Szolnok Megyei Néplap, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-31 / 180. szám
Vers1 „M*8”5’'*“ slOlS»“ .y yeSÜjctck ! MEGYEI IA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII, évfolyam, 180. szám. Ara 80 fillér 1066. július 31.. vasárnap. Delegáció utazik Tallinnba, Szolnok testvérvárosába Munkatársunk felkereste Csáki István elvtársat, a Központi Bizottság tagját, a megyei pártbizottság első titkárát. Kérdései és a válaszok így hangzottak: Tudomásunk szerint Csáki elvtárs vezetésével delegáció utazik Tallinnba. Szolnok testvérvárosába. Mi en- nek a látogatásnak g célja? Delegációink nagyon meg tisztelő feladattal indul Tallinnba, az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosába. Látogatásunk és tárgyalásaink során végleges formába öntjük azt a testvéri munkakapcsolatot, amely Tallinn és Szolnok megye között az utóbbi évek során szélesen kibontakozott. Megtisztelő a küldetésünk azért, mert olyan területre, olyan emberek közé utazunk, akik a régmúlt századok ködbevesző hagyományait, nyelvünk, kultúránk közös vo- .násait éppoly szeretettel és megbecsüléssel ápolják, mint a legutóbbi több mint fél évszázadban a forradalmi munkásmozgalomban vívott áldozatos, de végül- is győztes harc dicsőséges emlékeit. Az észt munkásság különösen a század- fordulótól — az orosz pro- letáriátussal együtt — kemény csatákat vívott. Tevékenyen kivette részét a szocialista forradalom győzelméért, az intervenciós burzsoá seregek leveréséért vívott harcban. 1918 februárjában a narvai csatában észt vörös ezredek küzdöttek és mértek csapást a hódító német hadakra. Észtországot a nemzetközi reakció 1919 tavaszán kiragadta a szovjet népek testvéri közösségből. Ezután kegyetlen megpróbáltatás várt a munkásokra, a haladó emberekre. A munkásság ilyen körülmények között is helytállt, s küzdött a szocialista forradalomért. 1940. június 21-én ez a harc győzelemhez vezetett, a fasiszta diktatúra összeomlott, július 21-én pedig Észtország — most már mint munkásállam — a Szovjetunió szövetséges köztársaságainak testvéri közösségébe lépett. A világháború újabb megpróbáltatást és mérhetetlen szenvedést okozott az észt testvémépnek. 1944 novemberében a szovjet hadsereg kiűzte az országból a német fasisztákat s ezzel kezdetét vette Szovjet Észtország gyors szocialista fejlődése. A köztársaság ipara közel húszszorosa annak, ami 1940-ben volt. A mező- gazdaságban győzött a szocialista gazdálkodás rendszere, erős gépesített szocialista gazdaságok jöttek létre. 1940-ben a gépi erőt Észtország népgazdaságában 1200 traktor, 685 tehergépkocsi és 3 gabonakombájn jelentette. 1965-ben Szovjet Észtország mezőgazdaságában 11 600 traktor (16 50Ö traktoregység) 7194 tehergépkocsi, 2246 gabonakombájn volt. Tehát ipar, mezőgazdaság, vele együtt a dolgozók életkörülménye, hatalmas . ütemben fejlődött a szocialista építés viszonyai között. Ide, ebbe az országba, a forradalmi harcban, a szocialista építésben nagyszerű helytállással dolgozó emberek közé látogatunk most el, hogy a testvérkapcsolatokat tovább erősítsük. Ezért tekintjük nagy megtiszteltetésnek és fontos küldetésnek ezt a látogatást. Mik voltak a testvérvárosi kapcsolat előzményei? Több fontos esemény előzte meg ezt a látogatást. Ezek közül kimagasló Arnold Gren elvtárs — a Szovjet—Magyar Baráti Társaság Észt Tagozata elnöke — vezetésével 1964 januárjában