Szolnok Megyei Néplap, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-24 / 174. szám
KCl július 24. SZOLNOK MEGY KI \ LiLAr A gazdasági reform önállóbb, gyorsabb ügyintézést követel a tanácstól Csecsemő holmi, sáróra és háxbontás ügyében a községi apparátus is intézkedhet — A pénzügyi osztály „nagykorúváu válhat — Hamarabb érkezik a kenyér Az új gazdasági mechanizmus már hónapok óta beszédtéma, s méginkább az, amióta ismertté vált a Központi Bizottság ezzel kapcsolatos határozata. Érthető ez, hiszen az elfogadott reform meghatározza azokat a főbb átfogó és összehangolt intézkedéseket, amelyek a szocializmus teljes felépítése, a mechanizmus meglevő hibáinak kiküszöbölése érdekében szükségesek. A reform iránti nagy érdeklődést indokolja az is, hogy a változások mélyen érintik gazdasági tevékenységünk minden oldalét, valamennyi szerv munkáját. Többek között a tanácsokét is. Czakó Sándorral, a kunszentmártoni járási tanács vb elnökével arról beszélgettünk, mennyire sikerült a tanácsi vezetőkkel, az apparátus dolgozóival megismertetni a reform célját, a tanácsi irányításban és gazdálkodásban elhatározott fejlesztést. ■— E feladat végrehajtár sában még csak a kezdetnél tartunk — mondta Czakó elvtára. — Vezetői megbeszéléseken több alkalommal is foglalkoztunk már a gazdasági reformmal, elsősorban a tanácsokat érintő kérdésekkel; A májusban tartott járási mezőgazdasági aktíván és a tanácsi .apparátusban dolgozó pénzügyi szakemberek tanácskozásán is az új gazdasági mechanizmus szellemében beszéltünk a vezetésről, irányításról és gazdálkodásról. A járási pártbizottság kezdeményezésére és segítségével hamarosan ismét tanácskozunk — első fázisként a vezetőkkel — az új gazdasági mechanizmusról, s azt is mérlegeljük, milyen intézkedéseket lehet és szükséges tenni. Továbbra is szorgalmazzuk, hogy a tanácsi vezetők és dolgozók tanulmányozzák, ismerjék meg a reform fő vonásait, azokat a feladatokat, amelyek ránk várnák. — Ezek közül mit említhetne? — Elsősorban is azt, hogy a tanácsok fő gazdasági feladata a ' jövőben is a lakosság általános szükségletednek kielégítéséről való gondoskodás, a községek fejlesztése, a kommunális ellátás. Az ilyen igényeket a tanácsok mérik fel és hangolják össze a lehetőségekkel. A reform a tanácsok hatósági jogkörének bővítését is előirányozza. A nagyobb jogkörrel azonban a felelősség is nő. Az új feladatok magasszínvonalú munkát követelnek mind a tervezés, a pénzügyek, mind az ágazati-szakmai irányítás terén a tanácsok dolgozóitól. — Értik ezt az emberek? — Az egyértelmű igen helyett inkább néhány példát említenék a vállozás illusztrálására. Ismert, hogy a községi tanácsok vezetői gyakran sérelmezték az önállóság hiányát. Azt, hogy olyan dolgokban is a járás mondta ki a végszót, amelyekben a legilletékesebbek a helyi vezetők lettek volna. Mire gondolok? Például arra, hagy korábban az üzletek nyitvatartá- sának idejét, a záróra meghosszabbítását, vagy _ a csecsemőkelengye utalvány kiadását a járási apparátus intézte. A március 31-i vb- ülésünkön kezdeményeztük e hatáskörök leadását a községeknek. Az építési, bontási engedélyek kiadását, az ezzel kapcsolatos munkát is a községi apparátusra bízzuk — amint ennek a személyi feltételét megteremtjük — egyelőre négy helységben, Kunszent- márton, Öcsöd, Csépa és Tisizafcürt községben. — Saját magunk is jobban élünk azzal a lehetőséggel, amelyet az 1009/ 1966/V. 18. sz. kormányhatározat biztosít számunkra. Arról van szó. hogy több olyan ügyben Intézkedik a vb-elnök, az elnökhelyettes vagy az illetékes osztály, amelyekben korábban avb- ülés döntött. Ez nemcsak az ügyintézést gyorsítja meg, hanem azt is lehetővé teszi, hogy a végrehajtó bizottság fontosabb, a lakosság egészét. vagy nagy tömegeit érintő kérdéseket vitasson meg. — Még epv példa: a július 20-i vb-ülésen döntöttünk úgy, hogy a költségvetés élőirányzat-átcsoportosítás jogkörét tízezer forint erejéig a pénzügyi osztály vezetőjére ruházzuk át. Az év közbeni kisebb módosításokkal, átcsoportosítással így a vb-ülés nem foglalkozik. Azokról a pénzügyi osztály vezetője a fél évi, illetve év végi költségvetési beszámolóban ad jelentést a végrehajtó bizottságnak. — A községi tanácsok életéből is említhetek olyan friss epizódot, amely érzékelteti, hogy önállóbban, gyorsabban intézkednék. Veszélyes játék A szolnoki tüdőkórháznak szép, hatalmas parkja van, amely arra szolgál, hogy a betegek jó levegőn sétálgatva gyógyuljanak. A környékbeli gyerekek azonban ezt nem túlságosan respektálják és játszótérnek tekintik a parkot. Tekintsünk el attól, hogy a közvagyont rongálják, letörik az ágakat, összetapossák a pázsitot, letépik a virágokat. Sokkal nagyobb baj, hogy a betegekkel barátkoznak, tőlük megbízásokat fogadnak el és ezzel súlyos fertőzés veszélyének teszik ki magukat. Hogy kerülnek a gyerekek a parkba? Elsősorban az úgynevezett „baciluk”-on, a betegek által kivágott keritésrészen közlekednek, de ahol lehet, át is másznak. Előfordult, hogy a betegeik számára italt hoztak, amelyből a megbízók meg is kínálták őket. A betegeket felvilágosítják az orvosok, hogy amit tesznek az veszélyes, sőt lelkiismeretlen dolog. Sajnos nem mindegyiknek olyan fokú a kultúráltsága, hogy ezt meg is értse. A gyermekeket azonban meg kell védeni saját pajkossá- guk esetleges szomorú következményeitől. Elsősorban a környéken lakó 'szülők kötelessége, hogy eltiltsák gyermekeiket a kórház parkjától. Az sem lenne azonban haszontalan, ha az iskolaév megindulásakor a környékbeli iskolák biológia tanárai vagy meghívott szakorvosok előadásokat tartanának a gyermekeknek erről a ragályos betegségről. Mi örülünk annak, ha a gyermekek játszana*, de csak ott, ahol az számukra veszélytelen. A tüdőkórház parkja pedig semmiképpen nem nevezhető annak. tU — Mesterszálláson a tsz darálója bent van a kizség területén. Nem is lenne baj ha legalább villanymotorral üzemelne, nem pedig a zajos, pöfögő robbanó motorral. A tanácsülésen elhangzott interpellációra az volt a válasz, hogy a tanács végrehajtó bizottsága és a tsz vezetősége harminc napon belül intézkedik a daráló ügyében. — Csépán a kenyérellátást bírálták a legutóbbi tanácsülésen. Joggal, mert mindig csak délután érkezett meg a kenyérszállítmány. A községi tanács vb vezetői a panasz orvoslása végett felkeresték a sütőipari vállalatot. S már néhány nap alatt elintéződött a régi keletű panasz. Most már nem két gépkocsi, hanem három hordja szét a kenyeret a járásba. — Az új gazdasági mechanizmusról, a tanácsi munkában is tervezett változásról nagyon sokat lehetne beszélni, s ezekről bizonyára sokszor szót fogunk még ejteni. A most említett példákkal talán annyit sikerült érzékeltetni, hogy mindinkább megértjük: rajtunk, embereken múlik a reform végrehajtása — mondta befejezésül Czakó elvtárs. Nagy Katalin Erzsi három könyve Tizenhét évvel ezelőtt történt! Egy asszony Gyulán gyermeket hozott a világra, s a síró csöppséget e néven jegyezték be' az anyakönyvbe: Korda Erzsébet. Egy asszony Tiszaföldvá- ron talán éppen abban a pillanatban hajolt egy esztendős fiacskája fölé, s boldog örömmel gyönyörködött erős, egészséges gyermekében. Három évvel később történt! Egy kislányt állami gondozásba vettek, mert apja meghalt, s mert anyja nem akarta tovább magánál tartani. Beírták nevét a gondozottak könyvébe: Korda Erzsébet. Egy kisfiút ekkor örömmel lovagol tatott térdén apja, s anyja büszke örömmel újságolta szomszédoknak. ismerősöknek: fejlődik Ferike. Ha megnő, tovább taníttatjuk. Három évvel ezelőtt történt! Hartyáni Ferenc tisza- földvári fodrászmester felesége újságolvasás közben egy kis hirdetésre bukkant: „Jelentkezzenek azok, akik egyedülálló, állami gondozott gyermekeket két hétre vendégül látnának a téli szünidőben. akik éreznek magukban annyi emberséget, hogy két hétre családtagként fogadnának egy elhagyottat...” Akkor az asszony így szólt az urához: „Feri, hozzunk ki egy gyermeket. Ferikével majd eljátszadoznak.” Öt kislány közül választhattak. s ők a legszótlanabbat hívták meg. Korda Erzsikét. — A szünet első napján érkezett meg. Egyedül jött hozzánk, s az arcára volt írva az izgalom Mi már vártuk. Karácsony este vök. az ajándékokat már odakészítettük a karácsonyfa alá. Öt is várta egy kis cso- mag. Ahogy nézte a csomagot. aztán minket... Azt hiszem akkor szerettük meg Erzsikét — így az asz- szony. A kislány: — Féltem, nem tudtam, mi vár rám. Három nevelőszülőnél voltam eddig. Ügy kerültem az intézetbe. Volt. aki jó volt hozzám, volt t\hol esténként azon imádkoztam, csak még egy darabka kenyeret adjanak. Az a két hetem nagyon boldog volt. Amikor visszamentem Kisújszállásra, az intézetbe, leveleztünk Marika néniékkel. Aztán meghívtak húsvétra. — S akkor már bejött a boltba segíteni. Kérdeztem tőle: Erzsiké, te milyen szakmát akarsz tanulni? — Én meg azt mondtam, hogy fodrász szeretnék lenni. S már akkor, hogy segítettem, kaptam a vendégektől száz forint borravalót. Nekem addig még soha nem volt ilyen sok pénz a kezemben. AmiBEMUTATJUK A LEGÚJABB WARTBURG 1000-T (Tudósítónktól) A napilapokban a közelmúltban kaptunk tájékoztatást arról, hogy az NDK eisenachi autógyára a világsikert arató Wartburg személygépkocsit modern karosszériával is ellátta az eddigi motor, futómű és rugózás változtatásán túlmenően. A gépkocsi kiváló motorikus és menettulajdonságaival a hazai közönség a kiskerekű szériánál most ismerkedik, azonban az új karosszériáról eddig a csupán néhánysoros írásos tájékoztatón túl többet nem tudtunk. A Néplap tudósítójának azonban sikerült NDK-beli útja alkalmával Eisenach város közelében lencsevégre kapnia a még ritka, pró- baúton futtatott és próbarendszámmal ellátott 37. példányát pihenés közben. A legújabb kocsitípusról mint szemtanú a következőket árulhatom el. A kocsi külső modern vonalvezetését a különböző oldalról készített felvételek, a fák okozta árnyékhatások ellenére is jól mutatják. Modern formája a nyugati cégek kocsitípusaival szemben is versenyképes. Belső kiképzésénél a hagyományos műszerfal eltűnt, helyette sötét műbőrborítású modern műszerfalat szereltek fel. A sebességmérő szögletes kivitelű, a fekete színű volán kormányzárral van ellátva. A műszerfal alatt a kocsi egész szélességében praktikus hálós polc nyert elhelyezést. A kocsi jobb tárkihasználásával a belső utastér kényelmét fokozták. Ugyanezt szolgálják a vastagon tömött, kényelmes, új típusú ülések is. A csomagtér a hosszméretek csökkentése ellenére is jobban kihasználható, motortere továbbra is gyors és könnyű átte- kinthetőségi és karbantartási lehetőséget biztosít. A gyár a próbautak lefutása utón fog a nagyobb széria- gyártásra áttérni; F. Népművészeti hét A Hortobágyon augusztus 14 és 20 között megrendezik a népművészeti hetet, különböző kulturális és sporteseményekre kerül sor. A Hortobágy folyóra épített víziszínpadon népi együttesek mutatnak be műsort. A hidivásár programja is erre az időszakra esik és a puszta ekkor fogadja a nemzetközi kemping és karaván szövetség magyarországi autó-táborozásának részvevőit is. A nagyszabású rendezvényekre megkezdődtek az előkészületek. Érdekes látvány lesz a kivilágított ki- lenclyukú kőhíd. Háromhetes engedményes vas- műszaki cikk kiárusítás — Olcsóbb bútorok — Az OFOTÉRT nyári vására A Belkereskedelmi Minisztérium és a SZÖVOSZ közös utasítása alapján a vas-műszaki kereskedelem július 25 és augusztus 13 között országos engedményes kiárusítást rendez. A becslések szerint 95 millió forint