Szolnok Megyei Néplap, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-08 / 134. szám

19M. Június 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A SZERKESZTOSEG POSTÁJÁBÓL Olvasóink írják Sxigorú intéskedés a dolgosók bosssúságára Több dolgozó társam és a magam nevében fordulok panasszal a szerkesztőség­hez, s kérem segítségüket. Hosszabb huzavona után 1962-ben Mezőtúron az Új­városon egy tejboltot nyi­tottak, ahol nemcsak hely­ben fogyaszthatták el a te­jet, tejterméket, hanem üvegben is elvihették a vá­sárlók. Helyes volt ez az intézkedés, mert nagyban megkönnyítette a környék­beli háziasszonyok és a munkábajárók bevásárlási problémáit. A közelmúlt napokban a városi tanács vb kereske­delmi osztálya egészségügyi okokra hivatkozva szigorú intézkedéssel megtiltotta a tej üvegbe mérését. Véle­ményünk szerint egészség- ügyi okok nem játszanak közre, mert a tölcsér tisz­tántartására megvan a le­hetőség, bár az igaz, hogy ez egy kis plusz munkát ad. A tejbolt vezetője is megalapozatlannak tartja a tiltó rendelkezést. Mi, akik közelebb lakunk a tej bolt­hoz, úgy oldjuk meg, hogy munkába menet előtt meg­vesszük kannába a tejet, és otthon átbntjük üvegbe. A távolabb lakók ezt nem tehetik meg. Kérjük az illetékeseket, oldják fel a tiltó rendelke­zést, hogy továbbra is le­hessen üvegbe tejet méret­ni. Már eddig is sok vita volt a tejbolt vezetője és a vásárlók között. Mindez elkerülhető és a dolgozók érdekét szolgálja, ha ké­résünket teljesítik. Nagy Mihály Mezőtúr A hírlapárus kössönete megtekintése után 2 órás gyalogtú­rával jutottak el Mátraverebélyre, onnan pedig vo­nattal vissza Szolnokra. A júniusi prog­ramban bükki túra szerepel, és egy kisebb csa­pat részt vesz a szabolcsi kupáért vívott tájékozó­dási versenyen. Sánta Kálmán Szolnok Egy asssony véleménye a felnőttoktatásról Ismét olvastam a felnőtt- oktatásról, annak módosítá­sáról. Engem is foglalkoz­tat ez a dolog. Napjaink­ban ugyanis a felnőtt dol­gozók nagy többsége szak­képzett, vagy igyekszik szakképesítést szerezni. Vi­szont soknak nincs érett­ségi bizonyítványa. Én is így vagyok. Az általános iskola nyolc osztálya után kétéves szaktanfolyamot végeztem, s már tíz éves gyakorlattal rendelkezem. Most mégis négy évig kel­lene tanulnom, hogy az érettségi bizonyítványt meg­szerezzem. Miért nem lehet a felnőttek számára két­éves elméleti képzést szer­vezni, hogy pótolhatnák elmaradásukat, hiszen már tíz éven át tanultak. A munkahelyeken amúgy is sok gondot okoz, külö­nösen váltott műszakoknál a helyettesítés és a négy évet hosszúnak találja, az akinek az otthoni háztar­tási munka, gyereknevelés mellett kell tanulnia. Az emberek túlterhelése nem­csak a munka rovására megy, hanem esetenként az egyének idegkimerülésének oka is lehet. A már emlí­tett csökkentett tanulási idő biztosítaná, hogy minél többen megszerezzék a szükséges képesítést. Molnár Ferencné Szolnok Vietnami vendég a ssolnoki tárásban A szolnoki vasútállomáson vagyok hírlapárus. — Május 25-én egy óvatlan pillanatban Nagyhajú Éva ellopta az 1500 forintot tartalmazó pénzes zsákomat. Azonnal értesítettük a rendőrséget, ahonnan pillana­tokon belül megérkezett Petrezselyem István főtör­zsőrmester és még néhány rendőr. A pénzt, amely az újságok ára volt, rövid Időn belül megtalálták. A rendőrök gyors segítségéért ezúton mondok köszöne­tét. Tálas Rudolfné Szolnok Kevesebb rézgálic, mint a korábbi években volt s ezzel töb­ben visszaélnek. A belterületen la­kók az ottani üz­letekben és a kül­területi boltokban is megvásárolják a rézgálicot, s így másoknak nem jut. Különö­sen érint ez ben­nünket, idősebb embereket, akik már nem bírunk határról határra járni, hogy besze­rezzük a rézgáli­cot. Nem ■ lenne ez gond, ha a sző­lőterülethez mér­ten szolgálnák ki ezzel a szerrel a