Szolnok Megyei Néplap, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-24 / 148. szám
1M9. Június 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Á harmadik ötéves népgazdasági terv az országgyűlés előtt (Folytatás az 1. oldalról) 2. A vaskohászat tervelőirányzataiban a termékek minőségével és a technológiai fejlesztéssel kapcsolatos feladatok állnak előtérben. A minőségi acélgyártás növelésére új elek- tro-acélmű építését tervezzük. Az ötvözött acél kor3. Alumíniumiparunk további fejlesztése a tervidőszak egyik legjelentősebb ipari programja. A terv időszakában elsősorban a magyar—szovjet alumínium egyezmény értelmében, timföldtermelésünk jelentékeny fokzását irányozzuk elő legkorszerűbb alapon. Mint ismeretes, az egyezmény alapján áthidalható majd bauxitvagyonunk gazdaságos hasznosításának egyik akadálya: a nagymennyiségű. olcsó villamosenergia- hiány. Mivel az egyezmény értelmében a Szovjetunió a timföldből kinyerhető alumíniumot teljes egészében visszaszállítja, így 1970-ben a Szovjetunióban részünkre feldolgozott 120 ezer torma timföld ellenében 60 ezer tonna alumíniumfém áll majd rendelkezésünkre. A timföld feldolgozásában együttműködünk a baráti Lengyel Néoköztársasággal is. A tervidőszakban és az azt követő években az alumíniumipar legnagyobb és legsokoldalúbb faladata, megoldani az alumínium 7. A fogyasztási cikkeket előállító iparágakra nagy feladatok hárulnak, mind a lakosság igényeinek kielégítésében. mind pedig az exportban. A textilipar fejlődésére jellemző a mesterséges szálasanyagok. főként a szintetikus szálasanyagok fel- használásának gyorsütemű térhódítása. Mintegy ötmillió párral (körülbelül 20 százalék) tervezzük pövelni a bőrcipő- termelést. Közismert, hogv a lakosság igényeinek kielégítéséAjtai Miklós a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a lakosság életszínvonalát csak a mezőgazdasági termelés fokozásával emelhetjük. Hazánk kedvező mező- gazdasági adottságokkal rendelkezik s a mezőgazdasás — külkereskedelmi áruszerű továbbfeldolgozása szükségessé teszi egyes hengersorok korszerűsítését, az elő- és kikészítő kapacitás növelését, valamint új hőkezelő berendezések létesítését. Mindezek eredményeképpen az ötvözött hengereltacél termelését 1965-ről 1970-re 60—65 százalékkal kell növelni. feldolgozását korszerű, értékes félgyártmányokká és készgyártmányokká. 4. A magyar iparfejlesztésnek a harmadik ötéves tervidőszakban is központi feladata marad a vegyipar fejlesztése. A vegyipari termelés tervezett fejlődési üteme évi 10 százalék, amely majdnem kétszerese az ipar átlagos fejlődési ütemének. A 3. ötéves tervben a nitrogénműtrágya-gyártásunk — kereskedelmi súlyban számolva — több mint egymillió tonnával növekszik és szénbázisról teljes egészében átállunk földgázbázisra. Megindítjuk a karbamid-műtrágyagyártást és az úgynevezett kettős műtrágya gyártását, amely nitrogént és foszfort egyaránt tartalmaz. Hazánkban 1965-ben az egy főre jutó műanyagfel- használás négy kg volt, de ebből csak 3 kg-ot fedezett a hazai termelés. 1970- ben az egy főre jutó mű- anyagfelhasználásban megközelítjük a tíz tog-ot. ben és az export növelésében nagy szerepet játszik a tanácsi ipar és a szövetkezeti ipar is. A tanácsi és szövetkezeti ipar feladatait a tervidőszakban tovább növeljük és jelentős támogatást nyújtunk, hogy a belső piac rendkívül sokrétű áru- és szolgáltatási szükségletei megfelelő színvonalon kielégíthessék, és fejleszthessék exporttevékenységüket is. A szövetkezeti és tanácsi iparban több mint két milliárd forint beruházást tervezünk. forgalmi aktívumával — segítséget nyújt az egész népgazdaság növekedéséhez is. Mindez azt indokolja, hogy a mezőgazdaság fejlesztését a 3. ötéves terv időszakában is kulcskérdésnek tekintsük. Az előterjesztett törvényjavaslat azt tűzi ki célul, hogy a mezőgazdaság termelése 1966—70 átlagában, a megelőző öt év átlagához képest 13—15 százalékkal növekedjék. Ez a feladat vagyis az előző időszaknál gyorsabb ütemű mezőgazdasági termelés növekedés biztosítása — nagy követelményeket támaszt a mezőgazdasággal szemben, de rendelkezünk azokkal a feltételekkel, melyek a sikeres megvalósításhoz szükségesek. — Folytatjuk a gépesítést: többek között 38—40 ezer traktor, 35—36 ezer pótkocsi és 6—7 ezer gabonakombájn beszerzése válik lehetségessé. — Az 1966. január 1-én életbeléptetett termelő áruemelés és az amortizációs kötelezettség bevezetése, továbbá a termelőszövetkezeti tagok szociális és egészségügyi ellátását javító intézkedések növelik a parasztság anyagi érdekeltségét, fokozzák a termelési kedvet és a rendelkezésre álló eszközök — ezen belül a meglévő állóalapok és munkaerő — hatékonyabb kihasználását eredményezik. — A háztáji és kisegítő gazdaságokkal kapcsolatban a következő tervidőszakban is folytatjuk világos és határozott politikánkat és ennek eredményeképpen azzal számolhatunk, hogy a gazdaságok termelési színvonala a mezőgazdasági népesség számának csökkenése ellenére sem esik vissza, sőt egyes ágazatokban (mint pl. a baromfitenyésztés) emelkedik. — A mezőgazdaság munkaerőellátását javítja az a körülmény, hogy a tervidőszakban munkába lépő fiatalok évfolyamai nagy- létszámúak és így a lehetősége reális a mezőgazdaságot életpályának választó fiatalok számszerű növekedése. Ehhez azonban mind a termelőszövetkezeteknek, mind az állami szerveknek széleskörű gazdasági ;ntéz- kedéseket kell tenniök. — Ezek között igen jelentős a termelőszövetkezeti tagok egyenletesebb — jövedelmet is emelő — foglalkoztatása, részben azáltal, hogy az eddigieknél fokozottabb lehetőséget nyújtunk a mezőgazdasági üzemekben termelt nyersanyagok helyi feldolgozására és közvetlen értékesítésére. A mezőgazdasági termelés előirányzatai szerint a növénytermesztés a tervidőszakban gyorsabban fejlődik, mint az állattenyésztés. Ez nem kis mértékben a korábban telepített szőlők és gyümölcsösök termőre fordulásának következménye. A tervidoszakbam nem számolunk sem a művelési ágak arányainak, sem pedig a vetésszerkezetnek lényeges változtatásával, összhangban a lakosság igényeinek növekedésével, valamint az export fokozásával — ezen belül különböző nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségekkel — a zöldségtermelést 1970-re az 1963—64. évek átlagához képest mintegy 45—50 százalékkal kívánjuk növelni. Ez igen nagy feladatot jelent, növelni kell ugyanis a zöldségfélék területét, és termésátlagát — Az állattenyésztés növekedési üteme az előirányzat szerint a 2. ötéves terv időszakában elért fejlődéssel azonos mértékű lesz. A felvásárlás jo jormaja nem változik — A felvásárlás fő formájának a 3. ötéves terv időszakában változatlanul a szerződéses termeltetést tekintjük. A termelési biztonság növelése érdekében célszerűnek tartjuk a hosz- szúlejáratú termelési szerződések rendszerének kialakítását. A lakosságnak úgynevezett napi piaci cikkekkel (zöldség, gyümölcs, baromfi, tojás és hasonlók) történő jobb ellátása érdekében. olyan gazdaságpolitikát kívánunk érvényre juttatni, amely a termelők (elsősorban a tsz-ek) és a fogyasztóik (különösen a nagyfogyasztók) közvetlen kapcsolatát bővíti és erősíti. Alapvető feladatnak tekintjük a felvásárló és szervező munka megjavítását különösen azt, hogy az áru útja a termelőtől a fogyasztóig lerövidüljön. Ajtai Miklós ezután a közJekedéisről szólva kijelentette, hogy a 3. ötéves terv időszakában a közlekedés fejlesztésének legfontosabb feladata a műszaki színvonal további emelése. Ezért mintegy 36 százalékkal növeljük a közlekedési A szónok a továbbiakban kijelentette, hogy a terv előirányozza, hogy a szocialista építés előrehaladásával a lakosság életszínvonala és életkörülményei rendszeresen tovább javulnak. A 3. ötéves terv előirányozza az egy főre jutó reáljövedelem 14—16 százalékos növelését. Számol azzal, hogy az életszínvonal nemcsak függvénye, eredménye a nemzeti jövedelem alakulásának, hanem ugyanakkor megalapozója, növekedésének elősegítője is. A lakosság jövedelmének növekedését túlnyomóan a személyes rendelkezésű — mindenekelőtt a munkával összefüggő — jövedelmeik formájában Irányozzuk elő. A reálbér öt év alatt a számítások szerint 9—10 százalékkal emelkedik. A tervben — fontosságának megfelelően — figyelmet fordítunk a két alapvető társadalmi réteg, a munkások és alkalmazottak és a parasztság jövedelmének helyzetére. A mezőgazdaságban a munka termelékenységének növekedése és a foglalkoztatottak szakmai összetételének változása indokolja. A tervszerű munkaerőgazdálkodás pedig egyenesen megkívánja a két alapvető réteg jövedelmi viszonyainak fokozatos közelítését. Államunk természetesen a jövőben is a központosított társadalmi tiszta jőve. delem jelentős részét használja fel a közös szükségletek (egészségvédelem, oktatás, kulturális szükségletek, stb.) kielégítésére, tgy mint ismeretes, ma már a lakosság csaknem egésze társadalombiztosításban részesül. 300 000 IfthttH épül A tervidőszakban folytatódik a 15 éves lakásépítési program végrehajtása. A 3. ötéves terv 300 000 lakás építését tűzte ki célul, ebberuházásokat és a közlekedés fejlesztésére több mint 36 milliárd forintot irányzunk elő. A fejlesztés során erőteljes koncentrációt hajtunk végre a vasút és a közúti járművek fejlesztésében. bői 100 ezret az állami lakásépítés keretében. Ezzel a 2. és a 3. ötéves terv 10 éve alatt összesen 582 000 lakás épül fel. A megépülő lakások egy része — az állami lakásoknál csaknem 10 százaléka — lebontandó lakások pótlását szolgálja; A nagyszámú lakásépítés ellenére még sok jogos igényt nem tudunk kielégíteni, s ezért e területen fejlődésünket a lehető legnagyobb mértékben meg kell gyorsítanunk. Ajtai Miklós az oktatásról hangsúlyozta, hogy a távlati szakember-szükséglet kielégítése érdekében bővíteni kell az oktatási kapacitásokat, komplex, átgondolt intézkedések révén pedig biztosítani kell a korábbi években született nagylétszámú korosztályok maximális továbbtanulásár nak lehetőségét. A következő évekbep gyorsabban fejlesztjük a szakmunkásképzést, 1968— 1969-ben kb. 10 000 fővel többet veszünk fel ezekbe a? iskolákba, mint jelenleg. Az egyetemek és főiskolák nappali tagozatának el só évfolyamára évente 9500 —10 000 hallgató vehető fel. Az egyetemi—főiskolai képzés terve ezzel a távlati igényeket kielégíti. A terv mintegy 7—7500 kórházi ágy létesítésével számol. Tovább bővül a rendelőintézeti hálózat, az orvosi körzetek száma 4300—4400- ra (12—14 százalékkal növekszik. Nagymértékben fejlődik a vidéki fogászati ellátás, bővülnek az üzemorvosi, közegészségügyi- járványügyi intézmények, a bölcsődék és a szociális otthonok is. Ajtai Miklós a többi között így fejezte be beszédét: A kormány a törvényjavaslathoz részletes indoklást fűzött, amelyben ismerteti a törvény alapjául szolgáló olyan részletes elgondolásokat és számításokat, amelyeket tervgazdálkodásunk korábbi tapasztalatai szerint több évre előre szükséges áttekinteni, de nem célszerű jogi erővel bíró határozattá, törvénnyé emelni. A törvényjavaslat tehát lehetőséget ad arra, hogy a kormány a terv fő céljainak hatékony végrehajtása érdekében számos részletkérdést az éves tervekben és operatív intézkedésekkel a tervteljesítés menetéről, az objektív gazdasági körülményektől a nemzetközi piaci helyzet alakulásától függően határozzon meg. A törvényjavaslat tekintetbe veszi, hogy a tervidőszak folyamán gazdasági mechanizmusunk átfogó reformját hajtjuk végre. Tartalmazza azokat a feladatokat, amelyeket továbbra is távlati központi célkitűzésként rögzítünk, ugyanakkor nem szabályoz olyan részletes tervfeladatokat, amelyek az új gazdasági mechanizmus kibontakozását hátráltatnák. Ajtai Miklós után a következő képviselők szólaltak fel: Friss István, a terv és költségvetési bizottság elnöke, Varga Károly, Nagy Dániel, dr. Bodogán János, Németh Károly, Sá- rosi György, Mackó Gábor, dr. Horgos Gyula, Horváth Ede, Lehel Ferenc, Szabó Gusztáv, Somoskői Lajos Árpád. Az országgyűlés ma délelőtt 10 órakor a terv-tőre vényjavaslat vitájával folytatja munkáját Az alumínium korszerű feldolgozása a cél A gépipar korszerűsítése 5. Tovább folytatjuk a gépipar gyors fejlesztését, korszerűsítését, növelve a gépipari beruházások arányát, az ipar egészén belül. A gépipar számára a terv az élőzó ötévinél 80 százalékkal nagyobb beruházási lehetőséget biztosít. A beruházás további jelentős részét, a külkereskedelem és az ipar általános fejlesztése szempontjából igen — jelentős közúti jármű programra fordítjuk. Ezen belül — az a tervünk —, hogy autóbuszgyártásunkat 1970-re körülbelül évi 7000 darabra emeljük. Az autó- buszgyártás tervezett fejlesztése alkalmas arra, hogv a gépipar több ágában és a népgazdaság egyéb iparágaiban is jelentékeny fejlődést vonjon maga után. A gépipari fejlődésünket természetesen nemcsak a beruházási előirányzatok biztosítják, hanem az a hatalmas értékű szellemi, tudásbeli alap, amelyet gépiparunk műszaki értelmisége, szakmunkásgárdája képvisel. 6. A beruházások és a lakosság sokrétű igényei kielégítésében döntő feltétellé vált az építőipar. Az elkövetkezendő években az építőipar nem szá- . molhat nagyobb arányú munkaerőbővítési lehetőségekkel. Ezért különösen nagy jelentőségűek azok a műszaki fejlesztési megoldások, amelyek az építőipari munkaráfordítást nagyobb mértékben képesek csökkenteni, és azok a szervezési, irányítási módszerek, amelyek nélkül a korszerű technikát nem lehet hatékonyan kihasználni. A tanácsi és szövetkezeti ipar támogatása Kulcskérdés a mezőgazdaság fejlesztése Az életszínvonal alakulása
