Szolnok Megyei Néplap, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-27 / 176. szám

19St. július 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A SZERKESZTOSEG POSTÁJÁBÓL Olvasóink írják Divatbemutató a háziasszonyok klubjában Vidám tábor Balatonszabadin Balatonszabadi-Sóstón táborozunk, gyönyörű he- helyen. Sátrainkat szépen berendeztük, sokat játszunk és pihenünk. Megnéztük Siófok nevezetességeit is. Versenyt rendeztünk abból, ki tudja otthonosabbá, barátságosabbá tenni a sátrát. A Mókus őrs lett az első. A következő napok egyikén Balatonfüredre megyünk, hajóval. Mozolai Juiii' Jászberény Hetenként kétszer nyitvatartok A közelmúltban Jászbe­rényben a Fegyveres Erők Klubjában jó'sikerült ze­nés, táncos divatbemuta­tót tartott a jászberényi háziasszonyok klubja. Ugyanekkor vidám műsort is adtak a megjelent jó­indulatú és hálás közönség számára. Nagy volt az ér­deklődés a klubterem be­fogadóképességéhez képest. A klub vezetősége és tagjai sok jó tervet, • ötle­tet adtak a további mun­kához. Ezeket a havonia egyszer tartandó összejöve­teleken valósítják majd meg. Az összejövetelek szí­nesítésére egy színjátszó csoport szervezéséhez fog­tak. A siker jórészben a ru­házati és divatárucikk bol­tok, a helybeli ifjúsági szín­játszók és manekenjeink lelkes közreműködésének köszönhető. G. Szalontai Katalin A Néplapban július 6-án megjelent „Nem válik di­cséretére az fmsz-nek” cí­mű cikkhez fűzöm hozzá megjegyzésemet. A törökszentmiklósi fmsz kuncsorbai 7. számú ipar­cikk boltjának vagyok a vezetője. Feleségemmel együtt dolgozom, ő mint 4 órás besegítő családtag. Je­lenleg a szabadságomat töltöm, vagyis szabadságom egy részét vettem ki, hogy az üzlet ne legyen huza­mosabb időre zárva. Sza­badságom kiadását az fmsz kisker. osztályának vezető­je előzőleg a községi párt és tanács vezetőivel megbe­szélte. Közösen döntöttek úgy hogy a napi szükség­leti cikkeket szabadságom ideje alatt az élelmiszer- boltban árusítják. Szerdán és szombaton pedig délelőtt nyitva tartok, hogy esetleg a nagyobb szükségleti cik­keket akkor megvásárol­hassa a lakosság. Ez helyi szokás szerint közhíréivé lett. Annak is van magya­rázata, miért pont aratás idején veszem ki a szabad­ságom. Általában ilyenkor legkisebb a havi for­galom. Míg korábbi hóna­pokban átlag 140—150 ezer forint, addig a júniusi, jú­liusi forgalom jó ha a 60— '70 ezer forintot eléri. A szabadságidő alatt azért van zárva a bolt, mert egy átadó és átvevő leltár to­vább tart, mint a kivett szabadságom. Ezért talál­tuk leghelyesebbnek a már említett megoldást. Czifra Kálmán boltvezető „Elnézem hajnalig, folyik »agy nem folyikM A régi nagysikerű kupié jut az ember eszébe, ha a jászárokszállási vízellátás helyzetéről ír. Az eddigi kifogástalanul működő víztorony úgy látszik, felmondta a szolgálatot. Naponta öt-hat alka­lommal van ugyan víz, de csak tíz-tíz percig, aztán két-három órahosszat nincs. Malohnap oda jut az em­ber, hogy egész nap a csapot figyeli, mikor juthat egy kis ivóvízhez. Kérjük, hogy az üzemben tartó vállalat igyekez­zen olyan pontos lenni a vízszolgáltatásban, mint amilyen pontos a vízdíj behajtásában. ígéretet ugyan kaptunk már a hiba kijavítására, de egyéb eddig még nem történt. Géczi Béla J ászárokszállás Bezárta kapuit a tiszaörsi úttörő építőtábor Húszadikán lob­bant fel az utol­só tábortűz a ti­szaörsi úttörő építőtáborban. — Két turnusban 8—8 napon át a helyi Búzakalász Termelőszövetke­zetben dolgoztak az úttörők. Az első táborban 20 környékbeli leány, a másodikban 20 fiú vett részt a munkában. A leányok bur­gonyát szedtek és legelőt gyomtala- nítottak, a fiúk uborkát és mákot szedtek. A tábo­rozok sok jutal­mat kaptak a tá­bor vezetőségétől. Szórakozásukról is gondoskodtak, — különféle verse­nyek és szellemi vetélkedők tarkí­tották a délutáni programot. K. J. CIKKÜNK NYOMÁN iVem oldható meg a tiszaligeti strand vendégeinek étkeztetése Az elmúlt évhez képest ja­vítottuk a strand vendégeinek ellátását.. A száz adag egytál­étel kiszolgálását biztosító fa­latozót kisvendéglővé alakíttat­tuk át, amely napi 400 adag ételt készít. Ezenkívül büfé­cikkeket is árusítunk. A fentiek ellenére egyet kel] értenünk a lapban 1966. július 12-én „Vajon miből élnek meg” címmel megjelent bírá­lattal. Mert a fürdőző nagyobb tömeget nem tudjuk megfele­lően ellátni. A cikkben szereplő napon, július 3-án 3500 vendég tartóz­kodott a strandon. Ilyen nagy tömeg ellátását jelenlegi körül­mények között nem tudjuk vállalni. Az objektív nehézsé­gek mellett az is gondot okoz. hogy olyan felszolgálókat is kénytelenek vagyunk alkal mazni, akik nem rendelkeznek megfelelő szakmai gyakorlat­tal és joggal elégedetlenked­nek miattuk' a vendégek. A feladatok nehézségét nö­veli, hogy a vendégek elsősor­ban a friss ételeket igénylik, emiatt elnyúlik az étkezés] idő. A készételt fogyasztó ven­dégeket gyorsabban tudjuk ki­szolgálni, ez pedig olyan lát­szatot kelt, mintha nem tarta­nánk be az érkezési sorrendet. A cikk megjelenése után mindenesetre már a következő vasárnapon további erőfeszíté­seket tettünk a kiszolgálás ér­dekében. Megszerveztük a lán- gosellátást, — kitelepítettünk ideiglenesen egy kisvendéglőt, amely készételek kiszolgálásá­ra alkalmas. Ezzel az adagszá­mot mintegy duplájára, 800-ra növeltük. A kérdést azonban ez sem oldja meg. Egyetlen lehetőség egy nagykapacitású, önkiszolgáló rendszerű étterem létesítése lenne, de erre a har­madik ötéves terv idején va­lószínűleg nem lesz lehetőség. Végezetül egy megjegyzés: köszönettel vesszük a lapban megjelent bírálatokat, de kér­jük, hogy azok legyenek tár­gyilagosak, erőfeszítéseinket és lehetőségeinket figyelembe ve­vők. Ügy véljük, hogy a most megválaszolt cikk a jogos bí­rálaton túlmenően olyan meg­jegyzéseket, gúnyos kifejezé­seket tartalmaz, amelyek nem­csak a hiba bírálatára, hanem a vendéglátóipari szakma dol­gozóinak az indokoltnál na­gyobb mértékű elmarasztalá­sára irányulnak. Barta László a Szolnok és Vidéke Ven­déglátóipari Vállalat igaz­gatója Kisújszállási diáklányok az a'esiszigeti építőtáborban Szombaton fe­jeződött be az ai- csiszigeti Bagi Ilona ' önkéntes ifjúsági építőtá­bor második tur­nusa. A kisúj­szállási gimná­zium brigádjai megszerezték az első három he­lyet a kongresz­szusi versenyben. A lányok ko­molyan veszik a tábort és évről évre számottevő eredményeket ér­nek el. A pénz­jutalom mellett büszkén 'ózták haza a KISZ KB vándorzászlaját. A jó munka elis­merése, hogy a Brno melletti nemzetközi ifjú­sági építőtábor­ban két kisújszál­lási diák, Mono­ki Emilia és Nagy István képviseli megyénket. Kiss Kálmánhé, tanár Kisújszállás Az illetékesek intézkedtek Vem csali már a tábla Az elmúlt napokban „Csali tábla” címen arról számoltunk be, hogy a tö­rökszentmiklósi MHS szer­vezet helyiségének a bejá­rata fölött még most is Cukrászda névtábla olvas­ható, ami félreértésre ad okot. Cikkünk nyomán az MHS - vezetői nyomban in­tézkedtek: a táblát lefes­tették. Pusztabánréren is megkapják vasár nap az ú ságot A Debreceni Postaigazgató­ság válaszolt arra a panaszra, miszerint Pusztabánrévén csak másnapos újságot olvashatnak Közölték, hogy Mezőtúr váró;- külterülete igen nagykiterjedé­sű, a hírlap és postaküldemé nyék mennyisége pedig kevés Ezért a gazdaságosság figye lembevételével a kézbesítés másodnaponként történik. A kézbesítői árás két körzetre let1 osztva. Az egyikben a kézbe­sítés a hétfői nappal kezdő­dően másnaponként, a másik körzetben pedig keddi nappal kezdődően szintén másnapon­ként kezdődik. A kötött lét­szám és béralapgazdálkodás miatt a külterületi kézbesítés­sel foglalkoztatott dolgozók számának emelésére nincs le­hetőség. Ezért a naponta tör­ténő kézbesítést nem lehet be­vezetni. A postaigazgatóság úgy in­tézkedett, hogy a hírlapokat vasárnap is kézbesítik s a kül­területi kézbesítők részére a heti pihenőnnr>ot ^■’ák ki. Szerkesztői üzenetek Szolnoki ffatalok jeligére kö­zöljük: Helyes, hogy nem en­gedték meg a nemzetközi gála­esten Szolnokon az ismétlést. Álláspontunk az, hogy az is­métlés minden áron való ki- provokálása nem tartozik az ifjú közönség legrokonszenve­sebb vonásai közé. Kiáltó pél­da erre a tv táncdalfesztivál elődöntőjének harmadjk ré­sze. Gondoljuk, hogy a kon­feranszié ebből a meggondo­lásból nem egyezett bele az ismétlésbe. Ha — mint írják — „ilyen modern és szerény ze­nekart” még nem láttak, ak­kor miért hagyták el a néző­teret csalódottan? Kunszentmártonba üzenjük Kondorossy László néven író olvasónknak: panaszának ér­demi intézése a járási tanács vb művelődésügy osztálya ha­táskörébe tartozik, ezért kér­jük, forduljon a fenti szerv­hez. Egyébként e témával kap­csolatosan öntől már kaptunk korábban levelet, amely — mint kiderült — valótlanságo­kat tartalmazott. Jogi tanácsadó Egyes büntető rendelkezések módosításáról A büntető eljárás mos­tani szabályozása tartalmá­ban nem új, hanem az 1951. évi büntető perrend­tartás és későbbi rendelke­zéseinek egységbe foglalá­sa, valamint bizonyos mér­vű módosítása. A törvény egyes olyan intézményei, amelyek a súlyos, nehe­zebb megítélésű bűnügyek alapos felderítése érdeké­ben elengedhetetlenek, az egyszerű ügyekben gyak­ran gátolták az eljárás gyors befejezését. Ugyan­akkor egyre erőteljesebb volt az az igény is, hogy a büntetőjogi büntetést nem igénylő cselekmények ese­tében szélesebb körben nyíljék lehetőség a bírói eljárás helyett szabálysér­tési, illetőleg fegyelmi el­járásra. Az új törvényere­jű rendelet ezért egyszerű­síti és kiegészíti a büntető eljárást és módosítja a Btk. egyik jogintézményét. A módosítások tehát lényegé­ben egyszerűsítések és azok a törvényesség bizto­sítékainak fenntartása mel­lett a bürokratikus voná­sok csökkentésére is alkal­masak. A büntető törvénykönyv rendszerében a vagyonel­kobzás eddig kivételes ren­delkezés volt. Az eddigi szabályozás nem szolgálta kellően a társadalom vé­delmét a tiltott határátlé­pés, az embercsempészés, a hazatérés megtagadása és a külföldre szökés bűntet­te esetében. Ezért a jövő­ben ezekben az esetekben is vagyonelkobzást kell al­kalmazni az egy évet meg­haladó szabadságvesztés mellett. A törvényerejű rendelet szélesíti a fegyelmi és sza­bálysértési esetek körét is. A módosítás szerint állami szervvel, illetve szövetke­zettel munkaviszonyban ál­ló személynek munkaviszo­nyával, szövetkezeti tagjá­nak a szövetkezet tagságá­val összefüggésben a tár­sadalmi tulajdon sérelmére elkövetett kisebb súlyú bűntette, valamint tulajdon elleni bűntette, továbbá egyéb olyan bűntett, amely­nek a társadalomra való veszélyessége csekély, a büntető eljárás mellőzésé­vel fegyelmi úton is elbí­rálható, amennyiben a fe­gyelmi felelősségre vonás is kielégítőnek mutatkozik és az elkövető a kár megtérí­tését vállalta. Ha az ilyen bűntetteik által okozott kár az 500 forintot nem haladja meg, a büntető feljelentés mel­lőzésével fegyelmi úton is el lehet járni. A jogszabály szerint ez a rendelkezés az esetben nem alkalmazható, ha az elkövető ilyen ked­vezményben három éven belül már részesült. Új intézmény a bíróság elé állítás vádirat és tár­gyalás kitűzése nélkül. Ez az intézmény több ország bünteő eljárási joga által ismert, célja annak bizto­sítása, hogy az egyszerűbb megítélésű ügyekben a fe- lelősségrevonás nyomban kövesse a bűntett elköve­tését. Illeték A polgári eljárás illeté­ke. A polgári bírósági el­járás illetéke általában a per tárgyának értékéhez igazodik. Az illeték összege a peres eljárásban 6 száza iák, de legalább 50 forint, a nem peres eljárásban pl. fizetési meghagyás kibocsá­tása, 0.5 százalék, de leg­alább 10 és legfeljebb 300 forint. A birtokháborítás megszüntetése végett indí­tott per illetéke 1 százalék, de legfeljebb 100 forint, ha a kereset kizárólag a visz- szahelyezésre vagy a hábo­rítás möcfcwí ntotpsÁm ifá­Gyógyfürdő és fogpótlás. A tsz-tagoik részére a gyógyfürdő ugyanolyan fel­tételekkel és mértékben jár, mint az ipari dolgozók ese­tében. A hiányzó fogak pótlásának valamennyi le­hetséges módjára kiterjedő fogpótlás bevezetése a fenn­álló fogorvos- és fogtechni- kus-hiánv miatt ma még S. M. Jászberény. Rok­kantsági ügyével kapcsolat­ban arról érdeklődik: miért állapított meg más-más százalékú rokkantságot a társadalombiztosítási igaz­gatóság és az Állami Biz­tosító? Az eltérés általában ab­ból adódik, hogy az SZTK a sérültnek a foglalkozásá­val kancsolatban vizsffália munkakénességcsökkenését. a balesetbiztosítás alanián viszont munkakörtől füg­getlenül az általános egész­ségromlás figyelembevéte­lével állapítják meg a rok­kantság százalékát. Az Ál­lami Biztosító éppen ezért akkor is fizet kártérítést, ha a baleset folytán meg­rokkant biztosított addigi munkakörét továbbra is hiánytalanul el tudja látni. Ha azonban az egészség- romlás nem baleset követ­kezménye, a balesetbizto­sítás alapján kártérítést nem igényelhet. Egyes fog­lalkozási ágaknál még ma is előfordul a foglalkozási nyúl (ennek összegében az előzetes államigazgatási el­járásban lerótt 10 forint illetéket be kell számítani). A bírósági ítélet elleni fel­lebbezési eljárásban a vi­tássá tett követelés minden megkezdett 1000 forintja után 30 forint, de legkeve­sebb 50 forint illetéket kell leróni. Általános szabály; ha a per tárgya nem érté­kelhető, az illeték alapjául járásbírósági eljárásban 5000 forintot, megyei bíró­sági eljárásban pedig 15 000 kell alflmil venni. nem lehetséges. A Jogsza- bályok ezért a fogpótlási lehetőség kiterjedéséhez lépcsőzetes bevezetést írnak elő. Ezt figyelembe véve a tsz-tag műanyagra épített, kivehető műfogra és fog­sorra jogosult. Szilárdan beépített műfog vagy fogsor a tsz-tagoiknak egyelőre nem jár. megbetegedés (szilikózis, ólommérgezés, stb.) ilyen esetekben az SZTK rok­kantságot állapít meg, a biztosító viszont nem fizet­het, mert a betegség nem baleset következménye. Az SZTK és a biztosító gyakorlatában mutatkozó különbség a kártérítés mód­jából is adódik. Az SZTK a munkakéoesség csökke­nésének arányában járadé­kot fizet. Ha a beteg álla­pota javul, a járadék ösz- szegét csökkentheti, sőt an­nak folyósítását meg is szüntetheti. Az Állami Biztosító vi­szont a balesetből eredő rokkantság miatt egyszeri kártérítést nyújt, ennek mértékét 1—2 éven belül megállapítják. Ha a rok­kant egészségi állapota ké­sőbb javul, a már kifize­tett kártérítést a biztosító nem igényli vissza. A kár­térítés független az SZTK szolgáltatásoktól, a biztosí­tott ezt az összeget az SZTK szolgáltatáson fgjitt kapja. Mőst már reggelibes r fi Kiír fii h ni mik nrkaíil f>m ánvi Csapó Gyuláné szolnoki le­vélírónk bíráló sorait közöltük a legutóbbi „Szerkesztőség postájából” című rovatunkban, aki azt sérelmezte, hogy a 38- as boltban reggel hiába kere­sik a péksüteményt. A szolnoki Sütőipari Válla­lat igazgatója válaszolt az ész­revételre, s megírta, hogy a panasz jogos volt. Megtették a szükséges intézkedést, hogy ez a bolt is minden nap reggel 7 óráig megkap?a az igényelt péksüteményt. Betegségi biztosítás Kétféle elbírálás

Next

/
Thumbnails
Contents