Szolnok Megyei Néplap, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-10 / 136. szám

proletárjai egyesüljetek! SZOLNOK■ (.A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 136. szám. Ara 50 tiliór 1966. június 10 , péntek. Ma máz nem eretnekség Békenagygyűlés J ászberény ben Kedves vendégek érkeztek tegnap a kora délutá­ni órákban Jászberénybe. Lee Huu Van, a Dél-Viet­nami Nemzeti Felszabadítósi Front budapesti irodájá­nak titkára, valamint Baranyai Tibor, a SZOT kul­turális osztályának vezetője és többen a Hazafias Népfront Szolnok megyei bizottságától. A vendégeket a pártszékházban Bacsa Ferenc elvtárs, a városi párt­bizottság titkára fogadta, majd a Hűtőgépgyárba lá­togattak. Itt Gorjáncz Ignác vezérigazgató adott rö­vid tájékoztatást az üzem munkájáról, ezután meg­tekintették a hűtőgépgyártást. Este 7 órára sűrű sorokban áramlottak a heré­nyiek a szabadtéri színpad felé. Röviddel hét óra után megkezdődött a nagygyűlés. Az úttörők virág­csokorral köszöntötték a hős vietnami nép képviselő­jét és átnyújtottak neki egy albumot, amelyben a dél-vietnami témákról meghirdetett plakátrajz-ver- seny legszebb darabjait gyűjtötték össze. Mindenki előtt érthető és nem is vitatott tény, hogy a termelőszövetkeze­tek alapvető, főfeladata: földjeik művelése, a gabo­nafélék, takarmányok, ipa­ri növények, zöldségfélék, gyümölcsök megtermelése; az állatok felnevelése, te­nyésztése, hizlalása. De afölött éveken át folyt a vita, hogy a szövetkezeti gazdaságok végezzenek-e mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó bizonyos fel­dolgozó, kiegészítő tevé­kenységet: vagy joguk van-e olyan vállalkozásra, amely ugyan nem tekint­hető kimondottan mezőgaz­dasági ténykedésnek, de az üzemek munkaerő helyzete azt lehetővé, az igények pedig szükségessé tennék? A vita mindmáig nem tisz­tázódott mindenütt meg­nyugtatóan, bár a szövet­kezetek helyzetének elem­zése elég sok és egyértel­mű tanulsággal szolgált. Az országban azok a termelőszövetkezetek van­nak túlnyomó többségben, amelyek a mezőgazdasági munka sajátossága miatt a bennük tömörült családok munkaerejét az év nem minden időszakában tudják kellően hasznosítani. Ezek­ben a szövetkezetekben jogosan mondják: még mi mindent megicsnálnának ők maguk — gyarapítva az egész közösség és saját csa­ládjuk jövedelmét —, ha egyes hatósági szervek és intézmények nem tekinte­nék ezt még ma is eret­nekségnek, s ha a külön­böző rendeletek nem nehe­zítenék, vagy akadályoznák meg azt. A jelenleg még alig ki­használt lehetőségek közül csak néhányat említünk. Kevés szövetkezeti gaz­daság foglalkozik tejkeze­léssel, pedig tehenészet csaknem mindenütt van. az állattenyésztésben a fö­lözött tej is nélkülözhetet­len. Technikailag és egész­ségileg is a tejszín és vaj­készítést már évtizedekkel ezelőtt, a néhány tehenet tartó kisgazdaságok, kez­detleges tejszövetkezetek is sikeresen megoldották. — Nincs ok kételkedni abban, hogy a termelőszövetkeze­tek is képesek korszerű tej- kezelésre, feldolgozásra. Sajnos, sok olyan esetre emlékezünk, amikor zöld­séget, vagy gyümölcsöt ter­melő gazdaságban vagon­számra ment tönkre érté­kes áru szállítási, vagy pil­lanatnyi piaci gondok miatt. Ez a kár egyaránt sújtja a szövetkezetei és a népgazdaságot. Pedig rész­ben, vagy egészen el lehet kerülni az ilyesmit, ha a gazdaság berendezkedik tar­tósításra, alapfokú konzer­válásra, szárításra vagy lé­készítésre. Bizton állíthat­juk: a szövetkezeti gazda­ságok ilyen tevékenységé­nek megteremtésével száz­milliós értékekkel gyara­pítható a nemzeti vagyon. Sorolhatjuk tovább: a borászat, a méhészet, a ta­karmánykeverés, magtisztí- táSj a piacra kerülő termé­kek osztályozása, csomago­lása újabb munkalehetősé­geket kínál a termelőszö­vetkezeteknek. — Mindez olyan tevékenység, amely jól kiegészíti az állami élelmiszeripar termelését. Most a feldolgozásból, ki­egészítő és melléktevékeny­ségből eredő bevételek a termelőszövetkezetek árbe­vételeinek még alig néhány százalékát alkotják. Az sem vigasztaló, hogy ennek okai elsősorban nem a szövetke­zeti gazdaságokba n kere­sendők. Éveken át túlzot­tan „hódoltunk” a teljes élelmiszeripari központosí­tásnak. Miközben szállítási és iparbővítésd gondokkal küszködtünk, sem vettük igénybe még a töredékét sem annak a segítségnek, amelyet a mezőgazdasági üzemek nyújthattak volna. Az utóbbi években vég­zett elemzések tanúsága szerint a piacon — mind a fogyasztók, mind az egész népgazdaság számára — az élelmiszeripar túlzott mo- nopolhelyzete gyakran ked­vezőtlen következmények­kel jár. Kevés a választék, elvész az oly fontos tájjel- leg, ésszerűtlenül alakulnak az árak, túl sok kézen át jut a termék a fogyasztó­hoz — és így tovább. Nos. a változtatás egyik eszkö­ze: a szövetkezeti feldol­gozás és értékesítés bőví­tése, kiterjesztése. Ugyan kinek és milyen kára származik abból, ha egy-egy termelőszövetke­zet például egyszerű építő­anyagokat állít elő, házi­ipart folytat, bedolgozásra szerződést köt egy Ipari vállalattal, megszervezi a lakosság elemi igényeit ki­elégítő szolgáltató tevé­kenységet? Teljesen nyil­vánvaló, hogy mindez — a törvényes keretek betar­tása mellett — olyan hasz­nos cselekedet lehet, amely egyaránt szolgálja a szövet­kezeti tagság, az egész la­kosság és a népgazdaság érdekeit. És az sem hagy­ható figyelmen kívül, hogy többnyire a gyenge terme­lőszövetkezetek azok, ame­lyek megerősödésének egyik célravezető útja lehet a kiegészítő tevékenység jó megszervezése. A gazdaságirányítási re­form során a termelőszö­vetkezetek feldolgozó és kiegészítő tevékenységét korlátozó és visszaszorító jogszabályok helyébe olyan intézkedések lépnek, ame­lyek módot és támogatást nyújtanak arra, hogy a szö­vetkezeti gazdaságok job­ban éljenek természeti, vagy más helyi lehetősé­geikkel. De ez a szándék csak úgy válhat valósággá. ha a tsz-ek vezetői, tagjai megfontolt számítások, az állami és szövetkezeti ér­dekek összehangolása alap­ján megtervezik és meg­oldják feladataikat. H. L. 4 Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Fock Jenő, a kormány elnökhelyettese a gazdasági mechanizmus re­formjával kapcsolatos kor­mányzati teendőkre, az Or­szágos árhivatali elnöke az 1968. évi árreform* irányelveire és előkészítésének ütemtervére tett javaslatot. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta az Orszá­gos Tervhivatal elnökének a népgazdaság első negyedévi fejlődéséről és a munkaügyi miniszternek az első negyed­évi munkaügyi- és bérhelyzet­ről szóló jelentését. A pénzügyminiszter jelentést tett a múlt évi állami költ­ségvetés végrehajtásáról. A kormány megvitatta és tudomásul vette a földműve­lésügyi miniszter beszámoló­ját a mezőgazdasági munkák menetéről, az aratásra történt előkészületekről. A SZÖVOSZ elnöke a bur­gonya, a zöldség és a gyü­mölcs felvásárlására és érté­kesítésére tett előkészületek­ről tájékoztatta a kormányt. A SZOT főtitkárának és az Igazságügyi miniszternek együttes javaslata