztosan meg tudnánk gyó­gyítani. Állatkísérletekben, különösen az átoitott gyor­san növő daganatokon sok­kal jobbak az eredmények, mint emberen. A legsike­resebb a férfiak prosztata­rákjánál a női hormonnal történő kezelés, amellyel 3—5—10 éves tünetmentes­séget és számos betegnél gyógyulást is sikerült el­érni. A másik daganatfé­leség a fehérvérűség, amely kemoterápiás kezelésre igen érzékeny. A kemoterápiának szá­mos új útja közül a leg­eredményesebbnek ígérke­zik, amikor a daganatot el­látó véráramba juttatjuk a gyógyszert, amely az áram­ló vérben elbomlik és így csak a daganatra fejt ki hatást. Jelenleg két-három különböző hatású gyógy­szer kombinált alkalmazá­sával kísérletezünk. A ha­zai kemoterápiás kutatás már eddig is figyelemre­méltó eredményekhez ve­zetett. Több olyan gyógy­szer került ki laboratóriu­mainkból és gyárainkból, melyek világszerte is­mertekké váltak. Ezek között a legjelentő­sebbek a cukor-szár­mazékok, közöttük is a mannit, mustár, mezil- és bróm-származékai váltak be legjobban. — Intézetünkben jelenleg állatkísérleteket folytatunk új vegyületek és növényi anyagok hatásának kimuta­tására. Vizsgáljuk, hogy mi­lyen elváltozásokat hoznak létre e szerek különféle da­ganatokon és szerveken. E célra a mikroszkópos és elektronmikroszkópos vizs­gálatokon kívül szövette­nyészetet, kémiai módszere­ket stb. is igénybe ve­szünk. Egyik legfőbb ku­tatási irányunk az áttétek képződésének megakadá­lyozása kemoterápiás sze­rekkel. a d. Az intézet kutatói ultramikroszkóppal vizsgálják a rákos sejtek tulajdonságait. (MTI foto — Bara István felvétele) Az ukrajnai Lvov közelében lévő Dubljanában épült mezőgazdasági főiskola központi, bejárata. A Szovjetunió főiskoláin és felsőfokú techniku­main jelenleg hétmillió fiatal tanul. Az ötéves nep- gazdaságfejlesztési terv előirányozza az oktatás to­vábbi fejlesztését. A tudomány és a technika új ágai szükségessé tették a közép- és felsőfokú tanintézetek struktúrájának felülvizsgálását. Bővíteni fogják a fő­iskolák hálózatát. Már az idén népgazdasági főisko­láik nyílnak Azerbajdzsánban, Ukrajnában és Szibé­riában. Az új főiskolák, fakultások és részlegek meg­jelenésével növekedett a szakemberek létszáma. Az ország gazdasági életében ma 4,8 millió főiskolai dip­lomával rendelkező szakember dolgozik. 1966—70-ben 7 millió közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező szakembert kell kiképezni. A Rlteinsberg-i atomerőmű A Német Demokratikus Köztársaság első atom­erőművének látképe Rheinsberg környékén. A Stech- lin és Nehmitz tavaknál települt. A magerőmű va­lamennyi létesítményét úgy szerkesztették, hogy a telepet rádióaktív víz nem hagyja el. A bájos vidék ezáltal továbbra is megmarad mint természetvédelmi terület és üdülő központ. Magasépítők a tajgában A szibériai Jenyiszej folyót „elektromos híd” íveli át: ez vezeti át a folyó fölött a bratszki vízi­erőmű elektromos energiáját a krasznojarszki határ- területre és a kuznyeci szénmedencébe. A több mint 50 tonna súlyú magas feszültségű vezeték felépítése az egy kilométer szélességű folyó fölött nem volt könnyű munka. Szükség volt Albert Macsurin és Gennagyij Peremityin tajgal magasépítő minden tudására. Az alulról pókhálónak tűnő hármas vezetéken a két szakember 50 méter magasan dolgo­zott a jégpáncélba szorított folvó földIÉ Amikor már az obi sem á régi Hétmillió főiskolás

Next

/
Thumbnails
Contents