Szolnok Megyei Néplap, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-16 / 141. szám

£ SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966. június 16. A magyar párt­ós kormányküldöttség szerdai programja A magyar párt- és kor­mányküldöttség különvona- ta szerdán reggel érkezett meg Magdeburgból rostock- wamemünde-i pályaudvar­ra. A pályaudvar előtt tar­tott, gyűlésen Kari Deu- scher, a rostocki kerületi tanácselnök köszöntötte a magyar párt- és kormány- küldöttséget, amelynek ne­vében Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának póttagja, a Központi Bizottság titkára üdvözölte az NDK legnagyobb kikö­tővárosának lakosságát. Az üdvözlő gyűlés után a küldöttség gépkocsikon Warnemünde tengerparti sétányára hajtatott, hogy meglátogassa az NDK népi tengerészeténék egyik egy­ségét és nyílt tengeren megfigyelje az egység har­cászati gyakorlatát. A tengerparton Wilhelm Elpm altengemagy, a népi tengerészeti erők (főpa­rancsnoka fogadta a ven­dégeket. A himnuszok el­játszása után a matrózok díszszázada köszöntötte a küldöttséget, majd a dele­gáció tagjai német kísé­rőikkel együtt a zászlós­hajóra szálltak. A magyar vendégek tiszteletére a ha­jóra felvonták a piros-fe­hér-zöld lobogót. A zász­lós hajón Kádár János, Kállai Gyula, Erich Honec- ker és Wolfgang Rauchfuss rmniszterelnökhelyettes a parancsnoki hídról figyel­ték a harcászati gyakorla­tot. A gyakorlat kezdete előtt Ehm altengemagy rövid ismertetést adott az NDK népi tengerószetánek fej­lődéséről- A népi tengeré­szet mindössze egy évtize­des múltra tekinthet visz- sza. Az NDK nemzeti nép­hadseregének egy fegyver­neme. ' Mai nevét 1960. no­vember 3-án kapta, tehát annak a napnak a 42. év­fordulóján, amikor is 1918- ban a német tengeri flotta matrózai körében zendülés tört ki, amely jelt adott a németországi novemberi forradalom megindulására. A népi tengerészet egysé­gei a Szovjetunió Balti flottájával és a lengyel tengeri flottával együtt a Keleti-tenger térségének • békéjét biztosítják és min­den esetleges provokác.ó- val szemben megbízhatóan védelmezik az NDK tenge­ri határait. A népi tenge­részet rakétasor ha j ókkal, aknarakókkal s aknasze­dőkkel, különbözőfajta tor­pedóhajókkal, tengeralatt­járó vadászhajókkal és több tucat rakétakilövő pá­lyával rendelkezik. A harcászati gyakorlat, során a népi tengerészet valamennyi hajótípusa be­mutatta képességeit. Rend­kívül érdekes és látványos pontja volt ennek a gya­korlatnak az ellenséges tengeralattjáró helikopter­rel történt felkutatása, majd tengeralattjáró va­dászhajóról kilőtt reaktív vízibomlbával való még­se mmisítése­A magyar delegáció tag­jai ebéd után az Ostseeland jachton megtekintették a rostock-wamemünde-i ten­geri kikötőt, majd a War- now folyón felfelé haladva a régi kikötőt is. Utána a festői szépségű régi olaj- malomnál gépkocsiba száll­va városnézésen vettek részt. A „Hajózás Házában” Rudi Fleck, Rostock fő­polgármestere ismertette a város fejlődését. A küldöttség szerdán es­te Rostock Marienehe ne­vű településében, egykori halas zfaluban levő hal­kombinát művelődési ott­honában halászünnepen vett részt Az ünnep során vacsorát szolgáltak fel különleges rostocki haléte­lekből. Úttörők köszöntötték Kádár Jánost, a magyar párt- és kormányküldöttség veze­tőjét, a delegáció Magdeburgln érkezése után. (Telefoto—MJT Külföldi Kép­szolgálat) Indira Gandhi Moszkvába látogat Justizmord Minden modern nyelv ismeri a Justizmord kife­jezést. Olyan bírói ítéleteket bélyegeznek meg vele, amelyek lábbal tiporják az igazságot, sőt bizonyos ese­tekben felérnek egy politikai gyilkossággal. Ilyesmi történt mostanában Iránban. Nagy megütközéssel jelentette annak idején a leg­több világlap és hírügynökség, hogy az iráni Tudeh Párt nyolc tagját alapos és hiteles bizonyítékok nél­kül letartóztatták és börtönbe hurcolták. Ez még 1964 végén történt. Hónapokon keresztül „vallatják” az iráni állambiztonsági szervek foglyait. Alkalmazták velük szemben a pszichológiai és a fizikai terror minden el­képzelhető fajtáját. A pokoli kínzások befejeztével, amikor úgy vélték, a „vádlottak” ellenállóképessége a minimumra csökkent, átadták őket az iráni hadsereg katonai bíróságának. Mit ér ilyen körülmények között a bírósági komé­dia? Vállalhatja-e a vád képviseletét egy ügyész, ha hivatása magaslatán áll? Nem borzadt-e vissza ma­ga a bíróság a végletekig meggyötört „bűnösök” testi állapotától?, A‘tények azt bizonyítják, az iráni katonai törvényszék vállalta az ügyet, az ügyész pedig a vád- f beszédet. Két „vádlottat” — Ali Khavari-t és Parviz Hékmetdju-t — halálra ítélték, hat másikat pedig sú­lyos börtönbüntetéssel sújtottak. Csakhogy ezt a Justizmord-ot nem hagyta szó nélkül a haladó emberek világközvéleménye. Árad­nak a levelek és a táviratok Teheránba. Ezer és ezer tisztességes ember és haladó szervezet tiltakozik. Két­ségbevonják — mégpedig teljes joggal — a tárgyalás törvényességét, ami már egymagában is elegendő jogi alap a tiltakozásra. De kétségbevonják az ítélkezés és a megelőző „vallatás” emberiességét is. Ezért a koholt vád megsemmisítését követelik és azt, hogy a haladó nézeteikért elítélt politikai foglyokat bocsássák sza­badon. A magyar közvélemény szíwel-lélekkel csatlako­zik az iráni demokraták életének és szabadságának védelmében kialakult mozgalomhoz. Ezt a Justizmord- ot meg kell szüntetni! Csou En-laj ma érkezik Bukarestbe Moszkvában szerdán be­jelentették, hogy Indira Gandhi India miniszterel­nöke a szovjet kormány meghívására július 12-től— 16-ig hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban. Indira Gandhi sajtóérte­kezletén rámutatott, hogy a Szovjetunióban folyta­tandó megbeszélésein a fő­téma Vietnam, az indo-pa- kisztáni viszony és az in­diai gazdaságfejlesztési tervhez nyújtandó szovjet támogatás lesz. Gandhi asz- szony közölte még, hogy az ő utazása előtt Asoka Meh­ta tervezésügyi miniszter látogat el Moszkvába, hogy az indiai új ötéves tervhez nyújtandó szovjet segítségről tárgyaljon., francia repülőgépeket vontak ki az NSZK-bál A francia kormány szer­dán Párizsban megtartotta De Gaulle elnök moszkvai utazása - előtti utolsó ülését. A kormányülésen az elnök röviden beszámolt útjának céljáról. Couve de Murville kül­ügyminiszter a kormány­ülésen bejelentette, hogy Franciaország 15 F—100 tí­pusú lökhajtásos vadászgé­pet kivont Nyugat-Német- országból. Couve de Murville végül hozzáfűzte, még tartanak a tanácskozások, hogy milyen státust kapjanak július el­seje után a Nyugat-Német- országban tartózkodó fran­cia katonai erők. Csou En-laj kínai mi­niszterelnök ma érkezik Bukarestbe. Mint ismere­tes, Csou En-laj kínai párt- és kormányküldöttség élén baráti látogatást tesz Romániában, az RKP Köz­ponti Bizottságának és a Román Szocialista Köztár­saság minisztertanácsának meghívására. A látogatás előreláthatólag egy hétig tart. Tüntetés és készültség Amszterdamban A holland parlament szerdán rendkívüli ülésen tárgyalja meg a kétnapos építőmunkás-tüntetéssoro- zat miatt előálló kritikus helyzetet, Amszterdamban soha nem látott rendőri és csendőri készültséget ren­deltek el. A, tüntetéssoroza­tot az építőmunkások bér­vitája indította el. Kedden éjfélig tartottak az amsz­terdami tüntetések. A nap folyamán a rendőrség többször tüzet nyitott az ötezer főre becsült tömeg­re, de nem tudta szétosz­latni a csoportokat. Éjfél tájban még mindig heves összetűzések voltak a rend­őrök és a tüntetők között. A főpályaudvartól a kirá­lyi palotához vezető úton és a környező utcákban. A munkások több helyütt ba­rikádokat helyeztek el, mö- gülük dobálták kövekkel a rendőröket. — Valahonnan teherautókat is szereztek és „motorizált alakulataik” járták a várost, kő- és pa­lackbombákkal támadva meg rajtaütésszerűen a kar­hatalmat. Autókat borítot­tak és gyújtottak fel, kitép­ték a parkolóórákat és azokkal kirakatokat vertek be. A végső elkeseredett, fel­bőszült amszterdami mun­kások tiltakozó mozgalmát a rotterdami, az utrechti dolgozók százai, Amszter­dam környéki munkások* az amszterdami taxisofő­rök szolidaritási sztrájkkal* felvonulásokkal támogat­ták. Az AFP jelenti, hogy Amszterdamban kedden hat halálos áldozatról be­széltek. Annyi bizonyos, hogy kedden 50 polgári személy és 16 rendőr vagy csendőr sebesült meg és 30 embert tartóztattak le. Habsburg Ottó adóssága I A királyi vagyon fele a jászkunságiakat illeti Ottó, a „Család Feje”, az 70 má reálisan szá­molni kell azzal, hogy Habsburg Ottó leteleped­het Ausztriában és ott te­temes vagyont kaphat visz- sza. Habsburg Ottó több­ször kijelentette, hogy maj­dan élni kíván mindazok­kal a jogokkal, amelyek egy osztrák állampolgárt megilletnek. JOGOKRÖL beszélt. Kötelességekről — családi hagyomány szerint ezúttal sem volt szó. Érdekes volna ebből az alkalomból egy általános „Ki mit tud a Habsburgok­ról” kampányt indítani saj­tóban, rádióban és főként a tévében. Megérdemelne egy-két műsort a Habsburg család, illetve a levonható tanulság. A Habsburg csa­lád történetének egyes ré­szei garantáltan vannak olyan izgalmasak, mint An­gyal kalandjai. Szinte kép­ernyőre kívánkozik a kifor­dult alsóajkú ősök, tejfehér bőrű, puhán buja asszonyok galériája. Jó adag sexi van abban a történelmi folya­matban, amely évszázado­kon keresztül a tespedt, tu­nya és tehetetlen férfiak mellett, a szuper fogamzó- képes asszonyi rossz útján világuralmat biztosított en­nek a családnak. De a sexi mellett akad krimi is. Gon­doljunk csak Ferenc Ferdi- nánd szarajevói társasuta­zására, a mayerlingi kettős öngyilkossággal párosult vi- kendre, avagy Miksa csá­szár rövid vendégszereplé­sére a mexikói puskacsö­vek előtt rexi ós krí*n! mellett szinte hihetetlen, hogy ma is élő jogi vonat­kozásaink is lehetnek Habs­burg Ottóval. Hiteles tör­ténelmi adatok alánján le­vezethető, hogy Habsburg „európai legitizmus képvi­selője” közönséges polgári éretelemben vett adósa sze­mély szerint is a jászkun­ságiak nagy