alapján a Minisztertanács úgy határo­zott. hogy a dolgozók betegsé­gi biztosításáról szőlő törvény- erejű rendelet módosítására előterjesztést tesz az Elnöki Tanácsnak. (Tudósítónktól) A Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának Elnöksége legutóbbi ülésén fontos kulturális kérdésekről tár­gyalt. Elsőként az alig egy éve működő Ságvári Endre megyei Művelődési Ház munkájáról készített jelen­tést vitatták meg. „Mind az új forma és közös fenntar­tás gondolata, mind a tar­talmi feladatok meghatáro­zása alapjaiban helyesnek bizonyult. Megvannak a feltételei nemcsak a kibon­takozásnak. hanem a háló­zati-módszertani munka fejlődésének Is” — állapí­tották meg. Gazdag, sokszínű tevé­kenységről adott számot a jelentés. A politikai, világ­nézeti nevelés terén jó együttműködést sikerült megvalósítani a különböző tömegszervezetekkel, mint­egy 100 alkalommal közel 8000 ember vett részt az ismeretterjesztő rendezvé­nyeken. Jól működnek a műszaki-technikai szakkö­rök, nagy sikerük van a különböző közhasznú tan­folyamoknak. A családi ünnepek ter­jesztése érdekében végzett munka is igen eredményes volt. A művészi ízlés fejlesz­tését szolgálja a Szolno­kon és a megye öt hely­ségében megrendezett komplex művészeti soro­zat. A műkedvelő művészeti csoportok (vegyeskar. Tisza Táncegyüttes, szimfonikus zenekar, irodalmi színpad, bábcsoport) tevékenysége egyenletes fejlődést mutat, kikerültek a hullámvölgy­ből, számos sikeres fellépés van a hátuk mögött. Jól oldotta meg a megyei művelődési ház a népmű­velők, a művészeti csoport- vezetők továbbképzését, Bacsa Ferenc elvtárs el­nöki megnyitója után Ba­ranyai Tibor számolt be a SZOT küldöttség vietnami és koreai tapasztalatairól. Beszédében elmondotta, számos eredményes tapasz­talatcserét rendeztek. A helyiség-gondok ellenére is megalapozták a megye- székhely kulturális ellátása érdekében végzett munkát. Az SZMT elnöksége a vi­ta után megállapította, hogy a közel egyéves mun­ka megfelel a követelmé­nyeknek, a megkezdett úton kell továbbhaladni. Második napirendként a szakszervezeti könyvtárak helyzetét tárgyalták meg. A megye szervezett dol­gozóinak 17,3 százaléka rendszeres olvasója üze­mi könyvtárainknak. 1985-ben több mint 200 000 kötetet kölcsönöztek ki. 122 000 könyv áll a dolgo­zók rendelkezésére szak- szervezeti könyvtárainkban, Az Építőipari és Javító Vállalattal kötött szerződés értelmében ez év december 25-ig befejezik tíz szolnoki lakóépület külső és belső tatarozását. Ezek közé tar­tozik a Rékasi úti iroda­ház, a Kossuth Lajos utca 2 sz. (a 161-es csemegebolt háza), a Ságvári Endre út 22. számú ház. A teljesen felújított há­zaknál nemcsak a homlok­zatot vakolják és festik, hanem a belső tatarozás! munkákat, festést, parket­tázást, villanyszerelést Is végeznek. Két épületet a Szabadság út 8. és a Vö- röcsillag út II—III. számú házakat csak későbbi idő­ben kezdik tatarozni, mert ezeket az Építőipari és Ja­hagy a vietnami probléma ma az egyetemes emberi béke legégetőbb kérdése, a békeharc központi kulcs, kérdése. Elmondotta, hogy a Szovjetunió nagy erőfe­ahol hat főfoglalkozású, két öt órában dolgozó, függet­lenített, huszonkét tiszte­letdíjas és száznegyven tár­sadalmi munkás könyvtá­rosuk van. Nagyrészt ez utóbbiak hozzáértésén, lel­kesedésén múlik a könyv­tári munka. Az SZMT Elnöksége el­fogadta a szakszervezeti könyvtárak további mun­kájára vonatkozó irányel­veket. A dolgozók 25 szá­zalékát szándékozzák meg­nyerni az olvasásnak, ami nem kis feladatot jelent. A könyvtáraknak a mozgalmi munka hatékony segítőivé kell válniok. Megyénk szakszervezeti szerveinek feladatát szabta meg a továbbiakban az SZMT Elnöksége. vító Vállalat nem tudja je­lenleg elvállalni. Az Április 4, a Vöröscsil­lag és a Dózsa György úton hatszázezer forint értékben végeznek gázszerelési mun­kát. Ennek eredményekép­pen az év végéig az idén már elkészültekkel együtt összesen újabb 139 lakásba vezetik be a gázt. További hatszázezer fo­rint áll rendelkezésre a még beérkezett igények sorrendjében egyenként 50 ezer forintot meg nem ha­ladó összegű tatarozások elvégzésére. Az Ingatlan- kezelő saját építő brigádjai ez évben három és fél mil­lió forint értékben végez­nek tatarozás!, valamint állagmegóvási munkákat. szítást tesz Vietnam harcá­nak támogatására. Bertrand Russel, a világhírű angol filozófus és békeharcos Johnson és közvetlen mun­katársa,! perét készíti elő, melyben vádolja az ameri­kai vezetőket a vietnami háború tömeges emberir­tásáért, a napalm és gáz­fegyverek bevetéséért. Az előadó ezután a ma­gyar dolgozók aktív rész­vételéről beszélt. A többi között elmondotta, hogy a napokban indul a KTRZ küldöttsége átadni az »anya­gi segítséget a testvéri vi­etnami népnek. Saját tapasztalatairól i$ szólott, amelyeket a szak­szervezeti delegáció tagja­ként Vietnamban sze ett. Elmondotta, hogy lelkesen fogadták őket és lépten- nyomon érezhették, hogy a vietnami nép tisztában van a magyar nép áldozatkész­ségével és testvéri érzésé­vel. — A hősiesség, a bátor­ság és a fegyelmezettség tette ránk a legmélyebb hatást Vietnamban, — mon­dotta Baranyai elvtárs. Felháborodva szólott a szőnyegbombázásokról, el­mondotta, hogy például Thanh Hoai városában lát­ta a hétszáz ágyas tbc-kór­házat romokban. Ugyaneb­ben a városban a magvar segítséggel és a magyar tervek alapján épült erő­művet a múlt év április 4-én lebombázták. Hősies helyreállítási munkával el­érték, hogy ma már 50 szá­zalékos kapacitással tudnak dolgozni. Találkozott Mgu- yen Thi Hang milieista zászlóaljparancsnok nővel, aki alakulatával a hamzon- gi hidat megvédte az ame­rikai támadással szemben. Ezután koreai tapasztala­tairól szólott. Elmondotta, hogy a koreai nép teljesíti hétéves tervét. Külön elis­meréssel szólott a vietna­mi és koreai szakszerveze­tek hősi munkájáról. Nagy figyelemmel és sze­retettel fogadták Lee Huu Van elvtárs felszólalását. Beszélt a dél-vietnami par­tizánok hősies harcáról és azokról a rendkívül nehéz körülményekről, amelyek között a dél-vietnami dol­gozók biztosítják az élel­mezést, a front ellátását a szükséges felszereléssel, fegyverekkel, egyéb hadi­anyagokkal. — Elmondotta, hogy az egész népben mélységes elszántság él a győzelem kivívására, az ag- resszorok megsemmisítésé­re. Megköszönte a magyar nép erkölcsi és anyagi tá­mogatását. A vietnami nép képvise­lőjének ezután átadták a jászberényi szakszervezetek ajándékát. Az elnöki zár­szó után a nagygyűlés til­takozó táviratot küldött az USA követségére és egy levelet a felszabadítási iro­da képviselőjének, amely­ben együttérzéséről és tá­mogatásáról biztosítja a nagygyűlés p vietnami né­pet Jászberény egész la­kossága nevében. Szünet után a Tisza Tánc- együttes adott műsort.- bt — Az SZMT Elnöksége megtárgyalta: ■ a Ságvári Endre megyei Művelődési Ház tevékenységér, ■ a szakszervezeti könyvtárak helyzetét — sp — Tíz épüld — másfél millió födni felújítás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents