Szolnok Megyei Néplap, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-17 / 142. szám

Wtóf proleiárt&l egyeaUHjetekf SZOLNOK MEGYEI ( a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAHAZ* ' XVII. évfolyam, 148. szám. Ara SO füzér 18M, június 17,, péntek. Amiből tényleg több a kevesebb A pártkongresszus tiszteletére A vht4pé8**ti vállalat hunhbgró^i i, *«á«iá 6»árféBtfioB6ba« tiwanüi ;.rl«4d és feygitestilé wopoft t*#» VMltt b# » körtere»»*««» mHttlíRvei-aonjrbo, Basjtpqan 119 döl«»*ö, Képtttikttn s nyolrteaá ideal brigád látható, »mely vállalt», Hogy » vt*tí»*tfiá bwpt»do*áít#H gyáfti* •1 Időjét egy Hónappal lerövidíti és darabonként ’9 ezer forinttal csökkentik as önköltséget, (Fotó; Nagy Zsolti kórházi ágy orvos bölcsődei hely & magye ötéves egészségügyi programjában Beszélgetés dr, Jávofszkf Józseffel, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetőjével Több Helyccr»o, Hö egy m­feöf egyszerre jénéhény tél'= sadbiffti bteettiágneií is »§£= jé? Sieihtf nspóRte 3©««©» & meghívók; ünégfeWiélél hte*»9á»á4it§t követ, M elő­jegyzési napiért megtöltik ég értekééletehéts emléké- eetfee iáéeŐ bejégygéflek, — KéiŐtefe lanyhul a bvmga- l&m, egynémely biedttság mér etek hébe-héba ad éieijeli magéról, másokban »ereilen lendülettel folyna & munka, de a rengeteg Mseteégiel megáldott em- bei* — elfoglaltságára ni- vatkosva — egyre gyakrab­ban menti ki magit. Mindes nem csupán el­vont elmélkedés, feltétele­sé®; köstudott, hogy nem is egy olyan ember van nálunk, akit nyolc vagy tía társadalmi bizottság is tagjai közé sorol. Rz nem csupán egyes embe­rek túlzott társadalmi megterhelésére vet fényt *— erről már nem egyszer esett sző —, hanem valami másra is. A mennyiségi szemlélet uralkodása egy ideig nem kevés gondot okozott gaz­dasági életünkben: ám nem egyszer ugyanez érvé­nyesült a mozgalmi tevé­kenység társadalmi jellegé­nek erősítésében is. Nyak­ra-főre szervezték a tár­sadalmi bizottságokat, gon­dosan ügyelve, hogy min­den munkaterületre jusson belőlük, mégpedig lehető­leg minél több. így külön­féle „átfedések”, párhuza­mosságok keletkeztek, hi­szen — például — a nép­művelési tanácsok létrejöt­téig minden társadalmi szervezetnek és mozgalom­nak volt legalább egy- vagy olykor több — kul­turális, művelődési bizott­sága is. Érthető, hogy las­sanként a munka össze­hangolása már több időt, s nagyobb erőfeszítéseket kö­vetel, mint maga az érdemi tevékenység. Sokszor már ez a faj­ta koordinálás is — amely pedig még nem egyenlő a cél érdekében tett gyakor­lati lépésekkel — „mun­kának”, „eredménynek” számított. Ha úgy vesszük, valóban az is volt, mert az összehangolást végző illeté­keseknek ez tényleg mun­kát jelentett, igaz. hogy hasznos tevékenység he­lyett időrablást. Voltak jobb sorsra érdemes embe­rek. akik szinte minden bizottság „munkájában résztvettek” — azaz: ott ültek az értekezleteiken. És szegény gyorsírónők! Elkészült a művelődés- ügyi miniszter utasítása az 1966—67-es oktatási év rendjéről. Eszerint a tan­év az iskolákban nappali tagozaton szeptember 1-én kezdődik, s annak első ré­sze december 22-ig tart, akkor ?.árják le a pedagó­gusok az osztályzatot. Az 1966—67-es tanév­Métthj'i feleslege* soha senki által többé el nem eiv&séít jegyzőkönyvet Ír­tak meg az ilyen értekez­letekről, A t&Fsaöaimi őiznttsá- g§kfea meghíveti, a Hennák végsett munkára felkért kommunisták ég pártunké vüiiek általában nagy len­dülettel, tenniakaréssal láttak munkához, Irőfeizí- ie«eik — éppen az em­lítettek mí&tt — sokszor mégsem jártak olyan ered­ménnyel, mint szerették volna, Izek a tapasztala­tok érlelték meg egyre tn- kább azt a gondolatot, hogy le keil nyesegetni a társadalmasítás vadhajtá­sait, Maradjanak meg azok a bizottságok, amelyek va­lóságban társadalmi szük­ségletet elégítenek ki, ame­lyek léte és működése ténylegesen előbbre viszi az érintett társadalmi szer­vezet munkáját. Amelyek viszont olyan feladatokat vállaltak magukra, amelye­ket más úton-módon cél­szerűbb elvégezni, vagy pedig nem találtak megfe­lelő módot a hasznos tény­kedésre és ezért létük for­málissá vált, azokat cél­szerűbb megszüntetni, — Több helyen már hoztak is ilyen döntést, másutt most mérlegelik, melyik bizott­ság felesleges és melyikre van szükség a továbbiak­ban. Mert jónéhányra tovább­ra is szükség lesz. tagjaira továbbra is számítanak. Hiszen a párt- és tanácsi szervezetek, a társadalmi és tömegszervezetek vezető testületéi ezután sem nél­külözhetik a hozzáértő tár­sadalmi aktivisták közre­működését. A hasznos tár­sadalmi bizottságok példá­ja igazolja, hogy a gazda­sági, kulturális, szervezési feladatok valóraváltásában milyen nagy támogatást jelentenek a vezető testüle­tek számára az adott terü­let jó ismerőseiből szerve­zett kollektívák. Nem az elvet vetjük tehát el: a mozgalmi mun­ka társadalmasítása fontos részét képezi mind a köz­életi demokratizmus elmé­lyítésének, mind pedig a vezetés színvonala emelé­sének. Csupán arra kell ügyelnünk, hogy e vonat­kozásban is következetesen érvényesítsük a sokszor idézett, s olykor-olykor mégis szem elől tévesztett lenini gondolatot: inkább kevesebbet, de jobban. — gy — nyitó értekezletet augusztus 29. és 31-e között tartják az iskolákban. Az 1966—67-es tanév­re az óvodai felvételek au­gusztus 27-től szeptember 3-ig történnek. A kötelező foglalkozások az óvodákban október 3-án kezdődnek és az iskolai tanévzárással egyidőben fejeződnek be, Mi indokolja az egész­ségügy területén a távlati program elkészítését? — Az egészségügy szer­ves része a népgazdaság egészének. azzal szoros kölcsönhatásban van. A népgazdasági lehetőségek szerint fejlődik. Olyan fej­lesztést és ott igyekszünk elérni, amilyennel és ahol az anyagi eszközök össz­pontosításával a legjobban javítjuk az egészségügyi szolgáltatásokat. Ezt a munkát nem végezhetjük tervszerű tlenül, természe­tesen tekintetbe vesszük már azt a változást is. amit az új gazdasági mechanizmus bevezetése jelent az egészségügyi szol­gálatban. A terv egyéb­ként a gyógyító-megelőző ellátás feladataival. az anya- és csecsemővédelem­mel, a gyógyszer- és mű- szerellátással, a továbbkép­zéssel és a személyi ’kér­dések megoldásával fog­lalkozik. — Talán hallhatnánk ezekről többet is? — A gyógyító-megelőző munka legnagyobb része az alapellátásra hárul. A körzeti orvosi hálózatot te­hát megerősítjük. hiszen ez az alapja a többi ösz- szes gyógyító tevékenység­nek. Ennek figyelembe vé­telével huszonnégy új or­vosi körzetet és hat gyer­mekorvosi körzetet szerve­zünk. A nagy fejlesztés *a~ Ián feltűnőnek látszik, de tüstént érthetővé válik, ha tekintetbe vesszük, hoigy a tanyákon jelenleg is k’- lencvenezer ember él a megyében. A fejlesztés má­sik indoka: helyettesítés esetén ma sokszor tíz-ti­zennyolc kilométerre kell járnia egy-egy orvosnak, Például Jászdózsára Jász­apátiból. Ezt el szeretnénk kerülni a jövőben a jobb betegellátás érdekében. A gyermekkörzeteket elsősor­ban városokban alakítjuk ki, Szolnokon pedig to­vább fejlesztjük. — A szakorvosi ellátás­ban is jelentős fejlődési hoz az egészségügyi prog­ram végrehajtása az el­következő években. Júli­us elsejétől a tsz-tagok és családtagjaik is részesül­nek útiköltség-térítésben. Ezért a szakorvosi forga­lom emelkedése várható, legfőképpen a fogászati el­látásban. A fogászati háló­zatot teljesen kiépítjük, egészen a nagyobb közsé­gekig. öt év alatt har­minc-harmincöt fogorvos részére kell rendelőt, la­kást biztosítanunk a váro­sokban és községekben­— Űj rendelőintézetek is létesülnek, a jelenlegiek a szolnoki kivételével ideig­lenesek. korszerűtlenek. Karcagon az új kórházzal együtt épül a rendejőinté- zet. Jászberényben tizenhét munkahelyes, Mezőtúron és Tiszafüreden tíz-tíz munkahelyes rendelőinté­zet épül. Az egészségügyi beruházások jelentős ré­szét fordítják erre a cél­ra. — Úgy tudjuk. kórházi ágyak tekintetében is je­lentős fejlődést ígér az ötéves program. — Kétségtelenül. Erre annál is inkább szükség van, mert a lakosság sza­mával arányosan lénye­gesen kisebb a kórházi ágyak száma, mint az or­szágos átlag. Karcagon megépül az új kórház, 40C ágyas, ugyanakkor a régi megszűnik. A tényleges nö­vekedés 218 ágy. Az egyik régi kórházi épületben új utókezelő osztályt létesí­tünk körülbelül ötven-hat- van ággyal gerontológiai betegek számára­— Jászberényben befe­jeződik a kórház korszerű­sítése, új bel-, gyermekgyó­gyászati és fül-orr-gége osztályt építenek. A régi gyermekosztály épületében 30 ágyas utókezelő létesül. Szolnokon ötven ágyas sze­mészeti és nyolcvan ágyas fertőző beteg pavilon épül A kitűzött feladatok meg­valósításától függően 450— 600 új kórházi ágy seg-V a gyógyítás munkáját. Az ágyszám bővítést felhasz­náljuk olyan osztályok lé­tesítésére. amelyek ed­dig a megyében nem mű­ködtek. reumatológia, da­ganatos betegek sugárkeze­lése stb. — Néhány mondatot ké­rünk az egyéb feladatokról. — Tényleg csak távirati stílusban: Bővül a védőnői hálózat, a komplex lakás építés keretből Szolnokon 160, vidékem 180 új bölcső­dei helyet biztosítunk. Hozáteszem, hogy a nö­vekvő igényeket ezzel sem tudjuk teljes mértékben ki­elégíteni. Bár anyatej-ellá- tásunk országosan a leg­jobb. ezt is igyekszünk to­vábbfejleszteni- Kiszélesít­jük az egészségügyi propa­gandát, elsősorban a táp­lálkozási problémákkal fog­lalkozunk maid. Mindezen feladatok végrehajtásához körülbelül 140—150 orvos­ra 4—500 szakképzett egészségügyi dolgozóra lesz szükség. Az orvosok és az egészségügyi dolgozók után­pótlása biztosítottnak lát­szik. Rendkívül nagy gon­dot fordítunk a szakmai és politikai továbbképzésre — fejezte be nyilatkozatát dr. Jávorszkv József. \ Fok özet ttahli gondot b ódái az anyákról ém csecsemőkről Csütörtökön a* iigyi Minísstéfiumfcsn Étét- napos tanácskozás kezdő­dött, amelyen az anya- és gyermekvédelem vezdA szakemberei megvitatják az anya- és gyermekvéde­lem továbbfejlesztésének lehetőségeit, a harmadik ötéves tervből adódó fel­adatokat. Dr. Vadas Zoltán az el­következő évek feladatairól szólva hangsúlyozta, hogy az anya- és gyermekvédel­met a szocialista egészség­ügy alapelveinek megfele­lően az anyák és gyerme­kek gyógyító-megelőző egészségügyévé kell tenni. Tovább emelik a terhes­gondozás színvonalát, 109 százalékra kívánják emelni az intézeti szüléseket, mi­nél több kis szülőotthont akarnak szakorvos által vezetett, másodorvossal is ellátott intézménnyé fej­leszteni. Minden sziHésze- ti-nőgyógyászati intézetet korszerű vizsgálati eszkö­zökkel és műszerekkel sze­relnek fel, vértartalékkal látnak el. Fokozatosan tö­rekszenek arra, hogy min­den terhes nő havonta egy­szer általános terhesség- vizsgálaton, és összesen legalább három alkalom­mal szakorvosi vizsgálaton vegyen részt és elvégezzék az egyéb kiegészítő bel­gyógyászati, fogászati, her- matológiai stb. vizsgálato­kat is. Továbbfejlesztik a 1 ro­si körzeti és járási gyer­mek szakorvosi hálózatot. Fejlesztik az iskolásko­rúak egészségügyi elvi lá- gosítását. valamint a gyer­mek ideg- és kardiológia* gondozást. Szeptember 1-én kezdődik a tanév Rendelkezés az 1966—67-es tanév rendjéről

Next

/
Thumbnails
Contents