Szolnok Megyei Néplap, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-03 / 156. szám

19W. Július 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP IX Bárány Tamás A fiam nem a lányom című színdarabját próbálják a kun­szentmártoni művelődési ház színjátszói. Képünkön: Oláh Zsuzsa, Horváth Pé­ter, Garáz Erzsi, Dajka Mátyás. A szolnoki Damjanich múzeum kincsei Élet a bronzkori telepen D/líívésziclcpi vázlatok Mészáros Lajost a mun­kaasztal mellett egy linó­leum lap fölé görnyedve találtuk. — Most próbálgatom, mi­lyen is legyen folthatásá­ban, rajzában, hamarosan ki kell metszenem — mondja magyarázóan. ami­kor a linót leteszi a kezé­ből. Már várt ránk, csak ép­pen minden percet ki akart használni. A földön, kicsit „művé­szi” összevisszaságban fe­hér rajzlapok halmaza. Akt-tanulmányok. — Ne nagyon nézzétek meg, csak krokik, ma dél­előtt csináltam néhány váz­latot. Szeretném nagy kép­ben megfesteni. A figyelmeztetés ellené­re mi mégis a krokik közé térdelünk. Néhány tiszta, nagyvonalúságában is ki­fejező rajz ragadja meg a figyelmemet — Ezek a krokik igazán megérdemelnék, hogy job­ban megbecsüld őket. — Gondoltam rá, hogy a sikerültebbeket kiváloga­tom. Most a legmegfelelőbb mozdulatot, pózt akartam megragadni bennük, aztán később megfestem olajban. 4 pávás mozaik jelenlegi munkájának is nagyon izgalmas problémát merültek fel ennek kap­csán. Mintha egy kicsit a tájkép vált volna eluralko- dóvá az utóbbi idők szol­a falra, hogy mindig szem előtt legyen. Így ha van egy kis időm munka köz­ben, gondolkodhatom rajta. -Szeretném, ha egy évben csak két-három képet kel­Az i. e. XIX. században a Közép-Dunamedencébe, s így Szolnok megyébe is új fém jutott el; a bronz. A bronz a réz antimonnal va­ló ötvözete. Kemény, ru­galmas, és jóval alacso­nyabb az olvadásfoka, mint a réznek. A bronz és bronzöntés Előázsiából és Afrikából terjedt át a 3. évezred utolsó századaiban Görög­országba, DK-Bulgáriába és Spanyolországba. A Balkán és a Kaukázus felől egy- időben meginduló népmoz­galmakkal jutott el hoz­zánk és elterjedésével a fém döntő győzelmet ara­tott a kőből készült eszkö­zök fölött A bronzkor folyamán a megye területén több nép is megfordult. Mindegyi­kükre jellemző azonban, hogy ismerte és használta a bronzot és csak kerámiá­juk különböztette meg őket egymástól. Az i. e. XIX. században a keleti, pásztorkodó gö- dörsíros kurgánok népe el­foglalta az Alföldet, s el­űzte innen a korábban itt élt péceli lakosságot. A hódítók keletről nagyszá­mú földműves lakosságot is magukkal sodortak. A meg­maradt péceli lakosság és az újonnan jött földműve­sek keverékéből alakult ki a hatvani kultúra. Me­gyénkben legszebb telepü­lése Jászdózsán, a Kápol- nahalom található. A Szolnoktól délre eső területeken a hódítókat bal­káni hatások érték, s ebből a népkeveredésből alakult tti a nagyrévi kultúra, mely nevét Nagyrév község ha­tárában található lelőhely­ről kapta. Sokáig híres le­lőhelye volt a nagyrévi nép hagyatékának a tósze­gi Ökörhalom is. Bronzkori edények (sírmel léklet) A középső bronzkort a füzesabonyi kultúra népének hagyatéka jel­lemzi megyénkben. — Az említett népesség fel­számolta a hatvani kultúra népének uralmát, s hatal­mát kiterjesztette a hat­vani kultúra népe által la­kott területekre is. A mai Szolnok megye területén a füzesabonyi kultúra leg­szebb emlékeit Tiszafüre­den találták meg. A tisza­füredi Asotthalom volt az itt élő bronzkori nép lakó­telepe és a Majoroshalom volt a temetője. Mindhárom bronzkori nép gazdálkodásának alapját a földművelés képezte. Föld­műves voltukból követke­zően teli jellegű telepeken éltek. A teli több egymás fölé épült település marad­ványait tartalmazza. Ma­gyarország leghíresebb bronzkori települése a tó­szegi Laposhalom, közis­mert néven Kucorgó. A Kucorgó közel fekszik a Tisza partjához, s kisebb áradáskor is vízmentes marad. Eredetileg 360 mé­ter hosszú és 130—150 mé­ter széles lehetett. Ha a dombon álló bronzkori falu valami oknál fogva (például tűzvész) el­pusztult, a romokat el­egyengették és új falut épí­tettek az előbbi helyén. Ilymódon a telep élete fo­lyamán körülbelül 8 méter vastag kultúrréteg halmo­zódott fel, amely az el­pusztult falvak maradvá­nyait, a benne élő emberek kulturális hagyatékát tar­talmazza. Ha a Kucorgót középen kettévágnánk és a simára nyesett, egyenes fa­lat megvizsgálnánk, ma­gunk előtt látnánk az egyes elpusztult falvak nyomait. Nagy, vörösre átégett föld­rétegek jelzik ezeket. De figyeljünk csak! A simára metszett falon két un. ste­ril réteget is látunk. Ben­nük nincs semmiféle em­beri településre utaló ma­radvány, csak folvóhorda- lék s a folyóban élt csigák és kagylók maradványai. A steril választóvonalak a Kucorgó kul túrrétegét 3 részre osztják, melyek a három korábban említett néo haevatékát tartalmaz­zák olyan sorrendben, ahogy azok Szolnok megye területén időben követték egymást. Legal ól van a nagyrévi. középen a hatva­ni s legfölül a füzesabonyi nén hagyatéka. Élet a telepen: A földet ökrökkel vont ekékkel mű­velték, s búzát, árpát, ro­zsot, kölest, borsót és lent termesztettek. A telepek körül marhát, juhot kecs­két. sertést és egyre foko­zódó mértékben lovat ne­veltek. Az i. e. XVI. század­tól a ló falszerszámozásának szokása is terjedt. Ebben az időben váljak általánossá a négykerekű szekerek. A sűrűn egymás mellé épült vert agyag vagy cölöp és sövényfalú, fehérre meszelt családi házakat kis utcács­kák választották el egy­mástól. A házakban katlan­tűzhelyek voltak, s sarkuk­ban vagy tőlük külön állot­tak a kemencék. A házak­ban őrlőköveket, fazekakat, agyagkanalakat, szűrőket halsütő tálakat, parázsborí­tókat, mécseseket, szövő­szék nehezékeket, orsógom­bokat és agyag sütőlapáto­kat találunk leginkább. Ál­talában bronzöntő műhely is volt a faluban. A teme­tők a telepek körül fekvő magaslatokon találhatóak, s a telepről kivezető utak mentén fekszenek. A halot­takat ünnepi díszben edénymelléklettel temették el. A korábban egységes szabad emberekre utaló te­metkezési leletanyag a kö­zépső bronzkor végére dif­ferenciálódik, s a temetők híven tükrözik a kialakuló uralkodóréteg vagyongaz- dagságát és a rabszolgák igen keserves helyzetét. Egy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit mind a külföl­di, mind a belföldi turisták előtt a szenttamási Al- mássy kastély. Tavaly még gondot okozott a vendégek ellátása, hiszen a Szentta­mása Állami Gazdaságból kellett hordani az ételt a vendégek részére. Erre a szezonra a gazdaság — a kastély tulajdonosa — ezt a problémát is megoldotta. Majd kétszázezer forintos költséggel korszerű vil­lany és gáztüzelésű kony­ha létesült, mely 50—60 személy teljes ellátását tud ja megoldani. Bővült a kas­tély szállodája is. Jelenleg 20 egy-két-három és négy­ágyas szoba áll a vendégek rendelkezésére. A fürdő­szobákat vülanyboylerekkel szerelték fel, s a kastély 30 holdas parkjában üzemel már a kis fürdőmedence is Ezen a nyáron a vendégen kívánságára zenét is bizto­sít egy-egy ünnepi vacsorá­hoz az áíllami gazdaság. Bár augusztus és szep­tember hónapra már telt­ház ígérkezik a szállodában — főként nyugatnémetek, osztrákok és svájciak tölte­nek itt kellemes napokat — Számomra az emberi test a legizgalmasabb tájkép. Később is, amikor leül­tünk beszélgetni, elidőztünk ennél az utolsó gondolat­nál, A szolnoki művésztelep szinte érthetetlen, mennyi­re nincs kihasználva ez a kastély. Most júliusban, amikor kintjártunk, mind­össze egy osztrák házaspár töltötte ott napjait, mint mondották: nagyon jól ér­zik magukat. Köztudomású, hogy Szol­nok város szállodagondok- kal küzd. Ennek él lenére például az IBUSZ,' mely autóbusszal utaztatja a kül­földi vendégeit, mégsem Szenttamáson rendel szál­lást, — ahol egyébként el­látást is tudnának biztosí­tani —, hanem ragaszkodik Szolnokhoz. Holott annak a külföldi vendégnek olyan mindegy, hol tölti azt az egy éjszakát, nem beszélve arról, hogy Szenttamáson igazán kellemes, kénye1 mes ellátásban lenne része, ugyanakkor viszont köny- nyítenének ezzel Szolnok gondjain. Az idegenforgalommal foglalkozó szerveknek job­ban kellene számítaniuk a szenttamása kastélyra. A gazdaságnak pedig érdemes lenne azon gondolkodni: üzemeljen egész éven át a a kastály-szálloda. V. V. noki művészetében, a figu­rális ábrázolás rovására. — A portré, a figurális kompozíció a legizgalma­sabb festői feladat, de sok­kal problematikusabb is Amikor idekerültünk a mű­vésztelepre, Meggyes Laci­val együtt mi kezdtünk először újra céltudatosan figurális képeket festeni Szolnokon — mondja Mé­száros Lajos. A szolnokiság fogalmába legalább annyira beletarto­zik a figura is, mint a ti- szavidéki táj megörökítése. Ahogy körülnézek a mű­teremben, többségükben va­lóban figurális kompozíció­kat látok. A btjárat mel­letti falon a festő kisfiának portréja, mellette egy na­gyobb kompozíció. még odább egy halászt ábrázoló kép. A nagy kompozíció még megoldatlan, félig kész. A kedvenc motívum a komp újbóli feldolgozása. — Még jóformán csak színvázlat. Félbe hagytam, hogy érlelődjön. Egyelőre őszintén szólva azt sem tu­dom. miként fogom tovább­fejleszteni. Felakasztottam — Mindhárom, az idén a televízió 'által közvetített előadásért jutalmat kap­tak a Szigligeti Színház művészei a televízió és rá­dió igazgatóságától. — A salemi^ boszorkányok ren­dezéséért Berényi Gábor, kiváló alakításáért Upor lene festenem. Akkor min­den művét kiérlelhetné az ember. Manapság úgyszól­ván hiányoznak a míves képek, ehhez az kellene, ha volna az embernek ideje, hogy egy-egy nagyobb kom­pozícióhoz legalább annyi vázlatot, tanulmányt készít­hetne, mint mondjuk Mun­kácsy tette. Ma a festőnek azonban sajnos nemcsak hi­vatása, hanem megélheté­se is a művészet. A sarokban, kicsit el­dugva egy mozaikkép poro­sodik. — Újabb megbízás? — kérdeztem, utalva a Ko­lozsvári úti óvoda nemrég elkészített mozaikjaira. — Nem. Űjabb megbízást egyelőre nem várhatok. Ezt csak úgy, magamnak csi­náltam. — Korábbi beszélgeté­seinkben említetted, hogy már a főiskolán a mozaikot szeretted legjobban. Most is, változatlanul a mozaik a szívügyed ? Most elsősorban festeni szeretnék, sokat és lehető­leg jó képeket Péter kapott jutalmat, a Bol­dogtalan hold-ban szere­pelt Győry Ilonát és Hor­váth Sándort, valamint az Ütőn két kiváló szereplő­jét, Gyöngyösi Katalint és Kozák Andrást tüntették ki. A jutalmakat tegnap délben adták át. Selmeezi László Szcnila máson a vendéqekef várják Rideg Gábor Jutalmat kaptak a Szigligeti Színházművészei Pávás mozaik (részlet a Kolozsvári úti óvoda falképeiből). (Foto: Nagy Zsolt; *

Next

/
Thumbnails
Contents