Szolnok Megyei Néplap, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-21 / 171. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A HEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA XVII. évfolyam, 171. szám. Ara 50 fillér 1966. július 21., csütörtök. Százesztendős gép Cserelál&galások Egy anya a fiát követeli Mezőgazdasági üzemekből jelentjük Kettős műszakban dolgoznak az erőgépek a túrkevei Vörös Csillag Tsz-ben Befejezték az aratást a kuncsorbai Vörös Október Tsz-ben is Á Szolnoki Állami Gazdaságban halad legjobban a tarlómunka SZEDIK A BABOT SZELLŰHÁTON Ezen a nyáron 4040 hold kalászos termését takarítják be a túrkevei Vörös A fe ívé feli vizsgák fapaszfalafai a jászberényi Felsőfokú Tanítóképző Intézetben Nagy a hőség, kevés a sör ! Felkerestük a Kőbányai Sör- és Malátagyár szolnoki kirendeltségének vezetőjét, Farády Kálmánt és tőle érdeklődtünk a sörellátás problémáiról. Ötvennégy helyet töltött be a bizottság Kiküszöbölték a mechanikus pontozási rendszer hibáit A felsőfokú tanulmányi intézményekben országosan ebben az időszakban zárulnak a felvételi vizsgák. Az eddig már sajtóvisszhangot kapott tapasztalatok meglehetősen ellentmondásos képet nyújtanak. Egyes szakmák, hivatások iránt aránytalanul kisebb érdeklődés nyilvánult meg a fiatalok részéről, mint az elmúlt években. Ez a pályaválasztásban megmutatkozó bizonytalanságra is fényt vet. A budapesti műszaki egyetemen például arról panaszkodtak, hogy az alig kétszeres túljelentkezés a felvételi bizottságok számára nem adott kellő választási lehetőséget. A felvételre jelentkezők felkészültségének színvonala is jóval gyengébb volt, mint tavaly vagy az azt megelőző években. Figyelemre méltó jelenség az is, hogy az írásbeli felvételi vizsgák után sokan nem jelentek meg a szóbeli vizsgákon, megrettenve a követelményektől. A Budapesti Orvostudományi Egyetem rektor helyettese sem volt elégedett a felvételi vizsgák szívona- iával, bár az orvosi karon ebben az évben is négyötszörös volt a túljelentkezések aránya. Sokkal biztatóbb a helyzet viszont a pedagógus szakokon. Megyénk, immár újólag egyetlen (a szolnoki pedagógiai főiskolai tagozat megszűnésével) pedagógus képző intézményben, a jászberényi Felsőfokú Tanítóképző Intézet igazgatóhelyettesével, Kopácsi Bélával beszélgettünk a felvételi vizsgák tapasztalatairól, aki a vizsgabizottság elnöke volt. A felvételi bizottság az elmúlt héten tartotta értekezletét, amelyen eldöntötték a kétszáztizenöt jelentkezőből kiket vesznek fel vizsgaeredményük alapján. — Ebben az évben a felsőfokú intézmények felvételi rendjére vonatkozóan kiadott új utasítás rugalmasabb elbírálási lehetőséget biztosított a bizottság számára. A korábbi évek mechanikus pontrendszerével szemben a készséget, a rátermettséget és a hivatástudatot hangsúlyozottabban vehettük figyelembe az elbírálásál. Ez az érettségizett fiatalok pályaválasztásában is nagy segítséget jelent. Megnyugtatja a tanulókat és a szülőket egyaránt, hogy jó, esetleg közepes érettségi eredménynyel is felvételt nyerhetnek a jelentkezők, ha átlagon felüli készséget, hivatástudatot és szakmai felkészültséget árulnak el a felvételi vizsgák során. — Volt erre példa az idén? — Igen volt. Az egyik közepes eredménnyel érettségizett lány, aki tavaly is jelentkezett, de akkor sikertelen felvételi vizsgája miatt nem nyert felvételt, az idén újra beadta kérelmét. A felvételi papírjaihoz mellékelt életrajzába ilyeneket olvashattam: „Az idén is jelentkezem, és ha megint nem sikerül, jövőre is megpróbálkozom vele. A Tisza Cipőgyárban dolgozom, de szabadidőmben állandóan tanultam, készültem a felvételi vizsgára”. Ez az állandó tanulás, készülés a bizottság előtt be is igazolódott. A felvételi vizsgán kilenc pontot ért el és olyan fokú tájékozottságot, hivatástudatot árult el, hogy a 15.5 pontos öt- vennégyes keretbe egy 15 pontos helyett, a méltányosság alapján, 14.5 pontjával ő került be. — Mi a tapasztalata? A középiskolák milyen útra- valóval bocsátották el növendékeiket? — Nagyon megnyugtatóak a jelentkezők felkészültségére vonatkozó tapasztalataink. A középiskolák ebben az évben, de már tavaly és az azt megelőző évben is, tervszerűbben, rendszeresebben, alaposabban készítették fel választott pályájukra a fiatalokat. Az osztályfőnökök feljegyzéseikben rendszeresebben foglalkoztak a tanulók hajlamainak, készségeinek figyelemmel kisérésével, és irányításával. Sok hozzánk eljutott véleményezésben olvashattunk olyan megjegyzéseket, hogy a tanuló tagja volt az iskolai pedagógiai szakkörnek, érdeklődéssel fordult a gyermekirodalom felé, vagy éppenséggel szakcikkekkel is foglalkozóit. Ezek a vonások a tanulók határozottabb hivatástudatát is bizonyítják. És nemcsak a jelesen vagy jórendűen, hanem a közepes eredménynyel érettségizettek is az elmúlt éveknél nagyobb felkészültségről tettek bizonyságot a felvételi bizottságok előtt. — összesen hány első éves hallgatója lesz szeptemberben a tanítóképző intézetnek? — A hatvanas keretet két slőfelvételiaett terhelte már, a felvételi bizottságok ötvennégy helyet töltöttek be. Négy helyet szabadon hagytunk a fellebbezők számára. Ebből kettőt a minisztériumi fellebbezések eredménye alapján fogunk majd betölteni. R. G. A szolnoki ki rendeltség területén az üzletek, italboltok és büfék minden héten egyszer rendszeresen megkapják a nekik járó sör mennyiséget. Nem mondom, hogy ez teljes egészében kielégíti az igényeket, ezért, ha módunkban áll, túlteljesítjük a tervet Az elmúlt hónapban a tervezett 9400 helyett 9800 hektoliter sört küldtünk szét. — Ez még rendben is volna, mert valóban az önök• körzetében egy napnál hosszabb ideig nemigen fordult elő sörhiány, de a megye egyéb területein, például a Jászságban sokkal rosszabb az ellátás. — Igen. Éppen ezért ez évben még Jászladány és J ászalsószentgyörgy ellátását is ránk bízták. — Mi a sörhiány oka? — Szerintem az, hogy a megye másik három kirendeltsége — Jászberény, Kisújszállás és Tiszafüred — nem rendelkezik automata palackozógéppel. Kézzel palackoznak. Mi egy hónap alatt 6300 hektoliter sört fejtünk és palackozunk. Ök körülbelül ennek a tized- részét. Márpedig, ha az üz letek és a büfék nincsenek ellátva palackos sörrel, az nagy baj. Nem megy mindenki az italboltba és különben. is, a csapolt sör csak azonnali fogyasztásra alkalmas. — A jövőben sem változik a helyzet lényegesen? — Annyit tudok — mi vei az építés lebonyolításával engem bíztak meg - hogy a kisújszállási kirendeltséget 1,5 millió forint ráfordítással átalakítják, korszerű automatával látják el. Sajnos ez sem megy a legsimábban, annak ellenére, hogy a pénz is meg a gép is rendelkezésünkre áll. — Akkor mi a probléma? — Az ÉPSZER nem tudja megkezdeni a munkát, mert nem kap hatvanezer téglát. Ha a felújítás most megkezdődhetne, akkor a jövő szezonra lényegesen kevesebb bosszúságot okozna az embernek a sörhi- ámy. — S ez hatvanezer téglán múlik? — Igen. Hatvanezer téglán. — bognár — Felvételűnk Jászkiséren készült. A falu végén az egyik családi házhoz tartósé gyümölcsösben roskadásig teli vannak a fák ágai almával. Csillag Tsz tagjai. Még javában tart az aratás, de már kijelölték a közös gazdaságban, melyik táblába milyen növény kerül majd. Kalászos után kalászost, összesen 1113 holdon vetnek. Gondos munka előzi meg majd a vetést. A hagyományokhoz híven megvizsgálják a tarlót és ha szükséges, akkor fertőtlenítik a talajt. Az aratás-cséplés mellett jól halad a szervestrágya szórása is. Három trágyamarkoló és kilenc szervestrágyaszóró kocsi szorgoskodik. Tervek szerint ezen a nyáron 1216 holdon szórnak majd szerves- és műtrágyát. A kuncsorbai Vörös Október Tsz az egyik legjobban gazdálkodó termelő- szövetkezet a törökszentmiklósi járásban. Ezt bizonyítja az is, hogy hétfő estével befejeződött az aratás. A megye állami gazdaságai közül mind az aratás, mind pedig a tarló- munka a Szolnoki Állami Gazdaságban halad legjobban. Összesen 2582 hold gabonát aratták, csépeltek el ezen a nyáron az állami birtokon. A legutóbbi öszszesílések arról is tanúskodnak, hogy 1674 holdon részesült a tarló talajmunkában. Ez több mint a tervezett terület 60 százaléka. Hasonló jó eredményekkel büszkélkedhet a Héki Állami Gazdaság. Itt a tarlóterület 55 százalékát művelték már meg. A Karcagi Állami Gazdaság és a Palotási Állami Gazdaság korántsem dicsekedhet ezzel. A tizenhárom állami birtokon eddig összesen mintegy 4500 holdon történt meg az ősziek alá a szántás. Legnagyobb területet a Középtiszai Állami Gazdaság, 807 holdat és a Mezőtúri Állami Gazdaságban 610 holdat szántottak fel. A Karcagi és a Tiszasülyi Állami Gazdaság kivételével megkezdték a tavasziak alá való mélyszántást. A Nagykunsági Állami Gazdaságban 450, a Középtiszai Állami Gazdaságban pedig 315 holdon tették e-t meg. Befejezéséhez közeledik a másod- és tarlóvetés az állami birtokokon. A tervek szerint 2618 holdon kerül földbe a napraforgó, siló- kukorica és csalamádé magja. Eddig a legjobb eredményről a Szolnoki Állami Gazdaság adott hírt, ugyanis tervét 196 százalékra teljesítette. Igen jó eredményt ért el a Karcagi Állami Gazdaság 141 és a Középtiszai Állami Gazdaság 140 százalékos tervteljesítésével.
