Szolnok Megyei Néplap, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-29 / 152. szám

1966. június 29.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Burgonyatermesztési ankét Szolnok megyében

Hétfő

a kombájnaratás napja volt

Hétfőn szinte gombnyomásra indultak a kombájnok a tiszazugi termelő- szövetkezetekben. Már

rendrearatás nélkül egyenesen a gabonaföldön egy menetben aratták az őszi árpát. Több helyen, a sze- levényi, a cibakházi határban találkoztunk betakarító gépekkel. A keddi esőzés azonban megakasztotta a nagyütemben megkezdődött munkát.

ismerteim — megérteim

hát a szocialista állam rendelkezik mindazokkal az eszközökkel, amelyek a piac megfelelő szabályozására alkalmasak. Az új mechanizmusban egyetlen pillanatra sem gyengül a szocialista állam irányító szerepe, csak annak formái és módszerei változnak, s ennek következtében maga a központi irányítás is hatékonyabbá válik.

Az új mechanizmus-koncepció megértetése azért is szükséges, mert egyesek — házi használatra — különböző „maszek” reformokat dolgoztak ki s ezek az egyéni elképzelések — érthetően — nem mindig egyeznek azzal az általános és a társadalmi vitákban is helyeselt koncepcióval, amelyet a Központi Bizottság legutóbbi ülésén elfogadott.

A gazdasági propagandában a közeljövőben tetemesen megnövekszik az ideológiai, az elvi elem. Meg kell értetnünk és el kell fogadtatnunk a legszélesebb rétegekkel, elsősorban nem annyira a részletkérdéseket, mint magát a reform-alapgondolatait. Ezen túlmenőpn — a jövőben — ismertetni kell a cselekvés, az elvek gyakorlati alkalmazásának módját.

A propagandamunka fontos feladata, hogy felkarolják a reform-koncepció megvalósulását elősegítő új kezdeményezéseket, bátorítsa a vállalatokat, az embereket, hogy merjenek elszakadni a megszokott, a járt úttól, a régi, nehézkes, bátortalan gondolkodásmódtól. A reform-határozat ismertetése legyen egyben serkentés a szüntelenül változó körülményekre alkalmazható jobb megoldások keresésére.

I Nem varázsszer * i

Ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy a gazdasági mechanizmus reformja nem varázsszer, amely minden problémának megoldását automatikusan biztosítja. A reform, bár nagy mértékben csökkenti, de nem szünteti meg a népgazdasági érdek és az egyéni érdek közötti ellentéteket. Számolnunk kell azzal, hogy a jövőben is lesznek olyanok, akik boldogulásukat nem jobb, hatékonyabb munkával, hanem mások munkáján élősködve akarják megszerezni. Az ilyen tendenciák elleni harc feltételei viszont lényegesen kedvezőbbek lesznek.

A reform elvi és gyakorlati ismertetése, megértetése nehéz probléma elé állítja a propagandistákat. Két dolog azonban jelentősen meg is könnyíti munkánkat. Az

i egyik az, hogy a reform világosan megfogalmazta: mit szeretnének elérni és azt is, hogyan tudjuk céljainkat megvalósítani. A másik az, hogy eddig, ha gazdasági problémáink voltak, ezeket általaiban szubjektív okokkal, a határozatok végrehajtóinak nem kielégítő munkájával magyaráztuk. Még akkor is kizárólag a végrehajtásban kerestük a hibát, ha annak elkövetése általános volt. Nos, a reform, népgazdasági problémáink ob- ! jektív okait is feltárta, megszüntetésük objektív módszereit is megjelölte. Most már valóban rajtunk múlik, hogy mennyit és milyen gyorsan valósítunk meg a helyes koncepcióból — szocialista gazdaságunk fejlődésének meggyorsítására, a dolgozók életkörülményeinek megjavítására.

Dr. Garam József

A Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet a Szövetkezetek Szolnok megyei Értékesítő Központjával együttesen burgonyatermesztési ankétot rendez Szolnok megyében július 13-án. A résztvevők megtekintik a törökszentmiklósi Aranykalász Termelőszövetkezet gülbaba burgonyáját. A kisvárdai rózsaburgonya termesztési módszerét Bánhalmán, a Középtiszai Állami Gazdaságban és az abádszalóki Lenin

Termelőszövetkezetben tanulmányozzák.

Szolnok megyének nincsenek rossz adottságai burgonya termesztésre. Mégis alacsony termésátlagokkal, gyenge minőségben történik e növény termesztése nálunk. Ennek okait vizsgálta a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet a szolnoki MÉK-kel. Erről lesz szó a Szolnok megyei burgonyatermesztési tapasztalatcserén.

Felvégi asszony,

kapával

Sok Kovács nevű ember él a faluban. A felvégiekef L. Kovácsoknak, Laki Kovácsoknak hívják. Laki Kovács Jánost ügyeskezű embernek ismerték fiatal korában. Minden szerszámot maga megcsinált. A kapanyelet is kifaragta. Fűzfából. Körös parti fűzfából, kapanyélnek az a legjobb. Télen készült a kapanyél. Tavasszal Kovács János elment a Klein úr boltjába kapára alkudni. Harminc- negyven krajcár között mozgott az ára.

— Nesze, ez a tied — adta a lánya kezébe.

Tizenkét éves volt. Akkor kapált életében először. Törődött ember, fázósan öltözve a verandán. Zöldbabot tisztít berakásra, télire. Kenyeret süt a menyé. Utána még kídunsztolődlK a befőtt, nem kell kétsaer fűteni a kemencét.

— Á kapa az egy életig eltart. Ha el nem hagyja az ember — mondja Maca néni. — Télen cselédesked- tem. Már hat éves koromban kis libapásztor voltam. Nyáron hazahozott édesapám. Kettőzni, markot szedni. Meg kukoricát kapálni.

Ültetett is kukoricát kapával. A sajátjáéba.

— Nekem is fogott öt hold földet apám.

Laki Kovács János, a kubikos vöröskatona földet osztott negyvenötben. A lánya nem nagyon akarta ' a birtokot. Mit kezd vele?

— Farkas Imrééknek dolgoztam akkor. Azoknak volt traktorjuk. Felszántották a földemet. De nagyon korán. Nem lehetett bevetni. csak kapával. Ajaj.

özvegyasszony sors. A Szabó Andrások kocsisa, Harangozó Mátyás volt az ura. Negyvennégyben ment a gazdája helyett a kórházat menekíteni. Ott találta el a lövedék.

— Jó ember volt. Itt született a felvégen. Kinn cse- lédeskedett a tanyán. Két hetnként járt haza, tisztát váltani. Laki Kovács Mária, a huszadik esztendejében ment hozzá feleségül. Vitte magával a hozományt. A kapát.

— Két semmi. Neki se volt semmije, nekem se.

Asszonykorában fél napos szolgáló lett Harangozó Mátyásné. Az ura kikérte előre a bérét, úgy vettek egv fél házat. Itt a felvégen. A 'ányt az anyja nevére. a fiút az apjáéra keresztelték Mária. Mátyás. Ősi szokás, szegénység szokása

— Lássa. Harangozó Mátyás meghalt, de Harangozó Mátyás mégis csak él.

Ifiú Harangozó Mátyás a kunszentmártoni Zalka Máté Termelőszövetkezet tagja.

— Itt neveltem én fel őket, a Zalkában.

Tizenöt éve vitte .magával a földet a szövetkezetbe. Meg a kapát.

— Lemondtam. Nem bírtam egyedül.

Alig vannak már, akikkel együtt kezdett. Még Radics- né, Radics Józsefné tart ki mellette. Tizenöt esztendeje kapálnak együtt. Az is özvegyasszony, csak alvégi. Felvég, alvég — mind faluvég. Faluszéle. Harangozó- nénak a Zalka Máté szövetkezetben dolgozik a keresztlánya. Az szólította mindig így:

— Kereszt! Gyere már, kereszt!

A brigádbeliek meghallották, rajta maradt. Kereszt kinn lakik a Körösgát alatt. A család elrepült, ő meg hazaköltözött apjához. Sokat húzgálták életében vöröskatonasága miatt. Nyolcvanhat éves ember, a kukoricát még el- morzsolgatja. Ápolni kell, mosni, főzni rá.

— Este mikor hazajövök, akkor főziVk. Apámnak a főtt a mindene. Megszokja szegény az esti ebédelést. Hiába, a kenyér után menni kell.

Mikor Maca néni hazapakolt az apjához, hozta magával a kapát is. Benn van a szövetkezet szerszámos raktárában. Odamegy érte, ha kell. Minden nap kint van a határban.

— Napot se maradtam

meg el. Marit is kivettem az iskolából, nevelje a kicsit. Mentem a kenyér után. ö meg szegénykéin fogta az öccse kezét úhv tanult. ' ’ y

Harangozóné a malacát adta a tanítónak, foglalkozzon a lányával. Mari, Molnáráé öt évig takarítónő volt. Ügy tanult, úgy végezte el a mezőgazdasági technikumot.

— Matyi fiam se érte el a tizenöt esztendőt, már kocsiskodott a Zalkában. Most traktoros.

Maca néni maradt az egy osztálynál.

— Mindig az elsőbe jártam. Sose végeztem. Mindig kivettek, menni kellett. Nem is felelek meg seholse.

Tavasszal üzenet jött özvegy Harangozó Mátyásné- ért.

— Vincze Misa, a párttitkár mondta: kitüntetik.

Maca néni. Nem én leszek az te — hitetlenkedtem.

A Munka Érdemrend bronz fokozata. A járási tancselnök gratulált, a szövetkezet nénzjutalmat adott hozzá, ö meg elhallgatta az egészet Csak Rsldicsné- nak súgta meg:

Május elseién feltűzte a kitüntetést. Május elsején nagv dolog történt Harangozó Mátyásaiéval.

— A pódiumra voltam megtisztelve. Az összes ismerősöket láttam onnan.

Nem integetett senkinek. Neki se Integettek. Csak

nézék meglepetten: no lám, a Zalkás asszony az emelvényen.

A Munkásházsoron kétszer szedték már ki az akácfákat, mióta emlékszik. Megnőttek, kellettek szerszámnak, tűzre. Kivágták, újat ültettek helyettük. — Már azoknak is kapanyél vastagságú az águk. A mun. kásházsoriak — tizennyolc típusház, kubikos házak — fűzfából szokták faragni a kapanyelet. Abból legjobb. A kapa egy életen át eltart. Ha el nem hagyja valaki. A munkásházsoriak nem tudják elhagyni. Bele- szokott, beleragadt a tenyerükbe.

Borzák Lajos

A gazdaságirányítási rendszer reformja bizonyos tekintetben logikus folytatása az 1957 óta a gazdaság- irányítás rendszerében történt változásoknak. Mégis a reform nemcsak mennyiségi. de minőségi változást is jelent. Nemcsak arról van szó ugyanis, 'hogy a gazdaságpolitika egyes elemei a jövőben módosulnak, hanem arról is, hogy a marxista gazdaságiam elmélet fontos tételeinek az idők során bekövetkezett változását a reform — mintegy összevontan — tartalmazza.

Az irányítási rendszerben végrehajtandó minőségi változtatáshoz elengedhetetlen, hogy a reform koncepcióját megértsük s azt másokkal is megértessük. A reform megfelelő érvényesüléséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a vezetés minden színvonalán bekövetkezzék az a szemléletváltozás, amely lehetővé teszi, hogy a kimondott elveknek megfelelően változtassuk — minden szinten — a gazdasági irányítás gyakorlatát.

Különösen fontos a reform koncepciójának helyes megértése, mert mint minden újnál, itt is számolni kell félreértéseikkel, torzításokkal.

hogy a reform nem jelenti a tervgazdálkodás gyöngí- tését, hanem éppen annak erősítését. Azt jelenti, hogy tervező szervezeteink megszabadulva az operatív irányítás feladatától, a jövőben sokkal hatékonyabban tudnak a népgazdaság fejlődését helyesen felmérő tervek készítésével foglalkozni. Indokolt megmagyarázni. hogy az magában foglalja az úgynevezett, köz- gazdasági — közvetett — eszközöket is. Sőt, hogy a közvetett gazdasági eszközök (ár, kamat stb.) döntő jelentőségűek a tervek célkitűzésének érvényesítése szempontjából, a társadalmi érdekeket összevontan kifejező néngazdasági terv megvalósításának fő eszközei lehetnek.

Piac

Tervgazdálkodás

Ilyen mindenekelőtt a tervgazdálkodás értelmezése. Hosszú időn át a terv- gazdálkodást azonosítottuk az utasításos, ún. részletes „tervlebontásos” rendszerrel. De ilyen volt a piac szerepének értelmezése és értékelése is a szocialista gazdaságban.

Türelmes és szakszerű érvekkel meg lehet értetni;

Meg kell magyaráznunk azt is, hogy a piac szerepének, jelentőségének növekedése nem jelenti a piaci anarchia érvényesülését, hanem azt, hogy a központilag szabályozott piac közvetítésével közvetlenebbül és gyorsabban megismerhetjük a fogyasztók igényeit, szükségletéit, s hatékonyabban tudjuk e szükségleteket kielégíteni.

A szocialista piacot ugyanis p népgazdasági tervben meghatározott gazdaságpolitikai döntések (egyes ágazatok fejlesztésének mértéke, a felhalmozás és fogyasztás arányának és mennyiségének meghatározása stb.), valamint a vállalatok tevékenységére ható közgazdasági szabályozó eszközök együttesen befolyásolják, ösztönzik az országos érdekek irányába.

A termelési eszközök állami tulajdona alapján teMár ötödször permetezték a 750 holdas szőlőt lóvontatású Rapitox—3 permetezővel a cserkeszöllői Magyar—Román Barátság Tsz-ben