Szolnok Megyei Néplap, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-10 / 162. szám

MM. juHus 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 „Horgász paradicsom" a Tisza partján Egy újságcikket őriz Tóth János, a Magyar Országos Horgász Szövetség közép­tiszai intéző bizottságának elnöke. A cikk a Der Fi­scher című osztrák lapban jelent meg, s Írója arról tudósítja a lap olvasóit, milyen felejthetetlen élmé­nyekben volt részük az osztrák sporthorgászoknak, amikor Szolnokon, illetve a Tiszapüspökiben megren­dezett horgászversenyen résztvettek. Irt a folyó fes­tői szépségéről, a tiszapüs- pöki horgásztanya hangu­latáról. _ / A sporthorgászokon kívül megyénkben kevesen tud­ják. milyen hangulatos ta­nyájuk van a Tisza part­ján a középtiszai sporthor­gászoknak. Nyárfa erdő kö­zepében sorakoznak egy­más mellett a parányi hor- gászhúzak. Van villanyvi­lágítás, konyha, kultúrszo- ba, ahol televízió és rádió is rendelkezésükre áll az itt pihenőknek. A tanyától mintegy 100 méterre húzó­dik egy festői tiszai strand. Ezekben a napokban szépí­tik, csinosítják a tanyát, _ hogy azután zavartalanul ’ kezdődhessék a szezon. Mint azt Tóth Jánostól megtudtam, sajnos sok gon­dot okoz a tanya fenntar­tása. A folyó ugyanis az utóbbi három évben rend­szeresen elöntötte, s így az épületek rendbehozatala nem kis feladat. Probléma például, hogy nem tudnak szerezni cementet, pedig mindössze 4—5 mázsáról lenne szó, s nem tudnak hozzájutni füredi homok­hoz sem. Pedig Tiszalök és Szeged között, a folyó mel­lett ez az egyetlen ilyen jellegű horgásztanya. Érdemes lenne nemcsak a horgásztanya rendbeho­zatalán, hanem fejlesztésén is gondolkodni. Állítólag a középtiszai intéző bizottság Cs a megyei idegenforgalmi bi.*ú*al szeptember 15-ig ki<_'->!gozza a tanya fejlesz­tési programját. éppen azért, hogy jobban haszno­síthassák, igazi horgászpa­radicsommá varázsolhassák a tiszapüspöki horgászta­nyát. Az idén is éppen úgy, mint az előző esztendők­ben, az országos szövetség tízezer forint segélyt adott a tanya rendbehozatalára. Ebből a pénzből és az in­tézőbizottság rendelkezésé­re álló keretből most vil­lamos főzőlapokat szerel­nek fel a tanva konyhá­jában és szeretnének egy nagyobb hűtőszekrényt is venni. Ezen a nyáron nagy öröm érte a sporthorgászo­kat: a megyei rendőrkapi­tányságtól kaptak kölcsön ogv kiselejtezett tiszai ki­kötőt. melyet társadalmi munkával rendbehoztak. Igv ezután a. tiszai kirán­dulóhajók, már ott a hor­gásztanyánál is kiköthet­Epn leteket 1« megrongált a vihar Mint már lapunkban hírt adtunk arról, csütörtökön a karcagi határban erős szélvihar, majd jégeső oko­zott kárt a földeken. A karcagi Május 1 Termelő- szövetkezet, 1-es számú üzemegységében — a Kunhegyesi úton — az épületekben is jelentős pusztítást csinált, Több is­tálló tetején a cserepeket összetörte. Ennél jóval nagyobb a közös gazdaság vesztesége, amit pénteken már a szak­emberek fel is mértek. A rizst, a kukoricát, az. őszi búzát, a napraforgót és a tavaszi árpát károsította, pusztította a jég. őszi bú­zából 683 holdon, rizsből 307. kukoricából 200 nap­raforgóból 110 és tavaszi árpából 90 holdon állapí­tottak meg 30—100 száza­lékos jégverést a szövetke­zetiek. Ez igen érzékeny veszteséget jelent a terme­lőszövetkezetnek’ nek. A kölcsöndíj fejében a horgászok vállalták a ki­kötő állagmegóvását. Mikor kint jártam a hor­gásztanyán, Markóth László gondnok befejezte a tanya parkosítását, s várta az el­ső