részének. A kötelezettség egészen kis­polgári, szinte hihetetlen: a jászkunok kifizettek a Habsburg király helyett egy zálogos adósságot, vi­szont a Habsburg király saját személyében, utódai­ra is kiterjedő hatállyal válalta, hogy megtéríti a zálogos összeget — ha nem is teljesen, de fele részben. A szóban forgó összeg 500 000 forint volt 1702- ben, akkor, amikor ,az or­szág összbevétele 1 800 000 forintot tett ki. Az 1700-as évek vége felé az 500 000 arany forint értéke 2 mil­lió, a reformkori 50 millió, a kiegyezéskorabelit oedis 100 millió forinban jelölték meg. Ezek persze vitatható értékek, de érzékeltethetik az összeg rendkívül hatal­mas voltát, nagyságrend­jét, avagy ha úgy tetszik: az ügylet volumenét. Ahhoz, hogy a Habsburg császár adósságcsinálásáról, a zálogadósság kifizetésé­nek történetéről hű képet kapjunk, végig kellene menni a Jászkunság törté­netén. ismertetni kellene sokrétű és bonyolult ki­váltságos helyzetét, vi­szonylagos gazdasági fel- lendültségét és gazdagságát, amely éppen az elzálogosí­táshoz vezetett: az ős kom- munitásból eredő, különös közösségi, a rendi világtól merően eltérő szervezetét. Minthogy ez itt most még nagy vonalakban is lehe­tetlen, kizárólag azt mutat­juk be: hogyan keletkezett a nagy adósság és hogyan nyúlik el a kötelezettség Habsburg Ottóig I. Linót, aki 1657— 1705-ig uralkodott és a maga ideiében Leopoldus- nak hívták 1702-ben jog és 'örvénv ellenesen, az or­szággyűlés tudta és bele­egyezése nélkül eladta az egész Jászkunságot egy Boroszlóban székelő német és szent lovagrendnek 500 ezer forintért. A pénzt fel­vette és mint társadalmi tulajdon sikkasztásánál ír­ni és mondani szokták: az egész összeget kizárólag saját céljaira fordította. — Nem hiába tisztelték ko­rát a polgári történetírók a Habsburg abszolutizmus kísérleti korszakának, a pénzszerzési kísérlet töké­letesen sikerült: 262 év telt el azóta s az összeget nem lehetett behajtani senkin. Pedig sem a rendi világ, sem a polgári rend jogá­szai nem vitatták el a kö­vetelés jogosságát. Még Deák Ferenc is „jogosnak és alaposnak” jelölte meg a Jászkunság évszázados követelését. Semmi olyan jogi momentum nem jött közbe a detronizálásig, — amely a követelést meg­szüntette volna. Ha tehát Habsburg Ottó Ausztriától csak egy lyukas garast is visszakap, mint királyi va­gyont. annak fele a jász­kunságiakat illeti. így néz ki a jogi helyzet. Más kérdés az, hogy van-e olyan fórum, ahol ilyen pert lehetne Indítani. Er> nek a kérdésnek az eldön­tése azonban nem egy új­ságcikk keretébe tartozik. Kapásból sem igent, sem nemet nem lehet mondani, de annyit mindenesetre megérdemel ez a téma, hogy sokat és kimerítően foglajkozzanak vele. És külön érdekesség­számba megy az, hogy bár a Habsburg ház az évszá­zadok folyamán rengeteg életet, vért, vagyont és pénzt emésztett fel, eddig szinte senkinek sem fize­tett vissza egyetlen fillért sem. Izgató a gondolat, hogy az ősi jászkunok sza­badságának árubabocsátá- sáért kell Habsburg Ottó­nak valamit visszafi­zetnie, — annál is in­kább, mert ezzel Habs­burg Ottó egyszer és min­denkorra megtanulná, hogy a szabadságnak nemcsak értéke, hanem ára is van. Ez lenne az újdonsült oszt­rák állampolgár számára az első lecke a jogok mel­lett a kötelességekről. Dr. M. F.

Next

/
Thumbnails
Contents