vásárlókat, mert ezzel meg lehet­ne akadályozni, hogy egyik a má­sik elől felvásá­rolja. Mi is sze­retnénk szőlőter­mésünket megvé­deni, s ezért kér­jük, hogy a kül­területi üzletek elsősorban a sző­lőben lakóknak biztosítsák a szükséges rézgá­lic mennyiséget. Zsidó Mártonná Cserkeszöllő. Korhány 42. Karcagon is ax a panasx, ami Kunsxentmártonban Két levelet kaptunk, amelynek tartalma hason­ló. Előbb a karcagiak le­veléből idézünk. „Ha kedden akarunk gázt cserélni, hétfőn dél­után le kell adni az üres palackot. Ha ugyan üres. Mert sokszor még egy hét­re való is marad a paláé­ban, amikor abban a re­ményben visszük cserélni, hátha most sikerül. Miért van az, hogy Kisújszállá­son és Kunmadarason van állandó cserelehetőség, — Karcagon ezt nem tudják évek óta megvalósítani. A cseretelep építésének első határidejére már nem is emlékszünk. A legutóbbi úgy tudjuk ez év első felé­re szólt. Építettek Is egy kalyibát a város szélére, ami azonban még idegle­nesen sem felel meg. Rengeteg időt, sok eset­ben munkaidőt rabol el és felesleges járkálást okoz a pontatlan szállítás. Az egy hétig is eltartó gázhiány pedig felesleges kiadást is okoz az embereknek” — írta Papp János. Levelét még tizenhármán látták el aláírásukkal. A kunszentmártoni le­vélírónk azt sérelmezi, hogy a szolnoki töltőállo­más kapacitása kevés az igények kielégítéséhez. — Ezért van az, hogy jófor­mán csak az jut gázhoz, akinek van ideje „kilesni”, mikor történik a palackok szállítása. Vetes István azt javasolja a probléma meg­oldásaként, hogy több mű­szakban üzemeljen a töltő- állomás, mert csak így biz­tosítható a gázfogyasztók zavartalan ellátása. Gaxdátlan fák Szolnokon, a Tisza-ligeti camping-tábor előtt mint­egy 100—120 szilvafa van. Ha jól tudom, a tanács en­nek a gazdája. A fák ápolásával, a termés megmen­tésével azonban senki nem foglalkozik. Talán még az is megoldás lenne, ha a termés valamennyi százalé­káért hozzáértő embereknek odaadná gondozásra ezt a gyümölcsöst a tanács. Ruttkal Aladár Szolnok- Gyalogtúra a Mátrában A szolnoki me­gyei kórház ter­mészetjáró szak­osztálya kétnapos rualogtúrát szer­vezett a Mátrába. Csatlakoztak eh­hez a járműjaví­tó és a Vörös Meteor turistái is Gyöngyöstől Ga­lyatetőig autó­busszal utaztak, innen mintegy tiz kilométeres gya­logtúra után ér­keztek meg Ágas- várra, ahol turis­taszálláson töltöt­ték az éjszakát. A másnapi prog­ram is jó erőpró­ba volt. Az ágas­vári csúcs meg­mászása, a Csör­gő-patak csodála­tos völgyének Vasárnap a járás 11 községéből 14 úttörőcsapat rendezett egésznapos programot. Délelőtt ünnepélyes csapatösszejövetelek, avatások, jutalmak kiosztása volt, délután pedig majálisokat, sportvetélkedőket ren­deztek, s fogadták a IV. Országos Úttörő Találkozó tiszteletére indított úttörő stafétát. A szolnoki járás pajtásai ezen a napon kedves vendéget köszönthettek Trón-Thanh elvtárs, a Délviet­nami Nemzeti Felszabadíts si Front irodája képvisele­tében a tiszaföldvári pajtások meghívásának tett ele­get. Résztvett az ünnepélyes csapatösszcjövetelükön, amelynek kedves epizódja volt, amikor a homoki paj­tások átadták a délvietnami partizánoknak ajándé­kozott zászlót. A vendég meleg szavakkal köszönte meg az úttörők kedvességét, s néhány történetet mondott el a vietnami úttörőkről, akik nem egyszer bátran állnak helyt a partizánok oldalán. Ezután a Kossuth iskola úttörői fogadták a vendéget, megmu­tatták a csapatuk történetét megörökítő kiállítást. Délután Kőtelekre látogattak a vendégek, majd a tószegi vörös selyemzászlóval kitüntetett úttörőcsapat 20 éves történetét feldolgozó múzeumát nyitotta és te­kintette meg Trón-Thanh elvtárs. Nagy Imre Szolnok Besenysxogről elindult a staféta Nagyszabású csa­patösszejövetel volt június 5-én Besenyszögön. A nemzetközi gyer­meknap és az úttörőmozgalom fennállásnak 20. évfordulója al­kalmából az is­kola tanárai Tóth Antal csapatveze­tő irányításával gazdag progra­mot állítottak össze. Az ünnep­ség keretében ke­rült sor az út­törők avatására, a kisdobos és út­törő jelvények, valamint sportok­levelek átadásá­ra és a jutalmak kiosztására. Is­mertették a ta­nuló ifjúság hul­ladékgyűjtésben elért eredménye­it. S elindítot­ták a stafétát Budapestre, a IV. országos úttörő találkozóra. Szavalat, népi tánc, kamarakó­rus szereplése tet­te színesebbé az ünnepséget, amelynek záró­akkordjaként a sportpályán < és ez Erzsébet-kertben társas-, valamint versenyjátékok zajlottak le. Babcsák Mária Besenyszö'­Az illetékesek intézkedtek Jogos roll ax ésxrevétel Lékó Ferencné szolnoki levélírónk arról panaszko­dott, hogy a 44-es számú húsbolt vezetője a vevőkkel türelmetlen, sőt udvariatlan és goromba. Az észrevétel jogosnak bizonyult, erről tanúskodik a Szolnok me­gyei Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat igazgató­jának válaszlevele is. Több alkalommal figyel­meztették már az illetőt, s május 28-án a vállalat körzeti ellenőre társadalmi ellenőrök segítségével min­denre kiterjedő hosszantar­tó vizsgálatot tartott. Ezek az intézkedések, a húsbolt vezetőjével történt beszél­getés eredményes, amit bi­zonyít, hogy az utóbbi idő­ben nem volt bíráló meg­jegyzés, észrevétel. Az is előfordul, hogy a vevők túlzott követelmé­nyeket támasztanak a bolti dolgozókkal szemben, s él- celődő magatartásukkal ki­váltják türelmetlenségüket, ingerültségüket. Ebből szár­mazhat aztán olyan dolog is, hogy, azokkal szemben szintén udvariatlan maga­tartást tanúsítanak a bolti dolgozók, akik arra nem szolgáltak rá Minden eset­ben intézkednek és fele­lősségre vonják azokat, akik a szocialista kereske­delem szabálvM ellen vé­tenek. Tévedés történt Május 5-én bíráltuk a posta hírlapkézbesítését, ugyanis tiszaigari olvasóink a május 1-i lapot két nap késéssel kapták meg. A postaigazgatóság megvizs­gálta a panaszt, s megál­lapította, hogy a lap nyo­mása Budapesten történt, s a szállításnál érdekelt Dos­Jogi tanácsadó Bírósági határozatokba A Legfelsőbb Bíróság újabb döntései nemcsak a jogalkalmazók, hanem az olvasók figyelmét is indo­koltan felkelthetik, ezért, azokat cikkünkben ismer­tetjük. Társadalmi tanulmányi ösztöndíj visszafizetése A társadalmi tanulmányi ösztöndíj célja az, hogy a különböző vállalatok ál­lamigazgatási, szövetkezeti és társadalmi szervek ré­szére lehetőséget biztosít­sanak arra, hogy szakem­ber szükségleteiket előre megtervezzék, s az igé­nyeiknek megfelelő mun­kahelyek betöltését az ösz­töndíjban részesült szakem­ber munkába állításával biztosítsák. A fenti alap­vető cél elérése érdekében a társadalmi tanulmányi ösztöndíj adományozása és elfogadása rendjét szabá­lyozó 221963. (IX. 21.) Korm. sz. rendelet akként rendelkezik, hogy ha az ösztöndíjas tanulmányai­nak befejezése után a szer­ződésben vállalt kötelezett­ségét nem teljesíti, az ado­mányozó a kifizetett ösz­töndíjat egészben vagy részben visszakövetelheti. Az egyik konkrét ügy­ben az orvostudományi egyetem hallgatója társa­dalmi tanulmányi ösztön­díjra kötött szerződést egy kutató intézettel. Tanulmá­nyainak befejezése után a munkaviszony létesítését megtagadta. Ezt azzal In­dokolta, hogy részére az intézet főbérleti lakást biz­tosítani nem tudott. Idő­közben az egyetemi hall­gató ugyanis megnősült, s ennek következtében ott lé­tesített munkaviszonyt, ahol felesége elhelyezkedését és lakásproblémáját megoldot­ta. A per során a felperes a felvett tanulmányi ösz­töndíj teljes összegének, vagyis 26 500 forintnak visszafizetését kérte. Az alperes megváltozott sze­mélyi körülményeinél fog­va a visszatérítés 50 száza­lékos mérséklését kérte. Az ügyet eldöntő bíróság ítéletének indokolásában megállapította, hogy a ked­vezőbb anyagi, családi s elhelyezkedési körülmények sem a szerződésszegést, sem az ahhoz fűződő jogköve­telmények alóli részbeni mentesítést nem indokol­ják. A visszafizetési köte­lezettség összegszerűség megállapításánál az a tény is közömbös, hogy ösztön­díjas a tanulmányi ered­ményei alapján, ha nem kőt társadalmi ösztöndíjra szerződést tanulmányi ösz­töndíjat kaphatott volna. Fentiekre figyelemmel a felvett ösztöndíj teljes ösz- szegű visszafizetésére kö­telezték az alperest A vállalat felelőssége az elveszett kerékpárért Az üzemi balesettel ösz- szefüggő károkozástól elte­kintve a munkáltató a dol­gozónak okozott kárt a Polgári Törvénykönyv ren­delkezései szerint köteles megtéríteni. — Az ese­tek nagy részében ugyan­is a kár elsősorban a dolgozók által magukkal vitt tárgyakban (kerékpár, ruhanemű, stb.) keletkezik. E tárgykörben vitás volt hogy a kerékpár „rendsze­rint magukkal vitt” tárgy­nak tekintendő-e? A Leg­felsőbb Bíróság álláspontja szerint a kérdés megoldá­sánál abból kell kiindulni, hogy az ipari dolgozók nagy tömegei kerékpáron közelítik meg nem egyszer jelentős távolságról mun­kahelyeiket. A kerékpár tehát olyan közszükségleti eszköz, melyet a dolgozó a munkáltató helyiségeibe rendszerint magával szo­kott vinni. A munkáltató felelőssé­gének megállapítása indo­kolt, különösen akkor, ha a dolgozók személyi tulaj­donát képező tárgyak meg­őrzése céljából külön terü­letet jelölt ki, s a károsult ingóságait ott helyezte eL A tsz-ek haszonbérfizetési kötelezettségének teljesítése A termelőszövetkezetek által kötött haszonbérleti szerződés a haszonbért ál­talában vagy meghatáro­zott terményben, illetőleg annak pénzbeni egyenérté- kében, vagy pénzben álla­pítja meg. A haszonbér ki­fizetése során több esetben vita merült fel a tekintet­ben, hogy a termelőszövet­kezet köteles-e természet­ben fizetni a szerződésben kikötött haszonbért. A Legfelsőbb Bíróság a 877. sz. polgári kollégiumi állásfoglalásában rámuta­tott arra: a népgazdasági érdekek megkívánják, hogy a gabonatermés a tervszerű elosztás keretében kerüljön felhasználásra. Erre való tekintettel a termelőszövet­kezetek általában gobano- készletüket az állami fel­vásárlás útján, az állam rendelkezésére bocsátják. Ilyen helyzetben a gaboná­ban kikötött haszonbér ter­mészetbeni teljesítése nem szolgálná az említett nép- gazdasági érdeket. A társa­dalmi érdekeknek az felel meg, ha a termelőszövet­kezetek a gabona haszon­bér természetbeni szolgál­tatása helyett, annak pénz­beni egyen értékét fizetik a haszonbérbeadónak. A ter­mészetbeni szolgáltatás pénzbeni egyemértékének megállapításánál ugyancsak népgazdasági érdekekre fi­gyelemmel az állami felvá­sárlási árat kell számítási alapul venni. A termelő- szövetkezetek gabonakész­leteit ugyanis az állami felvásárlási áron értékesí­tik. Ennek következtében megengedhetetlen volna, hogy a termelőszövetkeze­tek a természetben meg­határozott gabona haszon­bér egvenértékét, a kon- jukturális szabadpiaci ár alapulvételével legyenek kötelesek teljesem' Dr. Cs. I. tai dolgozó a Tiszaigar- nak címzett hírlapköteget tévedésből Kál postahiva­talhoz irányította. A va­sárnapi napokon erősen korlátozott továbbítási le­hetőség miatt a káli posta­hivatal csak úgy tudta to­vábbítani a hírlapköteget, hogy az a második nap ér­kezhetett meg rendeltetési helyére. A mozgóposta ke­zelőt figyelmeztették, hogy gondosabban dolgozzon. Eltávolították a két csatorna darabot Május 1-én hírül adtuk, hogy a karca© vasútállo­mást tatarozták, s a szépen rendbetett épületen ott ék- telenkedet két kiálló csa­tornacsonk Amint arról a MÁV debreceni igazgatósá­gának válasza tanúskodik, eltávolították a két csator­nadarabot a felvételi épület oldalfaláról. Miért nem jutunk mi réxgálichox ?

Next

/
Thumbnails
Contents