értékű vas-műszaki cikket hoznak forgalomba 10—40 százalékos engedménnyel. Hétfőtől egyebek között olcsóbban vásárolhatók egyes rádiókészülékek, ötven- szer tölthető akkumulátor telepek, M 102-es típusú mosógépek. zúzmara fagylaltgépek, különféle háztartási eszközök és finomacéláruk. Az érvényes rendeletek a kereskedelmi vállalatoknak teljes önállóságot adnak. Ok döntik el, hogy milyen cikket mennyivel adnak olcsóbban, s így — az úgynevezett kereskedelmi tilalmi listán nem szereplő — bármilyen cikket bevonhatnak a kiárusításba. Ez mind a fővárosban, mind vidéken előfordulhat, hogy másmás cikkek, más-más engedménnyel kerülnek forgalomba a háromhetes kiárusítás idején. A fenti időszakban a vasműszaki cikkeken kívül több mint 10 millió forint értékben néhányfajta bútort Is kedvezménnyel bocsát a vásárlók rendelkezésére a kereskedelem. Ugyancsak július 25-től aug. 13-ig tart engedményes nyári vásárt az OFOTERT. kor visszamentem az intézetbe, szétosztogattam a lányok között, akik nem mehettek sehová sem a húsvéti szünetben. — Én pedig, amikor visz- szament a kislány, megbeszéltem az urammal, vegyük magunkhoz. Ügy is tanítanunk kell egy inast, miért ne lenne az Erzsiké. S otthont is adhatnánk neki. Nekünk szerencsére mindenünk megvan. Így találkozott egy asszony, egy elhagyott kislánnyal, s azóta neveli szeretettel tulajdon fiával együtt más asszony eldobott magzatát. Erzsiké most tizenhét éves. Kitűnő eredménnyel tette le a szakmunkás vizsgát — női, férfi föd rás ? lett — s nehéz lenne megmondani ki örült jobban a jó bizonyítványnak, a kislány, vagy a nevelőszülők. Mert családtag lett a kislány, amikor Ferkó érettségizett Ö is ott drukkolt a mamával és a papával együtt. És természetesen ott volt a tablóbálon Is. új bársonyruhájában, s az új fekete körömcipőjében. S Marika néni anyai örömmel figyelte, milyen sok táncosa van, hogy repül kézről kézre a lányka. Az is igaz, hazafelé sziszegve ment az első bálozó lány. végül mezítláb gyalogolt, mert nehéz dolog tűsarkú, hegyesorrú cipőben végigtáncolni egy éjszakát, de egész úton volt miről mesélnie Marika mamának. , Azóta természetesen már nem egy tűsarkú cipője van Erzsinek, s a bársony- ruha mellé sorra odakerült a szekrénybe jersey kosztüm, egy terlyster szoknya, pulóver — szóval sok olyan ruha, ami egy nagylánynak kell. Marika mama az, aki esténként jelzi a papának: — Kell egy ruha Erzsinek, hiszen tudod, hogy már nagylány. Most az opart a divat. — Már megint? — így a papa. — Már megint! — mondja a mama. — Mikor öltözzön, ha nem most. S a papa könnyű sóhajjal kénytelen beleegyezni abba, hogy most megint kevesebb pénzt tesz be Erzsi a takarékkönyvbe. A papa őrködik ugyanis a kislány keresete fölött: a fizetés, s a borravaló többségét takarékba kell tenni. Nem lehet tudni. velük mi történik, legyen a kislánynak mihez nyúlnia. Így hát Korda Erzsébet nevét ismét bevezették egy könyvbe. De ez a könyv már azt Igazolja, hogy jelenleg 5610 forint megtakarított pénze van. A papa szenvedő! vés autós, Wartburgjával minden héten kirándulni viszi a családot. Erzsi azonban csak a legritkább esetben tart velük. „Nincs kedvem” —r mondja, ha unszolják, mozduljon már ki a házból. „Inkább itthon maradok, hiszen olyan tó itthon. Olyan a mi kertünk, mint egy park. Aztán meg inkább a televíziót nézem, vagy olvasgatok.” S ma már természetesen ejti a szót: itthon maradok. Erzsikének otthont, igazi, meleg otthont adott egy nemes szívű emberpár. Csak emberségből tették, s minden fizetségnél nagyobb érték számukra, a kislány boldog nevetése. Egyszóval otthont kapott Er2si. ahol az ő feladata a kávéfőzés, ahol esténként a fürdőszobában megbeszélheti mamival a nap eseményeit, s ahol a konyhában megpróbálkozhat, csak úgy titokban, a palacsinta sütéssel. Kell ennél nagyszerűbb dolog? Varga Viktória
