Szolnok Megyei Néplap, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-08 / 160. szám
XtM. július 8. SZOLNOK MEGFEJ NÉPLAP S s*ns APIM’miRDETÍiSEK ALLAS ♦ JÓL szakképzett női fodrásznőt felveszek »,Megegyezés” jeligére a kiadóba. A SZOLNOK 1. sz. postahivatal kézbesítőket vesz fel. Jelentkezni lehet a hivatal főnöki irodájában. ADAS- VET EL ELADÓ egy db négy éves bivalybika. Balogh Istvánnál, Túr- keve, Kisér u. 1. s?-. alatt. Háromkerekű kézzel hajtható rokkant kocsi eladó, ugyanott egy kézitalicska is. Szolnok, Ady Endre u. 21. szám. VENNÉK kettő, esetleg háromlapos bu- tángázhoz való tűzhelyet. ,,Tizedikéig” jeligére a szolnoki hirdetőbe. ELADÓ 3 főzőlapos magyar gáztűzhely, komplett fürdőszoba boyler, pehely, dunyha, gyermek sportkocsi. Érdeklődni lehet: Szolnok. Bálvány u. 25. IV. lép- csőház ITT. em. 8. 18 óra után. INGATLAN ÉPÍTÉSRE alkalmas 110 négyszögöl gyümölcsös telek eladó a Kertvárosban. Érdeklődés : Szolnok, Csokonai u. 10. —am—> 11 h\ \m t—i n VEGYES Szőrszálait véglegesen eltávolítja rövidhullámmal Kiss Kozmetika. Szolnok, Somogyi Béla u. 2. (Szabadság térnél). Menyasszonyi ruhát kölcsönzők. Megtekinthető: Szolnok, Május 1 u. 38. © 4 ÄM.Z otthon nyugalmat a biztosítás biztonságot M nyújt vE vri *lv 'T' * * * *: * : Háztartási biztosítás havi 10—20 forintért m sokfélé kár ésétéro köthéfő Olvassa, terjessze a Néplapot! A Várpalotai Szénbányászati TRÖSZT 14—16 éves fiúkat vá| ártanulónak iskoláz be a Munkaügyi Minisztérium várpalotai 305. sz. Iparitanuló Intézet és Szakközépiskolájába. Felvételre jelentkezhetnek, akik 1950. június 1. és 1952. szeptember l. napja között születtek és az általános iskola VIII. osztályát elvégezték. — Tanulmányi idő: 3 év. Az intézetben a következő juttatásban részesülnek: Munkaruha, fejvédő, bőrsapka, bakancs, ösztöndíj a tanulmányi eredmény alapján. félév emelkedéssel 160—540 forintig. ' Évente 30 nap fizetett szabadság. A jő tanulmányi eredményt elért tanulóknak biztosítjuk a továbbtanulást. Felvételi kérvényhez csatolni kell: Általános iskolai bizonyítványt, anyakönyvi kivonatot, szülői beleegyezést és az orvos) alkalmassági igazolást. Jelentkezni lehet: személyesen, vagy írásban a Várpalotai Iparitanuló Intézet és Szakközépiskola Igazgatóságánál, Várpalota, Felszabadulás út L Szeretettel várunk: A Várpalotai Szénbányászati Tröszt dolgozói és az Intézet vájártanulók Balladás históriák „A tiszahajlati csárdái rémes gyilkosság históriája*' A martfűi országút mentén a .törökszentmiklósi elágazásnál áll egy ház. A fák közül elővillanó fehér falával, csipkefüggönyös ablakával maga a szelíd otthoni béke és a derűs nyugalom. A régi martfűi lakosok még emlékeznek rá, hogy közel húsz évvel ezelőtt egy kocsma volt itt, amolyan útszéli, utast pihentető csárda, a Csemán-kocs- ma. De azt már nem is sejtik az erre járók, és a „benszűlőttek” közül is csak nagyon kevesen tudnak róla. hogy a múlt században is csárda állott itt az útelágazásnál, vagy egy kicsit odébb, közelebb az átmenti halomhoz. Pápai uram, a csárda tulajdonosa nagycsaládos ember volt. Talán abban az évben is selymes hajú kukoricát végrehajtott családirtás. Megmozgatta a nép képzeletét. költészetté szűrődött Le, szájról szájra szállva a történet. Tgy született a Pápainé tragikus sorsát eisi- rató népballada. A folyó túlsó partján. Tiszajenón, Sepsi Sándorné. Rebi néni, aki a nagyanyjától hallotta lassan, egy kicsit már el-eicsuíkló hangon mesélni kezdi, félig prózában, félig nótában a tiszahajlati csárdái rémes gyikosság történetét. — Egy ci baki ember tü- zesgépet akart venni Szolnokon. Két ember megtudta ezt és a masiniszta után mentek. Martfű előtt a nagykanyarbam levő csárdában szállt meg éjszakára a pénzzel az ember. A betyárok túlestek míg az utolsó vendég is ettmant, aztán ők is bementek. „Pápainé, adjon Isten jó estét, — „Doktor Pista, Rubint Jóska a neve. aki ezt a szép családot megölte."’ A csendőrök másnap kimentek Szolnokról Cibakra, mert, a kiszolgáló, melyik elbújt a sutban, hallotta, hogy a kislány felismerte az egyik betyárt: „Kasza Kovács keresztapám, ne bántson!" — így kiáltott fel. Kasza Kovács Pápai keresztkomája volt, és Cihákon Lakott. A csendőrök, amikor kimentek, megkérdezték a libapásztor gyerekeket az út szélén, hogy; no gyerekek, mi újság? — Csak az az újság — mondták a gyerekek, mert hát gyerekek voltak, megmondták a csendőröknek, hogy három cibaki ember. Kasza Kovács, Doktor Pista meg Rubint Jóska legyilkolták a martfűi kocs- máros családját. ban elindultak lovaskocsirs Rákócgifaiva felé lakodalomba egy másik földbirtokoshoz, a Jurenákokhoz A kocsis, néhai Bús Imre, tiszaföldvári lakos, kérte a földesurat, hogy ne induljanak el ebben az Ítéletidőben. Elindultak. A mai keresztnél a lovak eltévesztették az utat és a Tiszába mentek. A kocsis, néhai Bús Imre lezuharit, fejét a kemény, fagyott talajba verte és azonnal meg is halt. Kövér János és felesége nagynehezen megmenekült. A kocsis három árvát hagyott maga után-. (Dr. Varga Lajos összeállításából.) íme, a martfűi fakereszt hiteles története, tanúk, élő személyek bizonyítják, hogy így esett a szerencsétlenség, hiszen még nem is a nagyon régmúltban történt. A népi képzelet, a mondott hagyomány azonban már ezen a histórián is alakított. Hallottunk olyan változatot is, amelyben egyedül a lakodalom ténye maradt meg az eredeti történetből. Az ősi dramaturgiai érzék, tragikusabbá élezte a tragédiát Megdöbbentőbb, szinte végletes szomorújátékká formálva. Ügy mesélik, hogy egy vidám lakodalmas menet tartott itt hazafelé. A keresztnél megbokrosodtak az ifjú pár kocsijának lovai termett az átmenti domb oldala, amikor egy kora- nyári éjszaka három betyár, Kasza Kovács, Doktor Pista és flubint Jóska belépett az ivóba. — Kitói hallotta, Rebi néni, ezt a nótát? — A nagyanyámtól. Lány korában történt. Tizennégy- tizenötéves lehetett, átjártak a Tiszán markot szedni. ö még látta is a véres nyomóikat. Gyilkosság! Különösen kegyetlen, szokatlanul megrázó gyilkosság. Nem tudni, vajon a 14—15 éves marokszedő lányok közül valamelyik kapcsolta-e ösz- sze először a ri gmusba szedett történetet egy régi dalammal, és a munkából hazatérve ő dúdolgatta először, vagy 6 is mái mástól hallotta. Gyilkosság! Megrázó, különösen kegyetlen módon Adjon isten maguknak is szerencsét. Pápainé, ne kívánjon szerencsét, még az éjjel kés járja meg a szívét. Kati lányom, eredj le a pincébe, hozzál fel bort a legnagyobb iccébe'! Pápainé, nem kell nekünk a bora, még az éjjel piros vérét kiontja. Pápainé beszaladt a szobába, ráborult a diófa asztalára: Jaj istenem, hogy kell nekem meghalni, hároméves kilenchetes kis- árvámat itt hagyni.” Ezalatt odakint duhajkodtak Pápainé ura meg az a masiniszta, mert az is bement akkor. Mikor már végeztek, legyilkolták Pápait, meg a masinisztát, bementek a szobába. — Aztán tudja-e Rebi néni, kik voltak azok a betyárok? — Rebi néni nótában válaszol: — Ez még a nótában van? — így történt, ez már a valóságos történet. Valóságos történet? A nép között keringő száj- hagyomány? A szóbeszéd sok valóságos történetet másít meg, formál át. A tiszahajlati csárdái gyilkosság azonban valóban megtörtént bűntény. Dr. Varga Lajos, a tiszaföldvári Tiszazug földrajzi múzeum vezetője visszaemlékezésében hitelességét iga- zolóan a következőket írja róla: „Ezt a szörnyű esetet, a múlt század végén vaskos regényben írta meg valaki a bírósági íratok alapján, kb. ez lehet a címe: ,A tiszahajlati csárda rémes gyilkossága’, vagy .csárdái’??? — Már nem emlékszem rá pontosan, valamikor az 1920-as években olvastam ezt a könyvet Szentesen... A valóság pontosabb ismeretét pedig valószínűleg a Szolnok megyei levéltárban lehet megszerezni, ahol — gondolom — a bírósági iratok, tanuvallomási stb. jegyzőkönyvek megvannak.” A Kövér-kereszt t Srténefe „Ahogy elhagyjuk, észak felé menve, a martfűi vasútállomást és áthaladunk a cipőgyárba vezető vasúti sínpáron, szemünkbe ötlik egy egyszerű fakereszt. Ez az úgynevezett Kövér-kereszt. Kövér János tiszaföldvári földbirtokos és felesége 1924. január 8-án késő este nagy sötétben és hófúvásés a feldíszített szekeret a Tiszába ragadták. A folyóban lelte halálát a menyasszony, a vőlegény, a szekéren ülők valameny- nyien. Néha szertelen és bizar játékokat művel a csapongó képzelet. A megfeketült fakereszt azonban mint egy szomorú mementó áll egy emberi tragédia színhelyén és néhány száz lépésre, az útelágazásnál, a Tiszahajlatban van egy ház. A fák közül elővillanó fehér falával, csipkefüggönyös ablakával maga a szelíd otthoni béke és a derűs nyugalom. REGGEL Ha fél 9-ig BEHOZZA AZNAP fél 6-tól ELVIHETI Csak szárazon expressz felárral tisztítva ruháit SZOLNOKI „PATYOLAT" Mosó- Kelmefestő- és Vegytisztító Vállalat I. sz. üzlet Kossuth tér 12. (Bejárat a Szigligeti utcában) Rideg Gábor (Fotó: Nagy Zsolt)