hazánkban járt delegációnak Szolnok megyei útja. A delegáció itt töltött napjai felejthetetlen emlékeket hagytak a résztvevőkben mindkét részről. Azóta a kapcsolat Szovjet Észtország fővárosa és Szolnok megye között szinte állandó. Tallinnba látogató turistáink felejthetetlen emlékekkel térnek haza. Az érdeklődés — Tallinn és Szolnok megye között — kölcsönös, amit mu. tat, hogy járt már itt M. Pesti elvtárs — felsőoktatási miniszter — Ralf Mi- cenberg, az SZMBT Észt Tagozatának vezető titkára és sokan mások. Az előzmények száma nem sok, az első találkozástól eltelt idő sem hosszú, de melegségben, segíteni akarásban, testvéri érzelmekben igen gazdag. Milyen elképzelések vannak g Tallinn és Szolnok közötti Icapcsolalok elmélyítésére vonatkozóan? Legfőbb elképzelés, ennek a kapcsolatnak megszilárdítása és kiszélesítése. Rendszeressé szeretnénk tenni a küldöttségcserét, a kölcsönös tájékoztatást, a kultúra, a tudományos munka alkotásainak cseréjét, kölcsönös hasznosítását. Megalapozunk kapcsolat kiépítését üzemek, mezőgazdasági szövetkezetek, kulturális, egészségügyi és oktatási intézmények közöit. Nagyobb távlatokban meg szeretnénk teremteni annak lehetőségét, hogy észt elvtársaink közül minél többen juthassanak el hozzánk pihenni, ide a napfényes Tisza-tájra, s hogy a Szolnok megyeiek közül is egyre többen élvezhessék a tengerparti pihenés áldásos hatását. Kapcsolatainkat munka- kapcsolattá, a szocialista építés eredményeinek és tapasztalatainak rendszeres cseréjévé szeretnénk fej-’ lesztoni úgy, hogy ezzel is szolgáljuk a Szovjetunió népei és a Magyar Nép- köztársaság dolgozói között kialakult testvéri barátság erősítését. Meggyőződésünk, hogy ez sikerrel is jár. A cserlíeszöllői Magyar—Román Rarátság Tsz gyiimölcsválogatójában őszt barackot osztályoznak német válogató géppel. (Foto; Nagy Zsop; Lakberendezési, ruházati r «« g rgn« i epul liszatureden Ibádssalókon is les* bambiüxem iparcikk áruházban vásárolhatnak a kunmadarasiak A fbzatfuredi járá<i bolti kereskedelmi hálózatának ötéves fejlesztési programjából A Szolnok városi tanács művelődésügyi osztálya felmérte az 1965—66-os tanév tapasztalatait, eredményeit. A tanulók száma ezerrel több, mint öt évvel ezelőtt. Ez összhangban van a város ugrásszerű fejlődésével. Az első osztályos beiratkozottak száma bizonyos csökkenést mutat, azonban kevesebbet, mint az országos átlag. Javult a tanulmányi átlag, kevesebb a bukás, az arány évről évre jobb Az öt évvel ezelőtti 4,8-ról az idén 2,9 százalékra esett az osztályismétlésre bukottak száma. Jó a továbbtanulás aránya. A nyolcadik osztályt befejezett tanulók 92,7 százaléka tanul tovább, ebből 67,5 százalék középiskolában. Az érdeklődés a technikumok és szakközépiskolák felé irányul. Nem megfelelő az ipari tanuló iskolákba való jelentkezés aránya, emellett a minőségi követelmények tekintetében vannak még hiányosságok. A kereskedelem feladata, hogy megfelelő meny« nyiségű és választékú árut biztosítson, s hogy azokat kultúrált körülmények között juttassa el a vásárlókhoz. A tiszafüredi járásban a hálózatfejlesztés és korszerűsítés elmaradt az áruforgalom emelkedésétől. A második ötéves tervben a járás területén a kiskereskedelmi áruforgalom 25,7 százalékkal, a vendéglátóipari áruforgalom pedig 24,5 százalékkal növekedett. Ugyanakkor jelentősebb hálózatfejlesztés nem történt a járás területén. A