Szolnok Megyei Néplap, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-02 / 129. szám

Vt/Jq proletárját egyesüljetek. SZOLNOK MEBYE! ['A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYE« TAN*rc i apia XVII. évfolyam, 139. szám. Szolnok város közegészségügyi helyzetéről tárgyalt a városi tanács végrehajtó bizottsága Nagyobb a piaci felhozatal Bővebb a választék Csökkentek a fogyasztói árak A szolnoki zöldség- és gyümölcsei látás tapasztaló tni A Néplap hasábjain többször foglalkoztunk Szol­nok város zöldség- és gyümölcsellátásával. Megírtuk, hogy az utóbbi években a megyeszékhely környékén jelentős zöldségövezet alakult ki. A lakosság igényeit azonban csak részben sikerült kielégíteni. Cikkeink­ben intézkedéseket sürgettünk, javasoltuk, hogy ter­melési és szállítási szerződésekkel alapozzák meg a város zöldség- és gyümölcsellátását. A megyei szervek kezdeményezése nyomán ope­ratív bizottság alakult az érdekeltek bevonásával. — Felmérték a várható igényeket és intézkedéseket tet­tek a szervezett ellátás érdekében. Egy évvel ezelőtt tárgyalt a Szolnok városi tanács végrehajtó bizottsága a vá­ros járványügyi helyzeté­ről. Tegnap ismét napirend­jére tűzte a téma megvita­tását, amikor is Koncz József, a városi tanács egészségügyi osztályának vezetője tett jelentést a vb- tagjainak a város járvány­ügyi helyzetéről, a megelő­zés érdekében tett intézke­désekről. Az egészségügyi osztály vezetője jelentésében rész­letesen közölte, milyen fer­tőző megbetegedések voltak az elmúlt évben a város­ban, s hogyan vették fel hatásosan a küzdelmet a vérhas, a járványos máj- gyulladás és más egyéb be­tegségek terjedése ellen. A dysentéria korai felis­merése érdekében 1965. jú­liusától olyan vizsgálati rendszert vezettek be. amellyel ál­landó ellenőrzés és meg­figyelés alatt tarthatják a vérhasban szenvedő beteget és környezetét. A statisztika azt mutatja, hogy csökkent a vérhas megbetegedésben szenve­dők száma, azonban ez ko­rántsem ad elbizakodásra alkalmat, hiszen a nyár, a gyümölcsérés szezonja most következik. A járványos májgyulla­dás terjedése ellen is ha­tásosan vették fel a küz­delmet. A megbetegedettek környezetében gamma glo­bulin védőoltást alkalmaz­tak. Ha egy nagyobb mun­kaközösségben fordult elő járványos májgyulladás, akkor az ott dolgozókat, mindenkit megvizsgáltak és védőoltásban részesítettek. Ha szükség volt rá, a szű­rővizsgálatokat a KÖJÁL laboratóriumi vérvizsgála­tával egészítették ki, s ha valakinél észrevehető volt a fertőzőképesség gyanúja, azonnal kórházba szállítot­ták az illetőt. Így például az. Alföldi konyha dolgo­zóinak vizsgálata után öt héten keresztül járvány­ügyi megfigyelés alatt tar­tották őket. A kanyaró megbetegedé­sek 1966 első félévében jár- vánvszerűen emelkedtek, s ez az emelkedés jelenleg is tart. A nagyszámú megbete­gedés főleg a bölcsődei és óvodai gondozottak között fordul elő, mivel e betegség kollektí­vában gyorsabban terjed. Itt is sokat segített az ide­jében alkalmazott gamma globulin védőoltás, melv a gyengébb gyermekeknél csökkentette a szövődmé­nyek lehetőségét. Egyéb­ként kanyaróból kifolyólag haláleset vagy egyéb ko­moly szövődmény ebben az é\jben nem fordult elő. A jelentés részletesen szólt arról, hogy a fertőző betegségek megelőzése ér­dekében milyen