Szolnok Megyei Néplap, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-28 / 177. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966. július 2t$ U Thant a Szovjetunióban Ma érkezik hazánkba Új Miniszterelnök Szudánban a francia külügyminiszter A három napja Csehszlovákiában tartózkodó Couve de Murville francia külügyminiszter tegnap Prágában sajtóértekezletet tartott, ahol hazai és külföldi újságírók kérdéseire válaszolt. A francia külügyminiszter szerdán délután elbúcsúzott a csehszlovák fővárostól és különrepülőgé- pén kíséretével együtt Pozsonyba utazott. Csütörtökön délelőtt, Pozsonyból folytatja útját Budapestre. az alkofcmányozó gyűlés képviselőinek nagy többsége — 126 szavazott ellene, 30 mellette — megvonta a bizalmat. A kormányválság megoldását megnehezíti az ümma-párton belüli széthúzás. Végülis a szudáni alkot- mányozó gyűlés Szudán új miniszterelnökévé Szadik A1 Mahdit, az Umma-párt elnökét választotta. Kongói helyzetkép As iraki minissterelnök Moszkvában Moszkva: Koszigin miniszterelnök július 26-án a Kremlben fogadta U Thant ENSZ-főtitkárt. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) Szerdán összeült a szudáni alkotmányozó gyűlés, hogy új miniszterelnököt válasszon, miután a hétfői szavazás alkalmából a jelenlegi Mahgub kormánytól A zsoldos-lázadás nyomán előállt kongói helyzet még mindig áttekinthetetlen. A kinshasai rádió kedden ismertette Mobutu elnöknek az ország népéhez intézett üzenetét. Ebben az államfő megígéri, hogy valamennyi vonatkozásában kivizsgáltatja a fehér zsoldosok és a pártjukra állt volt katangai csendőrök lázadásának hátterét. Félhivatalos kongói körökben — mint az AP és a DPA tudósítói jelentik — váltig hangoztatják, hogy a lázadás csak előjátéka lett volna egy államellenes összeesküvésnek. „Ezt az összeesküvést pénzügyi körök sugalmazták” — hangzik e körök megállapítása. Időközben újabb részletek váltak ismeretessé arról, hogy a kisangani események előtt hasonló zavargásokra került sor az ország más vidékein is — Észak-Kelet Kongó három másik helységében. A DPA úgy értesült, hogy a kongói hadsereg reguláris alakulatai több belga zsoldost lefegyvereztek és börtönbe vetettek. Szerdán hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett Abdel Rahman al Bazzaz iraki miniszterelnök és belügyminiszter, akit a vnukovói repülőtéren Koszigin miniszterelnök és más szovjet politikai személyiségek fogadtak. Bazzaz professzornak, az 53 éves iraki kormányfőnek ez a látogatása, amely az igen zsúfolt moszkvai diplomáciai naptár utolsó júliusi eseménye, újabb jele a Szovjetunió és az arab országok erősödő jóviszonyának. Moszkva az idén magas szinten fejlesztette a személyes érintkezésen alapuló kapcsolatokat Kairóval, Algírral és Damasz- kusszal. Bazzaz miniszterelnök útjára egy hónanpal a bagdadi televíziós nyilatkozat után került sor, amely a jelek szerint radikális megoldás útjára terelte az öt éve húzódó kurd kérdést. Ami Bagdad külpolitikáját illeti, szovjet részről Kyoto (TASZSZV Szerda délután Andrej Gromiko, szovjet külügyminiszter Kyotóba utazott. megelégedéssel nyugtázták annak pozitív semleges irányvonalát, a haladó arab erők tömörítése felé törekvő tendenciáját. A szovjet—iraki gazdasági kapcsolatok alapját az 1959-es gazdasági és műszaki együttműködési egyezmény vetette meg, amelynek keretében a Szovjetunió 37 ipari és egyéb objektum építését, illetve teljes felszerelését vállalta. A tervezett eufráteszi gát, — amely szovjet közreműködéssel épülne — Irak mezőgazdaságát nagy lépéssel segítené előre. ☆ Bazzaz iraki miniszterelnök — röviddel Moszkvába érkezése után — felkereste Alekszej Koszigint, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökét. A találkozóra és a beszélgetésre Koszigín Kreml- beli dolgozószabájában került sor. Az iraki miniszterelnök a hét végéig tartózkodik Moszkvában, majd Lenin- grádba és Bakuba utazik. Kyotóban a japán külügyminisztérium ebédet adott a magasrangú szovjet vendég és kísérői tiszteletére, PADOVA Padova közelében egy autóbusz fának rohant. Az autóbuszon 47-en tartózkodtak, köztük 36 vakációról hazatért iskolásfiú. A balesetnél 25-en megsebesültek. YADKINVILLE Az amerikai légierők egyik vadászgépe az észak- karolinai Yadkinville közelében lezuhant. A gép pilótája ejtőernyővel kiugrott és szerencsésen földet ért. NEW YORK James Meredith kedden beielentette, hogy New Yorkban kampányt indít azért, hogy minél több né-, ger vetesse fel magát a választók névjegyzékére. New Yorkban él a legtöbb olyan néger, aki eddig nem kérte bejegyeztetéséta választói névjegyzékbe. LISSZABON A lisszaboni bíróság egy 22 éves diákot háromé" i börtönre és egy 19 éves diáklányt négyhónapi börtönre ítélt, mert kapcsolatokat tartottak fenn az illegalitásban működő kommunista párttal. Gromiko Kyotóban Életének 93. esztendejében elhunyt idős Csípés Sándor elvtárs, a munkásonozgalom régi harcosa. Mezőtúron született 1873-ban, szegény földmunkás család gyermekeként. Fiatal ember volt még, amikor 1892-ben bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Először tagja, majd helyi elnöke lett a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségének. Később,- 1918- ban tagja lett a Kommunisták Magyarországi Pártjának. A Tanácsköztársaság idején Mezőtúron a dire ■ tórium tagja volt. A Tanácsköztársaság leverése után 1919-től 1921-ig internálták, s bár kiszabadulása után is többször meghurcolták, tevékeny harcosa maradt az illegális mozgalomnak. Hazánk felszabadulása után részt vett Mezőtúron a kommunista párt megalakításában, majd élharcosa lett a termelőszövetkezeti mozgalomnak. Idős kora ellenére több éven keresztül pártalapszervezeti titkár volt Mezőtúron az V. kerületben. Idős Csípés Sándort a Szolnok megyed és a Mezőtúr városi pártbizottság saját halottjának tekinti. Temetése ma, 1966. július 28-án délután 16 órakor lesz Mezőtúron, az újvárosi temetőben. DELnl Szvaran Szingh indiai külügyminiszter a parlamentben kijelentette, India határozottan fellép az ellen, hogy az Indiai-óceán térségében külföldi támaszpontokat hozzanak létre. Sajtójelentések szerint a miniszter a poláris-rakétákkal felszerelt' angol-amerikai tengeralatt j áró-támaszpont létrehozására utalt. Min ® den • felől ® MEXICO Mexikó fővárosának utcáin kedden este mintegy háromezer egyetemi hallgató vonult végig Fidel Cast- rót és a kubai forradalmat éltetve. Rohamsisakos rendőrök százai akadályozták meg a tüntetőket abban, hogy az amerikai nagykövetség elé vonuljanaik. LONDON A Reuter hírügynökség jelentése szerint Kuwait megszakította a diplomáciai, konzuli és kereskedelmi kapcsolatokat Portugáliával, eleget téve a Portugália afrikai gyarmati politikáját elítélő ENSZ-hatá- rozatoiknak. SALISBURY A rhodesiai rendőrség a közrend fenntartására vonatkozó törvényre hivatkozva letartóztatta a sa- lisbury-i egyetem kilenc fehér előadóját és kilenc afrikai diákját. PUEBLA A mexikói Pueblában sztrájkoló egyetemi diákok és sztrájktörők összecsaptak. Harminckilencen megsebesültek, közülük tizenöten súlyosan. TOKIÓ A legújabb statisztikai adatok szerint Tokió lakossága meghaladta a 11 milliót. A japán fővárosban július 1- én 5 647 548 férfi és 5 385 168 nő élt. A francia tekintélyének Franciaország, a francia politika nemzetközi hatásfoka és tekintélye a második világháború óta még sohasem volt olyan erős, mint éppen most. E tekintélynövekedés alapja az, hogy Franciaország külpolitikája — igaz, nagyon bonyolult és összetett okok miatt — szembefordult az amerikai egyeduralommal, így Franciaország lett az a vezető nyugati hatalom, amely a második világháború befejezése óta először volt képes egy, az egész világhelyzetre kiterjedő önálló külpolitikai koncepció kidolgozására. Ez önmagában is különleges helyet biztosított volna Franciaországnak. A Párizsban meghatározott külpolitika jelentőségét, tekintélynövekedésének igazi „titkát” azonban az adja meg, hogy alapvető vonása a nemzetközi helvzetben az utóbbi másfél-két évtizedben végbement változások józan értékelése. E realista külpolitikai szemlélőnek a? °uróoai országokat érintő vonása Franciaország és az agresz- szív Atlanti Szövetség megváltozott viszonya, s ezzel összefüggésben Párizs úgynevezett „Európa-politikája”. Ismeretes, hogy a közelmúltban Franciaország bejelentette a NATO-ból, mint politikai—katonai szervezetből történő fokozatos visszavonulását. Ez azt jelenti, hogy Franciaország bár az atlanti szövetségi rendszer tagja marad — de már nem veti alá magát az amerikai uralom alatt álló NATO tagságból származó szervezeti kötelezettségeknek! A francia NATO-politika. amelynek végső konzekvenciáit 1969 április 4-én, a húszéves NATO-szerződés lejártakor kell majd levonni, számos tényező terméke. Közülük a legfontosabbak a következők: 1. Francia- ország külpolitikai vezetése felismerte, hogy a NATO stratégiáját az Egyesült Államok gyakorlatilag önhatalmúan határozza meg, s ezért lehetőséget kap arra, hogy szövetségeseit nemzeti érdekeik ellenére agresz- szív háborús konfliktusokba sodorja. 