Szolnok Megyei Néplap, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-05 / 132. szám

19M. Június 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Komplex gépsorok a burgonya, a cukorrépa betakarítására Elektromos vezérlésű vetőgépek Nemzetközi Mezőgazdasági Gépkiállítás Moszkvában Korszerűbb közgazdasági szemléletet (Tudósítónktól) A Budapesti Nemzetközi Vásárral egyidőben Moszk­vában, az állandó népgaz­dasági kiállítás területén 20 nemzet részvételével Nemzetközi Mezőgazdasági Gépesítési Kiállításra ke­rült sor. A kiállításon min­den jelentősebb mezőgaz­dasági gépet gyártó cég be­mutatta termékeit. A leg­több gépet és eszközt a Szovjetunió, a Német De­mokratikus Köztársaság, Csehszlovákia, Olaszország, NSZK és Magyarország mutatott be. Figyelemre méltó, hogy ezen a kiállí­táson már Izrael is szép sikerrel szerepelt. A kiállítás legnagyobb területét a szántóföldi me­zőgazdasági gépek foglal­ták el. A korábbi kiállítá­sokhoz képest lemérhető, hogy a legnagyobb ütem­ben a szállítás gépesítése halad. Nagyon sok helyen szerepeltek a speciális me­zőgazdasági szállító pótko­csik. Oj vonásnak számít, hogy az egyes ágazatok komplex gépesítését is be­mutatták. A Német De­mokratikus Köztársaság és Csehszlovákia például a burgonya és a cukorrépa, valamint a szálastakarmá­nyok betakarításának komp­lex gépsorát hozta el. A gépek jobb kihaszná­lása érdekében különböző megoldásokat láthattunk a speciális önjáró munkagé­pek használhatóságának ki- terjesztésére. A többek között John Deere cég kombájnját, a szem és csö­vestermények betakarítá­sán kívül szántóföldi per­metezésre is fel lehet hasz­nálni. Ezen szembetakarító munkaszélessége 6.5 méter, a kukorica betakarító adap- terje 4 soros kivitelben készült. A szántóföldi per­metezésre használt felsze­relés 20.5: méter munka­szélességben dolgozik. A kiállított gépek alap­ján az egyik legmunkaigé­nyesebb növényünk terme­lésének komplex gépesíté­se megoldottnak látszik. Majd minden nagyobb ki­állító cég cukorrépa vetés­re és burgonya ültetésére jól használható gépet mu­tatott be. A legnagyobb érdeklődést a nyugatnéme­tek pneumatikus, valamint az elektromosan vezérelt vetőgépje keltette. Ezek a gépek már nagv pontos­sággal képesek a megfelelő távolságra és mélységre vetni a cukorrépa mágiát. Jő működésüknek feltétele, hogy a használt vetőmag monoger és 100 százalékos csíraképességű legyen. így egyelés nélkül megoldható a cukorrépa termesztése. A traktorokból igen sok típus szerepelt a legkülön­bözőbb lóerős nagyságrend­ben. A legnagyobb válto­zatosság ellenére is szem­betűnő azonban, hogy a mezőgazdasági erőgépek ló­erő nagysága 50-nél na­gyobb lesz és egyre inkább a 100 lóerős nagyságren­dek lesznek az uralkodók. Eddig a 80—100 vagy en­nél nagyobb lóerejű trak­torok, lánctalpasok voltak. Ma már egyre több a gu­mikerekes traktor ilyen nagyságrendben is és a széles pneumatikus ballo­nokkal elérhető, hogy az egységnyi felületi nyomása ezeknek a gépeknek ki­sebb, mint a lánctalpasoké. Különlegesnek számít az egyik amerikai traktoron látott hátsókerék nyomtáv állítási megoldás, amely 4 sínen menet közben, egy kar mozgatásával végezhető el. Míg a motorok hőelve­zetését egy-bét kivételtől eltekintve (RS—09), eddig a konstruktőrök folyadék­kal oldották meg, ezen a kiállításon már léghűtéses soros traktor motorokat is lehetett látni. Több trakto­ron megtalálható volt az úgynevezett billenésgátló, ami arra szolgál, hogy a traktor motorját borulás veszélyes szögben leállítsa. (Diesel motoroknál a leve­gő elzárásával, benzin mo­toroknál a gyújtás megsza­kításával.) A kapitalista cégek kö­zül a legnagyobb kiállítási anyaggal a FIAT cég mu­tatkozott be. A legkülnbö- zőbb traktorok szerepeltek kiállítási anyagukban. A kerekes traktorjaik zömmel négy kerék meghajtásnak voltak, a nagyobb súlyú, közel 50—100 lóerős trak­torok szervó kormánnyal voltak felszerelve. Magyarország kiállítási pavilonját sokan keresték fel, kiállított anyagunkban legnagyobb sikere a labo­ratóriumi berendezéseknek volt, de nagyon sokan ér­deklődtek az univerzális műhelykocsi, valamint a hidroglóbusunk iránt A Szovjetunió talajtani fel­szerelésekkel ellátott labo­ratóriumból 1900 darabot rendelt meg. Ugyancsak nagy mennyiséget rendeltek a közismert hidroglóbusból, sajnos, a megrendelt meny- nyiségnek tizedét sem tud­juk előáállítani. Ugyanis a hidroglóbus felelős kivitele­zője, az £M Felvonószerelő Vállalat, mely megbízások alapján gyártja a szüksé­ges alkatrészeket. Sajnos, nincs olyan vállalatunk, amely ennek előállításával teljességben foglalkozna. A D—4—K—B trakto­runk változatlanul kiállítá­si téma, mondhatom nagy sikerrel. A DUTRA trakto­raink világszínvonala vitat­hatatlan, a kiállításon sze­replő traktorokhoz képest. Reméljük, a D—4—K—B- ről rövidesen a Szolnok me­gyei viszonyok között is ha­sonlókat tudunk elmondani. Borsos János Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, Karcag (V. J.) Konzervativizmus­nak, pontosabban szólva — a marxizmus—leninizmus terminológiája szerint — dogmatizmusnak kell mi­nősíteni azt a felfogást, amely örökérvényűnek, egy­szer s mindenkorra szóló statikus állapotnak tartja, szentnek és sérthetetlennek minősíti azokat az intéz­ményeket, módszereket, amelyek egy adott időben szükségesek, helyesek vol­tak, de ma már túlhaladot­tak. A kommunista párt legfőbb tulajdonsága, hogy minden időben képes előre­látni, a történelmi fejlődés irányát felismerni, és a soronkövetkező lépéseket kidolgozva, annak megté­telét az ország dolgozóinak javasolni. Ha egy párt erre nem képes, nem nevezheti magát kommunistának. Pártunk 1957 utáni poli­tikáját az jellemzi, hogy szocialista alapelveinkből semmit nem engedve, a gyakorlati megoldások mi­kéntjét soha nem tekintet­tük örök érvényű sémának. Ilyen értelemben joggal mondhatjuk, hogy a gazda­sági mechanizmus reformja eddigi politikánk egyenes folytatásaként valósul meg. De még konkrétabban — mint az a Központi Bi­zottság határozatából is ki­derül — úgy is az eddigi poiltika folytatása, hogy számos elemét már régen bevezettük, kipróbáltuk. Az élet kérlelhetetlen rendje, hogy minden alá van vetve a fejlődés örök törvényének. Az előrehala­dás mindig úgy történik, hogy a születő új — mi­közben megszünteti az el­avultat, a régit, diadalmas­kodik felette — megőrzi és magába olvasztja a ré­ginek azokat az elemeit, amelyek előre mutattak az új irányába. A gazdasági mechanizmus reformja is ezt jelenti. Nem ugrunk a sötétbe, a még ki nem is­mert bizonytalanságba, hisz amit most magunk elé tűz­tünk, annak előfeltételeit a korábbi években valósítot­tuk tneg. Az. új gazdasági mechanizmus bevezetésének legfőbb célja olyan új le­hetőségek megteremtése, amelyek segítségével lénye­gesen meggyorsulhat előre­haladásunk a szocializmus teljes felépítése felé. E megtehető lépéseket az el­múlt másfél évtizedben ala­poztuk meg. Nem ugrunk a sötétbe úgy sem, hogy nagyon pontosan, világosan tudjuk mit és hogyan akarnak csi­nálni. Közgazdászok, mű­szakiak, pártmunkások, gyakorlati gazdasági veze­tők több mint másfél éves kollektív erőfeszítéseként alakultak ki azok az irány­elvek, amelyeket a Köz­ponti Bizottság ülése most elfogadott. Kevés olyan lé­pése volt pártunknak, ami­kor a „felül” folyó tudo­mányos elemző munka kö­vetkeztetései ennyire egy- behangzottak volna az „alulról” jövő követelések­kel. A dolgozó tömegek az utóbbi években mind erő­teljesebben adtak hangot annak az óhajuknak, hogy az ismétlődő sokszor már súlyos teherként viselt hi­bákat ne tűzoltómunkával, hanem gyökeres és radiká­lis reformokkal szüntessük meg. Az ismétlődő hibák lát­tán akadtak akik úgy lát­ták. hogy vannak nekünk ió rendeleteink. intézkedé­seink. kialakult és begya­korlott gazdasági apparátu­sunk — s mégsem mennek a dolgok. Oda kell tehát csapni. Kemény kézre, rendcsinálásra van szük­ség, meg kell értetni a dol­gozókkal és a gazdasági ve­zetőkkel egyaránt, hogy ha rend van a házunk táján, ha mindennap jobban dol­gozunk, mint előtte, újra „kerékvágásba lendülünk”, s megint gyorsabb lesz a fejlődés, az előrehaladás. Kétségtelen — s ezt az 1964 decemberi határozat után született eredmények igazolják — volt még ilyen tartalékunk bőven. Ma is van — s jó lesz erről az 1966, majd az 1967. évi tervek megvalósításánál meg nem feledkezni. De az is kitűnt, hogy fejlődésünk most következő szakaszában ez már nem elég. Gazdaság- politikánk továbbfejleszté­sére, s e gazdaságpolitikát realizáló gazdasági mecha­nizmus gyökeres reformjára van szükség. Ezért indult a párt által irányított és szervezett kutatómunka, vi­ta, majd született meg a Központi Bizottság elmúlt vasárnap nyilvánosságra hozott határozata. Azt az intézkedés-kom­plexumot, amely a Köz­ponti Bizottság irányelvei alapján most kidolgozás alatt áll, maid folyamato­san bevezetésre kerül, a gazdasági mechanizmus re­formjának nevezzük. Ez- •úttal azonban a reform nem apró javítgatásokat, csiszol­gatást. finomítást jelent, hanem egy mivőséaileg új­nak a bevezetését. Mi a re­form lénvege’ A néngazda- ság tervszerű, közvonti irá­nyításának összekapcsolása a piac. az áruviszonvok akti'" szerövévé1 a termelő* eszközök társadalmi tulaj­dona alapján. A népgazdaság tervszerű irányítása eddig a felülről lebontott, a vállalatoknak kötelező utasításként cím­zett tervmutatók formájá­ban — lényegében admi­nisztratív eszközökkel — történt. Társadalmi-gazda­sági fejlődésünk eddigi eredményei lehetővé, a szo­cializmus felépítését célzó programunk pedig kötele­zővé teszi, hogy ezen gyö­keresen változtassunk. A tervutasítások helyébe állít­suk oda az áru- és pénz­viszonyok alapján álló piaci mechanizmust. Pontosab­ban: a tervszerű irányítást közgazdasági eszközökkel valósítsuk meg, adminiszt­ratív utasítások helyett. A reform legnagyobb jelen­tősége abban van, hogy ál­tala az emberek számára áttekinthetőbbekké válnak saját termelési viszonyaik, jobban magukénak, saját ügyüknek érzik mindazt, ami kollektívájukban, vagy szélesebben értelmezve, az országban történik. Ezt a reform legfontosabb alap­vonása, az anyagi érdekelt­ség elvének következetes megvalósítása biztosítja. Eddig is sokat beszéltünk arról, hogy az egyén bol­dogulását csak az egész tár. sadalom előrehaladása biz­tosíthatja. Nem volt hibás az a jelszavunk, hogy „ter­melj többet, jobban élsz” — de a valóságban ez nem volt már eléggé kitapint­ható, mert olvan sok átté­telen keresztül érvényesült, hogy a dolgozók nem tud­ták nvomon követni. Most megtisztul az út az egyéni és kollektív érdekek össz­hangiának megteremtése előtt. Következetesebben érvényesül maid az az elv, hoev aki többet ad a tár­sadalomnak, többre is tart­hat igényt. Az elmúlt másfél év vi­tái során kiderült, hogy elég sokan félnek egy ilyen gyökeres reform bevezeté­sétől. Az a — többnyire jó­hiszeműség diktálta — fé­lelem szólal meg egyesek­ben, hogy szabad-e ekkorát ugrani, nem vállalunk-e igen nagy kockázatot. Nos. szol­gáljon megnyugtatásul az is — az eddigieken túl — hogy a reform alapelve — a tervszerű, központi irá­nyítás és a piac aktív sze­repének összekapcsolása a termelőeszközöík társadal­mi tulajdona alapján — már érvényesült egy időben nálunk. És tegyük hozzá mindjárt, hogy igen jól be­vált. Az 1948—1951-es évek­re gondolunk, amikor tu­lajdonképpen ilyen jellegű volt a gazdasági mechaniz­mus nálunk, s amikor fej­lődésünk igen gyors ütemű volt. ' Gazdasági mechanizmu­sunk reformja után egész gazdasági életünk egy sor új elemet tartalmaz majd a régivel szemben. Sor ke­rül szerkezeti változásokra, új rendeletek, eljárási sza­bályok lépnek egyes régiek helyébe, intézmények szűn­hetnek még, s újak szü­letnek, más Intézmények­nek a szerep«, hatásköre, joga változik. S mivel minden új tagadása egy réginek, számolunk kezdete ben értetlenséggel, konzer­vativizmussal, a régihez való ragaszkodással. Köz­szájon forog már egy mon­dás: az üléspont határozza meg az álláspontokat. Ki hol ül, milyen funkcióban, milyen íróasztal mögött — az most az általánosnál is nagyobb hatással lesz a gondolkodására. Vegyünk egy példát. Létrejönnek* valószínűleg járási szinten, a termelőszövetkezeti szö­vetségek, amelyek sajátos gazdasági központok, egyben érdekvédelmi szervek lesz­nek. Gondoljuk el, lehet erről már most egységes* azonos véleménye a tsz ve­zetőknek, a járási irányító szerveknek, a megyei veze­tésnek, minisztériumnak? Itt-ott egy darabig bizony érvényesül majd az ülés- pont-álláspont elve. Még egyszerűbb példa. Áttérünk a készletgazdálkodásról a kereskedésre. Feleslegessé válnak a készletező válla­latok. Milyen véleménye lesz erről átmenetileg, az ott dolgozó embereknek? A gazdasági mechanizmus reformjának irányelvei el­készültek. Kész a bevezeté­sük menetrendje is. Most a gyakorlati intézkedések kidolgozása van soron. Ez már kevesebb vitával, de az illetékesek részéről sok és nagy figyelmet kívánó munkával jár. Ebben az időszakban, ezzel párhuza­mosan egy igen nagy fel­adat vár a társadalmi-po­litikai szervekre: biztosíta­ni kell a reform megvaló­sításának szubjektív felté­teleit is. Egyszerű volna, ha meg lehetne tenni: felso­rakoztatni az új mechaniz­mus kívánalmai szerint gondolkodó politikai, gaz­dasági vezetők, funkcioná­riusok seregét, és zenés őrségváltás formájában a régiek helyére ültetni. De hisz ez utópia. És miért is lenne erre szükség? Azok­kal az emberekkel fogjuk megoldani ezt a gyökeres reformot, akik eddig is be­váltak a helyükön, akik maguk is, már eddig is ré­szesei eddigi sikereinknek, nem utolsósorban a gazda­sági mechanizmus reformja előkészítésének. De hogy ez így lehessen, illetve minél kevesebb konfliktussal jár­jon a reform megvalósítása, sokat kell tennünk a gon­dolkodásmód korszerűsíté­sében. A tárgyi feltételek megteremtése mellett, a most következő másfél év­ben legfontosabb felada­tunk tehát az ideológiai munkában jelentkezik. Szé­les tömegeket kell az el­avult közgazdasági fogal­mak, kategóriák átértéke­lésére nevelnünk. Valóság­gal a gondolkodás új me­chanizmusát kell kialakíta­nunk. Nem lesz könny* feladat. Nagy sikert aratott a magyar D—4—K—B traktor. Sok nézője volt a korszerű RE—2 rendfel­rakó gépnek is, amely a török­szentmiklósi gépgyár terméke.

Next

/
Thumbnails
Contents