Szolnok Megyei Néplap, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-24 / 174. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZOLNOK M 1A HEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG É5 A HEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 174. szám. Ara: 80 fillér 1966. július 24., vasárnap. UTAZNI JÓ C saknem minden or­szágban, fővárosban van egy-egy neveze­tes hely, amelyről az a le­genda járja, hogy aki oda elzarándokol, s eleget tesz a hagyományos szokások­nak, előbb-utóbb abban a szerencsében lesz része, hogy ismét eljut oda. A Fontana Treviről, Róma hí­res diszkót járói például azt mondják, hogy aki pénzda­rabot dob a kút fenekére, az még viszontlátja Rómát. Esztendők óta egyre több az 1 és 2 forintos a tóban s valóban — igaz, ebben az egyébként kedves legendá­nak nem sok szerepe van — nagyon sokan vannak, akik idén már másodszor lát­hatják meg a szép Olaszor­szág műemlékekben gazdag, gyönyörű fővárosát. Az emberek örülnek, ha egy-egy szép utat megte­hetnek — jóidéig készül­nek rá, s aztán sokáig me­sélik élményeiket. Sokmin­dent mutat az utazások nö­vekvő népszerűsége éle­tünkből. Mutatja igényeink fejlődését, hiszen az utazás egyáltalán nem olcsó mu­latság. Mutatja, mennyien vágynak nálunk tanulni, megismerni a világot, a környező és más európai országokat — hiszen az utazásokat javarészt a tanulási, tapasztalási vágy vezérli. Mutatja hivatalos erorveink, hatóságaink meg­értését az emberek igényei, tervei iránt — hiszen az utazások száma minden deviza és más prohéma el­lenére évről évre növeked­Mit hoznak haza a kül­föld járók egy-egy kirueca- náOTkról? Egy fiatal építészmérnök, aki Olaszországban járt. lelkesülten beszélt Róma új városnegyedéről, az EUR-ról. A klasszikus épí­tőművészet hagyományait, megőrző, modem formák megnyerték tetszését, s mint mondja, a látottakat haszonnal és sikerrel alkal­mazza majd soronkövetkező munkájában. Egy közgaz­dász, aki Csehszlovákiában járt, végre személyesen is megismerkedhetett ottani kollegájával, akivel már régen leveleket váltanak. Sok mindenben egyetértet­tek, sok mindenen vitatkoz­tak, de abban megegyeztek, hogy kölcsönösen tanul­tak egymástól. Sorolhatnók tovább, mennyi tapasztalat­tal, élménnyel térnek hasa az utasok. — Természetesen eltérő­ek azok a körülmények, amelyek a különböző társa- dalmi rendszerű országod­ban fogadják a látogató­kat Aki szocialista ország­ba látogat, számíthat rá, hogy mindenü barátokra talál, akik nemcsak szí­vélyesen fogadják, elhal­mozzák a vendégszeretet apró jeleivel, s szabadon elétárják a hétköznapok örömei mellett a gondokat, nehézségeket. megoldandó feladatokat is. A nyugati világ — ez már jellegéből következik — sokkal zárkó- zottabb, igaz, nemcsak tó­lünk, hanem a nyugati or­szágokból érkező vendégek előtt is. Itt inkább a kira­katok dominálnak, a fény, a csillogás igyekszik elrejte­ni a látogató elől a hétköz­napok sokszor súlyos gond jait. Mégis, a kiutazók leg­többje módot talál rá, hogy — jelképesen szólva — be­nézzen a mellékutcákba, a dolgozók, a munikások la­kásaiba is. Az utas. aki megismeri a nyugati vilá­got, kezdi igazán becsülni hazánkat, annak vívmánya­it. S aki a szocialista orszá­gokkal ismerkedik, az az­zal az örömteli felismerés­sel térhet haza, hogy sok­millió barátunk van, olyan emberek, akik velünk egy irányban haladva küzde­nek, dolgoznak egy szebb, boldogabb és békés vilá­gért. Bármennyire is nem ér­demlik meg. ejtsünk né­hány szót azokról, akik visszaélnek a megnöveke­dett utazási lehetőségekkel. Vannak, akik tapasztalatok gyűjtéséről, világlátásról be­szélnek, s amikor kezükbe kapva az útlevelet, útnak indulnak, legfeljebb az áruházakig, vagy a külön­böző európai fővárosokban, elsősorban Bécsben műkö­dő rosszhírű „magyar” üz­letekig jutnak el. Ezek az emberek — ha diplomások is vannak köztük — rövid­látó, kultúrálatlan emberek, aki-k mindent pénzzel mér­nek, s az utazások hasz­nát aprópénzre akarják váltani. Ök azok, akik nem a múzeumok prospektusait, hanem a zugárfolyamokat tanulmányozzák, akik min­denféle kétes üzletekbe bo­nyolódnak, idehaza nem élményeikkel dicsekednek, hanem azzal, hogy az út „kifizetődött’ Mások azon töprengenek, miként ad­hatják el magukat, s azt tartják, amit már kétezer évvel ezelőtt megvetettek még a rómaiak is: ubi, be­ne, ibi patria, vagyis, ahol jól megy dolgod, ott van a hazád. Az ilyen emberek nem érdemlik meg, hogy útiokmányt kapjanak a ke­zükbe. Miért segítsük a saját hasznukhoz azokat, akik a mi kárunkon akar­nak nyerészkedni? Miért tűrnénk, hogy kapzsi, csak a saját kicsinyes érdekei­ket néző emberek rossz hí­rünket keltsék Európában, amely éppen kiutazó turis­táink révén is egyre in­kább reális képet kap ha­zánk valódi életéről, né­pünk munkájáról és ered­ményeiről? | * utazni jó dolog, egyre több ember számára válik lehetővé, hogy világot lásson. A turistákkal a megtett utakról beszélget­ve kiderül, hogy egy ki­csit valamennyien belesze­rettünk azokba a városok­ba, tájakba, ahol jártunk. Szívünk egy darabja ott­marad Szocsiban, a csodá­latos tengerparton, vagy Rómában, a Colosseumnál, az arany Prága ősi falai kö­zött, vagy az Eiffel-torony- nál Szívünkben ugyanak­kor haza is hozunk egy-egy darabot a külföldből, a nagyvilágból. Haza, a ki­csiny Magyarországra, — amelyet talán még jobban szeretnek és becsülnek azok, akik ismerik a kül­földet is. Igen, utazni jó. S a leg­jobb: utazás után haza­térni. P. L MA: Hosszú vajúdás Szele vén ven A gazdasági reform önállóbb, gyorsabb ügy inlézést követel a tanácstól Vátesz vagy ellen forradalmár Keggeli kenyér Ili Hírünk az országban Ili Erzsi három könyve A jászfényszarul Béke Tsz-ben már évek óta csánylak termesztik a dinnyét. Az idén is tíz család összesen 120 holdon termel görög-, illetve sárgadinnyét. A gö­rögdinnye szedését a napokban kezdték meg. Képünkön Fodor László és ifjú Fodor László szedés közben. (Foto: Nagy Zsolt) Az első szerves vegyi­üzemek Szolnokon Ólomadalék és gyógyszer intermedier üzem Jövőre termel a biszuliitluggyár készül a kevert műtrágyagyár terve Az összes szuperfoszlátot szemesózlk mentációjának és kiviteli terveinek az elkészítése. Az új létesítményt ugyanis tel­jes egészében a vegyiművek kollektívája készíti el, a tervrajztól a berendezések legyártásáig és az épületek felhúzásáig. A gyártmányfejlesztés so­rán elkészültek egy kevert — foszfor és nitrogén — alapanyagú műtrágyagyár terved és a felettes hatóság jóváhagyása után ezt is sa­ját kivitelezésben építik fel. Ez az új gyár körülbe­lül 9 millió forintból épül. A mezőgazdaság egyre nagyobb mennyiségben ké­ri a granulált — szemcsé- zett — szuperfoszfátot. A kevert műtrágyagyár ter­veivel egyidőben elkészült a vegyiművek teljes évi 450 000 tonna szuperfosz­fát termelésének grann- lálását biztosító tervdoku­mentáció is. Harminchárom millió forintért megvaló­sítható, hogy a közel fél­millió tonna műtrágya a nagyobb hatást biztosító szemcsézett formában ke­rüljön a földekre. — bognár — A szolnoki Tiszamenti Vegyiművek új területtel bővült. A szerves vegyipar meghonosodásához most már nem fér kétség, Első­ként az olajadalék és a ke­ién származék üzem épül fel. A két gyáregység egyen­ként körülbelül 80—100 millió forintba kerül. Az olajadalék üzemben a ke­nőolajakhoz használt kü­lönféle adalékokat készítik, így a korróziógátló, a telje­sítménynövelő, a fagyás­pont csökkentő anyagokat. Az új gyár teljesítménye évenkénti 6000 tonna körül fog mozogni. A másik szerves üzem­ben gyógyszer intermedier — közbülső — anyagokat termelnek. Többek között a B—1-es vitamin, a Su- perseptil és az Argopirin gyógyszerek anyagait. A szolnoki papírgyár a szalmacell gyártásánál az utóbbi időkben bosszantó biszulfitlúg hiánnyal küzd. A cellgyár évi 8000 ton­nás szükségletének kielégí­tésére gyors ütemben fo­lyik a lúgüzem tervdoku­Erédményesen dolgoztak a lányok a szolnoki ifjúsági építőtáborban Szolnokon a Bagi Ilona Önköntés Ifjúsági Építőtá­bor lakói szombat délelőtt értékelték kétheti munká­juk eredményét. Valamennyien örömmel vették tudomásul, hogy eredményesen dolgoztak. Leszedtek 435 métermázsn paradicsomot, 226 méter­mázsa zöldbabot, 358 mé­termázsa uborkát és 386 métermázsa burgonyát. Az elmúlt két hét alatt a lá­nyok 106,6 százalékra tel­jesítették a tervet. Az iskolák közötti ver­senyben a kisújszállási gimnázium diákjai lettek az elsők 136,4 százalékos eredménnyel. A t" ök- szentmiklósi gimnazista lá­nyok 111,6 százalékos tel­jesítményükkel a második helyezést érték eL Teljesítette első félévi kötelezettségét az ÉM Tégla- és Cserépipari Vállalat 1.4 millió tégla gazdát keres — Cáfol az igazgató — Boltidényben is égetnek a kemencék Az ÉM Tégla és Cserép­ipari Vállalat annak elle­nére, hogy a múlt évről át­hozott nyersáru készletét a tavaszi esőzés alaposan megcsappantotta (4 millió nyerstégla pusztult el) idei első félévi termelési tervét teljesítette. Ebben az Idényben jú­niussal bezárólag 85,5 millió nyerstéglát gyár­tott, 9 millióval többet, mint tavaly az azonos időszakban. Égetett tégla előirányzatát is túlteljesítette, viszont égetett cserépből valamivel kevesebbet termelt a ter­vezettnél. A vállalat igazgatója el­mondotta, a selejtszázalék csökkent és kétségkívül so­kat javult a minőség. A munka termelékenysége fo­kozódott, a fegyelem is javult. A nyereségről nem tudott nyilatkozni. Bár a vállalat teljesítet­te kötelezettségeit, s a ki­utalásoknak megfelelően el­látta partnereit, néhány gyáregysége nem dolgozott kifogástalanul. Az abonyi téglagyárban tapasztalható szervezet­lenség miatt a nyers és az égetett tégla tervtől elmaradtak. A kunszentmártoni telepen a cserép minősége nem megfelelő, a mezőtúri pe­dig 800 ezer téglával ma­radt adós. A vállalatnak legfőbb gondja az, hogy a készárú elszállítása vontatottan ha­lad. A tiszafüredi gyáregy­ség 900 ezer, a kunhegyesi 400 ezer téglától szabadul­na meg szívesen: de saj­nos a megyei autóközleke­dési vállalat kirendeltségei nem vállalják a fuvart. — Hasonló a helyzet Török- szentmiklóson is. Ugyan­akkor a TÜZÉP-telepeken — noha az építkezők vásá­rolnának — nincs elegendő tégla. A vállalat szeretné, ha a készletet mielőbb el­fogynának, mivel raktáro­zási kapacitása amúgy is szűkös. Az igazgató tájékoztatott bennünket egy új beruhá­zásról. A ceglédi gyáregységben 9 millió forintos költség­gel megkezdődött a csa­tornaszárító építése, me­lyet jövőre helyeznek üzembe. A beruházás eredménye­képpen 4,5 millió téglával gyártanak többet évente. A gyártási idény második szakasza is jónak ígérke­zik, mivel az égetéshez van elegendő száraz nyersáru. A második félévben sze­retnének biztosítani olyan átmenő készletet, amely a jövő évi 10 millió tégla többlettermelést Is fedezi. Az Idény, illetve a nyers­gyártás október közepéig tart, tehát két-három hét­tel korábban fejeződik be, mint a korábbi években. Nincs értelme annak, hogy milliószámra men­jen tönkre a nyersáru az időjárás viszontagságai miatt. Ellenben az égetőkemen­cék a holtidényben Is dol­goznak, s így az építkezé­sek ellátása, a vállalatok kiszolgálása nem ütközik majd nehézségekbe.- 9

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents