Szolnok Megyei Néplap, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-10 / 162. szám
nee. július u. I 11 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Változik a világ, változnak a változó világban a tárgyak, dolgok, mesterségek viszonylatai. A halász, pákász mellett ósi vízimesterség volt valamikor a révészet is. A révész, aki egyik partról a másikra kormányozta imbolygó ladikját, a népköltészet hőse volt. Gyakorta szólt a nóta a kicsit titokzatos, a hullámok sodrával, a szél erejével dacoló vízi emberekről, akik a két távoleső part között az egyetlen kapcsolatot jelentették. Ma már nem születnek dalok a révészről, az acéltestű hídóriasok, a magasan ívélő beton-pántok korszakában a révészmesterség is elvesztette á régi „romantikáját”. Szemerkélő esőben botorkálunk lefelé a bütyöksanyargató úton a tiszainokai komphoz. A víz szürke taréjokat vet és nagyon barátságtalan arcát mutatja. A komp ernyedt kötél mellett vesztegel. A folyó közepén egy csónak bukdácsol az innenső part felé. A révész ül benne és egy asszony, maga mellé támasztva kerékpárját. A túlsó part előtt szivattyútelep dolgozik. Kikötnek. — Megvárjuk míg az asszony kifizeti a viteldíjat, aztán amikor elköszön; odalépünk a révészhez. — Nagy József — mutatkozik be. Fiatalember, gumicsizma. simlis sapka és egy „kalauztáska” egészíti ki az öltözékét. — Ez volt reggel óta a negyedik utasom. A; komp is csak egyszer dolgozott ma, egy szekeret vittem át. — Hány óra óta? — Reggel öttől — délelőtt fél tizenkettő lehetett akkortájt. Ahogy beszédbe elegyedtünk, lassan elállt az eső is. Három éve révész, azelőtt vízügyi dolgozó volt. Tulajdonképpen ma is az — így mondja, nem veszi észre a változást. — Történt-e ezalatt a három év alatt valami érdekes? — ügyetlen a kérdés, dehát megkockáztatom. Valami izig-vérig révész-történetre áhítozom titokban, ö nem így érti a kérdést, arra gondol, hogy a három év alatt volt-e a kompon valamilyen baleset; — A kompon nem volt semmi, de a szomszédos strandon volt egy életmentésünk, mert nyáron mi adjuk oda a mentőszolgálatot. Arról meg biztos hallott, hogy tavaly itt nem messze két kisgyerek a kubikba... Nohát, látom már, hogy a „romantikus”, az izig-vérig révész-történetről le kell mondanom. Csak beszélgetünk. — Régen volt már motoros jármű fuvarom. Mire a komp átér, az autók kerülnek egyet a tiszaugi híd felé, ott mennek át — mondja, és talán egy kicsit sajnálja is, hogy most sem átkelőnek jelentkeztünk kocsinkkal. — Hány perc alatt ér át a komp? — Mikor hogy, a leghosz- szabb idő huszonöt-harminc perc, viharos erejű ellen- szélben, de ha jól megyünk hét perc alatt odaát vagyunk. És közben azt is elmagyarázza, hogyan viszik át az ormótlan nagy vízijárművet. A víz oldalnyomásának erejéről, előre vivő hatásáról beszél szakszerűen. Mellettünk halak vetik fel magukat, az esős idő felcsalta őket a mélyből. — Ragadozók, ilyenkor kijönnek a part szélére a kis halak után — mondja, — Szabadidejében szokott horgászni?— ragadom meg az álltaimat. — Nem, a révészház mellett teszek-veszek olyankor. Különben hárman vagyunk itt révészek. Az egyik szabadságon van, a másik sza- szabadnapos. Minden harmadik napunk szabad, mert ha nincs is sok fuvar, azért hosszú a szolgálat. Rideg Gábor A daganatok kemoterápiái a Dr. Kellner Béla Állami-díjas professzor nyilatkozik A rákkutatás terén elért eredményeiért a közelmúltban tüntették ki dr. Kellner Béla egyetemi tanárt, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját, az Onkopathológiai Kutató Intézet igazgatóját. A kiváló tudóssal, akinek már csaknem száz közleménye jelent meg a rákkutatással kapcsolatban, az Onkopathológiai Kutató Intézetben beszélgettünk a egyik időszerű kérdésről, a daganatok kemoterápiájáról, azaz vegyi anyagokkal történt gyógyításáról. Ilyen próbálkozásokat a legrégibb időktől ismer az orvostörténelem — mondotta a professzor. A rendszeres kutatómunka azonban csak 20—30 éve indult meg. Néhány növényi hatóanyag és a félelmetes harci gáz, az yperit kén-mustár. illetve annak egy kevésbé mérges változata, a mustárnitrogén voltak az első hatásos anyagok. Különösen a fehérvérűség vizsgálatokon észleltek az állatkísérletekben és a betegeken eredményt. Gyógyulást nem sikerült' elérni velük, de a daganat növekedését gátolni lehetett. — E szerek azonban nemcsak a daganatos-szövetet károsítják, hanem a vérképzőrendszert és a béltraktust is, így nem lehetett ezeket megfelelő mennyiségben adagolni. A kezdeti sikerek alapién igen kiterjedt kutatás indult meg a szervekre kevésbé mérgező vegvületek felfedezésére. Az új ve- gvületek Kipróbálását állatokon végezzük, hiszen úgyszólván minden, az emberen megismert daganatfajta állatokon is előfordul és legtöbbjük továbboltható. — Több mint százezer ve- gyületet próbáltunk, közülük 30—50 került klinikai alkalmazásra. Számos olyan anyagot ismertünk meg, amelyek állatkísérletekben a gyorsan növő daganatokat nagy százalékban megszüntetik, azonban még most sincs olyan vegyület a birtokunkban, amellyel minden állati daganatot biztosan meg tudnánk gyógyítani. Állatkísérletekben, különösen az átoitott gyorsan növő daganatokon sokkal jobbak az eredmények, mint emberen. A legsikeresebb a férfiak prosztatarákjánál a női hormonnal történő kezelés, amellyel 3—5—10 éves tünetmentességet és számos betegnél gyógyulást is sikerült elérni. A másik daganatféleség a fehérvérűség, amely kemoterápiás kezelésre igen érzékeny. A kemoterápiának számos új útja közül a legeredményesebbnek ígérkezik, amikor a daganatot ellátó véráramba juttatjuk a gyógyszert, amely az áramló vérben elbomlik és így csak a daganatra fejt ki hatást. Jelenleg két-három különböző hatású gyógyszer kombinált alkalmazásával kísérletezünk. A hazai kemoterápiás kutatás már eddig is figyelemreméltó eredményekhez vezetett. Több olyan gyógyszer került ki laboratóriumainkból és gyárainkból, melyek világszerte ismertekké váltak. Ezek között a legjelentősebbek a cukor-származékok, közöttük is a mannit, mustár, mezil- és bróm-származékai váltak be legjobban. — Intézetünkben jelenleg állatkísérleteket folytatunk új vegyületek és növényi anyagok hatásának kimutatására. Vizsgáljuk, hogy milyen elváltozásokat hoznak létre e szerek különféle daganatokon és szerveken. E célra a mikroszkópos és elektronmikroszkópos vizsgálatokon kívül szövettenyészetet, kémiai módszereket stb. is igénybe veszünk. Egyik legfőbb kutatási irányunk az áttétek képződésének megakadályozása kemoterápiás szerekkel. a d. Az intézet kutatói ultramikroszkóppal vizsgálják a rákos sejtek tulajdonságait. (MTI foto — Bara István felvétele) Az ukrajnai Lvov közelében lévő Dubljanában épült mezőgazdasági főiskola központi, bejárata. A Szovjetunió főiskoláin és felsőfokú technikumain jelenleg hétmillió fiatal tanul. Az ötéves nep- gazdaságfejlesztési terv előirányozza az oktatás további fejlesztését. A tudomány és a technika új ágai szükségessé tették a közép- és felsőfokú tanintézetek struktúrájának felülvizsgálását. Bővíteni fogják a főiskolák hálózatát. Már az idén népgazdasági főiskoláik nyílnak Azerbajdzsánban, Ukrajnában és Szibériában. Az új főiskolák, fakultások és részlegek megjelenésével növekedett a szakemberek létszáma. Az ország gazdasági életében ma 4,8 millió főiskolai diplomával rendelkező szakember dolgozik. 1966—70-ben 7 millió közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező szakembert kell kiképezni. A Rlteinsberg-i atomerőmű A Német Demokratikus Köztársaság első atomerőművének látképe Rheinsberg környékén. A Stech- lin és Nehmitz tavaknál települt. A magerőmű valamennyi létesítményét úgy szerkesztették, hogy a telepet rádióaktív víz nem hagyja el. A bájos vidék ezáltal továbbra is megmarad mint természetvédelmi terület és üdülő központ. Magasépítők a tajgában A szibériai Jenyiszej folyót „elektromos híd” íveli át: ez vezeti át a folyó fölött a bratszki vízierőmű elektromos energiáját a krasznojarszki határ- területre és a kuznyeci szénmedencébe. A több mint 50 tonna súlyú magas feszültségű vezeték felépítése az egy kilométer szélességű folyó fölött nem volt könnyű munka. Szükség volt Albert Macsurin és Gennagyij Peremityin tajgal magasépítő minden tudására. Az alulról pókhálónak tűnő hármas vezetéken a két szakember 50 méter magasan dolgozott a jégpáncélba szorított folvó földIÉ Amikor már az obi sem á régi Hétmillió főiskolás
