Szolnok Megyei Néplap, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-23 / 147. szám
19#8. Június 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Szófiai levél Az ikonokról Ha a bolgár fővárosba vetődő hazámfia azzal a kérdéssel lepne meg, hogy mit érdemes megnézni Szófiában — sok egyéb gazdag látnivaló mellett — bizonyára az elsők között említeném az Alexander Nyevszkij székesegyházat. Régebbi leveleim egyikében már ejtettem néhány szót erről a csodálatos, bizánci stílusban épült templomról. melynek tornyai, kupolái ma is a törökverő orosz hadak dicsőségét hirdetik. Ez alkalommal azonban ne csupán kívülről szemléljük Pomerancev pétervári építész alkotását, sőt a főhajót is hagyjuk egy következő látogatásra. Ereszkedjünk le inkább a néhány lépcsőfoknyi mélységben elhelyezkedő alagsorba, a hajdani sírboltba. Azért k '- rült ide a „hajdani" jelző, mert az alagsor ma már nem az egykori pravoszláv főpapok, valamint cárok temetkezési helye, hanem itt helyezték el a bolgár Nemzeti Galéria fiókjaként a nagyszerű ikonkiállítást. A látogató cipője hófehér márványkő padlón koppon. s a tompa világítás nagyszerű keretbe foglalja a több mint 170 ikont, faldíszítést, egyházi tárgyú fafaragásokat. Ugyancsak itt találtak végleges és méltó otthonra a színarany egyházi edények, amelyek ásatások során kerültek elő, valamint a török elnyomás idejéből és a középkorból származó értékes, illusztrált kéziratok, amelyek túlélték a barbár pusztítás évszázadait. Érdekes ez a kiállítás. S érdekessége — a szépsége mellett — abban is rejlik, hogy a látogató ismeretlen mesterek remekműveiben gyönyörködhet. Persze, a tudomány már kiderítette, hogy elsősorban Timovó, az első bolgár főváros és az egykori főurak hajdan volt várkastélyai adtak helyet a művészeknek, akik között nem egyszer falusi papok, kőművesek, de más mesteremberek is szép számmal akadtak. Ezek a nagyszerű emberek óriási munkát vállaltak magukra. Elvonultak a templomok, kolostorok mélyére, elzárkóztak a külvilágtól, s azt a célt tűzték maguk elé. hogy sajátos eszközükkel — az ecsettel — tartsák ébren a nép öntudatát, s folytassák tovább a keresztény művészet hagyományait. Első látásra nem is igen lehet kiválasztani olyan művet, ami előtt meg lehetne állni huzamosabb ideig, hiszen máris vonzza az embert a második, harmadik, sokadik alkotás. Mégis, a tompán fénylő arany ragyogásból talán a XIV. században keletkezett Szent György megkoronázása című kép ragadja meg a tekintetet. Nem messze tőle a XVII. századi Szent György megöli a sárkányt című kép ábrázolja az oly sok változatban ismert jelenetet, amint Szent György lov án ülve, leszúrja a gonoszságot jelképező sárkányt. Most, hogy megnyílt a kriptamúzeum, mód nyílott arra, hogy a legértékesebb alkotásokat resturálják, majd kellően tartósítva, a nagyközönségnek is bemutassák. Aki belép ebbe a sajátos múzeumba, tanúja lehet annak a nagyszerű művészetnek, amelyet az ismeretlen bolgár művészek valósítottak meg a keleti egyház, de mindenek előtt a bolgár kultúra védelmében. Molnár Sándor ÉRTESÍTJÜK T. ÜGYFEELEINKET, hogy június 27-től alkatrész osztályunk aratási ügyeleti szolgálatot tart Köznapokon 7-től 19 óráig, ünnepnapokon 7- töl 13 óráig. Kérjük, hogy az ügyeleti szolgálatot csak az aratáshoz szükséges anyagok biztosítására vegyék igénybe; AGROKER VÁLLALAT Szolnok A világbajnokság házhoz t HA IDEJÉBEN MEGVÁSÁROLJA TELEVÍZIÓJÁT a karcagi FMSZ szakboltjában. Márkás TV készülékek OTP hitellevélre is kaphatók. jón KARCAGI FMSZ Huszonötezer oktatásügyi dolgozó üdülhet itthon, kétezer külföldön A Pedagógusok Szakszervezetében kapott tájékoztatás szerint az idén — központi, illetve megyei szervezésben — belföldön 25 000 oktatásügyi dolgozó és családtagja részesül üdültetésben, kétezren pedig külföldön — Bulgáriában, Csehszlovákiában, Lengyelországban, Jugoszláviában és Ausztriában — tölthetik szabadságuk egy részét. A Pedagógusok Szakszervezetének balatonföldvári családos üdülője, amelyet két és félmillió forintos kötséggel több mint kétszeresére bővítettek, június 26-án nyit kaput, s ott most már 120 személyt helyezhetnek el egy-egy turnusban. Bővítették a nevelők családos üdülési lehetőségét; Sopronban, ahol 10, egyenként két részből álló panelházat helyeztek üzembe, s ezekben 40 személy kaphat helyet egyidejűleg. Sok ezer oktatásügyi dolgozó üdül majd különféle nyaraló és gyógyhelyeken. Világirodalom: oldalanként 5 fillérért Világszerte — és nálunk is — egyre népszerűbbé válnak a zsebkönyvek. — Céljuk: modern formátumú, ízléses, de olcsó kiadványokat, nagy példányszámban adni az olvasók kezébe. Az Ünnepi Könyvhét alkalmából napvilágot látott Hochmuth: A helytartó című munkája. A példátlan nemzetközi sikert aratott mű előadása nyolc kerek órát venne igénybe, ezért a világ színházai különböző átdolgozott változatokban tűzték műsorukra a darabot. A kiadó most a dráma teljes szövegét jelentette meg 31 000 példányban — 17 forintért. A 354 i lalas, rendkívül modern, vonzó külsejű könyv ezek szerint — durván számolva — oldalanként 5 fillérbe, szavanként pedig 00.2 fillérbe kerül! Az „Európa” tehát sikerrel teljesíti a zsebkönyvkiadás valamennyi feltételét... Egy kabaréról félig sem A Szigligeti Színház legeslegutolsó bemutatóját ez évadban kedden este tartotta Mezőtúron. A plakát Húsz éven felülieknek címmel kabarét és az Integrál tánczenekar fellépését hirdette. E kettőnek, • mint a későbbiekben is kiderül, majd, semmi köze nem volt egymáshoz. Megalkuvás, gazdasági kényszer volt a színháztól, hogy évad végén ezzel a műsorral jelentkezett? — Mindkettő. Gazdasági kényszer, mert teljesítenie kell a kötelező tájelőadás számot. Megalkuvás, mert már eleve úgy okoskodtak, hogy magasabb művészi követelményt a műsor választással sem állítottak maguk elé. Márpedig a kabaré műfaja, ha igényesen akarják művelni, korántsem jelent könnyű feladatot. Nem valamiféle súlyos veretű klasszikus tragédiát kérünk számon a színháztól, utolsó bemutatóként, hanem könnyű, szórakoztató nyári műsort, de művészi megalkuvások nélkül. Ezt a szolnoki Szigligeti Színház egy sikeres évad végén presztízsvesztés veszélye nélkül nem engedheti meg magának. Az Integrál zenekar műsorba iktatásával a közönségnek azt a részét is sikerült becsalogatniuk a „színházba”, amelyik egyébként enyhén szólva kevésbé érdeklődik a kultúra iránt. És itt álljunk meg egy pillanatra az Integrálnál: A zenekar vezetője a színpadról ugyan kioktatott bennünket, hogy a luxemburgi stílusban csak dob hártya szaggató hangerővel lehet játszani, mégis, a luxemburgi stílus és a Beatlesek nevében is tiltakozásomat kell bejelentenem ez ellen. Igenis lehet a luxemburgi stílust is diszkrétebben és ízléssel játszani. Tekintettel arra, hogy hivatásosak között, hivatásos műsorban léptek fel, a kriA madarak védelmében A karcagi pusztán egy ritka hortobágyi madár Után kutatott Kovács Béla ornitológus, egyetemi adjunktus. — A növényvédelem ezernyi gondját vegyszerekkel nagyon nehezen győzik. A preventív védekezés, a megelőzés hiánya sokszor a baj gyökere, ez viszont nemcsak a vegyszerek feladata — mondja Kovács ádjunktus, — hanem a biológiai védekezésé is, elsősorban a madaraké. Ezen a téren a madárvédelem tekintetében számtalan kirívó hiányosság van még. — Azért jöttem Karcag- pusztára, hátha találok még pásztormadarat”, mely 1933-ban még itt ezerszám fészkelt, de ma egyetlen sem látható. Azóta nyomtalanul eltűnt, ez is, mint annyi más egyede és fajtája ennek a sokszínű madárvilágnak. Pedig menynyit lehetne és tudnának segíteni... Aki nem ismeri behatóan a madarak világát, elámul a ■ kis élőlények hihetetlen szorgosságán. Egy pár ciKönnyű búvárok a régészet szolgálatában A Hidrológiai Társaság könnyű búvárai, Wunder László vezetésével megkezdték a főváros és az ország középkori kútjainak feltárását. A budai vár barlangkútjaiban és a hajdani budai páloskolostor kútjában több sikeres merülést hajtottak végre, s ezek során értékes régészeti leleteket hoztak felszínre. A budai sziklakutakból eddig a Vármúzeum ritkaságszámba menő középkori faedényei kerültek felszínre, s ugyaninnen az egyik Dísz téri kútból került elő az egyetlen — épen maradt — középkori bőrcipő is. A békaemberek cserépedények maradványait, s egy középkori dudasípot is találtak. Nagy nehézségekkel szálltak le a 24 méter mély Ságvári-ligeti kolos- torkútba; ennek alját azonban egyelőre sűrűn belepi a második világháború ideszórt hadianyaga. Ez a török világ előtti időből való kolostorkút azért ígérkezik igen jelentősnek, mert egy régebbi tisztításakor Anna királynénak, II. Lajos anyjának egy kis arany házioltára került elő az aljáról. Törökök elől menekülő barátok rejthették oda. A békaemberek tervbe vették a visegrádi és az esztergomi várak kútjainak feltárását is. nege — etetési idő alatt 15 ezer hernyót, kukacot szállít kicsinyeinek. A „csuszka” naponta 370—380 alkalommal eteti fiókáit. A „seregély” 198-szor. A „széncinege” 332-szer. A „Rozsdafarok” 469-szer. A „légykapó” 587-szer, a „királyka” egy esztendő alatt számszerint 9—10 millió rovart pusztít el. Az ereszaljak .lakói, a fecskék is egymilliónyi legyet, szúnyogot falatoznak be, amíg itthon vannak. A repülő kis rovarpusztítók azzal, hogy csupán létüket biztosítják, felmérhetetlen hasznot hajtanak. Még akkor is, ha kártékony állatok hírében állanak, mint például a mezei veréb, ugyanis táplálékának 25 százaléka rovar, 13.2 százaléka kultúrmag, 65.8 százaléka pedig közömbös gyommag. Ügy látszik, hogy minden hasznosság hiábavaló, mert az ember nem hajlandó megvédeni a viszontagságoktól, sőt nem egy alkalommal tudatosan irtja őket. Ezért egy egész sereg élő, természeti kincsünk elpusztult. így például a „székilille”, a „székicsér”, a „pásztormadár”. Számos természetvédelmi feladatot megoldott már Tiszántúl. Ebben a kérdésben a pusztai madárvilág rezerválásának a problémájában Ha.idú-Biharra nagyobb rész hárul, hisz a Hortobágy csaknem egészében itt terpeszkedik, de a Jászkunság is köteles érdemiekben tenni. Győri Béla tika sem bánhat az együttessel az amatőröket „megillető” kesztyűs kézzel. Tehát: A szólógitáros és a dobos kivételével az Integrál tagjai zenélés helyett ízléstelen és üres ripacs- kodást műveltek a színpadon, de mindez még kevésbé lett volna bántó, ha nem olyan magabiztos nagyképűséggel csinálják. A műsor rendezőjének, Laczkó Mihálynak erélyesebb kézzel kellett volna megfékezni őket. Mint rendezőnek egyébként azt is meg kellett volna követelnie, számolva a tájelőadások zavaró körülményeivel, hogy a szereplők biztosabb szövegtudással lépjenek színpadra. És most néhány szót magáról a műsorról: Mindenekelőtt nagyon hosszú. Másodsorban Róna Tibor kabaré tréfáinak egyrésze már elavult, poros. A népesség alakulásáról már annyi vicc, szatirikus és komoly elmélkedés született, hogy lassan már minden érdektelen, amit e témáról mondani tudunk. Ott kezdem, hogy már a műsor címét sem nagyon értem; Húsz éven felülieknek — de ez a diszkrimináció még hagyj án, amivel a tizennyolc, tizenkilenc éveseket kirekesztik a nagykorúak társadalmából, ha a húsz éven felülieknek megérné. Néhány jól megoldott jelenet kivételével azonban az egész műsornak van valami összedobált, esetleges jellege. A közönség természetesen nevet rajta, mert ha csiklandozzák és húzódnak a rekszizmai, nem tud ellenállni. Rideg Gábor L osztályú rostál a tlan BÁNYAKAVICSOT. SÓDERT azonnali határidőre Is szállítunk. Vagonba rakva Kerepes vasútállomáson m*/91.— Ft Vasúti szállítás a kedvezményes díjszabás szerint a megrendelőt külön terheli. Fizetési mód: MNB incassó rendszer szerint Magánmegrendelők részére kérésére csekket küldünk. „Haladás” Mg. Ts*. Csömör. Ügyintézőnk: Juhász Mátyás. Eperfa a majsai utcán Eperfa az egyik utcasarkon. De régen láttam utcán gyümölcsfát. Hol is? Igen. valamikor az ötvenes években a balatonföldvári országúton. Cseresznye, vagy meggy volt? — nem is tudom már. Azt azonban igen, hogy tizenegvnéhány esztendővel ezelőtt még gondolkodás nélkül felmásztam értük. Ma? Szóval, az ember ne személyeskedjen önmagával sem. Aztán ettem körtét valahol Esztergom után, a bécsi betonútféli fáról. Ez csak öt-hat éve volt. Éppen nem járt arra sem busz, sem autó, tehát — feldobtam a lombok közé a táskám. Háromszor kellett megcsinálni, mire egy körte leesett. Fanyar volt, de jobban esett, mintha boltban vettem volna. Kisfurcsa, mégis, gyönyörű ez az eperfa. De jó volt valamikor, Karcagon, karéj kenyérrel a kezünkben leskelődtünk SzemáA Szabóék kerítésén, jön-e valaki? — Be szabad menni eprészrű? — kiáltottunk. — Gyertek! De össze ne tapossátok, ami alatta van, mert megeszi a kacsa. Milyen jó ebéd volt: egy karéj kenyér, eperrel. Mert nyáron alig kerestek a szülők. Míg el nem jött az új. • ••De megyek már innen, mert máris megnézrek, mit ácsorgók itt az eperfa alatt? Kopp! — egy a fejemre esett Egy kicsit nedves is tőle a hajam töve. Megállj, haszontalan! Hát így kell üdvözölni? Még jó, hogy nem a világosszürke ruhámra pottyantál. Azért is megeszlek. Lehajolok, mintha a cipómét igdzíta- nám. Bekapom a bűnös, kövér fekete eperszemet. Meleg, egv kis por is szúr- kálja a nyelvemet. Pont olyan ízű, mint gyermekkoromban. Hátha még ..kaesafröccs” is lenne itt a fa alatt. Mert a teljes illúzióhoz annak az illata is kellene. T, L