nagy segít­séget jelent a kötelező vé­dőoltások pontos végrehaj­tása. így oéldául gyermek- bénulás ellen 1965 év vé­gén és 1966. év elején si­keresen alkalmazták a vé­dőoltásokat, s ennek kö­szönhető, hogy Szolnok vá­rosban gvermek bénul ásos megbetegedés nem történt. A végrehajtó bizottság tagjai amikor egyetértettek és elfogadták az egészség- ügyi osztály vezetőjének jelentését hangsúlyozták, milyen fontosak a járvá­nyok megelőzése érdeké­ben tett intézkedések. Elismeréssel nyugtázták, hogy a megyei KÖJÁL intéz­kedési tervet dolgozott ki a vérhas megbetege­dések felszámolása érde­kében, mely tartalmazza a város köztisztasági helyzetének, az egészségügyi intézmé­nyek, művelődési intézmé­nyek köztisztaságának ja­vítását, a kulturáltabb cso­portos étkeztetést és a ha­tékonyabb egészségügyi fel- világosító munkát. A vér­(Tudósítónktól) A KISZ Központi Bizott­sága és a Könnyűipari Mi­nisztérium meghívására or­szágos tanácskozásra gyűl­tek össze június elsején Martfűn, a Tisza Cipőgyór művelődési házában a ci­pőipari KISZ-szervezetek és vállalatok küldöttei. A kétnapos tanácskozás résztvevői között üdvözöl­hettük Pesti Ernőt, a köny- nyűipari miniszter helyet­tesét. Megjelentek a Tisza Cipőgyár gazdasági, párt és tömegszervezeti vezetői, köztük Kiss Lajos vezér- igazgató. A tanácskozást Csikós Pál, az üzemi KISZ VB titkára nyitotta meg, majd Kovács Béla, a tanácskozás elnöke köszöntötte a cipő­ipari üzemek, vállalatok küldötteit. Átadta a szót Pesti Ernő miniszterhelyet­tes elvtársnak, — Értekezletünk legfőbb célja, hogy keressük azo­kat a lehetőségeket, melyek kihasználásával a fiatalok mind nagyobb mértékben bekapcsolódhatnak a ipar­ági feladatok megoldásába. A bőripar dolgozóinak har­minc százaléka 25 éven aluli. Feladataink megvaló­sításában elsők között szá­míthatunk a fiatal szak­emberekre. ifjú mérnökök­re. technikusokra. A fiata­lok munkájának jelentős része volt a múlt évi jó eredményeinkben, amiért ez úton is szeretném kö- szönetemet, elismrésemet kifejezni — mondotta. A továbbiakban az ipar­ág feladatairól beszélt, el­sősorban a gyártás. és gvártmányfeilesztésről. — Felhívta a figyelmet a ter­mészetes nyersanyagok mentesítésére, műbőr felső­részek és műanyag cipő- talpak alkalmazására. fNem kis feladat hárul itt a martfűi cipőgyár gumiüze­mére. melv az ország vala­mennyi cipőgyárát ellátja műtalpakkal.) Az új gyárt­mányok bevezetésével kap­csolatban javasolta a KIS 7 fiataloknak, hogy pártfogol­ják az űi alapanyagok ki­dolgozását. vállaltának véd­nökséget azok bevezetése felett. has elleni küzdelemhez tartozik még, hogy széles­körű szűrővizsgálatokat vé­geztek a városban, s az így feltűnt fertőzötteket azonnali orvosi kezelésben részesítették. Az egészségügyi osztály megszervezte, hogy az is­kolákban, az óvodákban és a bölcsődékben a tisztasági vizsgálatoknál tetvesnek ta­lált gyermekeket azonnal fertőtlenítik és az egész családot szűrővizsgálatnak vetik alá. És természetesen ezeken kívül mind az egész­ségügyi osztály, mind a közegészségügyi és jár­ványügyi állomás folytatja egészségügyi felvilágosító munkáját. Mészáros Zoltán, a KISZ KB ifjúmunkás osztályának vezetője volt a következő előadó. A KISZ-munka kor­szerűségéről, hatékonyságá­ról fejtette ki véleményét. Kijelentette többek között, hogy a KISZ akkor tud igazán jól hatékonyan dol­gozni, ha az üzem minden területéről pontos tájéko­zottsággal rendelkezik. A másik lényeges dolog, hogy ezeknek az információknak a birtokában helyesen vá­lasszák ki a célfeladatokat, s döntsenek azok végre­hajtásáról. Rendkívül fon­tos a fiatalok helyes mód­szerekkel történő nevelése; „Csak úgy tudunk eredmé­nyeket elérni a KISZ-ben, ha megnyerjük a fiatalokat feladatainknak.” A tanácskozás második részében a küldöttek mond­ták el gazdasági, mozgalmi tapasztalataikat és javasla­tokat tettek a KISZ-munka megjavítására. Az interpellációk után a tanácskozás résztvevői gyárlátogatáson vettek részt, majd a Tisza Cipő­gyár KISZ-fiataljai klub­esten látták vendégül a küldötteket. A tanácskozás ma folytatódik. örvendetes, hogy a szol­noki járás közös gazdasá­gai a tavalyinál jóval na­gyobb területen — 2000 holdon — termelnek zöld­ségfélét- A Szolnoki Álla­mi Gazdaság úgyszintén. A tiszavárkonyi üzemegysége 250 holdon kertészkedik Tavaly egyáltalán nem hoz­tak kertészeti terméket Szolnokra, most az áru 70 százalékát itt értékesítik. A korábbi években a bürokratikus vonások is akadályozták az ellátást. A régi mechanizmusból eredő szemlélet alapján megbé­lyegezték azokat a szövet­kezeteket, melyek a nagy­kereskedelmi vállalat meg­kerülésével, közvetlenül a boltokba szállítottak. Most polgárjogot nyert ez a módszer. A szolnoki föld­művesszövetkezet 14 ál­lami, illetve közös gazda­sággal szerződött. Ugyan­ezt tette az élelmiszer kis­kereskedelmi és csemege kiskereskedelmi vállalat is. A termelő üzemek meg­kapják a napi fogyasztói ár 85 százalékát és helybe hozzák a termékeket.- Korábban szóltunk ar­ról is, hogy minden csator­nát meg kell nyitni a jobb ellátás érdekében. Az érde­kelt szervek támogassák a? egyéni és háztáji termelő­ket, hogy minél több árul hozzanak Szolnokra. A szolnoki fmsz számos egyéni termelővel kötött szerződést. Május 36-án 93, két nappal később "rt személytől vásárolt zöld­séget és gyümölcsöt. Azoktól is, akikkel előze­tesen nem szerződött. A földművesszövetkezet a város zöldség és gyü­mölcs forgalmának 55—60 százalékát 'bonyolítja le. A szükséges árumennyiség nagyobbik hányadát a ter­melőüzemekben szerződés útján lefedezte. A hiányzó mennyiséget a MÉK szál­lítja. Eléggé gyorsan és pontosan­A városi tanács kereske­delmi csoportja rendszere­sen ellenőrzi a piaci felho­zatalt és az árak alakulá­sát. A múlt év hasonló idő­szakához képest az áru mennyisége növekedett, vá­lasztéka bővült, s a legtöbb cikk ára csökkent. Kétség­telen, hogy a kedvező idő­járás hatására az idén 2—3 héttel korábban jelent meg a zöldség és gyümölcs. A jobb ellátást elsősorban mégsem az időjárásnak, hanem az érdekelt szervek jobb együttműködésének a szervezett intézkedéseknek tulajdonítjuk. Május első hetében (a múlt év hasonló időszaká­hoz képest) a burgonya 1 forinttal, a petrezselyem 11, a zöld­hagyma 3, a spenót 1 fo­rinttal lett olcsóbb a piacon. Azonos ára volt a salátá­nak, a sárgarépának és a tojásnak. A május 22—28-ig terje­dő héten tavaly 696, az idén 1381 kiló élőcsirkét hoztak fel a tsz-ek és az egyéni termelők. Tavaly 43,60 az idén 35,80 forintos átlagár alakult ki. A bur­gonya 5 forint helyett 4,50 forint volt, a sárgarépa ára 1.70, a petrezselyem-gyö­kér 15, a karalábé 1,40 fo­rinttal csökkent- A zöld­borsót 4,80 forintért adták most. Tavaly csak június első hetében jelent meg 12 forintos áron. A cseresz­nye és a szamóca több mint 50 százalékkal olcsóbb az 1965 júniusi árakhoz vi­szonyítva. Ezek a piaci árak. A szövetkezeti kereske­delem fogyasztói árai meg­erősítik a városi tanács statisztikáját. Az expressz borsót a múlt héten 3,80 forintért adták, tavaly még jú­nius 14-én is 5.50 forint volt, s csak 21-én mozgott az idei május végi árszinten. A szamóca 1965-ben az egész idényben nem volt olcsóbb 18 forintnál. Most az I. osztályút 16 forintért árusították- Tavaly nem hozott szamócát a török­szentmiklósi Aranykalász Tsz és a Szolnoki Állami Gazdaság, az idén jelentős mennyiséget szállít. A sza- joli Vörös Csepel Tsz az üzletekbe és a központi cukrászüzembe napi 4—5 mázsát fuvaroz be. Az élelmiszer kiskeres­kedelmi vállalat és a cse­mege üzleteket nem szá­mítva a szolnoki fmsz 19 szaküzlete és boltja nagy forgalmat bonyolít le. a városi tanács vb intézkedé­si terve alapján az fmsz a Vosztok úton, a VII. kerü­letben, a Petőfi és Beloian­nisz út sarkán és a vasút­állomás mellett idény pa­vilonokat állít fel. Az előb­bi három helyen most szerelik fel az egyébként 30—35 ezer fo­rintos költséggel létesült ízléses pavilonokat, a hét végén már nyitva lesz­nek. A törteli Rákóczi Tsz a IX. kerületi kispiac terén üzemeltet zöldség és gyü­mölcsboltot. Az áruválasz­tékkal a környező lakosság is elégedett- A szajoli Vö­rös Csepel Tsz a Vosztok úton akar zöldséges boltot nyitni. Ennek egyelőre az az akadálya, hogy az ígért felvonulási épületet az ál­lami építőipari vállalat még nem ürítette ki. Pedig a nagy lélekszámú lakóte­lep ellátása is sürgeti ezt. A kenyérgyár mellett a nagykörűi Haladás Tsz lé­tesít zöl d ség-gv ü m öl csbol ­tot. A kétpói Szabadság Tsz a múlt héten 562 kiló élő­baromfit hozott a szolnoki piacra. Megállapodás szü­letett, hogy elárusító helyet kap a közös gazdaság, ahol jelentős mennyiségű tojást és baromfit értékesíthet. A május elseje előtl megnyílt fmsz füstöltáru bolt (Ady Endre út) egy hónap alatt 70 ezer fo­rint forgalmat bonyolí­tott le. összegezve: a városi ta­nács, a földművesszövetke­zet, a kereskedelmi válla­latok, a MÉK, az állami és közös gazdaságok erőfeszí­tései hasznosnak bizonyul­tak. Bár a fő szezon még hátra van, a jelenlegi hely­zetből arra következtethe­tünk: javult a megveszék- hely zöldsés- é« gviimölrg- ellátása­M. U Országos cipőipari tanácskozás kezdődött Martfűn F. M. Harmadszor is elhal a szí ott dk a Gemini -9 fellövését A célrakéta fellövését, a Gemini—9 felbocsátása megint csak nem követte. Közölték, hogy a Gemini—9 fedélzetén elhelyezett elektronikus számlálógép, amely az űrhajót auto­matikusan a megadott pályára terelte volna, felmond­ta a szolgálatot. Eugene Cérnán és Thomas Stafford asztronautá­kat eredetileg május 17-én akarták útnak indítani, hogy „űrrandevút" bonyolítson le a célrakétával és a háromnapos utazás közben Cérnán 2 óra 25 perces űrsétát tegyen. A kísérlet nem sikerült és először május 31-re, a célrakétával kapcsolatos előkészületek lassú üteme miatt pedig később június 1-re halasz­tották. A következő időpont: helyi idő szerint pénteken reggel 9.30 óra (magyar idő: 14.39).

Next

/
Thumbnails
Contents