Szolnok Megyei Néplap, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-28 / 177. szám

lf$6. július 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 * „Életmentő expedíciók" A véradámozgalom félévi eredményei A színházi é Szolnok megye kórházai­nak vérszükségletét a me­gyei vérellátó állomás biz­tosítja, sőt szükség esetén segítséget nyújt a főváros kórházainak, vagy más te­lepülések gyógyintézetei­nek is. A megyei vérellátó állomás első félévi ered­ményeiről dr. Kun Ákos igazgató főorvos a követ­kezőket mondotta: — Ebben az évben jelen­tős sikereket hozott a vér­adómozgalom. A Vöröske­reszt jó szervezőmunkája, az üzemek és gazdaságok vezetőinek segítőkészsége révén több mint hét és fél­ezer ember mintegy 2600 liter vérrel sietett beteg embertársai segítségére. — Ma már vannak olyan üzemek, mint a Középti­szai Állami Gazdaság bán­halmi üzemegysége, a Kun­szentmártoni Állami Gaz­daság, a mezőhéki Táncsics Tsz, ahol önálló véradó­napokat is szerveztek. — Rendszeresen megjelennek a véradónapokon a kisúj­szállási Búzakalász Tsz tagjai közül is mintegy hetvenen-nyolcvanan. —Jó eredményekkel jár „expe­díciónk” a Jászságban, és a Mezőtúr környéki me­zőgazdasági üzemekben is. — Az ipari üzemek kö­TOTO pályázat az atlétikai EB-te A Sportfogadási és Lotto- igazgatósag a Budapesten aug. au—szeptember 4. között sorra- kerülő VILI. Atléltikai Európa Bajnoksággal kapcsolatosan to­tó szelvényeken pályázatot hirdet. A pályázaton a 32, a 33 és a 34 heti totó szelvények vásárlói vehetnek részt. A feladat az, hogy a 2—4 és 6 hasábos szelvények igazoló ré­szére nyomtatott, az emblémá­nak egy-egy részét ábrázoló Tajzot össze kell illeszteni és nzt levelezőlapra ragasztva, a „NYÁRI PIHENŐJÉT IGEN KELLEMESEN TÖLTHETI A KAR- CAG-BEREK GYÖGY- ÉS STRANDFÜRDŐ­BEN! GYÓGYULHAT, ÜDÜLHET, PIHENHET, SZÓRAKOZHAT” Érettségizett férfit aservexöi munkakörbe keres szolnoki vállalat. Ajánlatokat „Gyakor­lott” jeligére a Néplap kiadóhivatalába kéri megküldeni. pályázó nevének és elmének a feltüntetésével augusztus 22—27. között el kell juttatni a Sportfogadási- és Lottóigazgató­ság címére: Budapest, 62. Pos­tafiók 270. A pályázaton csak nyeretlen szelvényekkel lehet résztvenni. A beérkezett szelvények tulaj­donosai között szeptember el­ső felében egy 2 személyes külföldi társasutazást, Lehel hűtőszekrényt. Star televízió készüléket, rádiót, porszívót, stb. sorsolnak ki. A nyeremé­nyek száma 100 — HIVATALOS KÖZLE­MÉNY. A MÄV debreceni igazgatósága közli, hogy pályaépítési munkálatok miatt a Kál-Kápolna—Kis­újszállás vonalon, Kisköre és Abádszalők állomások között augusztus 2-től 21-ig folyamatos éjjel-nappali vágányzár lesz. A vágány­zár tartama alatt a sze­mély és a teherforgalom szünetel. A személyszállí­tást a két állomás között a vágányzárolt vonalrészig kitolt személyszerelvények­ben átszállással bonyolítják le. Az igazgatóság felkéri az utazóközönséget, hogy ezen idő alatt fenti vonal­részen csak a legszüksége­sebb esetben utazzanak. , Pajtások! Úttörők KISZ-esek Gyűjtsétek a mákgubót! Gyógyszer készül belőle. Keressetek fel minden házat és az ott összegyűj­tött kis tételeket is vegyétek át és adjátok el az fmsz-nek. Minden kg mákgubóért 3.— Ft-ot fizet a föld­művesszövetkezet. MÉSZÖV REGGEL Ha fél 9-ig BEHOZZA AZNAP 4 órától ELVIHETI Csak szárazon expressz jeiárrai tisztítva ruháit SZOLNOKI „PATYOLAT" Mosó- Kelme,esté- és Vegytisztító Vállalat I. sz. üzlet Kossuth tér 12. (Bejárat a Szigligeti utcában) zül különösen a Tisza Bú­torgyár szolnoki gyáregy­ségének munkásai járnak elől jó példával. Tavaly a dolgozók húsz százaléka, az idén már harmincöt szá­zaléka jelentkezett vér­adásra. Ez azt jelenti, hogy csak ebben az üzemben százötven emberrel többen segítenek nekünk a bete­gek megmentésében. — A véradómozgalomnak szép és dicséretre méltó nemes vonása a térítés- mentes véradás. A lakos­ság mind szélesebb rétegei jelentkeznek önkéntes, té­rítésmentes véradásra. Az év első felében hatezerkét- százhetvenkét ember 2111 liter vért adott díjtalanul, bizonyítva ezzel, hogy a mozgalomnak elsősorban erkölcsi jelentőségét lát­ják. A szolnoki Szigligeti Színház legsikeresebb évad­ja az utóbbi években két­ségtelenül az 1965—66-os szezon volt. A legsikeresebb mind a színház látogatott­sága, mind az előadások szakmai visszhangja szem­pontjából. Ebben az évadban több mint négy és félezer szol­noki' bérlettulaj dános volt. a székhelyi előadások átla­gosan körülbelül 75 száza­lékos látogatottság mellett zajlottak le, amellyel kevés vidéki színház dicsekedhet. A művészi teljesítmény elismerését pedig egy mi­nisztériumi nívódíj, három nívódíjjal jutalmazott tele­vízióközvetítés (A salemi boszorkányok, a Boldogta­lan hold és az Úton) és nem utolsósorban egy Já­Fontos szerepet játszot­ták a hatékony csehszlovák antibiotikumok is. A se­bésznek sikerült feléleszte­ni a megsérült ujjakat, el­távolítani a sérülés követ­kezményeit a kézfejen, végbevinni a kéz rekon­strukcióját. helyrehozni az elszakadt és kitépett izom- zatot, inakat, töréseket. A paciens átültetett szer­ve — az inak, csontok, bőr, idegek szerkezete — széleskörű változásoknak van alávetve még abban a kedvező esetben is, ha a szerv nem hal el, vagyis ha cirkuláció megy benne végbe. Az átültetés után sor kerül az eredeti sejt­szövet kötőszövettel való pótlására. Az ujjak gyak­ran megmerevednek, mert az azokat mozgató inak összenőnek a környezettel. Ezért intenzív gyógytorná­ra, rehabilitációra van szükség. Ha ez nem segít, az összenövéseket sebészeti úton kell eltávolítani. A kéz működési képessége annak megragadóképessé­gétől és érzékenységétől, az ujjak mozgékonyságá­tól függ. Az adott esetben a paciens jó megragadóké­pességgel és érzékenység­gel rendelkezik. A Kéz Védelmének Nem­zetközi Szövetkezete által Rómában tartott hatnapos sebészeti tanfolyamon dr. Simun megismertette sike­rével a szakközönséget. Ján Zábojnik, a pozsonyi Kartográfiai Intézet dolgo­zója, akinek munka közben a lapos könyvvágógép kése teljesen levágta négy ujját kezétől, ma képes poharat, aktatáskát fogni, sőt még írni is. A fájdal­mat, érintést, meleget és hideget egyaránt érzi. szai-díj (Andaházy Margit) jelzi. A televízióközvetítések a szakmai sikerek mellett egyúttal azt is jelentették, hogy a város, illetve a me­gye határain túl is megis­merkedhettek a színház művészi munkájával. És hogy a színház az ország közönsége előtt is sikert aratott, azt az egyes közve­títések után kapott számta­lan gratulálólevél bizo­nyítja. A sifcer okait kutatva, — amely természetesen nem előzmények nélkül kö­vetkezett be, — elsősorban a helyes műsorpolitikát, a szerencsésen összeállított műsortervet kell kiemel­nünk. A színház ebben az évad­ban tizenegy bemutatót tartott (a Nam élhetek mu­zsikaszó nélkül című darab felújítás volt). A bemuta­tók között öt prózai, öt ze­nés és egy műfajon kívüli produkció szerepelt. A zenés bemutatók mű­faji megosztásában helyesen figyelembe vették a közön­ség igényeit; két nagyope­rettet (a Marica grófnőt és A mosoly országát) és há­rom zenés vígjátékot, illet­ve bohózatot játszottak (A szabin nők elrablása, Sze­gény kis betörő és az Én és a kisöcsém). A két nagyoperett, első­sorban A mosoly országa, végre a szolnoki közönség által már olyan régóta igé­nyelt, valóban a nagyope­rett legjobb műfaji hagyo­mányait követő előadásban került színre. A kit lé’számú társu­lat adottságai, illetve kor­látái arra kényszerítették a színházat, hogy zenés és prózai darabokban egyaránt foglalkoztassák a színészek jórészét. Ez a „kényszerű” megol­dás olyan előnyökkel járt, hogy színészileg igényeseb­ben kimunkált zenés pro­dukcióknak lehettünk ré­szesei. Ez pedig a közönség ízlésének alakítása szem­pontjából sem volt közöm­bös, hiszen az igényes szí­nészi teljesítményekhez szo­kott, zenés darabot kedvelő publikum így válhat a pró­zai darabokat is méltányoló közönséggé. A műsor zenés része szín­vonal tekintetében sokkal egyenletesebbnek mondható, mint az elmúlt évek bár­melyikében, bár néhány hiányosság még mindig szembetűnő módon jelent­kezett. Ezek a fogyatékos­ságok elsősorban a műfaj „látványosság” részét érin­tik. Megfelelő tánckar es zeni erősítés nélkül pél­dául nem lehet megnyug­tató módon sem nagyope­rettet, sem revűhatásokkal számoló modem musicalo- kat játszani. A színház szakmai szem­pontból is figyelmet keltő vállalkozásai elsősorban a prózai darabok között ta­lálhatóak. Bár a színház nem vál­totta be teljes egészében az évad elején — a műsor­tervben — tett ígéretét. (A windsori víg nők című Sh akesp ear e- vígjáték be­mutatásának elmaradására gondolunk), ennek ellenére az évad prózai műsora ki­egyensúlyozottnak, jól meg- szerkesztettnek mondható. A műsor két darabja esetében tökéletes egység­ben volt a vállalkozás nagysága és a megoldás. Ei a két bemutató Arthur Mil­ler A salemi boszorkányok című drámájának és Vik­tor Rozov Ütőn című drá­mai játékának előadása volt. Ide sorolhatnánk még Gyárfás Miklós Egérút cí­mű vígjátékának színpadi megoldását is, amelyben a színház szintén a várakozá- sunkank megfelelőt nyúj­totta. Nem mondhatjuk el vi­szont ugyanezt a további két prózai bemutatóról. Sem a színház magyaror­szági eredeti bemutatója. O, Neill: Boldogtalan hold című drámájának előadása, sem Shakespeare Romeo és Júlia című tragédiájának előadása nem elégítette ki maradéktalanul várakozá­sunkat. Ezt a hiányérzetün­ket ugyan mindkét produk­ciónál csökkentik a nagy­szerű színészi teljesítmé­nyek. és az előbbi esettben a vállalkozás kétségtelen di­cséretes merészsége, az elő­adásokat azonban elsősor­ban rendezői szempontból kifogásoljuk. összességében a színház műsorpolitikája ebben az évben tehát jó és hasz­nos volt, örömmel lát­tuk például, hogy a szín­ház vezetősége a klasszikus mű vek bemutatása^ mellett vállalkozott a kortársi drá­mairodalom alkotásainak színpadra vitelére is (A salemi boszorkányok és az Ütőn). Egyedül azt ki íö,má­sol juk a műsor összeállítá­sából, hogy nélkülözte egy új, magyar prózai mű be­mutatását. \ A társu’at művészi munkájáról, a rendezői és színészi teljesítményekről szólva (beleértve Fehér Miklós díszlettervező mun­káját is) elmondhatjuk, hogy immár végérvényesen kialakult a Szigligeti Szín­ház önálló, határozott ka­rakterű stílusa, és örö­münkre szolgál, hogy ez a stílus a magyar színjátszás legkorszerűbb törekvéseihez kapcsolódik. A színház együttesébe jól illeszkedtek be az új tagok, és a főis­koláról érkezett fiatalok is. Az eredmények értékelé­se mellett azonban szól­nunk kell az évad néhány bántó fogyatékosságáról is. Mint említettük, ebben az évadban a székhelyi elő­adások, a korábbi évekhez viszonyítva sokikai látoga- tottabbak voltak. Szolnok tehát már magáénak vallja a színházat. Nem sikerült azonban előbbre lépni a megye közönségé­nek megnyerésében. Tart­hatatlan állapot, hogy pél­dául a megye két legna­gyobb városában Jászbe­rényben és Karcagon még úgyszólván semmi művészi tekintélye nincs a Szigligeti Színháznak. Nem beszélve arról, hogy a lakosság szá­mához viszonyítva jogos igény lenne mind Berény- ben, mind Karcagon, hogy olyan közönségbázissal (esetleg bérletesekkel is) rendelkezzen a színház, amely lehetővé tenné egy darab két-három előadá­sát ezekben a városokban. Az eredmények elmara­dása miatt, úgy véljük, el­sősorban a színház hibáz­tatható, amely sok esetben rendszertelen, megbízhatat­lan partnernek bizonyult a helyi művelődési házak szá­mára. Bár azt is tudjuk, hogy a színház tájkörülmé­nyei korántsem nevezhetők „rózsásnak”, a tájelőadások művészi színvonala sem volt minden esetben ki­elégítő. Nem használta szín­ház hírnevének, tekintélyé­nek az a két „kisiklás” sem, amely az elmúlt évad­ban bekövetkezett. Mind a Nem élhetek muzsikaszó nélkül, mind a Húszéven felülieknek című produk­cióról megírtuk annak ide­jén véleményünket. Ehhez most csak annyit; megbuk­ni is csak akkor érdemes, ha a vállalkozás művészi izgalma kárpótolja a szín­házat a sikertelenségért Rideg Gábor Ügy hangzik, mint egy mese az élet vizéről, amely feléleszti a halottakat. Ján Zábojnik térképrajzolót a kórházba gézbe csomagolt négy ujjával együtt szállí­tották be. A könyvvágógép kése vágta le ujjait. Né­hány hónappal a baleset után már szájához emeli a poharat azokkal az ujjai­val, amelyek a balesetkor teljesen külön voltak tes­tétől. Csodának nevezhetjük ezt? Igen is meg nem is. Inkább egy sebész művé­szetének. A pozsonyi egye­temi kórház plasztikai se­bészeti klinikáján figye­lemmel kísérik az orvostu­dományi újdonságokat az egész világon. Docense dr. Ladislav Simun elsajátí­totta Sir Harold Gillies módszerét. Pontosan a köz­ismert angol sebésznek a reimplantáció lehetőségei­ről kidolgozott elméleti ér­tekezésében megadott út­mutatások szerint dolgo­zott. A kísérlet sikerült. — Alkalmazása egy orvostu­dományi közleményen, az operáló sebész tapasztala­tán, annak türelmén és bátorságán múlott. Az operáció sikeréhez nagy mértékben hozzájá­rult a paciens kivételes re­generációs képessége, ki­egyensúlyozott lelkiállapo­ta, akaratereje és türelme is. Megértette, milyen kö­vetelményeket támaszt ve­le szemben kezelőorvosa. 4 sebészei művészeié

Next

/
Thumbnails
Contents