Szolnok Megyei Néplap, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-25 / 149. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZOLNOK MEGYEI IA MEGYEI PiRTM70TT<Ufi ps a MEfiVH Ttuirs i a PH XVIE, évfolyam, 149. szám. Ara 50 fillér 1966. június 25.. szombat. Á harmadik ötéves tervben pártunk gazdaságpolitikája tükröződik Fo ckJenő felszólalása Tanácskozik az országgyűlés A pártkongresszus tiszteletére Tíz nappal a határidő előtt teljesítette első félévi kutatófúrási és rétegvizsgálati tervét az Alföldi Kőolajfúrási Üzem Az országgyűlés pénteken délelőtt 10 érakor folytatta tanácskozását. Az ülést Vass Istvánná, az ország­gyűlés elnöke nyitotta meg. Napirend szerint a képvise­lők folytatták a népgazda­ság harmadik ötéves tervé­ről szóló törvényjavaslat megtárgya lását. Elsőnek Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se emelkedett szólásra. . A terv alapvető vonásá­nak tekintem, hogy abban tükröződik pártunk gazda­ságpolitikája. E gazdaság- politika fő vonásaiban mintegy 10 éve alakult ki. Megerősítette pártunk kon­ferenciája, gazdagította és konkretizálta a párt VII. kongresszusa, jelentős mér­tékben továbbfejlesztette a szocializmus alapjainak le­rakásával, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezésével pártunk VIII. kongresszusa. Több ízben tárgyaltunk róla itt az or­szággyűlésben is, s gazda­sági jellegű törvényeinket e gazdaságpolitika szellemé­ben alkottuk. Vannak, akik a gazdálko­dással, gazdaságirányítással, a gazidasági mechanizmus­sal kapcsolatos kritikai-ön- kritikai észrevételekből, cikkekből, vitákból olyan következtetést vonnak le, hogy nemcsak a gazdasági mechanizmus, hanem gaz­daságpolitikánk is reform­ra szorul. Ez téves követ­keztetés. A harmadik ötéves ter­vünkben kitűzött célok összhangban vannak gazda­ságpolitikai feladatainkkal, figyelembe veszik adottsá­gainkat és lehetőségeinket. Továbbra is az ipar lesz a népgazdaság legdinami­kusabban fejlődő szekto­ra, de az eddiginél ösz- szehangoltabb és határo­zottabb intézkedésekkel biztosítjuk, hogy a mező- gazdaság — a nagyüzem bázisán — az előző 5 év­nél gyorsabban és a gaz­daságosság követelmé­nyeinek megfelelőbben fejlődjön. A fogyasztási cikkek ter­melésének üteme összhang­ban a lakosság megfelelő ellátásával és az export­követelményekkel. megkö­zelíti a termelőeszközök ter­melésének ütemét. Az ipari szerkezet ked­vezőbbé válása javítja az ország külkereskedelmi helyzetét. Egyrészt lehetővé válik, hogy korábban kül­földről beszerzett terméke­ket idehaza gazdaságosan t előállított termékekkel pó­toljuk, tehát importot ta­karítsunk meg. Másrészt pedig az ország gazdasági helyzetének, a piac követelményeinek megfelelően fokozódhat ex­portunk az előirányzat nemcsak lehetőségeket je­lent, hanem jórészt az ál­lam által vállalt kötelezett­ségeket. Jó, ha emlékezte­tünk arra; a gazdasági kon­szolidációhoz. népgazdasá­gunk helyzetének megszi­lárdulásához erősen hozzá­járult, hogy a külföldi kö­telezettségeinknek mindig eleget tettünk, ez fokozta a bizalmat irántunk. Kül­földi partnereink is tudják, A kiviteli előirányzatok megkövetelik az irányító szerveiktől, hogy sajátos eszközeikkel segítsék az ex­port fejlesztését, illetve a termelővállalatoktól, hogy termékeiket magas techni­kai, technológiai színvona­lon állítsák elő, hogy azok a piacon kedvező feltételek között legyenek értékesít­hetők. A piacon a verseny éles. Ha meg akarjuk állni he­lyünket a versenyben, a konstruktőröknek, a fizi­kai dolgozóknak, a mű­szaki és gazdasági terü­leten működöknek foko­zottabban kell alkalmaz­kodni a piac követelmé­nyeihez. A tervidőszakban követke­zetesen törekszünk a nemzet­közi munkamegosztásban va­ló részvételünk fokozására. Tapasztalataink igazolják, hogy az országnak az a leghasznosabb, ha természe­ti és egyéb adottságainknak leginkább megfelelő terma®, lést folytatunk. . ' ■> Az elzárkózás a nemzet­közi munkamegosztástól nagy társadalmi vesztesé­gekkel jár, előbb utóbb akadályozza a termelés bő­vítését. Viszont a nemzet­közi munkamegosztásban való fokozottabb részvétel kiterjeszti a gazdasági po­tenciált. Lehetővé válik más országok tapasztalatai­nak. eredményeinek átvéte­le és hasznosítása. A köl­csönös előnyök alapján a résztvevő országok bizton­hogy államunk szavára, or­szágunk nevében kötött meg­állapodásra lehet építeni. Mi erőnkhöz mérten min­den szükségest megteszünk, hogy a bizalom fokozódjék. ságosabban fejlődhetnek. Meggyőződésünk, hogy gaz­daságpolitikánknak ez a vo­nása a társadalmi munka termelékenységének emelé­sét szolgálja — mondotta. Fock elvtárs ezután hang­súlyozta; azt szeretnénk, ha a lakosság ellátásának fej­lődése mind sokoldalúbb lenne, ha a rendelkezésre álló árualapok választéka a jelenleginél nemcsak na­gyobb, hanem bővebb is lenne. A fogyasztási cikkek bő­ségének megteremtése nem könnyű feladat, s talán eb­ben az 5 éves tervben ma­radéktalanul nem oldható meg. De gazdaságpoliti­kánknak ezt a vonását nenj téveszthetjük szem előtt, sőt a lehetőségekhez kepest erősíteni is akarjuk. Majd így folytatta: Az ötéves terv első évé­nek eddig eltelt időszaká­ban kedvezőeknek ítélhetők a gazdasági eredmények, A terv főbb céljait — úgy látszik — ez évben is elér­jük. Az év elején hozott bér­jellegű intézkedéseink ked­vező visszhangot váltottak ki. Az áremelési és hason­ló jellegű intézkedéseink végül is megértésre talál­tak, az árcsökkentéseket pedig örömmel fogadták. A lakosság ellátása nem zökkenőmentes, vannak választéki hiányok, de ezek alapvetően nem za­varják az ellátást. Mindent egybevetve az ellátás, a hiányosságok el­lenére jobb, mint bárme­lyik előző esztendőben volt. Most, az árintézkedések után, azonban az emberek a hiányosságokra sokkal érzékenyebben reagálnak. Ezen nem szabad csodál­koznunk és kötelességünk minden kérdésre, felmerü­lő kételyre őszintén vála­szolni. Az emberek úgy vé­lekednek: rendben van, tudomásul vettük a húsár­emelést, de most aztán legyen hús éspedig olyan, amilyet vásárolni akarunk. A vágóállat felvásárlási árak és a hús fogyasztói árának évelejei felemelése eddig nem hozott érezhető javulást az ellátásban. — Ilyen gyors javulással sen­ki nem is számolt. Tudtuk, hoáy egyik hónapról a má­sikra nagy változás nem állhat be. Intézkedéseink csak egy-két év alatt hoz­hatnak érezhető javulást. A ruházati árcsökkenté­sekkel kapcsolatban ..halla­ni olyan kérdést, hogy miért nem kapni az üzle­(Folytatás a 3. oldalon) Az OKGT Alföldi Kő­olajfúrási Üzemének dol­gozói szép sikert értek el a IX. pártkongresszus tisz­teletére indított szocialis­ta munkaversenyben: ha­táridő előtt tíz nappal tel­jesítették az első félévi ku­tatófúrási és rétegvizsgálati tervüket. Az üzem történe­tében elsőízben fordult elő, hogy hat hónap alatt 91 ezer méter kutatófúrást végeztek és 356 rétegvizs­gálatot fejeztek be. — Az üzem dolgozói különösen szép eredményt értek el a hazai kőolaj és földgázku­tatás szempontjából nagy- jelentőségű algyői mező­ben. Az első félévi fúrások alapján több olajkutat ké­peztek ki és adtak át a termelővállalatnak. Az első félév termelési sikereivel jelentősen előre­haladt az algyői szerkezet A szőlő és gyümölcs nö­vényvédelmi gépesítési be­mutatót dr. Kasza Béla. a megyei tanács mezőgazda- sági osztályvezetője nyitot­ta meg. A résztvevők — elsősorban a jászsági és a tiszazugi — szőlőtermesz­tési és gyümölcstermelő közös gazdaságainak kép­viselői voltak mintegy száz­ötvenen. Előttük dr. Sán­dor Ferenc, az FM osz­tályvezetője4 tartott elő­adást. Ebben megemlítette Szolnok megve előkelő he­lyét a szántóföldi vegysze- szeres növényvédelemben. Rögtön hozzátéve: a nagy­üzemi gyümölcsösök nö*- vényvédeime már koránt­sem ilyen jó. Külön szólt a paizstetű elleni védeke­zésről. Fimondotta, hogy a növényi kártevők tavaly is öt milliárd Ft körüli kárt okoztak az országban. Szol­nok megyében csak a pe- ronosznóra 70 millió forin­tok vitt el. Gondjaink közül kiemel­te, kevés a növényvédelmi szakmunkás. Nincs elegen­dő alkatrész. Az alkatrész ellátás közDontosított. és eb­ből következően filléres árukért is Budapestre kell utazni. Az előadó jólesően beszélt a magyarországi nagyüzemi növényvédelem előretöréséről. I960 óta két és félszeresére növekedett a feibaszhált növényvédő- szerek mennyisége. 1960- ban méa összesen 250 nö- vénwédőgén kénp7te az üzemek tulajdonát. Most feltárásának végrehajtása. Kimagasló termelési ered­ményeket jegyeztek fel az egyes fúróbrigádok napló­jában is. Az algyői 15-ös fúrási ponton dolgozó RD— 14-es típusú szovjet fúró­berendezéssel 150 napot irányoztak elő, a 2950 mé­teres kutatófúrás elvégzé­séhez. Az itt dolgozó bri­gád azonban lehetőségeik jó kihasználásával 95 nap alatt érte el a kitűzött csaknem háromezer méte­res mélységet. A fábiánsebestyéni 2-es számú fúrási ponton 3260 méteres lyuk fúrásával az üzem egyik szép rekordját produkálták. Az első fél­évi tervükön felül az üzem dolgozói körülbelül 6 szá­zalékkal növelik a kutató­fúrást és a rétegvizsgála­tokat. csak a Szolnok megyei ter­melőszövetkezetek és álla­mi gazdaságok növényvé­delmi gépparkja ennek a kétszerese. Az egész ország­ban mintegy nyolcezer gép segíti a növényvédelmet. Ez ugyan 65 százalékig gépe­sítve van. A jövőben még- inkább úgy lesz. A közeljövő­ben növényvédő repülőgé­peket és helikoptereket vá­runk nagyobb számban, a repülőgépes növónyvédeke- zés bázisa Szolnok megye lesz az Alföldön. Ez már eldöntött tény. A hétszeres élüzem Héki Állami Gazdaság átlagosan 70 vagon húst ad évente a közellátásnak. Minden él­üzem címre tíz vagon jut. A két szémnak azonban csak annyi köze van egy­máshoz. hogy a héki állat- tenyésztők igyekeznek & lehető legtöbbet „előállíta­ni”. Terveik szerint ebben az évben megközelítik a 100-as számot. Száz vagon körül adnak húst az Idén a Vasárnap nyitnak az önkéntes ifjúsági építőtáborok A KISZ Központi Bizott­ságától kapott tájékoztatás szerint vasárnap délután 32 központi szervezésű önkén­tes ifjúsági építőtábor nyit­ja meg kapuját a középis­kolás és egyetemista fiata­lok előtt. Az első turnus­ban több mint 7000 leány és fiú kezdi el a növény- ápolást, zöldség- és gyü­mölcsszedést, útépítést, csatornázást, vasúti rekon­strukciót. A helyi egyete­mi építőtáborok július első hetében népesülnek be. Az idén, a kilencedik épí­tőtábor nyáron a 28 000 részvevőnek több mint fe­le már állandó jellegű épü­letben lakik, s nem sátor­ban. Az idei nyáron tovább szélesedik a nemzetközi tá­borozás. A Szovjetunióba 280, Csehszlovákiába több mint 200 egyetemista és fiatal pedagógus látogat el és ugyanennyien keresik fel a hazai táborokat. Érkez­nek fiatalok nyugati orszá­gokból is. Az idén kerül sor elő­ször középiskolás diákok kölcsönös cseréjére Cseh­szlovákiával. Az előadás után Serester Kálmán, a gazdaság főmér­nöke vezetésével megkez­dődött a tulajdonképpeni gépbemutató. Tizenöt nö­vényvédelmi géptípust vo­nultattak fel és mutattak be munka közben. Köztük egyszerű kisüzemi lóvonta- tású gépeket és azt a nagy újdonságnak számító Va- riatox valóban nagyhatású nagyüzemi növényvédőgé­pet, amelyből még csak összesen egy van az or­szágban. A bemutatón a növényvédelmi repülőgépek fel és leszálltak, permetez­tek a jászsági szőlőben. A bemutatott gépek nagv ré­sze hazai, debreceni gyárt­mányú. A bemutatón a gépgyártás szakemberei is megjelentek és meghallgat­ták a termelős2övet'"”7oteK kívánalmait. B. L. közellátásnak. S hngv a szá­mok összefüggése folytatód­jon, baromfiból 7 vagont adnak. A többi hízott mar­hából és hízott sertésből kerül ki a héki hizlaldákból. Sokat segít, hogv héki üzemegységükben 3600 fé­rőhelyes sertéstelep épüit fel. A gazdaság nem régen átvette Kengyel ürgeháti ál­lattenyésztő majorját, ame­lyet azelőtt az állatforgal­mi vállalat „üzemeltetett A piac követelményeihez alkalmazkodni i gépesítési 70 millió forintot ritt el tavaly a peronoszpóra Szolnok megyében — Megyénk lesz a repülőgépes női ny védelmi szolgálat bázisa A Jászsági Állami Gazdaság a legnagyobb, leg­korszerűbb szőlő- és gyümölcstermelő nagyüzem Szol­nok megyében. Ezer holdon foglalkoznak nagyüzemi szőlő- és gyümölcskertészettel. Ezért került sor pén­teken az újerdei üzemegységében megyei jellegű ta­pasztalatcserére. Ezt a megyei tanács mezőgazdasági osztálya, az állami gazdságok megyei igazgatósága, a megyei növényvédő állomás és a szolnoki AGROKER vállalat együttesen szervezte meg. if elven vagon hús évente — a hétszeres ólüzem héki gazdaságból

Next

/
Thumbnails
Contents