Szolnok Megyei Néplap, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-30 / 153. szám

1966. június 30i SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 így sok mindent másképp lát az ember m — Jaj, de nagyon el vol­tam anyátlanodva! Azt hit­tem, sose jutok az anyag végére. Most azért már ki­csit megnyugszom, ismete­lek. De sokszor azon ka­pom magam, hogy már me­gint máshol járok, nem a munkásmozgalom történeté­ben. Tíz perce sincs, hogy „megjöttem” a miskolci tá­borból. Azt találgattam, vajon mit csinálnak hol­nap. Váltás lesz. Ha esik, nem lehet ünnepséget ren­dezni. Mikor kezdtünk is, bőrig áztunk... Aztán a terv, az úttörő elnökségé, az én táborvezetői tervem, stb., stb. — Ne csodálkozzon, ápri­lis 15-én lettem úttörő tit­kára a jászberényi járás­nak. Egy kulturális tájbe­mutató megrendezésébe csöppentem bele... — Megnyerték! — De mi van mögötte! Előtte két nappal még azt sem tudtam, hogy jönnek össze a gyerekek. Aztán a munkásőrség, a tsz-ek, s a végén már mindenki segí­tett Ez nagyon jó érzés volt. De azóta is mindig idegfeszítő gondokban va­gyok. Egyik nap felléieg- zem, mert valami sikerül, másnap már újra alig tu­dok mozdulni a sok Intéz­ni valótól. — Tanul tovább a sza­kosítón? — Ez volt a határozott tervem, de az idén már biz­tos nem megyek. Addig nem, amíg rutinom nem lesz a munkában. Bukdá­csolni nem szeretnék a vizsgákon, ha hozzáfogok, tanulni akarok. Jövőre ta­lán már könnyebb lesz. m Pethes Lacika, az óvodás nagyfiú, a nyitott ablakból közvetít: — Apuka? Igen, itthon. A kényelmes, modem be­rendezésű szobában Pethes Sándor, a Jászkiséri Gél­állomás főmérnöke köny­vek, jegyzetek között fogad: — Még két nap a vizs­gáig. Szép ez az anyag, de rengeteg adat van benne, nekem ez a legnehezebb. — Mind az öt vizsgája je­les volt eddig! — Most is bízom a „ha­gyományokban”. Tanultam én már marxizmust az egyetemen, de az tizenöt évvel ezelőtt volt. Nem is gondoltam, mennyi a vál­tozás azóta, örülök, hogv elvégeztem. Sokat tudok így segíteni az üzemi párt- vezetőségnek is. Jászkiséren pedig már az idén marxis­ta középiskolát vezettem. Nemrégen fejeztük be. — Utána három hallgató je­lentkezett is az esti egye­temre. Ha most ezt befe­jezem, szakmailag fogok „előbbre húzni”. Azt hittem, hogy Tugyi Lajos, a jászalsószentgyör- gyi községi tanács vb-elnö- ke hazafelé tart a pótkon­ferenciáról, de nem. Egye­nesen a községi pártszerve, zethez. i— Ott is ott kell lenni Az oktatás előkészítését be­széltük meg. Propagandista is vagyok, a marxista kö­zépiskolát vezetem. — Mikor tanul? — Régi elvem, hogy , a tanulási szabadság kevés. Évközben kell nagyon ké­szülni. Ügy ilyenkor köny- nyebb. A szabadság idejére ugyanis a hivatalos mellé egyéb gondok is jöhetnek, mint most is. A kisfiam két hétig volt kórházban tüdőgyulladással. Nemrég jött haza. Nem lett volna szívem elküldeni magam mellől. Évközben jegyze­teltem. A középiskola ve­zetése 's fegyelemre kény“ szerített. — Érdemes volt-e? — Utólag érzem, meny­nyire. Minden községi ve­zetőnek kötelezővé tenném, hogy elvégezze a marxista egyetemet. Ezzel az isme­rettel sok mindent más­képp lát és másként is in­téz az ember. * Mire e sorok megjelen­nek, a kérdezettek, Vida Ilona úttörő titkár, mate­matika-fizika szakos tanár, Pethes Sándor gépészmér­nök, Tugyi Lajos tanács vb-elnök és velük még öt- venen a marxista—leninista esti egyetem jászberényi ki­helyezett osztályának tagjai már vizsgáznak. „Rendes, szorgalmas, fegyelmezett hallgatók voltak” — mond­ja róluk Gurzó László, a járási pártbizottság munka­társa. így maradjanak meg egy­más, s az olvasó emléke­zetében. Borsi Eszter Miért lesz zárva júliusban és augusztusban a Verseghy Könyvtár ? Három hete értesült vá­rosunk olvasóközönsége ar­ról, hogy a Verseghy Könyvtár július 1-től szep­tember 1-ig állományellen- őrzés miatt szünetelteti szolgáltatásait. Három hét óta méltatlankodnak, zúgo­lódnak a szolnoki olvasók, hogyan lehetséges egy könyvtárat ennyi időre el­vonni a közönségtől, ki rendelkezett így, mi a célja a hosszú zárva tartásnak? Érthető és jogos olvasóink­nak az a kívánsága, hogy a Verseghy Könyvtár hoz­za tudomásukra a hosszú szünet okát, szükségességét. Az 1952. év májusában hozott könyvtárügyi minisz­tertanácsi határozat elren- deltfe, hogy a könyvtárak rendszeres időközökben kö. telesek állományukat a lel­tárukkal egybevetni. Az 5000 kötetnél kisebb könyv­tárak az ellenőrzést éven­ként, az 5000—25 000 kötet­tel rendelkező könyvtárak minden két évben, a 25 000 —100 000 kötettel rendelke­ző könyvtárak minden há­rom évben kötelesek elvé­gezni. A Verseghy Könyv­tárnak közel 80 ezer kötete van. Utoljára 1962-ben tar­tottunk állományrevíziót, már a múlt évben esedékes lett volna az új ellenőrzés. 1962-ben csak egy hónapig zártunk be (januárban — akkor kapta könyvtárunk új, modern berendezését is.) — Most az azóta szinte megduplázódott könyv­mennyiség ellenőrzésére két hónapra van szükségünk. Egyébként a nyári szünet­ben nemcsak ellenőrzés lesz, hanem akkor festik ki a könyvtár összes helyi­ségeit Is. A város olvasóközönségé­nek zúgolódása — furcsa módon — mégis örömmel tölt el bennünket. Most lát- szik meg igazán, szolgálta­tásaink mennyire fontosak, hiszen az embereik javaré­szének rendszeres időtölté­se az olvasás. A szolnoki olvasók azonban a nyárra sem maradnak könyv nél­kül. Gondoskodik erről a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa központi könyvtára a Ságvári Endre művelő­dési házban. A központi könyvtár minden nap dél­előtt 10-től este 6-ig tart nyitva, szombaton 10-től 1-ig. Nagyobb szakszerve­zeti üzemi könyvtárak mű­ködnek a járműjavító mű­velődési házában, a papír­gyárban, a cukorgyárban, a fűtőházban és a vegyimű­vekben. A szakszervezeti könyvtárakban 3 forint be­iratkozási díjat szednek. — Díjtalanul áll az olvasók rendelkezésére a városi ta­nács 8 fiókkönyvtára: a Vöröscsillag úti II. bérház alagsorában, a Csallóköz utcai orvosi rendelőben, a Bajcsy-Zs. úti iskola úttö­rőszobájában, a kertvárosi művelődési házban, a Nyúl utcai iskolában, a Délibáb utcai iskolában, a szanda- szöllősi művelődési házban — és csak gyermekeknek, az Áchim András utcai is­kolában. Gyermekolvasóinknak pe­dig egy örömhír: a gyer­mekkönyvtár augusztus bő­ig rendelkezésükre áll. Ál­lományellenőrzés miatt elő­reláthatóan csak két hétig lesz bezárva, augusztus 15- től szeptember 1-ig. Dr. Kardos Józselné A Szocialista Kultúráért jelvénnyel tüntették ki Russoi Istvánt, a népművészet mesterét, a karcagi Népművészeti 'Agyagipari Htsz tervezőjét és Tóth Kálmánt, a htsz elnökét, aki különben maga is ter­vezett néhány kályhát, a karcagiak közkedvelt gyárt­mányai közül. Az elismerő kitüntetésben feltehetően a tavaszi népi iparművészeti országos kiállításon nagy tetszést arató szereplésének is része lehet. Üj motívum születik Rus­soi István keze nyomán. M unkaegészsé változó színvonalon Munkatársunk felkeres­te dr. Pápay Dénest, a Szolnok megyei Köz­egészségügyi és Jár­ványügyi Állomás igaz­gató-főorvosát és az ipari üzemek munka­egészségügyi helyzetéről beszélgetett vele. — Mi jellemző ma ipari üzemeink mukaegészség- ügyi helyzetére? Egyálta­lán az intézetet milyen problémák foglalkoztatják? — A kérdésekre nem ad­hatok általánosító választ, mert egészen más a hely­zet a szövetkezeti iparban, mint a tanácsi, illetve mi­nisztériumi vállalatoknál. t — A szövetkezeti ipar munkaegészségügyi színvo­nala messze elmarad a kö­vetelményektől. Ennek el­sősorban az az oka, hogy a kisipari szövetkezetek döntő többsége ipari célra jófor­(Tudó sítónktól) A modem, nagyüzemi ál­lattenyésztés velejárójaként fokozatosan gépesítik a szö­vetkezeti állattnyésztő tele­peket. A technika eszközei­vel is könnyítik a jószág­gondozók munkáját. Me­gyénkben elsőnek a szarvas­marhatenyésztő telepek gé­pesítése került napirendre. A termelőszövetkezetek 2500 tehén fejését végzik naponta gépi berendezések­kel. Az épülő új tehénis­tállók nagyrészének terve is tartalmazza a villamos fejőgépek felszerelését. — Ezenkívül 25 új fejőgép ér­kezését várják Szolnok me­gyébe. mán alkalmatlan épületek­ben kapott helyet. A mű­helyek zsúfoltak, kevés napfényt kapnak, nehezen szellőztethetők, tisztántar­tásuk sem megfelelő. Nagy­jából változatlan nagyságú termelőterületen évről év­re növelik a termelést, el­sősorban létszámfejlesztés útján. Emiatt a szociális lé­tesítmények ma már szűk­nek bizonyulnak, bár tu­lajdonképpen sosem voltak megfelelőek. Mindez saj­nos a szövetkezeti ipar 90 százalékára érvényes. Két­ségtelen, hogy a helyzeten lényegesen csak komplex beruházásokkal lehet vál­toztatni. — A megyei K1SZÖV- vel érintkezésben vannak ebben az ügyben? — A megyei tanács vég­rehajtó bizottsága határo­A fejőgépek szakszerű alkalmazása körültekintő munkát és jó szakmai fel­készülést tételez fel. Ezért Jászapátiban fejőgépész is­kola létesül. A helyi szak­munkásképző intézetben jú­lius 4-én, hétfőn kezdik meg az oktatást. Harminc szarvasmarhatenyésztő gaz­daságból két turnusban, hatvan fejőgulyás tanul az iskolán. Itt képezik ki őket a speciális gépek kezelé­sére. A tanfolyam hallgatói 120 órás elméleti és gya­korlati oktatást kapnak. A gyakorlati fogások elsajátí­tására a jászapáti Velemi Endre Tsz-ben kerül sor. zata alapján a KISZÖV el­készítette a szövetkezeti ipar távlati szociális léte­sítményfejlesztési tervét. Ezt most vizsgáljuk, s any- nyit máris elmondhatok, hogy amennyiben ez meg­valósul, a jelenlegi legsú­lyosabb problémák meg­szűnnek. e — A távlat alatt mennyi időt értsünk? — Ezt az ötéves tervet. Hangsúlyoznom kell, hogy ezzel a szövetkezeti ipar a munkaegészségügyi Köve­telményeknek csak mini­málisan felel meg. Szóval elfogadható állapotok lesz­nek, a mostani elfogadha- tatlannal szemben. — A tanácsi ipar követ­kezik. — A megyei tanács vég­rehajtó bizottsága két év alatt háromszor is napi­rendre tűzte a vállalatok munkaegészségügyi helyze­tét. A határozatok alapján először a munkavédelemre fordították a fő figyelmet, majd a szociális intézkedé­sekre került sor. A végre­hajtó bizottság kötelezte a vállalatokat, hogy a ren­delkezésükre álló saját anyagi erőforrás felét az üzemegészségügy színvona­lának emelésére fordítsák. Ugyanakkor a vb is támo­gatta a vállalatokat — kü­lön keretből. Ennek ered­ményeként kiköltöztették a Vasipari Vállalat akkumu­látor üzemét Szászberekre, a mezőtúri telepének bőví­tése az idén megkezdődött, melynek szociális létesít­ménye jövőre elkészül. A kisújszállási Faipari Válla­lat öltözőt-mosdót épített, a szolnoki Ruházati Válla­lat is jobb körülmények közé került. Változatlanul rossz a helyzet a szolnoki nyomdában, a Patyolat Vállalatnál, a Vasipari Vál­lalat jászberényi és kun­szentmártoni telepén. Min­denesetre tény,, hogy két év alatt jelentős összegű be­fektetéssel tíz tanácsi vál­lalatnál lett összehasonlít­hatatlanul jobb a helyzet, a korábbinál. — A minisztériumi ipar­ban a szociális ellátottság az előbbieknél jóval maga­sabb színvonalon áll. Ennél fogva más problémákkal találja magát szemben az intézet? — A minisztériumi vál­lalatoknál valóban így áll a dolog, s ezért természet­szerűleg a munkaegészség­ügyi vizsgálatok más ter­mészetűek, szorosabb össze­függésben állnak a terme­léssel. így például a mart­fűi Tisza Cipőgyár szak- szervezeti bizottságának felkérésére a szalagmunká­ból származó szinte fog­lalkozási megbetegedés számba menő idegi ártalmak okait kutatjuk. így a dol­gozók fizikai megterhelését vizsgáljuk, a teljesítőképes­ségük függvényében. A Tiszamenti Vegyimű­vekben a porártalom hatá­sát a hőterhelést vizsgál­juk. A veszélyes munka­körben dolgozókat rendsze­resen ellenőrizzük és így tovább. — A nagyüzemekben te­hát minden rendben van? — Nem. A feltételek lók ahhoz, hogy így legyen, ha­nyagsággal még sok helven találkozunk. Piszkos öltö­zőkkel, a balesetveszélyt növelő üzemi rendetlenség­gel. Nemrégiben a Húsipa­ri Vállalat konyháját akar­tuk betiltani, erre aztán nvomban került pénz az átalakításra. A szolnoki papírgyár szalmacellulóze üzemében a szennyvíz el­vezetése megoldatlan, stb. Jó segítőtársaink a szak- szervezeti bizottságok, az üzemi vöröskereszt szerve­zetek. egészségőrök, mun­kavédelmi őrhálózatok. Egy­szóval sok társadalmi tá­mogatást kapunk mun­kánkhoz, — fejezte be nyi­latkozatát az igazgató-fő­orvos* Eladó egy Rába-Szuper 3.5 tonnás tehergépkocsi 5 sebességes, Csepel vezetőfülkés, üzemképes állapotban. ARANYKALÁSZ TSZ Jászboldogháza. Telefon: 9. Tóth Kálmán a szövetkezetben készített egyik cserép- kályha modelljével. Fejőgépész iskola nyílik Jászapátin Hatvan fejőgulyás tanul

Next

/
Thumbnails
Contents