Szolnok Megyei Néplap, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-01 / 154. szám

1966. július 1. I SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 UJ, eysépesített családi pdók és biztosítási renelkezósek a termcőszo vetkezeti xgokra HATÁRJÁRÁS r? ugyanúgy érvényes, rr a munkaviszonyban áldolgozó nőkre Ennek rrelelően a tsz-tag első sse alkalmával 700, non további szülése al­kuval pedig 600 forint asági segélyben része- síeltéve, hogy a szülést relőző két éven belül 2napon át részt vett a bs munkában és terhes- snek ideje alatt három- s orvosi vizsgálaton volt. B tsz-tag, aki a szülést telőző két éven belül llább 150 napon át vett it a közös munkában, ! illetve 400 forint ánya- i segélyt kap. .z ismertetett két igen tos rendelkezésen felül új jogszabályok még né- ly kisebb jelentőségű dosítást is tartalmaznak, bek között azt, amely a ^forgalmi közlekedési köz igénybevételével fel- ;rült útiköltségeket a jú- s 1-én hatályba lépő új zlekedési viteldíjakhoz azodóan állapítja meg. Az ismertetett rendelkc­Mint ismeretes, a kor­mány ez év márciusában úgy rendelkezett, hogy a termelőszövetkezeti tagok betegségi ellátását és szü­lési segélyezését a munka­viszonyban álló dolgozók betegségi biztosítását meg­közelítő színvonalra kell fejleszteni és a családi pót­lékukra vonatkozó feltéte­leket úgy kell módosítani, hogy a családi pótlék két gyermek után is járjon, a gyermekek korhatára pedig 10-ről 14 évre emelkedjék. A családi pótlékra vo­natkozó új jogszabályokat a Magyar Közlöny június 1-i száma tartalmazza. Eszerint a tsz-tagok már két 14 éven aluli, egyedül álló nőtagnak pe­dig már egy 14 éven aluli gyermek eltartása esetén is jár családi pótlék. Eddig a tsz-tagok csak három — egyedül álló nők egy — 10 éven aluli gyermek után kaptak családi pótlékot. Ez a rendelkezés mintegy 100 000 családot érint és több mint 255 000 gyermek után ad családi pótlékra jo­gosultságot. Évi költségki­hatása mintegy 170 milhó forint. Az új, egységesített csa­ládi pótlék jogszabályok ezenkívül egyéb jogkiter­jesztéseket is tartalmaznak. Ezek közül az egyik leg­fontosabb a mezőgazdasági üzemmel, vagy termelőszö­vetkezettel munkaviszony- j Tegnap délelőtt találkoz- ban álló mezőgazdasági dől- tak a szolnoki városi ta- gozókra vonatkozik. Ezek nács nagytermében a Köz- a dolgozók eddig csak ak- ponti Döntőbizottság, a kor kaphattak családi pót- Legfőbb Ügyészség, a me- lékot. ha a munkáltatóval gyei döntőbizottságok, a legalább hat hőnapra szóló Magyar Beruházási Bank, szerződést kötöttek, ezentúl az Állam- és Jogtudományi viszont az iparban dolgo- Intézet, valamint a taná- zókra vonatkozó jogszabá- csők vezető dolgozói, hogy lyok szerint jogosultak csa- kétnapos értekezleten vitas- ládi pótlékra. sák meg a szállítási szer­Módosult a családi pót- ződésről szóló 10/1966-os lékra jogosultság néhány kormányrendeletet. A har- más feltétele is. Az új mincegyedik ilyen jellegű rendelkezések szerint a kü- országos értekezleten r ven- lönböző munkaviszonyban déglátók üdvözlő szavai eltöltött időket össze kell után dr. Fülöp László, a adni és a jogosultságot az Központi Döntőbizottság egybeszámított munkaidők elnöke a következőket figyelembe vételével kell mondotta: megállapítani. A szokásos- — Jelentős állomáshoz tói eltérő munkaidőben dől- érkeznek a megyei döntő- gozóknak ezentúl arra a bizottságok a 10/1966-os naptári hónapra is jár csa- kormányrendelet szeptem- Ládi pótlék, amelyben mun- ber 1-i életbelépésével. — kakörük jellege miatt nem Mint ismeretes, ez a ren- tudtak ugyan 18 napon át de*eJ az uj gazdasági munkát végezni, de leg- T-fchiu^ush^z ka?,cso16- alább 144 órát dolgoztak. fl.k’ Éhből már logikusan Bővült az egy gyermek kove kezik hogy a donto- után családi pótlékra jo- ^zD°.tt?á/okra n^>'obb Jo­gosult szemlé vek köre Az adat hárul ma:,d’ ami ter" mészetesen az említett ^?_rgn.jíeUte?f9 s^eni?t eg? szervek minőségi fejlődését gyennek után is kapnak is megköveteli családi pótlékot azok a A * i vak dolgozók, akiknek “ A. döntőbizottságok és házastársa is vak 11-,a tanócsok ko2ott pddl§ letve azok a dolgozó fennállott jó kapcsolatot zések 1966. július 1-én lép­nek hatályba. Az új rendelkezések — különösen a termelőszövet­kezeti tagok családi pótlé­kára vonatkozó jogkitei- jesztések és a tsz-tagok be­tegségi ellátásának tovább­fejlesztése — végrehajtása igen nagy feladatot ró a társadalombiztosítási szer­vekre. Mint az MTI mun­katársát a SZOT társada­lombiztosítási főigazgatósá­gán tájékoztatták: minden intézkedést megtettek, hogy az újabb, bővített szolgál­tatások kifizetése zökkenő- mentesen megtörténjék, il­letve, hogy a természetbeni szolgáltatások igénybevéte­lénél ne legyen fennakadás. Egyben felhívták a figyel­met arra is, hogy az új jogosultaknak járó családi pótlék időben való kifize­tése magukon az érdekelte­ken is múlik: mielőbb be kell szerezniük a szolgálta­tásokhoz szükséges okmá­nyokat és igazolásokat, s igényüket késedelem nélkül be kell jelenteniük. Megyei döntőbizottságok országos értekezlete Szolnokon lent szakemberek előtt az új kormányrendelet élet­belépésével rájuk váró feladatokat. Ezután dr. Nagy Béla, a Központi Döntőbizottság döntőbírója ismertette a megjelentek előtt az épí­tőipar új elszámolási rend­jét. Ma dr. Karátson László és dr. Majoros Ricnárd döntőbírák válaszolnak a helyi döntőbíróságok elő­zőleg írásban feltett kérdé­seire, amelyek a szerződé­ses rendszer különböző problémáit foglalják ma­gukban. , A .kunhegyes! Vörös Csil­lag Tsz-ben két rendreara- tóval vágják az árpái A tsz 44 holdas szőlőjében kötöznek .Fotó: Nagy Zsolt) nők, akiknek férje felső­fokú iskola nappali tago­zatának hallgatója, ameny- nyiben férjének nincs havi 500 forintot meghaladó jö­vedelme. Változtak a gyer­mekre vonatkozó jogosult­sági feltételek is: az első- és másodéves szakmunkás- tanulók után jelenleg a 18., ezentúl pedig a 19. életév betöltéséig jár családi pót­lék. A mezőgazdasági terme­lőszövetkezeti tagok beteg­ségi ellátásának és szülési segélyezésének fejlesztésé­re vonatkozó miniszterta­nácsi határozat végrehajtá­sáról a Magyar Közlöny június 23-i számában meg­jelent jogszabályok rendel­keznek. Az új rendelkezé­sek a szolgáltatásokat ki­terjesztették a fogpótlásra, szakrendelésre (gyógyinté­zetbe) utalás esetében úti­költség-térítésre, gyógyfür­dőkezelésre és temetési se­gélyre is. Lényegesen meg­változtatták az új jogszabá­lyok az anyasági segélyre való jogosultságot; ez. vala­mint az anyasági segély összege ezentúl a tsz-tagok­még tovább kell erősíteni, hogy az új gazdasági mechanizmusnak megfele­lően a feladatokat mara­déktalanul teljesíteni tud5 jók. A vállalatok közötti szerződéseknek a népgaz­dasági érdekeket kell tük­rözniük. A megyei döntő- bizottságoknak őrködniük kell afelett, hogy a szer­ződések mindegyike a fe- ek tényleges egyenlőségén »lapuljon, ami eddig nem nindig valósult meg. Az ij rendelet mélyreható gaz- lasági elemzést kíván meg i döntőbizottság tagjaitól, nert csakis így bíráskod­ik tnak az objektív igazság­nak megfelelően — mond- ts befejezésül dr. i’ülöp László. A Központi Döntőbizott­ság elnökének megnyitó beszéde után dr. Görgey Mihály, a Központi Döntő- bizottság vezető döntőbí­rója részletezte a megje­Jöjjön hajnalban vagy estefeléi ötvenöt-hatvan ember dol­gozik Szolnokon az IKV házi építőipari csoportjá­ban. Ezen a hatvan embe­ren múlik, hogyan működ­nek a házakban a vízcsa­pok, milyen gyorsan hárít­ják el a csőrepedést, med­dig kell a régi kórhadt padló réseibe belebotlani. A csoport több mint há­rom és fél millió forint évi költségvetéssel dolgozik, az­az ennyi a termelési ér­ték, melyet az év folya­mán munkában, anyagban a lakásokba beépítenek. A karbantartási munká­latokat ahol lehet, összekö­tik komfortosítással. Ahol lehetőség van például für­dőszoba, éléskamra vagy más, a lakást használhatób­bá tevő helyiségek létre­hozására, ott az építő cso­port ezt a munkát is elvég­zi. Évente mintegy 60 la­kást tesznek ílymódon kom­fortosabbá. Mintegy kétszázezer fo­rintnyi olyan munkát vé­gez el a csoport, amely a lakók kötelessége lenne, de viszont egész Szolnokon nem található rá megfelelő szakember. Ilyen például a csaobőrözés. Ezt azután ter­mészetesen leszámlázzák Viszont nagy előny, hogy nem kell a nemlétező vagy nehezen hozzáférhető kis­iparos után szaladgálni. A csoport félévi tervét előreláthatólag túlteljesíti, 102 százalékra. Ez mintegy 1 millió 700 ezer forint ter­melési értéket jelent. Ami gondot okoz a cso­port vezetőinek és dolgozói­nak: a garanciális hibák javítása. Sok a vita az épí­tőiparral, a viták elhúzód­nak és a szépszámú garan­ciális javítás több esetben a házi építő csoportra ma­rad. Több megértést kémek a lakások bérlőitől is. Sokan ugyanis azt szeretnék, ha az esti órákban vagy haj­nalban jönnének a lakás­ban mutatkozó hibák kija­vítására a szakmunkások. Azonban az ő munkaidejük is csak nyolc óra. E körül bizony sok a vita. A másik kérés: Minden­ki, saját érdekében jelent­se be, amikor olyan hiba akad, amelyet az IKV-nek kell kijavítania. Ugyanis igen gyakran előfordul, hogy egy házba kimennek a munkások, ahogy mon­dani szokás, „felvonulnak”, az anyagot is kiszállítják. Ekkor a szomszéd is beko­pog, kéri nála is végezze­nek hasonló munkát A ké­rés Indokolt, viszont ter­vezve nincs. A munkát el­végzik, de a kővetkező la­káshoz már nem jutnak el idejében; És ehhez kapcsolódik a közönség köréből hallott kifogás: több ízben előfor­dult már, hogy nem a mon­dott időben érkeztek a szakmunkások, a dolgozó fél vagy egész napja oda­veszett. A házi építőcsoport mun­kája szükségszerűen szá­mos súrlódással jár. Elő­fordul, hogy többgyermekes család kap fürdőszobát, és ezután a környéken lakó gyermektelen családok sok­szor ostrom alá veszik az IKV-t, hogy — bár szá­mukra nem annyira indo­kolt —, ők is hozzájussa­nak a fürdőszobához. A viták zömét igyekszenek békésen elintézni. Természetesen nemcsak vitatkozók vannak, hanem igen szép számmal olyanok is, akik tudják, hogy a csoport munkáját nem azonnal, hanem néha csak hetek múlva lehet igénybe­venni. Ilyenkor fordul elő, hogy egy-egy lakó házilag végzi el a javítást, amely­hez viszont az anyagot az ingatlankezelő adja. Ezt a vállalatnál Igen jelentős társadalmi munkaként ér­tékelik. Szerintük évente két-háromszázezer forintot is jelent számukra a társa­dalmi segítség, továbbá az, hogy más sürgős munkákat tudnak időben elvégezni. A szomszéd is bekopog A csábító fürdőszoba Némi súrlódás a szakmával jár Egy javaslatot tennénk az IKV-nak: miután a leg­több súrlódást a munkaidő­probléma okozza, létesítse­nek egy ügyeletes brigádot, amelyik délután négytől es­te tízig dolgozik. A beje­lentő kívánságára ez a bri­gád, illetve ennek megfele­lő szakembere munkaidő után az esti órákban men­ne ki hibaelhárításra, mondjuk 30—35 százalékos pótdíj felszámítása mellett. Sok embernek megérné, Ka nem veszne el egy szabad­napja. A felvilágosító propagan­dát sem ártana szélesíteni, el tudnánk képzelni, hogy körlevélben világosítanák fel a lakókat, mi’ az, amit az IKV köteles megcsinál­ni, mi az, amit a bérlő. Ugyanebben a körlevélben megmagyarázhatnák, ho­gyan vehetik igénybe a la­kókat terhelő javítások el­végzésére a vállalat szak­munkásait. Az ilyenfajta közönségszolgálat mindkét fél számára gyümölcsöző lenne. — ht — \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents