Szolnok Megyei Néplap, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-09 / 161. szám

1966. július 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAF 3 BETEGEK ÉS LÓGÓSOK Egy délelőtt a belgyógyászaton A nevelők egységes szemléidének erősíiésééri A szolnoki rendelőinté­zetben a délelőtt a vidé­kieké. A kora reggeli vo­natok befutása után rövid idővel megtelnek a fehér padok a folyosókon, fej­kendős asszonyok, gumi­csizmás overallos fiatalem­berek várják, hogy meg­nyíljon az ajtó és a nővér kilépjen rajta: „kérem a beutalókat”. Az első betegek eltűnnek ■ vetkőzőfülkék ajtói mö­gött, indul a napi munka a belgyógyászaton. A pado­kon pedig megkezdődik a beszélgetés. a „honnan jött", a „mije fáj”, meg az „én sógoromnak éppen Ilyen volt”. Valóságos kis külön világ ez a folyosórész. Aki ide jön. többségében tényleg beteg, legalábbis annak érzi magát. De nem mindenki... Adjon egr igazolást! Reggel fél nyolc. Húsz év körüli alacsony benőtt hom­lokéi fiatalember, elég jól öltözött. Keservesen pa­naszkodik: — Doktornő kérem, úgy fáj a gyomrom, szúr ha eszem, alig ettem két napja. A doktornő megvizsgálja és mert nem talál semmi gyanúsat, elküldi próbareg­gelire, röntgenre, laborató­riumba. Délfelé ér vissza fiatal barátunk, aki egy Szolnok környéki faluban lakik és már második napja vizs­gáltatja magát. Előző nap körzeti orvosát kereste fel, és az kötelességszerűn be­küldte a belgyógyszatra. — Kérem, önnek semmi baja sincs — közli vele az orvosnő. — Hála istennek. Kérem az igazolást. És meg is kapja. Két na­pot eltöltött, és ha a gyár­ban nem is fizetik meg a napját, de igazoltnak ve­szik. Keddi betegeknek hívjuk őket valami. A sok álbeteg, a lógósok, az amúgy is zsú­folt rendelési időből igen sokat elvesznek, paprikássá teszik a hangulatot. Gyomorba/ ellen : füstölt kolbász A.z orvosokkal való be­szélgetésből meglépő dol­gok derülnek ki. Külön fel­jegyzésre érdemes a részeg, aki elvonókúrára való elő­zetes vizsgálat céljából jött be és leletéért az orvost, majd az asszisztenst pró­bálta elküldeni a laborba; a bajuszos bácsi, aki gyo- morfájdalmakkal jött be és egy szál kolbászt vágott be hat zsemlével a vára­kozás ideje alatt. Még a télen történt. A köztisztasági dolgozók a jeget vágták a rendelőinté­zet előtt. Ahogy mondani szokás, nem szakították meg magkat a munkában. Közülük az egyik délelőtt megjelent a doktornőnél a belgyógyászaton. ■— Tessen már vagy két hétre betegállományba ven­ni. Köhögök. Vizsgálat után az orvos így szólt: — Nem is olyan vészes a dolog. Ezzel nyugodtan dol­gozhat. — Ne tessék már ilyent mondani — háborodott fel a paciens. — Túlija doktor néni, milyen borzasztó munka a jégvágás? — Aztán maga mit csi­nál ott? — Én vagyok a brigád­vezető... Mit lehetne itt tenni ? Az orvosnak igen keve­set. Ö nem tehet mást, minthogy alaposan meg­vizsgálja a magát betegnek mondó embert, mert ez a kötelessége. Esetleg akkor lehetne tenni valamit, ha a belgyógyászaton is be­vezetnék a kartotékrend­szert. A „trükkösök” így hamar lelepleződnének. Ad­dig is a munkahelynek kell Jobban figyelemmel kísér­nie a gyakran és indoko­latlanul hiányzókat és meg­felelően eljárni velük szem­ben. Mindenekfelett pedig a felfogáson kell változtat­ni, amely az ügyes trük­köket, az orvosok és a ve­zetők becsapását, a szimu­lálást valamiféle dicsőség­nek tartja. H. T. Ma befejeződik a középiskolái nevelők ideológiai tanfolyama Ma, szombaton délben ünnepélyes keretek között fejeződik be a szolnoki pártiskolán tartott egyhetes A közelmúltban létrejött magyar—jugoszláv koope­rációs megállapodás alapján a Budapesti Mezőgazda- sági Gépgyárban már soro zatban gyártják a KS— 69-es típusú járvaszecskázó gép kaszáló- és rendfelsze­dő adapterét. A komplett gépegység egyéb elemei a Novi-Sadi „Pobeda” gyárban készülnek. A magyar és jugoszláv vállalat közösen gyártott termékére más népi demokratikus és nyugati ország felhasználóitól is jelentős rendelések érkeztek. Képünkön: a budapesti gyár nagyszereldéjében szerelésre sorakoznak az adap­terek. (MTI fotó — Bereth Ferenc felvétele) Á pártkongresszusra elkészül a Szolnok megye életéről szóló kiadvány Min dolgoznak a statisztikai, igazgatóságon ? A megyei statisztikai igazgatóságon most fejez­ték be két tanulmány mun­kálatait. Mindkettő június utolsó napjaiban jelent meg. Az egyik téma a rosszindulatú daganatos betegségek alakulásáról számol be a legutóbbi öt évben, a másik a szocialis­ta ipar termelési költségei­nek, jövedelmezőségének alakulásával és a készletr gazdálkodással foglalkozik. A hivatal dolgozói jelen­leg az iparéhoz hasonló té­mán dolgoznak az állami gazdaságok vonatkozásá­ban. Szeptemberre készül el a Szolnok megye életéről szóló kiadvány, amelyet a kongresszusra szánnak Ez a második ötéves tervidő­szak alatt elért megyei eredményekkel foglalkozik. Ugyancsak szorgalmasan folynak a statisztikai év­könyv befejező munkálatai. ideológiai tanfolyam. Ennek résztvevői a középiskolai igazgatók, pártcsqportbizal- mik és a KISZ tanácsadó tanárok voltak. A tanfo­lyamon hetvenötén vettek részt. Megkérdeztük Páldi Jánost, a megyei tanács mű­velődésügyi osztályának ve­zető munkatársát, hogyan értékeld a tanfolyamot. — Az egyhetes tanfo­lyam legfőbb célja az is­kolában folyó nevelőmun­kát végző, vezető pedagó­gusok egységes szemléleté­nek erősítése. A rendező szerveik: a megyei pártbi­zottság. a KISZ-bizottság és a megyei tanács művelő­désügyi osztálya olyan te­matikát állított össze, amely az ideológiai kérdé­sek és a gyakorlat kapcso­latát volt hivatva szolgál­ni. — Az előadások között olyanok szerepeltek, mint a társadalmi ideológia és pszichológia időszerű kér­dései összefüggésben az iskolán belüli politikai ne­velőm unkával. Külön elő­adás szólt a világnézeti ne­velés helyzetéről, a haza­fiasságra és internaciona­lizmusra való nevelés fel­adatairól és módszereiről. Szóltak a pedagógus párt- szervezet szerepéről a KISZ segítésében. A tanfolyam elérte célját, igen élénk és termékeny viták alakultak ki, a megyében az első ilyen jellegű tanfolyam si­kerrel zárult. Több mint nyolcnál holdon szántották tel a tarlót ősziek alá az állami gazdaságokban Jól halad a silózás A megye állami gazdasá­gaiban is dolgoznak a be­takarító gépek. Ezen a nyáron több mint 33 ezer holdról kell a gabonát le­aratni, emellett azonban jelentős a mák» repce és a borsóterület is. Az aratás- cséplés és nyári betakarí­tási munkákkal párhuza­mosan megkezdődött már korábban a szalmalehúzás és szántás, A legutóbbi jelentés sze­rint a Középtiszai Álla­mi Gazdaságban takarí­tották le legnagyobb te-' rületről a szalmát. Dolgoznak a bálázógépek a Szolnoki Állami Gazdaság­ban Is. A mák, repce és a borsó­tarlókon valamint az őszi árpa tarlókon megkezdték a tarlómunkákat. A Héki, a Karcagi, a Kunszentmár­toni, a Mezőtúri, a Surjá- ni, a Szenttamási és a Ti- szasülyi Állami Gazdaság­ban már nagyobb terüle­ten szántották fel a táblá­kat az ősziek alá. Megyei szinten a legutóbbi jelen­tés szerint, több mint 800 holdon. Jól halad a silózás is az állami birtokokon. A Héki Állami Gazdaságban 2454 mázsa, a Jászsági Állami Gazdaságban 1074, a Kö­zéptiszai Állami Gazdaság­ban 8773, a Mezőtúri Álla­mi Gazdaságban 6600, a Nagykunsági Állami Gaz­daságban 7475 és a Szol­noki Állami Gazdaságban 3360 mázsa zöldtakarmányt silóztak le. Jelentős területen, csak­nem 3000 holdon került földbe másodvetés a me­gye állami gazdaságai­ban. BÁLINT GYÖRGY» REKLÁMOT AZ ERKÖLCSNEK? — mondja dr. Sebők And­rás. a belgyógyászat fő­orvosa. Sajnos van egy nem is kis réteg, amely a meg­hosszabbított vasárnapot hétfőn a körzeti orvossal, feedden-szerdán velünk kí­vánja legalizáltatni. Most nyáron még nincsenek is olvan sokan, de disznóvá­gáskor, szüretkor az őszi esős időkben bizony meg­szaporodik az álbetegek száma. — És milyen fegyvere van ez eller. az orvosnak? — Lényegében semmilyen. A beteg vizsgálata ugyanis lelkiismereti probléma. A rendelés teljes gőz­zel folyik, dr. Szűcs Esz­ternél a férfi, dr. Kovács Arankánál a női betegek kerülnek sorra egymás után. Közben az egyik asz- 6zisztensnőt állftjuK meg egy-két szóra. — Mennyi a napi beteg­anyag? — Változó. Mire a ma délelőtti rendelési idő le­jár, körülbelül ötvenen lesznek a férfi, ötvenen a női csooort nyilvántartásá­ban. De ez egy csendes nap. Van sokszor nvolcvan betegünk is, és szinte min­den napra akad húsz-har­minc szűrővizsgára jelent­kezett. — Mi a véleménye a be­tegekről ? — Kérem, aki komolyan beteg, az türelemmel vár a sorára. Az érvelésen elgondolko­zom, Valóban van benne Hatvan éve, 1900. július 9-én születelt Bálint György író, publicista, kritikus, a két világháború kö­zötti magyar mar­xista kritika és pub­licisztika egyik ki­emelkedő alakja. Eb­ből az alkalomból kö­zöljük az alábbi, 1930-ban publikált írását. Los Angeles nagyon is­tentelen város lehet — kü­lönben nem jutott volna s város vezetősége arra az érdekes ötletre, amelyről most számoltak be a lapok. A város nyilvános parkjai- j ban esténként villany- í transzparensek fogják hir­detni a tízparancsolatot. Az erkölcsjavításnak ez a ra­cionalizált és „efficient” módja egészen új és ere­deti. Ilyen még nem volt. és természetes, hogy csak Amerikában találhatták ki. Mert a dolog, a praktikus hirdető s. llem szempont­jából. usvebár. nagyon egy­szerű. Ha például az em­berek nem akarnak Ford­autót venni, akkor addig ragyogja bele a transzpa­rens a bűnös közönybe, hogy „vegyél Ford-autót” amíg az emberek végül tényleg vesznek Ford-autót. Vagy ha a megátalkodott rossz emberek mindig csal; szappannal borotválkoznak, a transzparens addig hir­deti, hogy tessék X. Y.-féle krémmel borotválkozni, míg az emberek végre megja­vulnak, és rátérnek az egyedül üdvözítő krémbo- rotválkozásra. Éppen így, ha az embe­rek lopnak, paráználkod­nak és felebarátjuk ökrét és szamarát kívánj k — a transzparens addig inti őket, hogy „ne lopj”, ne „paráználkodjál”, „és ne kívánd felebarátod ökrét és szamarát”, amíg végre ma­gukba szállnak, és felhagy­nak ezekkel a rossz szoká­sokkal. (Sőt. talán az ed­digi sikertelen alkoholtilal­mi rendszabályoknál ít ■okkal hathatósabb volna, ha egy másik transzparens azt ragyogná: ..ne igyál” — és talán az egész erkölcsi válságot praktikusan meg lehetne oldani, ha egy kü­lön színes fényreklám pro­pagálná azt az axiómát, ami Somerset Maugham rosszmájú megállapítása szerint az angolszász puri­tanizmus tizenegyedik pa­rancsolata: „Ne érezd ma- vadat jól!) ☆ A tíz ige tehát szépen ott fog ragyogni a traktorrek­lámok és tápszerhirdetések között. És este megjelenik majd a homályos parkban a fiatal Mr. Smith és a Kis görlice, homályos célzattal — de meglátják majd a ragyogó parancsolatot. és szépen hazamennek, kiilön- külön. Azután elindul az est homályában egy másik Mr. Smith, némi lopási vagv bankrablás! célzattal — de meglátja a transzpa­renst, és az ádáz Al Capo- ne-tanítvány alázatosan és szelíden hazamegy, mint egy kis bárány és másnap nagyobb adományt küld be névtelenül az Üdvhadsereg- nek. A kaján ingatlahspe- kuláns pedig, aki megkí­vánja felebarátja ökrét a hozzávaló földbirtokkal és húskonzervgyárra] együtt: megtörtén fogja lehajtani fejét, és megtörtén fogja nyakon vágni serdületien kisfiát, aki pókeren elnyer­te a szomszéd kisfiának zsebpénzét. Az alvilági gengszterek pedig soha többé nem fognak ölni, és Csikógóban minden mil­liomos kiteheti éjszakára ékszereit és részvénypla­kettjeit a ház elé szellőzni. Ilyen szépen megjavul­nak majd az erkölcsök az ötletes hirdetési kampány hatása alatt — feltéve per­sze, hogy a transzparensek azt is be fogják bizonyí­tani a bankrablóknak, al­koholcsempészeknek, spe­kulánsoknak, sőt a paráz­náknak is, hogy a paran­csolatok szigorú megtartá­sa jó üzletet jelent szá­mukra. Tudniillik, minden jó hirdetés alapfeltétele, hogy ezt a közönségnek be­bizonyítsa. Enélkül a legtö­kéletesebb hirdetés is fa’- rahányt borsó. Mert amíg a transzparens közönsége azt fogja látni, hogy ölés útján meg lehet szabadulni a konkurrens szeszcsempész­től vagy a konkurrens nem­zettől; hogy panamák és spekulációk útján millió dollárokat lehet szerezni, és erkölcsnemesitő akció­kat lehet finanszírozni; hogy paráználkodásból esel- leg gyöngysorokat és autó­kat is lehet szerezni; ad­dig — attól kell tartanunk — az új hirdetési akció­nak kevés sikere lesz. Tervek szerint a Nagykun­sági Állami Gazdaságban 400, a Mezőtúri Állami Gazdaságban 300, a Közép­tiszai Állami Gazdaságban 463, a „Kunszentmártoni­ban” 342, a Karcagi Állami Gazdaságban 254, a Tisíza- sülyi Állami Gazdaságban 200 holdon. Az állami gazdaságok, a Palotási Ál­lami Gazdaság kivételével, mindenütt kihasználják a másodvetés lehetőségeit, kisebb, nagyobb területen termesztenek zöldtakarmá­nyokat. A csapadékos időjárás eddig nagyon kedvezett a tarlóvetésnek. Az állami birtokokon 1322 holdon került földbe különböző takarmánynövények mag­ja. Legnagyobb területen a Középtiszai Állami Gazda­ságban 340 holdon, a Nagykunsági Állami Gaz­daságban 287 holdon és a Szolnoki Állami Gazdaság­ban 155 holdon. Ez a me­zőgazdasági nagyüzem ter­vek szerint csupán 99 holdon akart silókukoricát termeszteni másodvetés­ként. De a vezetők úgy lát­ták, ilyen adottságok mel­lett érdemes nagyobb terü­leten is kísérletezni má­sodtermesztéssel. A terülő! nagyobb részén, 120 hol­don silókukoricának valót vetettek.

Next

/
Thumbnails
Contents