vendégeket. Tájékozta­tóul elmondta; egyszerre harminc embert tud elhe­lyezni a házakban, s az egyesületi tagok úgyszól­ván fillérekért, napi négy forintért vehetik igénybe a tanyát. Találkoztam az első ven­dégekkel is, Kovács Bélá­val, az iparcikk kiskeres­kedelmi vállalat nyugdíja­sával és feleségével, akik egy hónapot szándékoznak itt tölteni a Tisza partjá­nak e festői részén. A középtiszai intéző bi­zottsághoz huszonhat egye­sület tartozik. Ezek az egyesületek tartják fenn a tanyát. A 26 egyesület kül­döttei rendszeresen részt- vesznek az évenknét meg­rendezésre kerülő intéző bizottsági fogási versenye­ken, ahol a legeredménye­sebbeket küldik Budapest­re, hogy képviseljék vidé­künket az országos verse­nyen. V. V. ÚJ QY „KIS” HIBÁVAL A karcagi Sütőipari Vállalat '• ..kenyérgyára" a Kossuth tér 10. szám alatt van. . I a dűledező, ósdi. vályogból készült épületcsoportot azonoan a legnagyobb jóindulattal sem lehet gyárnak nevezni. Kilenc éve, mióta felvetődött az új gyár építésének szükségessége, a pékség felújítására, tatarozására egy fillért sem költöttek. Az új, a megye legkorszerűbb kenyérgyára most elkészült Karcagon. Időben, mert a régi még állja a sarat ugyan, de a „végelgyengülés” bármelyik napon bekövetkezhet. Az új gyár közvetlenül a malom mellett épült, s már csak a két üzemet összekö­tő hosszú szállítószalag hiányzik, hogy az őrlésre beszállított búza ’ kenyér formájában hagyja el az Még négy nehéz év... — Az első fél évben minden mutatót élüzem szinten teljesítettünk — mondta Németh Mihály, a szolnoki vasúti gócpont ál­lomásion öke. — Ezzel mi is hozzájárultunk, hogy a budapesti, az ország hat igazgatósága közül az első helyet szerezze meg a versenyben. — Az idei első hat hó­napban 32 százalékkal több árut szállítottunk, mint tavaly, a tervezettnél 13 ezer tonnával többet. Az. első fél évben... Számok, számok, számok. * Az állomás épületével szemben, sok sínpárral odább felelősségteljes, ne­héz munkából születnek az adatok, a mutatók. Ahol most állunk, az a teherpá­lyaudvar szíve, a vasúti vérkör mozgatója, az újszá- szi bejárat. Kis ház a sí­nek között, ajtaján ki és be zsong sok vasutas. Állandó mozgásban ■ van itt ember és vonat. A kilenc vonat­fogadó vágány a napnak szinte minden órájában fog­lalt. Varga József forgalmi szolgálattevő diktálja a lük­tető munka tempóját Ti­zenhároméves gyakorlatá­val és állandóan csengő öt telefonjával. Délután két óra van és ő még nem reg­gelizett Jó másfél óráig ültem mellette, de nem beszélget­hettünk többet, mint amennyit két ember tíz perc alatt szokott A tele­fonok. Jobb kezéhez nőt­tek a, kagylók, parancsai a drót-idegeken rezegtek to­vább. Erejét, energiáját a vezetékek szívják. Itt ti­zenkét * órán át csak a vasút létezik számára és semri más. Minden szolgá­latot úgy kezd. hogv törli emlékezetéiből a külvilágot Óriási felelősség van a vál­lán. Ez a munka teljes em­bert, feltétel nélküli kon­centrálást, teljes odaadást követel. Azt mondta, nem is a munka fárasztó. hanem sokszor a tehetetlen düh emészti idegeit. A vonatfo­gadó vágányok elavultak. A mostani százötven tenge­lyes szerelvények számára Jobbkezének liatadik „uj­ja" a telefonkagyló már nem megfelelő. S ha egyszerre kettő is befut, meg vannak lőve. A két hosszú kocsisor se előre, se hátra. Tiszta bolondokháza ilyenkor a szolgálat. Még négy évig megy ez így — mondta. — Majd a re­konstrukció után... A guritódomb aljában áll a váltókezelő torony. Az emeletre vezető lépcsőket szőlőlugas keretezi. A ház oldalán nagy fehér betűk­kel ez áll: GODÓ. Bent, a sóik váltókar előtt két fér­fi: Godó József guritós vál­tókezelő és Földi Antal a tanítvány. Godó József nagy. erős ember, olyan könnyedén rángatja a váltókarokat, mintha gyenge gallyakat hajlítana. Pedig nagyon ne­héz fizikai munka. Egy műszakban háromezerszer kell átállítani a guruló va­gonoknak a váltókat Ne­héz, amellett teljes figyel­met igénylő munka. A Godó műszaki sarasai szocialista bri gádban dol­goznak. Vállalásaik között első helyen áll, hogy az egy kocsira eső nyolc fil­léres hibakárt hat fillér­re csökkentik. Ebben az évben még egyetlen fillér kár sem származott abból, hogy guritás közben össze­ütköztek a vagonok. Ha van veszélyes munka, ak­kor a saruzás az. A to­ronyból figyeltem, hogyan csinálják. Sokszor az utol­só pillanatban hajolnak el a robogó vagon elől. miután a sínre tették a fékező sa­rut. Mint jó Ökölvívók az ütés elől. De jaj, ha a ref­lex csak egyetlen egyszer is csődöt mond. A száguldó vagon halálos ütést mér a vigyázatlanra. Két évvel ez­előtt két haláleset történt Azóta egy sem. Godó József szeme min­dent meglát és jobbjában húsz év gyakorlatával állít­ja a váltókat. Földi An+al már nem érhet el olyan gyakorlatot, mint mestere. bár még alig múlt húsz­éves. A vasúti rekonstruk­ció ezt a nagy fizikai igénybevételt, ezt a veszé­lyes munkát is megszünte­ti. Automatizált lesz a gurítódomb is. A szőlőlu- gasos vál tókezei őtorony ta­lán még négy évig fog állni. Még négy nehéz évig... — bognár — utolsó gépet. Ez a földszin­ti vezérlőteremből irányít­ható, teljesen automatizált kenyérgyár huszonkét mé­ter magas. Kilencvennyolc lépcső visz a négy lisztsiló tetejére, melyek befogadó- képessége összesen 17 va­gon kenyérliszt. Egyedüli munkák, amely­hez még fizikai erőkifejtés szükséges, a liszt beszállí­tása kerekeken guruló da­gasztó csészék mozgatása, a kenyér bevetése és a ki­sült kenyér gépkocsira ra­kása. A két, egyenként 5 tonna teljesítményű ke­mence olajfűtésű. A szo­ciális létesítmények korsze­rűek, kifogástalanok. S ha most, ennél a mondatnál véget lehetne vetni az írás­nak, az lenne a legjobb, mert eddig csupa szépet és jót mondtunk a karcagi kenyérgyárról. Sajnos a tartozik oldalt követellel kell kiegészítenünk. A kenyérgyár műszaki átadása június 30-án kez­dődött és sajnos, annak rendje és módja szerint még ma sem fejeződött be. S ki tudja, hogy a beruhá­zó — Szolnok megyei Be­ruházási Iroda — mikor veszi át az építőtől — ÉM Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat — a gyárat? A műszaki átadás meghiúsulásának oka az, hogy az egyik olajtüzelésű kazán égőfeje nem műkö­dik. A működő kazán pe­dig üzemközberi olyan nagymennyiségű és fojtó gázt termel, hogy mellőle öt perc után kínzó fejgörcs- csel menekül mindenki. A másik ok az, hogy nin­csenek öltözőszekrények. Az öltözők üresen tátonga- nak. A sütőipar vezetői még csak a napokban kap­ták kézhez a komplett terv­dokumentációt, amelyből kitűnik, hegy a szekrények beszerzése az üzemeltetőt terheli. A szekrényeket ez­után rendelik meg. A har­madik: az ablakokat csak úgy lehet nyitvatartanl, ha valaki állandóan fogja, hogy be ne csukódjék. Mindezek ellenére a ke­nyérgyár berendezéseinek komplex kipróbálása az el­múlt héten megkezdődön és 5-én szennyezett liszt­ből 30 mázsa kenyeret is sütöttek. Már a próbakép­pen sütött kenyerek is na­gyon szépek voltak, a ke­mencék