2. Kiderült, hógy Washington számára félreérthetetlenül egy agresszív és fegyverkező Nyugat-Né- metország jelenti az elsőszámú európai szövetségest. Ez pedig veszélyeztette Franciaország hatalmi helyzetét az európai kontinensen, sőt, nemzeti szuveré- nitását is. 3. A NATO-poli- tikával párhuzamosan a Közös Piacon belül kibontakozott egy úgynevezett „nemzetek feletti” integrációs irányzat, amely az atlanti blokk amerikaiak által irányított uralmi rendszerének gazdasági vetüle- te. Ennek keretében megerősödött az amerikai tőke beözönlése Nyugat-Európá- ba és ezen belül Francia- országba, Nyugat-Európán belül viszont kibontakozott az amerikai monopóliumokkal szövetséges nyugatnémet trösztök fokozódó túlsúlya. Mindez Franria- orszá" nemzeti érdekeit fe- nveeette s ezen belül a francia monopóliumok jelentős csoportjának érdekeit is. Ilyen tényezők hatására bontakozott ki az önálló francia külpolitika, amely azonban nem maradt meg az Atlanti Szövetség jelenlegi szervezetének egyszerű tagadásánál. Párizs képes volt arra, hogy pozitív, gyakorlati koncepciókat dolgozzon ki, amelyek során mesz- szemenően tekintetbe vette az európai és világpolitika realitásait. A legfontosabb pozitívum ezek sorában, hogy az új francia külpolitika az európai problémák megoldását az európai nemzetek kizárólagos jogának és kötelességének tekinti — tehát távol akarja tartani az európai problémák megoldásától az amerikai politikai befolyást. Ettől elválaszthatatlan, ebből logikusan következik, hogy a francia külpolitika jelenleg tudatosan keresi a megértés útját a szocialista országokkal. Ennek bizonyítéka egyrészt az európai valóság reális tudomásul vétele — például az Odera—Neisse határ elismerése — valamint a gazdasági, kulturális, diplomáciai kapcsolatok szorosabbra fűzése. Számos magas szintű diplomáciai érint- kezéafelvótol után Ie«u+Óhb De Gaulle francia elnök szovjetunióbeli látogatása tette fel a koronát ezekre az erőfeszítésekre. Ez az utazás nagyfontosságú kulturális és gazdasági megállapodásokon túl kidolgozta a rendszeres konzultáció rendszerét a Szovjetunió és Franciaország között. Ez az első eset, hogy szocialista és tőkés nagyhatalom között sor kerül a rendszeres politikai konzultációk megvalósítására. Természetesen elengedhetetlen része e független külpolitikai koncepciónak, hogy Franciaország a távolkeleti politikai kérdéseiben is szemben áll az Egyesült Államok törekvéseivel. A kiindulás alapja itt is az alapvető világpolitikai valóság tudomásulvétele: távolkeleti viszonylatban a Kínai Népköztársaság elismerése Franciaország részéről és törekvés a Kínához fűződő ésszerű és normális kapcsolatok fenntartására. Ebből fakad a francia külpolitikának az az állásfoglalása, amely szerint a Távol-Kelet égető kérdéseiben tűrhetetlen a katonai megoldás keresése: a politikai megoldást, a tárgyalások útját kell választani. Ezen elvi álláspont gyakorlati megnyilvánulása« hogy a francia külpolitika ellenzi a Vietnam elleni agresszió úgynevezett „lépcsőzetes kibővítését” és ezen belül Hanoi és Haiphong bombázását, valamint az, hogy Francia- ország gyakorlatilag visszavonult a SEATO (a távol- keleti agresszív bloikk) szervezetéből. A francia külpolitika természetesen egy tőkés nagyhatalom politikája, terméke a kapitalista világban az utóbbi másfél évtizedben bekövetkezett erőeltolódásoknak és feszültségeknek. Ebből következik, hogy számos nagyfontosságú gyakorlati kérdésben álláspontja eltér a szocialista országok által követett politikától. Mindez azonban nem változtat azon a joggal történelminek nevezhető tényen, hogy a nyugati világ egy vezető nagyhatalma olyan külpolitikát dolgozott ki, amelynek fő vonala: az amerikai egyeduralom felszámolása a nyugati országok nemzetközi kapcsolataiban. A francia külpolitika így arra törekszik, hogy megszabadítsa a nyugati országok ) diplomáciáját az amerikai kényszer súlyos terhétől és az emberiség legfontosabb kérdéseiben növelje egy józan és békés megoldás kidolgozásának lehetőségét. Gömöri Endre Idős Csipes Sándor 1873-1966
