Szolnok Megyei Néplap, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-26 / 150. szám
a IMI. Jánfus 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az országgyűlés elfogadta a népgazdaság harmadik ötéves tervéről szóló törvényt A pnrtfcongmtsin tiszteletére A kiváló műhely címért versenyben a szegezők (Folytatás az 1. oldalról) súlyozza: a tervidőszakban tovább bővülnek a mező- gazdasági termékek, felvásárlásához, tárolásához és feldolgozásához szükséges kapacitások. Ennek érdekében az élelmiszeripar fejlesztésére a terv az elkövetkező ötéves tervben 8.2 millárd forint beruházást irányoz elő. A mezőgazdasági eredetű nyersanyagokat feldolgozó iparágak tervezett fejlesztése átlagon felüli: az élelmiszeripari előirányzat beruházásainak mintegy 80 százalékát ezen iparágak fejlesztésére fordítjuk. A mezőgazdasági termékeket természetesen továbbra is elsősorban állami nagyiparunk dolgozza fel. Indokolt azonban, hogy í. termelőszövetkezetek feldolgozó tevékenységét kiszélesítsük. A felvásárlási rendszer jelenlegi szerkezetében nagy probléma — különösen a nyersáru forgalmazásában — hogy a termelőtől a fogyasztóig vezető út indokolatlanul hosszú. Ez kedvezőtlen mind a termelők, mind a fogyasztók, mind pedig végső soron a néogazdaság számára. Éppen ezért a szövetkezetek kiegészítő és szolgáltató tevékenysége megszervezésénél is fontos követelmény, hogy megrövidüljön az áru útja a termelőtől a fogyasztóig. A mezőgazdaság munkaerő ellátottsága A mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésében az általam előbb sorravett legfontosabb feladatok megvalósítását alapvetően a munkaerőhelyzet és az anyagi-műszaki ellátás mértéke határozza meg. . Azzál számolunk, hogy a mezőgazdasági munkaerő csökkenésének üteme — a tavaly bekövetkezett kedvező mérséklődés után — az ezutáni években is mérsékelt lesz. Az ipar intenzív irányú fejlesztése ugyanis nem jár olyan mérvű létszám- növekedéssel, mint eddig, javulni fog a szövetkezeti parasztság anyagi helyzete is, amely szintén csökkenti az elvándorlást. A mezőgazdaságban kialakult munkaerőhelyzet javítása céljából nagyobb gondot kell fordítanunk a fiatalok visszatartására. Falusi ifjúságunk nagyrésze a városba törekszik. Pedig a korszerű nagyüzemi gazdálkodás kiépítésével a mezőgazdaságban is egyre inkább olyan feltételeket kell és talán tudunk is teremteni, amelyek nem rosszabbak annál, mint amit az iparban, építőiparban, vagy a népgazdaság más területein találhatnak fiataljaink. A háztáji gazdaságoknak fontos szerepük van A korszerű nagyüzemi gazdálkodás erőteljes fejlesztésével, a szövetkezeti közös gazdaságok erősítésével egyidőben továbbra is változatlanul kitartunk agrárpolitikánknak a háztájival kapcsolatos eddigi álláspontja és gyakorlata mellett. A háztáji gazdaságoknak még hosszú időn keresztül fontos szerepük lesz a parasztcsaládok ellátásában, sőt számos élelmiszerből a város ellátásában, az árutermelésben is. Éppen ezért a szövetkezeti tagok háztáji gazdaságát továbbra is a közös gazdaságok szerves kiegészítő részeként kezeljük. Amikor fellépünk minden olyan túlzás ellen, hogy a törvényesen megengedetthez .képest növeljék a háztáji földterületet és az állatállományt, ugyanakkor a jövőben is gátat vetünk az olyan törekvéseknek, melyek nem veszik figyelembe az élet reális követelményeit és lebecsülik a háztáji jelentőségét s annak felszámolására irányulnak. Sőt, a háztáji és egyéb gazdaságok termelőerőinek jobb kihasználása érdekében igyekszünk ellátni ezeket a gazdaságokat a termeléshez szükséges kisgépekkel, szerszámokkal, növényvédőszerekkel, szaporító anyagokkal és hitellel is s biztosítjuk számukra a gazdálkodáshoz szükséges egyéb feltételeket is. Cél: a nagyobb önállóság anyagi megalapozása Mezőgazdaságunk fejlődése. a törvényjavaslatban foglaltak megvalósítása nagymértékben függ attól, hogyan tudjuk valóra váltani pártunk Központi Bizottságának a gazdasági irányítás átfogó reformjá-' ról néhány héttel ezelőtt elfogadott határozatát. Természetesen a mechanizmus reformj nem csodaszer, amelv minden gondunkat megoldja. Termelési céljaink elérése azonban a mezőgazdaságban is igen nagy mértékben függ attól, hogy mennyire tudjuk megjavítani a tervezést, irányítást, általában a vezetés színvonalát. A reform lehetővé teszi a népgazdaság jobb. központibb áttekintését és irányítását, de egyúttal megnöveli a helvl szervek, vállalatok és gazdaságok önállóságát. öntevéken vségét. Ezáltal lehetővé válik, a köznonti és a helvi gazdagé efeji esztési célok helyesebb kijelölése, összehangolása. az erőforrások észszerűbb felhasználása. A mezőgazdaságban a reform leglényegesebb tennivalója — a gazdasági eszközök még hatékonyabb felhasználása révén — az üzemi önállóság olyan anvagi rneealanozása. amelv lehetővé teszi, hogv gazdaságaink többsége bevételeiből ráfordításai fedezésén túl képes legyen bizonyos mértékig termelését is bővíteni. A mezőgazdaságban a tervezés fejlesztésével és a felvásárlási árak emelésével már az idén megtörtént a mechanizmus reformjával kapcsolatos első döntő lépés. A kedvező hatás máris érezhető. Tervünk sikeres végrehajtása az állami, társadalmi erők összefogását, tervszerű együttműködését igényli.,. Továbbra is munkálkodnunk kell a társadalmunk alapját képező két nagy osztály, a munkásság és a parasztság szövetségének erősítésén. A nemzet valamennyi rétegének összefogásán. A harmadik ötéves terv a békés építőmunka, a mindennapos munka terve. A beterjesztett törvényjavaslat nagy, lelkesítő feladatok megvalósítását tűzi ki célul mind a termelő munka frontján — az iparban és mezőgazdaságban egyaránt — mind a kultúra területén. Érdemes, lehet és kell is dolgozni ezekért a célokért, nemcsak a kommunistáknak. hanem minden becsületes hazafinak: az ipari munkásságnak, parasztságnak, értelmiségnek, egyszóval — egész népünknek Éppen ezért a beterjesztett törvényjavaslatot elfogadásra ajánlom. Fehér Lajos után felszólaltak még Balogh László és Benke Valéria képviselők. U tóbbir.ak hozzászólásával a harmadik ötéves tervről szóló törvényjavaslat vitája befejeződött. A vitában elhangzott észrevételekre dr. Ajtaí Miklós válaszolt. Válasz a vitában elhangzottakra Az Országos Tervhivatal elnöke néhány észrevételre részletesen kitért. Például Budapest túlzsúfoltságának problémájára és a vidék iparosítására. Megemlítette: a gazdaságirányítás rendszerének továbbfejlesztése során lehetőség nyílik a vidéki ipartelepítést ösztönző intézkedésekre. Így például mind a beruházásoknál, mind a telepítések költségeinek fedezésekor olyan anyagi kedvezményeket lehet és kell biztosítani az üzemeknek, amelyek előnyössé teszik iparilag elmaradott vidékeken az ipartelepítést. A lakásépítési terveket érintő felszólalásokra válaszolva hangsúlyozta: az előirányzatok túl teljesíthetők. A tervezettnél több lakás kerülhet tető alá, ha építőiparunk fejlődését meggyorsítjuk, műszaki színvonalát emeljük. A mezőgazdasággal kapcsolatos kérdésekre áttérve o tervhivatal élnöke foglalko- - zott a mezőgazdasági gép- alkatrész ellátás fogyatékosságaival, melyről ki jelentette: az országgyűlés most lezajlott vitája alapos okkal állította a figyelem reflektorfényébe a mezőgazdasági gépalkatrészellátás hiányosságait, s a kisgép-ellátásban tapasztatható fogyatékosságokat. Dr. Ajtai Miklós szavai után az elnöklő dr. Be- resztóczy Miklós szavazásra tette fel a terv- és költség- vetési bizotottság, valamint Varga Károly és Németh Károly képviselők által javasolt módosításokat. A módosításokat az ország- gyűlés elfogadta, a népgazdaság harmadik ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot — a megszavazott módosításokkal — szintén egyhangú határozattal fogadta el az országgyűlés. Ezután került sor a második napirendi pontra, az ipari bizottság jelentésére. Az országgyűlés 1965. november 13-i ülésén Kluj- ber László képviselő interpellációt terjesztett elő a bauxitbányászok szervezeti hovatartozásának tárgyában. A nehézipari miniszternek az interpellációra adott válaszát az ország- gyűlés nem fogadta el. ezért ez az ügyrend alapján tanulmányozás végett az országgyűlés ipari bizottsága elé került. A bizottság jelentését Gácsi Miklós képviselő ismertette. Az ipari bizottság nem javasol változtatást a bauxitbányászok szakmai szervezeti hovatartozásában. Az interpellációnak a munkaügyi kérdésekkel foglalkozó részével kapcsolatban az ipari bizottság megállapítja, hogy a bauxitbányászat fizikai és műszaki dolgozóinak helyzete indokolatlanul rosszabb, mint a szénbányászatban dolgozóké. A bizottság ezért javasolja az országgyűlésnek, hogy hívja fel az illetékes állami és társadalmi szervek figyelmét a még meglevő különbségek fokozatos megszüntetésére. Gácsi Miklós bejelentette, hogy a bizottság megállapításait közölte az interpelláló Kluj- ber Lászlóval és a nehézipari miniszterrel, akik a jelentésbe foglaltakkal egyetértettek. Az ipari bizottság jelentését az országgyűlés elfogadta. A legfőbb ügyész beszámolója Ezután került sor a harmadik napirendi pontra, dr. Szénási Géza legfőbb ügyész beszámolójára. A bűnözés és a bűnüldözés helyzetéről szólva elmondotta: A bűnözés alakulását vizsgálva meg kell állapítani, hogy a bűnözésben hosz- szabb idő óta mutatkozó csökkenő tendencia 1962- ben megállt. A bűnözés számszerű alakulását azóta — különösen 1965-ben — általában a növekedés jellemzi. Legnagyobb emelkedés 1965-ben a népgazdaság élleni bűntettek kategóriájában volt. Figyelmet érdemel, hogy 1965-ben 64- hez viszonyítva 16 százalékkal emelkedett a társadalmi tulajdon elleni bűntettek száma, amely az ösz- szes bűntettek 60 százalékot tesz ki. A fiatalkorúak által elköveteti bűncselekmények alakulásáról szólva megemlítette: a bűncselekményt elkövető fiatalkorúak száma az ifjúság egészéhez viszonyítva elenyésző, kb. 8%-os, káros hatása mégsem becsülhető le. A fiatalkorúak bűnözésének számszerű alakulása 1959—64 között! alig mutat változást, ezzel szemben az elmúlt évben az előző hat év átlagához viszonyítva a fiatalkorú bűnözés körülbelül 23 százalékkal emelkedett. Dr. Szénási Géza ezután ismertette, milyen munkát végeztek és milyen fontosabb tapasztalatokat szereztek az ügyészségek az állami és gazdasági élet egyes kiemelkedő területein a törvényessé"et illetően. Kiemelte: az államigazgatási munka törvényességi színvonalának emelkedését bizonyítja, hogy a tanácsi szervekhez benyújtott ügyészi óvások száma öt év alatt 44 százalékkal csökkent. Az országgyűlés dr. Szénási Géza beszámolóját jóváhagyólag tudomásul vette. Interpelláció Negyedik napirendi pontként Kántor Lajosné Borsod megyei képviselő interpellációjára került sor. Az interpelláló dr. Ajtai Miklóshoz fordult a kérdéssel: van-e lehetőség a sátoraljaújhelyi járás területén lévő pálházi perlit- bánya tervszerű fejlesztésére, termelésének fokozott hazai hasznosítására, továbbá Bodrogközben valamilyen mezőgazdasági terméket feldolgozó objektum létesítésére. A tervhivatal elnöke közölte, hogy mindkét kérdést alaposan meg kell vizsgálni a tervhivatalnak, továbbá az érintett szaktárcáknak, ezért kérte, hogy az interpellációra a vizsgálat befejezése után, harminc napon belül írásban adhasson választ a képviselőnek és az ország- gyűlés elnökének. Az elnöklő Vass Istvánná bejelentette, hogy az országgyűlés ügyrendje erre lehetőséget nyújt, ezért dr. Ajtai Miklósnak az interpellációra adott válaszát az országgyűlés legközelebbi ülésén ismertetik. — Az ülésszak ezzel befejezte munkáját. A kisújszállási Faipari Vállalat hat szocialista címért versenyző brigádjának kezdeményezésére a műhelyek dolgozói az eredeti verseny vállalásaikon felül újabb munkafelajánlást tettek a pártkongresz- szus tiszteletére. A ládaszegezők elhatározták, még egy százalékkal növelik a munka termelékenységét. valamint az eredetileg elhatározott 0,5 helyett egy százalékkal csökkentik az alap- és segédanyag-felhasználást, anélkül, hogy ezzel megsértenék a technológiai fegyelmet, s minőségi követelményeket megszegnék. A fa tömeg összeállító műhely Tyereskova brigádja termelési tervét immár három százalékkal teljesíti túl, s az utalványozott anyagból korábbi szándékuktól eltérően nem egy. hanem 1,5 százalékot takarítanak meg. A kongresszus tiszteletére a kiváló műhely címet akarják kiérdemelni a szegezők. A gittelő műhely a jobb minőség érdekében „ne munkáld tovább” mozgalmat kezdeményezett. A felajánlások értékesek, összességében 31 ezer forint értékű anyagmegtakarítást vállaltak, a veszteségidő csökkentésével 35 ezer forintot „fognak” meg. Végeredményben 215 ezer forintot takarítanak meg a vállalások teljesítése révén. A brigádok, műhelyek első negyedévi munkáját, a felajánlások teljesítését mór értékelték. Három hónap alatt az éves vállalásnak több mint felét teljesítették. A brigádok versenyében az Alkotmány áll az első helyen, a műhelyek között a ládagépműhely. Egyénileg Szamosi Istvánná végezte a legjobb munkát. Az első fél év értékelését most készítik. Javult a tbc-s betegek ellátása Szolnok megyében Bár már a harmadik ötéves terv időszakát éljük, nem érdektelen elmondani, milyen létesítmények épültek a második ötéves tervben a megyében, amelyek mind a tbc-s betegek jobb ellátását segítik. Űj gondozó épült Tisza- földváron és Jászberényben, új helyre települt a kunhegyesi. a törökszentmiklósi. Ezáltal lehetővé vált az intézmények röntgen, sötétkamra és Calmette nővéri szobával való ellátása. Három kisebb gondozó kivételével valamennyi intézetet felszerelték röntgenfelvételek és rétegfelvételek .készítésére alkalmas készülékekkel. — Az új jászberényi tbc-gon- dozóintézet stabil rtg. ernyőfénykép készülékkel lesz ellátva, így Szolnok után már ebben a városban is meg tudják oldani a lakosság szűrését. Jelenleg négy mozgóer- nyőgépszűrő szolgálat működik a megyében, s ez az apparátus már alkalmas arra, hogy a megye lakosságának évenkénti szűrését elvégezze, ugyanakkor létrehozták a megyében a második bakteorológiai te- nyésztőállomást. Tavaly megkezdte munkáját a pusztataskonyi tbc-s szociális otthon. A megyei tbc gyógyintézet harminc belgyógyászati és húsz nyári szanatóriumi ággyal bővült, a sebészeti osztályon pedig minden igényt kielégítő „őrző szobát” létesítettek a súlyos mellkasi sérültek és operáltak gyógykezelésére. A jó orvosi ellátás és a megfelelő feltételek biztosításának köszönhető, hogy az elmúlt öt év alatt több mint kétezerrel csökkent a megyében a tbc-s betegek száma. A jó orvosi ellátáshoz tartozik az is, hogy Szolnok megyében sikerült először az országban a teljes fogászati ellátást biztosítani a tbc-s tsz-tagok részére. Bölcsőde, körzeti orvosi rendelő, óvoda, általános iskola épül a harmadik ötéves tervben Szolnokon Mint ahogyan azt már korábban hírül adtuk olvasóinknak, a harmadik ötéves tervben 1867 állami és szövetkezeti lakás épül Szolnokon. Emellett további ezer társaslakás és kb. 350 családi ház építése várható. Ez a nagyarányú lakásépítkezés megköveteli, hogy jelentős, járulékos beruházás valósuljon meg a megyeszékhelyen a következő esztendőkben. A tervek szerint jelentősen bővül a város kereskedelmi hálózata, több mint 3000 négyzetméter alapterülettel. Jövőre egy 8 tantermes, 1969-ben egy 12 tantermes általános iskola építése valósul meg. A következő két évben egy- egy 75 kisgyermek elhelyezésére alkalmas óvoda épül, s 1968-’--'' száz személyes bölcsőde. Körzeti orvosi rendelő 1969-ben épül. Emellett különböző szolgáltatói létesítményeket építenek. Útmegnyitás A jászboldogházi tanácsháza előtt megállt a szövetkezet terepjáró autója. Nagy András tanácselnök csodálkozott, egy határjáráshoz egyszeriben ennyi vezető? Mert főkönyvelő, főagronómus, párttitkár ott ült az ülésen. Április elejét mutatta a naptár. Mentek ki a szelei úton. Kacskaringós, keskeny, elhanyagolt út volt. A tanácsnak nem volt pénze, hogy rendbehozassa. A szövetkezetiek március végén gépekkel vonultak ki erre a részre. Nanokig dolgoztak. Egyenesre vágták a kanyarokat, ekével összeszántatták, planírozták, lehengerelték, kiegyenesítették. Az út két oldalán nyárfákat is telepítettek. Szépen mutat. Két és félkilométeres szakaszon készült el a földút. Csak úgy, társadalmi munkában. A tanácselnök kezébe nyomták a birkanyíró ollót. — Vágd el a szalagot — mondták a szövetkezetiek. — Jobb szerszámot nem találtatok? — mutatott az elnöík a birkanvfró ollóra. — Mezőgazdasági szerszám — nevettek valamennyien. Egy kilométeren még rossz az út. Aratás után megcsinálják. <
