Szolnok Megyei Néplap, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-28 / 151. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZOLNOK MEGYH I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 151. szára. Ara 50 fillér 1966. június 28., kedd. Program és perspektíva A harmadik ötéves tervet, az ország ötéves munkaprogramját tárgyalta az országgyűlés. Ez a terv — mint az Országos Terv­hivatal elnökének ismerte­téséből és a hozzászólások­ból is kitűnt, — szerves folytatása az eddigi gazda­ságpolitikának és különösen annak az elmélyült, meg­fontolt, elsősorban nagyobb hatékonyságra és jobb mi­nőségre törekvő gazdasági munkának, amely az utób­bi két esztendő tevékeny­ségét jellemezte. A terv fő jellegzetességei elsősorban a szolid reali­tásokkal számoló előirány­zatok, amelyek azonban még­is a tervlehetőség optimumá­ra törekszenek: mind a nem­zeti jövedelem, mind pe­dig annak elosztása terve­zésében. tehát a beruházá­sok és a fogyasztás, az élet- színvonal alakulása megha­tározásában is számba ve­szünk minden eszközt, amellyel ren déi kezünk, il­letve amire a következő években biztosan számítha­tunk. Ez nem jelenti azt, hogy nem érhetünk él en­nél jobb eredményeket is, most már nem a régi érte­lemben vett „túlteljesítés” módszereivel, haném azok­nak a ma még pontosan fel &efn mérhető tartalé­koknak a felhasználásá­val, amelyek az ésszerűbb, intenzívebb, következete­sebb, egyszersmind sokkal rugalmasabb gazda­sági munkában rejle­nek. Ezt szolgálja majd elsősorban az új gazdasági mechanizmus bevezetésével járó számos intézkedés, amelyeknek üdvös hatását, ha számokba nem is fog­lalhatjuk, de nagyvonalak­ban már ma is látjuk. Ez­zel kapcsolatos, merőben ú j vonása a tervnek, hogy több fontos vonatkozásban, Így egyebek között a beru­házásokéban is, csak a ke­reteket rögzíti az egész idő­szakra, magukat a beruhá­zásokat, még a legjelenté­kenyebbeket is, csupán az előttünk álló két évre je­löli meg. Ez a tervben már az új mechanizmus szelle­mének tükröződése, mivel a gazdasági szervek számá­ra a korábbinál lényegesen több szabadságot ad a vál­tozó szükségleteknek meg­felelő átcsoportosításhoz. Bölcsen óvatos, a ta­nulságokból okulva, a ter­vezés a mezőgazdasági tér molés előirányzataiban \s (az előző öt évhez mérten 13—15 százalékos növeke­déssel számol), ami megint csak nem azt jelenti, hogy feltétlenül erre az • egyéb­ként nem jelentéktelen elő­relépésre korlátozódik majd mezőgazdaságunk fejlődése Ellenkezőleg, tág teret hagy azoknak az egészsé­ges helyi kezdeményezések­nek, amelyek — figyelem­mel a nemzetközi és a ha­zai piacra — maximálisan kiaknázzák a hazai nö­vénytermesztés, állatte­nyésztés és ezen túlmenően, a korszerű élelmiszeripar számos lehetőségét. Végeredményben ugyan­csak ez a tervezési „stílus” jellemzi az életszínvonal célkitűzéseit. Az egy kere­sőre számítható 9—10 szá­zalékos reálbér, illetve az egy főre jutó 14—16 szá­zalékos reáljövedelem nö­vekedés — bár igen tisztes cél — semmi esetre sem a legtöbb, amit elérhetünk. Ha a gazdasági mechaniz­mus reformjának sok-sok kínálkozó alkalmát felhasz­nálva, jobb eredményeket ériink el, hatékonyabban dolgozunk a termelésben is, akkor több eszközünk lesz az életkörülmények javítá­sára. A harmadik ötéves terv7, minden megfontoltságával együtt rendkívül markáns vonásokat mutat. Melyek ezek az erő­teljes vonások? Mindenek­előtt, hogy az összes beru­házásoknak mintegy felét kitevő ipari és építőipari fejlesztés eszközeit nem forgácsoljuk szét számta­lan célra, hanem igen ha­tározottan, ellenállva sok érthető „csábításnak” né­hány valóban legfonto­sabbra összpontosítjuk. — Ilyen elhatározásunk az egész energia-gazdálkodás korszerűsítése, aminek fő jel­lemzői, hogy a szénhidrogé­nek, tehát a kőolaj és a földgáz aránya 1970,-re az összes tüzelőanyag-felhasz­nálás felét adja majd, villamosenergia-importun- kat pedig körülbelül 1000 megawattal bővítjük. Erre fordítjuk ipari beruházá­sainknak megközelítően a harmadát. Ezzel is össze­függésben megváltoztatjuk vasúti közlekedésünk mai képét, kiépítjük a villa­mos-vontatást Miskolctól Nyíregyházáig és az egész Budapest — Debrecen — Zá­hony vonalon, a gőzmozdo­nyoknál lényegesen jobb hatásfokkal dolgozó Diesel­mozdonyokat szerzünk be, s így 1970-ig a vasúti köz­lekedésben a korszerű von­tatás részaránya 75—80 százalékra emelkedik. Ez a színvonal már egészen közel áll majd a fejlett or­szágokéhoz. Jellemző még a vasko­hászat modern technoló­giáinak kiterjesztése; a szovjet — magyar alumí­niumegyezmény értelmé­ben timföldgyártásunk ro­hamos növelése, amellyel nagyot fejlődik alumí­niumiparunk ; a vegyipar fejlesztésének változatlan „soronkívülisége”, ami még több műtrágyát és a jelen­leginél több mint kétszer- annyi műanyagot, mintegy háromszor annyi szinteti­kus szálat jelent. A mezöcazdaság továbbra is kulcskérdés, mégpedig szoros összefüg­gésben a termelés fejlesz­tésével és a termelőszövet­kezeti tagok egyenletesebb foglalkoztatásával és jöve­delmük növelésével. Nem véletlen, hogy a természeti tényezők miatt óvatos me­zőgazdasági tervezésen be­lül is vannak kiemelkedő célkitűzéseink, mint pél­dául a zöldségtermesztés 45—50 százalékos növelése az 1963—64. évi átlagok­hoz mérten. Természete­sen tovább növekszik a mezőgazdaság gépállomá­nya, korszerű felszereltsé­ge. E rövid összefoglalásban érthetően nem térhettünk ki, e’ nagyobbszabású terv minden fontos vonására, nem utalhatunk bővebben az oktatásügy, a szociális ellátás, az egészségügyi fejlesztés terveire. Ám ezek is, akárcsak a ter­meléssel és a fogyasztással kapcsolatos legfontosabb elhatározások, szerves ré­szei annak az átfogó kon­cepciónak, amelyben a lét- viszonyok javítása, a szo­cializmus építése a válto­zatlan társadalmi cél. Befejeződött a repce aratása a Mezőtúri Állami Gazdaságban Irtják az arankát Szajoiban Szombaton befejeződött a repce aratása a Mezőtúri Állami Gazdaságban. Az idén 233 holdon termesz­tették ezt a növényfélesé­get az állami birtokon. — Holdanként 6,5 mázsás át­lagot értek el. A gépek nem „pihentek”, hanem rögtön megkezdték az őszi árpa betakarítását. Jelen­leg még rendrearatókkal dolgoznak az állami gaz­daságban. Hétfő estig 120 holdon vágták le az őszi árpát. Még több mint ezer hold vár betakarításra. — Emellett 1728 holdon a búza. A kombájnok üzem­képesek, s ma már több táblán megkezdik a mun­kát. Ezen a nyáron tíz kombájn arat majd a gaz­daságban. Jelenleg a lucerna hor­dása, kazlazása is foglal­koztatja a dolgozókat, ösz- szesen 1067 holdon ter­mesztik ezt a fontos ta­karmánynövényt. A máso­dik kaszálás 7 mázsát fi­zetett holdanként. Csaknem 800 hold termését már kazlakba hordták. Az állami gazdaságban 415 holdon kukoricát ve­tettek május első napjai­ban. s ebből 207 holdat öntöznek rendszeresen. — Napraforgóból 80, silóku­koricából pedig 70 holdat locsolnak. A kukorica, napraforgó második kapá­lása tart. A száj öli Vörös Csepel Termelőszövetkezet lucer­natábláin napok óta irtják már az arankát. Sajnos esztendőről esztendőre mu­tatkozik kártétel, pedig próbálták már a szövetke­zetiek Krezonittal, Aretit- tel és gázolajjal is kiirta­ni az arankát. Most a leg­biztosabb, a legeredménye­sebb módszerhez folyamod­tak; kikapálják a lucerna közül, összesen 230 holdon termesztik ezt a növényt, s ennyiről akarnak magot fogni. Az aranka irtását naponta hatvan-hetven asszony végzi. Szombaton megkezdték az őszi árpa aratását is. Ezen a nyáron öt kom­bájn dolgozik majd a nagy­üzemi táblán, őszi árpából 400, búzából 1058, tavaszi árpából pedig 260 hold termését kell betakarítani. Jönnek a táborlakók (Riport a 3. oldalon.) Az első rekord a IV-es papírgépen Dzsungel klíma — 4% „iszákos“ gép — Csak rugalmasan Korábban már hírül ad­tuk, hogy az országosan is kiemelt beruházásként sze­replő IV-es számú papír­gép a szolnoki papírgyár­ban megkezdte a próba­üzemét. Az április 17-e óta eltelt idő alatt az üzempróba, ha nem is za­vartalannak, de megfelelő­nek mondható. Az egy-egy napos állásokon kívül hosz- szabb időre (három hétre) mindössze egyszer állt le az új papírgép. A lelkiismeretes, körül­tekintő és jóminőségű mun­ka, amit az osztrák Voit cég és a magyar szakem­berek nyújtottak a gép szerelése közben, meghozta gyümölcsét. Sajnos nem mondható el ez a nagy jelentőségű beruházásról általában. Egy hiba máris kiderült: a szellőzőberen­dezések nem megfelelőek. Nyári melegben — 30—32 fokos kinti hőmérséklet esetén — a gépteremben 40—45 fokos párás meleg van. Az emberekről sza­kad a verejték. Egyesek ennek következtében négy­öt kilogrammot is fogy­tak. Visszatérve a IV-es pa­pírgép üzempróbájára, az Folyam szabály ozás a Tiszán elmúlt három nap alatt két nagyszerű rekordról számolhatunk be. Június 25-én, szombaton a szuperior elnevezésű pa­pírfajtából — (jóminőségű csomagolópapírt jelent), melynek négyzetmétere 70 gramm, 22 óra alatt 38,5 tonnát termeltek. A Voit cég garanciája a papírfaj­tából 22,5 órára 44 tonna. Juhász Imre gyártásvezető szerint ezt az eredményt — s azt három napig egy­folytában tartani is kell, ez az előírás — legkésőbb augusztus első dekádjá- ban el fogják érni. A másik rekord ennél is nagyobb jelentőségű. A július 1-ig tervezett 452 tonna helyett a tegnapi nappal az új gépről lejött az ötszázadik tonna papír. Sajnos a vízhiány bizo­nyos fokig hátráltatja az üzempróbát. A jóváha­gyott beruházási program­ban percenként 1100 liter vízfogyasztás szerepel, a gépet szerelő és részben szállító Voit Cég , garanciá­lis kötelezettségében ez­zel szemben percenkénti 3600 liter vízigény szere­pel. Nem marad más hát­ra, mint a beruházót rá­venni a szivattyúház bő­vítésére, mert teljes üzem­menet alatt — amikor a fehérítő is megy — ilyen mennyiségű vizet nem tud­nak a gépnek biztosítani. A gyár vezetői, addig is, amíg a döntés ez ügyben megszületik, cselekedtek. A kétezer liter teljesítményű szivattyút hatezer liter/ perc teljesítményűre cse­réltetik. Ezzel a rugalmas intézkedéssel és harminc­ezer forintos költséggel el­kerülik azt, hogy a papír- gép vízhiány miatt tétlen­ségre legyen kárhoztatva. Az ebből származó kár sokkal nagyobb lenne. Tiszaszöllős és Tiszaörvény határában a rücskösi kanyarban a Tisza nagyon erősen rongálja a partot. A partszakadás veszélyes méreteket öltött, egyre kö­zelebb kerül az árvédelmi töltéshez a folyó, medre, s ezzel egyben a művelt mezőgazdasági területhez is. A Középtlszavidéki Vízügyi Igazgatóság Nagy Ist­ván folyamszabályozási brigádja ezekben a hetekben 100 méter hosszúságban úgynevezett „pokrócot” épít a víz felszínére, majd földdel és kővel a szakadás helyén a folyam medrébe lesüllyesztik, s ezzel megakadályozzák a meder olda­lának további rongálódását- bj ->

Next

/
Thumbnails
Contents