tehát jól működ­nek. A komplex próbának 72 óráig kell tartani és most a 30. óránál tartanak. De mikor fejeződik be a műszaki átadás és mikor kezdődhet az azt követő egyhónapos üzempróba? Ez a kivitelezőn múlik At­tól függ,t mikor tudják a kazán égőfejét üzemképes állapotba hozni és a többi hiányosságot mikor szünte­tik meg. Az átadás-átvételi jegyzőkönyvben az áll, hogy az égőfejek import- berendezések — az olasz Blowterm cég gyártmánya — és azokhoz pótalkatré­szeket nem tudnak raktár­ról biztosítani. Pedig az lenne jó, ha a jövőben im­portgépekkel együtt pótal­katrészeket is rendelnének. Akkor a rajtra kész ke­nyérgyárnak sem kellene bizonytalan ideig tétlenül várakoznia. Egy tanácsot szívesen adunk: az ügyintézés meg­gyorsítása érdekében pót- alkatrész ügyben először a cég budapesti képviseleté­hez forduljanak, amely Bu­dapesten, a Március 15. tér 1. szám alatt található — bognár —■ Strandépítés némi késedelemmel Les*-e társadalmi munka hisújsaálláson ? „Huszonhét vágány a ml .birodalmunk' I far NAPPAL ezelőtt a kisújszállási városi ker­tészetben jártam. A virág­ágyak tőszomszédságában feltűnt egy félig elkészült strandmedence, melyet bu­ján nőtt gaz ölelt körül. Még 1963-ban elkészült a strand beruházási program­ja. Volt egy kútjuk ott, 9 gondolták, az elegendő vi­zet ad majd a fürdő üze­meltetéséhez. összesen 4 és fél millió forintra lett vol­na szükségük a munkához. 1964-ben félig el is készült a nagy medence, de befe­jezni már nem tudták. Ki­derült ugyanis, hogy eldu­gult a kút. ami a strandot táplálta volna. A legutóbbi városi ta­nácsülés határozatot hozott: biztosítani kell a strand vízellátását, s minél előbb meg kell nyitni azt a vá­ros lakói előtt. Ezért 1 200 000 forint bankhitelt vesznek fel. ugyanakkor az idei községfejlesztési alap­ból 600 ezer. jövőre pedig 900 ezer forintot fordíta­nak a termálkút létesí­tésére. Igen ám. de honnét biz­tosítanak öltözőket? A vá­rosi tanács vb vezetői sze­rint a városban dolgozó fa­ipari vállalat, az asztalos- ipari ktsz vállalta, hogy társadalmi munkában ka­binokat építenek a fürdő területén. A következő években pedig amennyire erejükből telik a község­fejlesztési alapból megépí­tik a termál, a strand, a gyermek medencét és a kö­zös öltöző épületét. Ez nagyon szép terv, a főként örvendetes, hogy mégis felépül végre a vá­rosi strand. Ám a társadal­mi munkáról még érdemes néhány szót ejteni, mert hiszen ahhoz, hogy a ter­vek valóra váljanak, azért a lakosságnak is részt keli vállalnia a munkából. Kis­újszálláson pedig nem ép­pen biztató a helyzet e vo­natkozásban. Kisújszálláson ugyanis ebben az évben május vé­géig mindössze hatvan em­ber dolgozott néhány órát társadalmi munkában 24 ezer forint értékben. Pedig Kisújszálláson is lenne mit elvégezni társadalmi összefogással. Vegyük csak a strand területét. Jövőre szeretnék megnyitni. Ennek nem is lesz akadálya, ha a kút el­készül. Illetve, ha akkorra a tereprendezéssel is elké­szülnek. Egyszóval parko­sítani, fásítani már az idén lehetne a fürdő terü­letet. A kútfúróknak nem kell munkájukhoz az egész strand. Előre kellene mind­ezekről gondoskodniuk, s nem utolsó percben kap- kodniok. j A VÁROSI | tanácsnak tehát jobban kellene tá­maszkodni a lakosásgra. A kisújszállásiaknak pedig nemcsak bírálni kell a ta­nács munkáját, s „jóslá­sokba” bocsátkozni a jövőt illetően, hanem tevékenyen segíteni munkájukat. ▼. r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents