Szolnok Megyei Néplap, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-03 / 156. szám
19W. Július 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP IX Bárány Tamás A fiam nem a lányom című színdarabját próbálják a kunszentmártoni művelődési ház színjátszói. Képünkön: Oláh Zsuzsa, Horváth Péter, Garáz Erzsi, Dajka Mátyás. A szolnoki Damjanich múzeum kincsei Élet a bronzkori telepen D/líívésziclcpi vázlatok Mészáros Lajost a munkaasztal mellett egy linóleum lap fölé görnyedve találtuk. — Most próbálgatom, milyen is legyen folthatásában, rajzában, hamarosan ki kell metszenem — mondja magyarázóan. amikor a linót leteszi a kezéből. Már várt ránk, csak éppen minden percet ki akart használni. A földön, kicsit „művészi” összevisszaságban fehér rajzlapok halmaza. Akt-tanulmányok. — Ne nagyon nézzétek meg, csak krokik, ma délelőtt csináltam néhány vázlatot. Szeretném nagy képben megfesteni. A figyelmeztetés ellenére mi mégis a krokik közé térdelünk. Néhány tiszta, nagyvonalúságában is kifejező rajz ragadja meg a figyelmemet — Ezek a krokik igazán megérdemelnék, hogy jobban megbecsüld őket. — Gondoltam rá, hogy a sikerültebbeket kiválogatom. Most a legmegfelelőbb mozdulatot, pózt akartam megragadni bennük, aztán később megfestem olajban. 4 pávás mozaik jelenlegi munkájának is nagyon izgalmas problémát merültek fel ennek kapcsán. Mintha egy kicsit a tájkép vált volna eluralko- dóvá az utóbbi idők szola falra, hogy mindig szem előtt legyen. Így ha van egy kis időm munka közben, gondolkodhatom rajta. -Szeretném, ha egy évben csak két-három képet kelAz i. e. XIX. században a Közép-Dunamedencébe, s így Szolnok megyébe is új fém jutott el; a bronz. A bronz a réz antimonnal való ötvözete. Kemény, rugalmas, és jóval alacsonyabb az olvadásfoka, mint a réznek. A bronz és bronzöntés Előázsiából és Afrikából terjedt át a 3. évezred utolsó századaiban Görögországba, DK-Bulgáriába és Spanyolországba. A Balkán és a Kaukázus felől egy- időben meginduló népmozgalmakkal jutott el hozzánk és elterjedésével a fém döntő győzelmet aratott a kőből készült eszközök fölött A bronzkor folyamán a megye területén több nép is megfordult. Mindegyikükre jellemző azonban, hogy ismerte és használta a bronzot és csak kerámiájuk különböztette meg őket egymástól. Az i. e. XIX. században a keleti, pásztorkodó gö- dörsíros kurgánok népe elfoglalta az Alföldet, s elűzte innen a korábban itt élt péceli lakosságot. A hódítók keletről nagyszámú földműves lakosságot is magukkal sodortak. A megmaradt péceli lakosság és az újonnan jött földművesek keverékéből alakult ki a hatvani kultúra. Megyénkben legszebb települése Jászdózsán, a Kápol- nahalom található. A Szolnoktól délre eső területeken a hódítókat balkáni hatások érték, s ebből a népkeveredésből alakult tti a nagyrévi kultúra, mely nevét Nagyrév község határában található lelőhelyről kapta. Sokáig híres lelőhelye volt a nagyrévi nép hagyatékának a tószegi Ökörhalom is. Bronzkori edények (sírmel léklet) A középső bronzkort a füzesabonyi kultúra népének hagyatéka jellemzi megyénkben. — Az említett népesség felszámolta a hatvani kultúra népének uralmát, s hatalmát kiterjesztette a hatvani kultúra népe által lakott területekre is. A mai Szolnok megye területén a füzesabonyi kultúra legszebb emlékeit Tiszafüreden találták meg. A tiszafüredi Asotthalom volt az itt élő bronzkori nép lakótelepe és a Majoroshalom volt a temetője. Mindhárom bronzkori nép gazdálkodásának alapját a földművelés képezte. Földműves voltukból következően teli jellegű telepeken éltek. A teli több egymás fölé épült település maradványait tartalmazza. Magyarország leghíresebb bronzkori települése a tószegi Laposhalom, közismert néven Kucorgó. A Kucorgó közel fekszik a Tisza partjához, s kisebb áradáskor is vízmentes marad. Eredetileg 360 méter hosszú és 130—150 méter széles lehetett. Ha a dombon álló bronzkori falu valami oknál fogva (például tűzvész) elpusztult, a romokat elegyengették és új falut építettek az előbbi helyén. Ilymódon a telep élete folyamán körülbelül 8 méter vastag kultúrréteg halmozódott fel, amely az elpusztult falvak maradványait, a benne élő emberek kulturális hagyatékát tartalmazza. Ha a Kucorgót középen kettévágnánk és a simára nyesett, egyenes falat megvizsgálnánk, magunk előtt látnánk az egyes elpusztult falvak nyomait. Nagy, vörösre átégett földrétegek jelzik ezeket. De figyeljünk csak! A simára metszett falon két un. steril réteget is látunk. Bennük nincs semmiféle emberi településre utaló maradvány, csak folvóhorda- lék s a folyóban élt csigák és kagylók maradványai. A steril választóvonalak a Kucorgó kul túrrétegét 3 részre osztják, melyek a három korábban említett néo haevatékát tartalmazzák olyan sorrendben, ahogy azok Szolnok megye területén időben követték egymást. Legal ól van a nagyrévi. középen a hatvani s legfölül a füzesabonyi nén hagyatéka. Élet a telepen: A földet ökrökkel vont ekékkel művelték, s búzát, árpát, rozsot, kölest, borsót és lent termesztettek. A telepek körül marhát, juhot kecskét. sertést és egyre fokozódó mértékben lovat neveltek. Az i. e. XVI. századtól a ló falszerszámozásának szokása is terjedt. Ebben az időben váljak általánossá a négykerekű szekerek. A sűrűn egymás mellé épült vert agyag vagy cölöp és sövényfalú, fehérre meszelt családi házakat kis utcácskák választották el egymástól. A házakban katlantűzhelyek voltak, s sarkukban vagy tőlük külön állottak a kemencék. A házakban őrlőköveket, fazekakat, agyagkanalakat, szűrőket halsütő tálakat, parázsborítókat, mécseseket, szövőszék nehezékeket, orsógombokat és agyag sütőlapátokat találunk leginkább. Általában bronzöntő műhely is volt a faluban. A temetők a telepek körül fekvő magaslatokon találhatóak, s a telepről kivezető utak mentén fekszenek. A halottakat ünnepi díszben edénymelléklettel temették el. A korábban egységes szabad emberekre utaló temetkezési leletanyag a középső bronzkor végére differenciálódik, s a temetők híven tükrözik a kialakuló uralkodóréteg vagyongaz- dagságát és a rabszolgák igen keserves helyzetét. Egy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit mind a külföldi, mind a belföldi turisták előtt a szenttamási Al- mássy kastély. Tavaly még gondot okozott a vendégek ellátása, hiszen a Szenttamása Állami Gazdaságból kellett hordani az ételt a vendégek részére. Erre a szezonra a gazdaság — a kastély tulajdonosa — ezt a problémát is megoldotta. Majd kétszázezer forintos költséggel korszerű villany és gáztüzelésű konyha létesült, mely 50—60 személy teljes ellátását tud ja megoldani. Bővült a kastély szállodája is. Jelenleg 20 egy-két-három és négyágyas szoba áll a vendégek rendelkezésére. A fürdőszobákat vülanyboylerekkel szerelték fel, s a kastély 30 holdas parkjában üzemel már a kis fürdőmedence is Ezen a nyáron a vendégen kívánságára zenét is biztosít egy-egy ünnepi vacsorához az áíllami gazdaság. Bár augusztus és szeptember hónapra már teltház ígérkezik a szállodában — főként nyugatnémetek, osztrákok és svájciak töltenek itt kellemes napokat — Számomra az emberi test a legizgalmasabb tájkép. Később is, amikor leültünk beszélgetni, elidőztünk ennél az utolsó gondolatnál, A szolnoki művésztelep szinte érthetetlen, mennyire nincs kihasználva ez a kastély. Most júliusban, amikor kintjártunk, mindössze egy osztrák házaspár töltötte ott napjait, mint mondották: nagyon jól érzik magukat. Köztudomású, hogy Szolnok város szállodagondok- kal küzd. Ennek él lenére például az IBUSZ,' mely autóbusszal utaztatja a külföldi vendégeit, mégsem Szenttamáson rendel szállást, — ahol egyébként ellátást is tudnának biztosítani —, hanem ragaszkodik Szolnokhoz. Holott annak a külföldi vendégnek olyan mindegy, hol tölti azt az egy éjszakát, nem beszélve arról, hogy Szenttamáson igazán kellemes, kénye1 mes ellátásban lenne része, ugyanakkor viszont köny- nyítenének ezzel Szolnok gondjain. Az idegenforgalommal foglalkozó szerveknek jobban kellene számítaniuk a szenttamása kastélyra. A gazdaságnak pedig érdemes lenne azon gondolkodni: üzemeljen egész éven át a a kastály-szálloda. V. V. noki művészetében, a figurális ábrázolás rovására. — A portré, a figurális kompozíció a legizgalmasabb festői feladat, de sokkal problematikusabb is Amikor idekerültünk a művésztelepre, Meggyes Lacival együtt mi kezdtünk először újra céltudatosan figurális képeket festeni Szolnokon — mondja Mészáros Lajos. A szolnokiság fogalmába legalább annyira beletartozik a figura is, mint a ti- szavidéki táj megörökítése. Ahogy körülnézek a műteremben, többségükben valóban figurális kompozíciókat látok. A btjárat melletti falon a festő kisfiának portréja, mellette egy nagyobb kompozíció. még odább egy halászt ábrázoló kép. A nagy kompozíció még megoldatlan, félig kész. A kedvenc motívum a komp újbóli feldolgozása. — Még jóformán csak színvázlat. Félbe hagytam, hogy érlelődjön. Egyelőre őszintén szólva azt sem tudom. miként fogom továbbfejleszteni. Felakasztottam — Mindhárom, az idén a televízió 'által közvetített előadásért jutalmat kaptak a Szigligeti Színház művészei a televízió és rádió igazgatóságától. — A salemi^ boszorkányok rendezéséért Berényi Gábor, kiváló alakításáért Upor lene festenem. Akkor minden művét kiérlelhetné az ember. Manapság úgyszólván hiányoznak a míves képek, ehhez az kellene, ha volna az embernek ideje, hogy egy-egy nagyobb kompozícióhoz legalább annyi vázlatot, tanulmányt készíthetne, mint mondjuk Munkácsy tette. Ma a festőnek azonban sajnos nemcsak hivatása, hanem megélhetése is a művészet. A sarokban, kicsit eldugva egy mozaikkép porosodik. — Újabb megbízás? — kérdeztem, utalva a Kolozsvári úti óvoda nemrég elkészített mozaikjaira. — Nem. Űjabb megbízást egyelőre nem várhatok. Ezt csak úgy, magamnak csináltam. — Korábbi beszélgetéseinkben említetted, hogy már a főiskolán a mozaikot szeretted legjobban. Most is, változatlanul a mozaik a szívügyed ? Most elsősorban festeni szeretnék, sokat és lehetőleg jó képeket Péter kapott jutalmat, a Boldogtalan hold-ban szerepelt Győry Ilonát és Horváth Sándort, valamint az Ütőn két kiváló szereplőjét, Gyöngyösi Katalint és Kozák Andrást tüntették ki. A jutalmakat tegnap délben adták át. Selmeezi László Szcnila máson a vendéqekef várják Rideg Gábor Jutalmat kaptak a Szigligeti Színházművészei Pávás mozaik (részlet a Kolozsvári úti óvoda falképeiből). (Foto: Nagy Zsolt; *
