Szolnok Megyei Néplap, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-31 / 180. szám

99 Mozgatom a jó számolásra 99 Van úgy, hogy az ember­nek valami az édes emlék madarát riasztja fel a gyer­mekkorból. Ilyen volt szá­momra a Szolnok és Vidé­ke Vendéglátóipari Válla­lat igazgatójának nyilatko­zata, amelyet keddi lap­számunkban közöltünk. — Mikor az udvariassággal, helyes és pontos számo­lással és méréssel kapcso­latos mozgalmat említette, ezzel feli ebben tette előttem a múlt fátyolét. Szinte látom magamat rövidnadrágos, ötéves ko­romban, áhogyan jó szü­leim azt mondják: Köszönj szépen a bácsinak! A bá­csi pedig így szól: Na, ki köszön?... Aztán emlék­szem még, milyen nehéz volt megérteni, hogy hat meg négy az pontosan ki­lenc és nem tíz. Később észrevettem, hogy valósá­gos mozgalom alakult ki körülöttem, s a felnőttek versengenek, ki tud engem jobban ránevelni ezekre a dolgokra. Még külön háza­kat is építettek a mozga­lom érdekében s ezeket iskolának nevezték el. Aki egy év alatt nem tanult meg köszönni és nem tud­ta, hogy hat meg négy az kilenc, másrészt viszont ha a mérleg kilencet mu­tat, akkor kilenc deka cuk­rot kell számítani és nem tízet, azt megbuktatták. — „Jobb ha most ismétel a gyerek egy osztályt — mondta az igazgató — mintha felnőtt korában le­csukják csalás miatt.” (Ak­kor ilyen csúnya szóval il­lették tanítóink a súly­csonkítást.) Tudtommal ezeket a dol­gokat ma is az első osz­tályban tanítják és az igaz­gatók hasonlóképpen nyi­latkoznak ezekben az ele­mi kérdésekben. Persze az is előfordul, mint régen, hogy valaki hiányzik né­hány óráról. Például előző nap fejére esett egy tégla és ezért hiányzott, amikor Sokat kell várni • fogászaton a köszönést tanították. — Vagy vakbélműtétet végez­tek rajta, amikor mérleg­kezelésről beszélt a moz­galom ilyen természetű feladataival államilag meg­bízott tanító bácsi. Mit tegyünk most már B. István vendéglátóipari dolgozóval? Szegény Pityu, nem volt elég, hogy fel­vágta a hasadat a doktor bácsi, ráadásul még fe­gyelmit adnak neked, el- bocsájtanak, vagy még du­tyiba is zárnak felnőtt ko­rodban? Hát igazság vol­na ez? Másrészt merő os­tobaság lenne az is, hogy C. Károlyt megrójuk azért, mert nem köszön, sőt húsz pei'cig észre sem veszi, ha A főnök a titkárnőhöz: — Hallatlan. Nem tud egy új szalagot betenni a gépébe? — Miért ?Gondolja, hogy Liszt Ferenc tudott zongo­rát hangolni? ☆ — És önnek mi a véle­ménye? — fordul a bor­bély ahhoz a vendéghez, akit éppen borotvál. — .Ugyanaz, ami mag­nak. bejön a vendég. A gyer­mekkori tégla ugyebár. — Szegény kis Karcsika... Nem, nem szabad ilyen kegyetlenül bánni -a dol­gozókkal, sőt, jóvá kell tenni, amit az objektív okok, az objektív vakbél és az objektív tégla oko­zott. Most megint eszembe jut gyermekkorom és a szülői intelem. „Édes fiam, ho­gyan fogod te így megáll­ni a helyedet az életben?” — mondták sokszor. Ha én már akkor elég öntudatos vagyok, így feleltem vol­na: „Majd jésztveszek egy köszönési és egyszejegyta- nujási mozgajomban”. (11) — Hiszen én még nem is mondtam meg a véle­ményemet. — Nem, de borotva van a kezében. ☆ Barátnők beszélgetnek: — A férjemnek meg ne­kem mindenben teljesen azonos ízlésünk van. — Lehetséges ez? — Igen, öt év kellett, amíg megszokta. A 7 humora Józsika beszélő papagájt kapott ajándékba. Szülei egy idő múlva észreveszik, hogy a papagáj nagyon csúnya szavakat mond. A papa kérdőre vonja Jó­zsit: — A papagájod rémes dolgokat beszél. Egyedül te tanítod, csak tőled hallhat­ta! — Én igazán nem tehe­tek róla. ö hülyézett le először. Fiatal lány a mámájá­hoz: —’ A festő azt mondja, hogy legalább hússzor kell modellt ülnöm az arcké­pem megfestéséhez. — Kérdezd meg, mennyi idő alatt készül el akkor, ha én is mindig ott ülök melletted. ☆ A paradicsomban ősszel lehullott falevelet sodor a szél. Éva elábrándozva né­zi és tűnődve felsóhajt: — A láthatatlan ember? M.OR.ZS.AK HELYHIÁNY A ZACIBAN — ...Bátyus holmit nem vehetünk át... Tessék talán a koronát elzálogosítani! Szavazólap Puhacsek ezúttal mint ál-zenei ál-kritikus kap­csolódott be a lázas izgal­mak közepette folyó sláger­versengésbe. Különösen az elhangzott hatvan szám értékelése terén tapasztalt rendellenességek ösztönöz­ték, hogy megalkuvást nem tűrő vaslogikával megal­kossa és közreadja „Pont így kell pontozni” c. mű­vét. íme! Táncdal melódiával — legkevesebb nyolc, esetleg tizenöt pont. Ugyanez melódia nélkül, lelkivilággal — tíz pont. Ugyanez jobb helyekről lopott melódiával, két me­leg sóhajjal — tizennyolc pont. Ugyanaz végig vonyítva (lásd pulikutya ül a réten teliholdnál) — húsz pont. Ugyanaz meteorológiai szöveggel — esik, fúj, a lelkekben zokog a szél — tizenhat pont. Itt prémium pont is adható a Remete­urológiai Intézet javaslata alapján. Ugyanaz — tempo di twist — lábrázással, csí­pőficammal, toll bozontos — húsz pont. Ugyanaz tangóban, hat kecskerímmel — tizenöt pont meg két virágcsokor. Ugyanaz szöveggel: ta­vasz után a nyár virul, az­tán lehull az őszi falevél, majd mindent lelep a dér (lásd Haydn esetleg Vi­valdi „Évszakok”) — ti­zenhét pont. Ez termelő- szövetkezetek részére több­ször lejátszandó. Ugyanaz röcögtetve, könnyfátyollal — tizen­nyolc pont. Ugyanaz merevgörccsel, nyaki értágulással — húsz pont. Az egyetlen téma több figyelemre méltó változata nem hagzott el, így a to­vábbi ötven műsorszámra az itt felsorolt tíz tétel hiánypótlás nélkül alkal­mazható. — modor — írók — a házasságról A magyar nyelv fejezi ki legtökéletesebben a házas­ság értelmét. A házasság házat, vagyis otthont je­lent. A feleség pedig azt, hogy a férfi fele. A nőtlen férfi felemás ember _ ( Jókai). Aki nősül, úgy tesz, mint a velencei dózse, amikor eljegyzi az Adriai-tengert. Nem tudja, mi rejlik hit­vese lelke mélyén: gyön­gyök, drágakövek, vagy tengeri szörnyek, viharok — (Heine). A házasság olyan nehéz lánc, hogy két ember kell hordozásához — néha pe­dig három — (ifj. Dumas). A házasságban a nő ki­próbálja, a férfi kockára teszi szerencséjét —. (Wil- \ de). Kép szöveg nélkül! Kép szöveg nélkül! Divatcikk a szemüveg

Next

/
Thumbnails
Contents