földművesszövetkezetek járási központja szerint a harmadik ötéves tervben mind a bolti, mind a vendéglátóipari áruforgalomban jelentős növekedéssel kell számolni. Az előzetes tervek szerint a kiskereskedelmi áruforgalom eléri a 195 milliót, a vendéglátóipari áruforgalom pedig a 42 milliót a tervidőszak végére. Milyen jelenségek mutatják a várható növekedést? Évek tapasztalatai bizonyítják. hogy például Tiszafüreden nemcsak a járási székhely lakói vásárolnak. Idejárnak a járás községeiből sőt Heves, Borsod és Hajdú-Bihar megyék környékbeli községeiből is. Nőtt a járás területén a turistaforgalom is. És befolyásolja majd az áruforgalom alakulását, hogy megkezdődik a Tisza II. vízlépcső építése, s az ezzel kapcsolatos közétkeztetési és vendéglátóipari igényeket is elsősorban a járási székhelynek kell kielégíteni. Hogy feladataiknak maradéktalanul eleget tehessenek, korszerűsíteniük kell a meglévő egységeket, új egységeket kell létrehozniuk. Tiszafüreden lakberendezési és ruházati. áruház épül. Az előbbi 2 200 000, az utóbbi 6 100 000 forintba kerül majd. Az építkezés költségeit központi keretből biztosítják. Úgyszintén központi keretből épül Tiszafüreden a Fürst Sándor utcában egy vegves- élelmiszerbolt. Helyi erőből vegyes-élelmiszerboltot építenek a Bajcsy-Zsilinsz- ky utcában. A járási székhely jobb zöldség-gyümölcs ellátása érdekében a piactéren zöldség pavilont létesítenek. Lesz gázcseretelepük és részben KÖFÁ- ból előreláthatólag megvalósul, mintegy kétmillió forintos költséggel a vendéglátóipari kombinát. — Ezen kívül meglévő boltok korszerűsítésére, új berendezésekre, raktárak bővítésére majd hatmillió forintot költenek. Jelentős hálózatfejlesztés történik a járás községeiben is. Tiszaszöllősön végre megvalósul a lakosság vágya, megépül a büfé-falatozó és az önkiszolgáló élelmiszerbolt. Tisza- őrsön elkészül a TÜZÉP- telep és a kisvendéglő. — Nagyivánban is felépül majd a vegyes-élelmiszerbolt és a régóta húzódó büfé-falatozó; Abádszalókon amellett, hogy két vegyes-élelmiszerboltot építenek, hogy meglévő üzleteiket korszerűsítik, hogy új raktárakat építenek több mint kétmillió forint értékben, felépül an bambiüzem is. Eddig ugyanis az üdítőitalt Tiszafüredről és Kunhegyesről kapták. Ez az ellátásban sokszor zavart okozott. Most, hogy az üzem felépül. nem- csak az abád- szalókiakat látja el, hanem bekapcsolják az ellátásba Tiszaderzs és Tisza- bura községeket is. Tísza- derzsen egyébként a harmadik ötéves tervben ön- kiszolgáló élelmiszerboltot, Tiszaburón pedig textilboltot és presszót létesítenek. Minden kunmadaras! ember örül a hírnek: mintegy kétmillió forintos költséggel iparcikk áruház létesül a községben, melyben helyet kap a méteráru, • a kötöttáru, a konfekció,-a cipő és a KERA- VIL osztály. Az iparcikk áruházon kívül ABC-áru- ház, két vegyes-élelmiszer- bolt- létesül még, s különböző korszerűsítési, felújítási, raktárépítési feladatokat végeznek el. Kunmadarason egyébként a MÉSZÖV kezdeményezésére a földművesszövetkezet tervbe vette a kunma- darasi téglagyár átvételét. Téglaégetés mellett betonelemeket is gyártani akarnak. Az üzem az általa készített termékeket elsősorban a járás és a megye földművesszövetkezeti hálózatfejlesztéséhez szállítja. Az átvételhez szükséges mintegy 800 ezer forint a földművesszövetkezet rendelkezésére á.U Kevesebb a bukás Egy tanév a statisztika tükrében
