Szolnok Megyei Néplap, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-02 / 129. szám

1W6. június 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Száz Ida első díjat nyert az országos tanulmányi versenyen Huszonhciezren tanultak Legkedveltebbek a gazdaságpolitikai tanfolyamok Ä propagandisták egyharmada egyetemet, főiskolát végzett Hat. év alatt — 1959 óta — megkétszereződött me­gyénkben a pártoktatásban résztvevők száma. Az ak­kori 13 ezerről több mint 27 ezerre emelkedett- S ennél is magasabb a tény­legesen tanulók száma, ha hozzászámítjuk, hogy a 25 éven aluli fiatalokat több­nyire a KISZ-politikai ok­tatásába vonták be. A számokban benne van a járási és városi pártbi­zottságok következetes, irá­nyító és segítő ténykedése és a közvetlen munka vál­lalása is, hisz a legtöbb párt-végrehajtóbizottsági tag, nagyon sok függetle­nített pártmunkás, propa­gandista. Az igazán nagy, mond­hatni számokkal fel nem becsülhető eredmény azon­ban a hallgatók érdeklő­désének növekedése. Az, hogy a munkások és a tsz- parasztok — párttagok és legalább annyian párton- kívüliek is — egyre bát­rabban vállalják a tanu­lással járó nehézségeket. A most zárult pártokta­tási időszakban egyik legkedveltebb és így leg­népesebb tanulási for­mák a gazdaságpolitikai tanfolyamok voltak. Nagyon sok fontos, idő­szerű kérdésről nyertek itt tájékozottságot a hallgatók. Ezeken a tanfolyamokon nyolcezren vettek részt. — Első eset ez, hogy a má­sik — a már rég népszerű oktatási forma, az időszerű kérdések tanfolyama — lét­számát bármi más tanfo­lyam után érdeklődők lét­száma is megelőzze. Teljes elégedettség nem tölthet el senkit- Azt is mutatják a számok, hogy nincs mindenütt és minden vonatkozásban egyértelmű előrehaladás. Amíg például az Időszerű kérdések tan­folyamain az idén 11 szá­zalékkal több munkás ta­nult az előző évinél, a marxista esti középis­kolákban 6 százalékkal kevesebben voltak az ér­deklődők, mint a megelő­ző évben. De itt van egy szintén na­gyon fontos jelenség: A tsz-tagok között — és általában a falusi lakosság körében — kibontakozóban van a marxizmus—leniniz- mus magasabb szintű ta­nulásának igénye, amit elég sok éven át joggal hiányoltunk- Sokan ugyanis éveken át ugyanazon szin­tű oktatási formákra kér­ték beosztásukat, mondván, így nem kell annyit tanul­ni. A marxista középisko­lák és gazdaságpolitikai tanfolyamok hallgatóinak száma falun most a tava­lyihoz mérten ezerrel nö­vekedett. Ez a szám az ér­deklődés növekedésének cá­folhatatlan bizonyítéka. Sehol nincs arra séma ki­állítva, hogy a pártoktatás­ba bevont hallgatók létszá­mából hol mennyi lehet a csökkenés, mennyi legyen az emelkedés. Az emberek érdeklődésének változásá­val, mozgékonyságával mindenhol számolni kell és számolnak is a pátbizott- ságok. Azok a módosulá­sok, amelyek előfordulnak még egyáltalán nem csök­kentik a hat év óta elért eredmények bizonyító ere­jét- Különösen nem, ha hozzászámítjuk a most le­zárult év egyik legfigye­lemreméltóbb eredményét: azt, hogy a hallgatók egy­re valósághűbben ítélnek meg eseményeket, egyre ritkább a végle­tekben való gondolko­dás, a csapkodó véle­ménynyilvánítás a szemináriumi vitákban. így van ez annak ellené­re is, hogy a mostani párt­oktatási évben elég válto­zatos, izgalmas, napjain­kat igen érzékenyen érintő anyagokat is feldolgoztak a szemináriumokon. Pél­dául az ár és bérintézke­dések, a gazdaságirányítás különböző kérdései, intéz­kedései igen sok alkalmat adtak az eleven vitákra. Tavaly, s azt megelőzően is igen gyakori volt az egyoldalú, elsősorban a szakmai kérdések felé va­ló eltolódás a tanulásban, Ebben az évben már a sze­mináriumi hallgatók több­sége jobban politizált, s úgy is mondhatjuk ezt, el­mélyültebben, jobban gon­dolkodva tanult. A hallgatók szorgalmát serkentette, kiegészítette, azt is mondhatjuk, oz okta­tási év sikerét teljessé tet­te a megyében a több mint 1200 propagandista mun­kája. Különösen sokat jelen­tett a marxista—leninista esti egyetemet végzettek bekapcsolódása a munká­ba- Ez az oktatási év újat jelentett abban is, hogy el­ső év volt, amikor már több volt az egyetemet, fő­iskolát végzett propagan­disták száma — összesen 31 százalék — mint a 8 általánost végeztteké. Az utóbbiak a propagandisták összlétszámának 28 száza­lékát jelentik. Ide kívánkozik annak a megemlítése is, hogy megkétszereződött a kom­munista értelmiségiek propagandamunkában való részvétele, különösen falun. Városban viszont, ahol sok más társadalmi elfoglaltsá­guk van — jórészt erre hi­vatkozva — aránylag ke­vesen vállalják ezt a szép, nagy feladatot. Mindebben azonban közrejátszik az is, hogy helyenként a fiata­labb, de szakmailag és po­litikailag jólképzett kom­munista értelmiségeink iránt sokszor tapasztalható az indokolatlan, a túlzott óvatoskodás. Mindezek ellenére is hasznos, sikeres, úgy is mondhatni egyik legered­ményesebb volt az a mun­ka, amit a megye lakossá­gának marxista műveltsé­géért ebben az évben párt- szervezeteink tettek. A művelődésügyi miniszter odaítélte az 1965—66-os okta­tási év országos középiskolai tanulmányi verseny díjait, s az Illetékes bizottságok ja­vaslata alapján egyidejűleg megállapította helyezettek sor­rendjét. A megye tanulói kö­zül Száz Ida, a szolnoki Vá­sárhelyi Pál Közgazdasági Technikum diákja érte el a legjobb 'eredményt: ipari könyvvitelben az első dijat szerezte meg. További helyezések. Orosz nyelvi szakosított osztályok versenye: 7. Zombal Ildikó, Szolnok, Verseghy Ferenc Gim­názium IV. osztályos tanuló­ja. Földrajz: 6. Fodor István, Jászberény, Kállai Éva Gimn. III. osztályos tanulója, 9. Ju­hász Gizella, Tiszaföldvár, Haj­nóczy J. Gimn. ni. osztály. Kémia: 8. Káló Ilona, Ujszász! Gimnázium, m. osztály, 10. Móra Melinda Szolnok, Ver­seghy F. Gimn. m. osztály. Gazdasági számtan: 5. Dózsa Emília Szolnok, Vásárhelyi p. Közg. Teehn. m. osztály. A termelés koncentrálását is segíti a tsz-ek O új tervezési rendszere A Földművelésügyi Mi­nisztérium statisztikai és számítástechnikai igazgató­sága felmérte a termelő- szövetkezetek új tervezési rendszerének várható hatá­sát a termelés alakulásá­ra. Mint ismeretes, a szö­vetkezetek idei termelési terve már nem az országos előirányzatok központi, il­letve megyei felbontására, hanem a tsz-ek és a ter­meltető, felvásárló vállala­tok kereskedelmi kapcsola­tára épül. Bár a felmérés csak a 12 kiemelt növény termelésére — február vé­géig megkötött, az elő­irányzott terület 92 száza­lékára szóló — szerződések adataira vonatkozik, már ezekből is megállapíthat­ták, hogy az új tervezési rendszer kedvező feltételeket te­remt a termelőszövetke­zetek önállóbb gazdálko­dásához, helyi adottságaik fokozottabb figyelembevé­teléhez­Ennek megfelelően már az idén némileg megválto­zik, előnyösebben alakul a termelés területi elhelyezé­se. A részletesen megvizs­gált — összesen több mint félmillió holdat elfoglaló — tizenkét növény többségét az idén koncentráltabban, azaz kevesebb helyen, de egy-egy helyen nagyobb mennyiségben termelik. Ál­talában azokban a megyék­ben, ahol a természeti adottságok vagy a hagyo­mányok következtében ed­dig is aktívan foglalkoztak az illető növénnyel, most tovább nőtt ennek a vetés- területe, ott viszont, ahol eddig is csak kismértékű volt a termelése, ez még tovább csökkent, vagy tel­jesen meg is szűnt. A fűszerpaprika eddig is csak egyes megyék nö­vénye volt, de termelése most még jobban össz­pontosul az erre legal­kalmasabb vidékeken. Országos vetésterülete a szerződések szerint egyhar- maddal nagyobb a tavalyi­nál, s ennél is jóval na­gyobb arányban, csaknem kétszeresére növekedett a ..szegedi paprika” hazájá­ban. Csongrád megyében, amely az idén előrelátha­tóan az összes fűszerpapri­ka-termelés felét adja. A másik 50 százalék zöme Bács és Tolna megyéből kerül ki. Négy megye ab­bahagyta a fűszerpaprika eddig is csak néhány száz holdra elaprózott termelé­sét. A rostlen termesztésé­re újabban Veszprém és Zala megye specializálódik: 1963 óta 80, illetve 130 szá­zalékkal növelték ennek a növénynek a vetésterületét. — Az idén az egész rost- lentermelés 82 százaléka ezekben, valamint Fejér és Somogy megyében koncen­trálódik, s bár országosan a tavalyinál valamivel na­gyobb területre szerződtek, három megyében egyálta­lán nem termelnek rost­lent. Az új tervezési rendszer még szembetűnőbb fejlő­dést eredményezett a szer­ződéses növények termelé­sének üzemi koncentrálá­sában. A legjellemzőbb ez a bükkönyféléknél, ame­lyeknek az egy-egy tsz-re jutó átlagos területe a szer­ződéskötési adatok szerint csaknem kétszerese a ta­valyinak. Tengerre ■ R matematika első he yen — Ultizni tudnt kell — Tisztjelölteit között — Mi a legnehezebb? — A vasmacska. _ ?! — Próbálja meg felhúz­ni! Persze, a darunak sincs pehelysúlya. Iskola ez is: épp úgy „cidriznek” a diákok a matematika-órától, mint bárhol másutt. A falon tér­képek, a táblán a cosinus- tétel, az asztalon a szex- táns. az égitestek bemérő műszere. A tengerésztiszt- képző intézet húsz diákja izgatottan várja az óra kez­detét. A MAHART központjá­ban működik ez a kétéves továbbképző. Itt tanulnak a magyar kereskedelmi flotta tisztjelöltjei. — Tizenhét hajónk köz­lekedik a tengereken — mondja Rühl Lajos, a ve­zető tanár. Irányításukra képzett tisztekre, szakem­berekre van szükség. Min­dent meg kell tanulniok. s még az iskolában, mert a tengeren a legkisebb bi­zonytalanság is végzetes következményekkel járhat. — Milyen tárgvakat ta­nulnak a hallgatók? — Természetesen a hajó­zástan minden ágát. Tanul­nak navigációt, mágnesség- tant. térképészetet, sőt rá- tHónevJffációt is. Tisztában kell lenniük a meteoroló­giával, szükséges ismerniük a hajóépítés néhány fonto­sabb szempontját, otthon lenniök az óceánográfiában, a rádiókezelésben és per­sze, ismerni a tengeri jog­szabályokat. A tárgyak többségéhez megalapozott matematikai tudásra van szükség. Emellett legalább angolul írni. olvasni, be­szélni — tudni kell, mert ez a nemzetközi tengerész­nyelv. Legényálom a tengeré­szet. Melyikőnk nem vá­gyakozott valamikor hajóra, tengerekre? Kik lehetnek a tisztképző hallgatói? — Felvételi vizsgát tesz minden jelentkező. Akik megfeleltek, orvosi vizsgá­latra kerülnek, mert az egyhangú, állandó hullám­zást nem minden szervezet tudja elviselni. Azok. akik tisztek szeretnének lenni, először természetesen mat­róznak mennek. A hajó­zásnál mindenki ígv kezdi. Amilyen szép egy tengeri űt, a hajósnak nemegyszer annvira egyhangú. Éppen ezért — bár a felvételi vizsgán nem kérdezik, és nem is szerepel a tantár­gyak között —, az öreg haiósok szerint nerh árt. ha a jelentkező ultizni b S. P. Két forradalom vezérkarában Mindig izgalmas, érdekes olvasmány elmúlt nagy idők korabeli krónikáit lapozgatni. Egy ilyen régi, ér­dekes könyv került a kezembe az 1918. októberi pol­gári demokratikus forradalomról, amelyben — Gellért Oszkár — szerkesztésében — a forradalom győzel­me után néhány nappal hiteles krónikaként megszó­laltatták a forradalom vezetőit, szereplőit, szemtanúit. Az azóta történelmivé vált nevek — kormány­férfiak, nagy írók, pártvezérek — mellett újra és új­ra felbukkant egy „szürke hadnagy”, Szántó Béla neve. Furcsa ellentét — míg a pártvezérek, politi­kusok többsége önvallomásában arról ír, hegy a leg­nagyobb bizonytalanságban élték át a sorsdöntő órá­kat, és valójában sokszor nem is tudták, mi történik szerte a városban — néhány ember, köztük Szántó Béla a tudatos, tapasztalt forradalmár módjára szer­vez, agitál, irányít. A katonatanács tagjaként vállal­ja, hogy a katonatanács és az ipari munkásság együttműködését megszervezi. Az egykorú leírások szerint mindig háttérben marad, egyáltalán nem „szerepel”. Nevét csak akkor ismerték meg, mi­kor a forradalom éjszakáján a véres kezű várospa­rancsnokot, Lukachichot letartóztatta. E „szürke hadnagy” régi szervezett munkás volt, s a Szociáldemokrata Párt balszárnyához tarto­zott már 1905 óta. A mozgalom tapasztalatai nevel­ték tudatos forradalmárrá, míg az 1918. novemberé­ben megalakult KMP alapító tagja, s egyik titkára lett. Egyike azoknak, akiket az úgynevezett „Nép­kormány” az 1919. februári provokáció után letar­tóztatott A második forradalom — a dicsőséges Tanács- köztársaság — vezérkarában mindvégig mint had­ügyi népbiztos tevékenykedett. Nem volt könnyű fel­adata. A forradalmi idők fellazították a hadsereg fe­gyelmét. Élet-halál kérdése volt a minden ol­dalról fenyegető ellenséggel szemben az ütőképes, fegyelmezett, a szocialista haza védelmére kész had­sereg felállítása. A Forradalmi Kormányzótanács május 2-i ülé­sén lemondást és hatalomátadást javasló egyes meg­alkuvó szociáldemokrata vezetőkkel szemben az olyan forradalmárok, mint Szántó Béla is. álltak ki egyértelműen amellett, hogy a munkásosztály kész lesz a szocialista haza védelmére, ha erre felszólít­ják. A gyakorlat őket igazolta, mert egy nap alatt 98 zászlóaljat állítottak talpra. Szántó Bélát határozottsága és személyi bátorsá­ga sok nehéz helyzetben kisegítette. így a ludoviká- sok június 24-i, ellenforradalmi puccskísérletének leverése idején a József telefonközpontot megszállva tartó, mintegy 100 ellenforradalmárt, erélyes fellé­pésével 20 perc alatt megadásra bírta. A Tanácsköztársaságot az ellenséges túlerő _ le­verte. Szántó Béla külföldre kényszerült. Végigjárta az emigránsok forradalmi útját: először Ausztriában, Németországban, majd a Szovjetunióban dolgozott a Kommunista Internacionáléban és a Szakszervezeti Internacionáléban. 1927—28-ban itthon végzett ille­gális pártmunkát — majd ismét emigrált. 1945-ben térhet végre haza. Bekapcsolódik a szövetkezetek munkájába. Közben lelkes oktatója a munkásmozgalom történetének — annak a történet­nek, amelyet nemcsak elméletileg, de a gyakorlat tapasztalatai alapján is olyan jól ismert. A kor­mányzat külügyi szolgálatra küldte Varsóba. 1951. június 2-án — 15 éve — rövid újsághír jelent meg: „70 éves korában meghalt a munkás- mozgalom régi harcosa, a Tanácsköztársaság volt hadügyi népbiztosa, Szántó Béla. Szemere Vera Meghozza gyümölcsét a sok gyakorlati óra: a valódi rádiós fülkében már könnyen megy a morzézás. Nagy figyelemre van szükség a kormánykerék mellett, még akkor is, ha egfelfire csak nr'ba kezelését tani/ jak a tisztjelöltek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents