Szolnok Megyei Néplap, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-22 / 146. szám

ÍOT8. június 22. SZOLNOK MEG TEI NÉPLAP 5 A SZERKESZTOSEG POSTÁJÁBÓL Olvasóink írják Igen — nem ? Jönnek — nem jönnek? Három család lakik Szol­nokon, a Botond u. 31/a szám alatt. Nagymamám, szüleim, valamint én a feleségemmel és nyolc hó­napos kisgyermekünkkel, aki az utóbbi időben ál­landóan beteg. A három család elhelyezését úgy ol­dottuk meg, hogy saját erőből alakítottunk ki kü- lön-külön lakható részt. — Legrosszabb körülmények között én lakom, ugyanis lakásomat a belvíz tönkre­tette, vizes. Már korábban igényeltünk lakást, s a bi­zottság, mely a helyszínen is kint járt, megállapította: lakrészem nem megfelelő lakásnak. — Felajánlotta, hogy szövetkezeti lakáshoz juttat, ezt azonban ihi nem tudjuk megfizetni, mert fe­leségem nem dolgozik. Más megoldást keres­tünk. Ismét saját magunk akarjuk rendbehozni laká­sunkat. Ezért helyreállítá­si kérelemmel fordultunk május 26-án a városi ta­nács építési osztályához, ahol ki jelöltek három na­pot, amikor majd az illeté­kes kijön s megnézi, indo- kolt-e a kérés. A elzett három napon azonban sen­ki sem járt nálunk. Már megvásároltuk az építke­zéshez szükséges anyagot, vályogot verettünk és sze­retnénk az építkezést mi­nél előbb megkezdeni és időben befejezni. Sajnos azonban egyelőre tehetet­lenek vagyunk. Nem ismer­jük a tanács illetékeseinek válaszát, engedélyezik-e a helyreállítást, igen vagy nem! Müller Sámuel Szolnok, Botond u. 31/a Cukorka helyett tábla Többen utazunk hetenként két al­kalommal Szen­tes—Kunszent- mártonon át Ti- Szasasra. A kun­szentmártoni vas­útállomáson oly­kor két-három órát is várakoz­nunk kell, s több alkalommal szerettünk volna már venni az ott levő utasellátó pavilonjában ci­garettát, vagy a gyermeknek cu­korkát. A pavilon ablakában azon­ban legtöbbször tájékoztató táb­lát találunk a következő felírá­sokkal: a mai nap zárva. Vagy: azonnal jövök, máskor: fodrász­hoz mentem stb. Jó lenne, ha az arra illetékesek ellenőriznék a pavilon nyitva- tartását. Fodor József Tiszasas, Május 1 út 11. Mint derült égből a villámcsapás Az Állami Népi Együttes vendégszereplésére ké­szültünk júniusban, sőt azt megelőzően, már április­ban és májusban is. Alapos előkészületet kívánt az együttes fogadása, ugyanis a szervező ott jártakor egy 126 négyzetméter alapterületű szabadtéri színpadot és legalább 1000 főnyi közönséget szabott meg feltétel­ként. Mindennek biztosítása bizony gondot okozott, s ezt el is mondta a szervezőnek a művelődési otthon igazgatója. Majd mi segítünk — mondta a szervező — küldünk plakátokat, rönlapokat. S mindezt írásban is adta. így aztán létrejött az egyezség. Az előadás nap­ja — június 15 — előtt már öt héttel megkezdődön a nyomozás anyag után, hogy a szükséges színpadot fel­építsék. Nem volt az fmsz telepén, nem küldött a MÉSZÖV, az egyik műszaki alakulattól a községi Párt­bizottság titkára is próbált kérni, míg végül a helyi vegyesipari ktsz vállalta a színpad megépítését. Saj­nos a jegyek elővételben csak nagyon nehezen fogytak, ami a nagy mezőgazdasági munkáknak tudható be. A szervező által í^ért plakátok és röplapok néhány nappal az előadás előtt érkeztek csak meg. Hiába sürgettük, válaszuk: még nyomdában van, úgyis le­mossa az eső — volt. Az előadás napján aztán megér­kezett az együttes műszaki csoportja. Dicsérte a szín­padot, hiszen amit kért, mindent megcsináltunk, s ekkor jött az együttes igazgatójának döntése; a gyér érdeklődésre való tekintettel az együttes nem lép fel Jászladányban. Könyörögtünk, kértük az igazgatót döntésének megváltoztatására, de hiába. Pedig az elő­adás megtartásához szükséges anyagiak nagyobb szá­zalékát már elköltötték és költöttük. Somogyvárl Miklós Jászladány, Bartók B. u. 2. Földön heverő forintok E cím szó sze­rint értendő, ugyanis a forin­tok valóban föl­dön hevernek földieper alakjá­ban a tiszaőrsi Búzakalász Ter­melőszövetkezet­ben, ahol nemré­giben termelési tapasztalatcserét tartottak. A ti­szafüredi járás tsz-vezetői mező- gazdasági szak­emberei előtt Tö­rök László, a ti­szaőrsi Búzaka­lász Tsz tagja is­mertette az el­múlt két év ered­ményeit. Azokat hallva több ter­melőszövetkezet vezetője úgy ha­tározott, hogy sa­ját gazdaságában is telepíttet föl­diepret. A járás tsz-eiben egyéb­ként jelenleg több mint 20 holdon terem föl­dieper. A tervek szerint jövőre ez a terület meghá­romszorozódik. Németh Lajos Tiszafüred Hétre ma várom a Hősök terén Nincs szándékomban új slágerszöveget írni, csu- ,.»n az ismert és kissé módosított szöveg előrebocsá­tásával szeretném az illetékesek figyelmét felhívni arra, hogy Szolnokon is lehetne néhány helyen pon­tos időt jelző órát elhelyez ni. Ha nem veszik rossz né­ven, a helymegjelöléshez sz erény javaslattal is hozzá­járulnék. Lehetne például ilyen óra a városi tanács, vagy a Verseghy Könyvtár falán, a Szabadság téren, vagy esetleg a Hősök terén. B. Gy. Szolnok MEGVIZSGÁLJUK tem nagy ügy . ..? Az első levelet, Kertész Imre vezsenyi olvasónk so­rait 1966. január 12-én kap­tuk meg. Amiatt panasz­kodott, hogy a Medvegy brigád, amelynek ő is tag­ja, tavaly több helyen dol­gozott, mégpedig a vízgaz­dálkodási társulatnál, a vízügynél, majd ismét a jászkarajenői vízgazdálko­dási társulatnál és a tó­szegi törpevízmű társulat­nál. Az ide-oda helyeztetés miatt — amelynek oka a. fagyszabadság, az árvíz, il­letve munikahiány — a brigád tagjainak 2 nap szabadsága veszett el, illet­ve az erre járó pénz. Később Czibulyka János, a brigád másik tagja írt szerkesztőségünknek, mert a sok utánajárás eredmé­nyeként is csak ígéretet kaptak a jászkarajenői víz­gazdálkodási társulattól a szabadságidőre járó ösz- szeg kifizetésére vonatko­zóan, de a pénzt hiába várták. A birtokunkban lévő ira­tok tanúsága szerint sokan foglalkoztak már ezzel az üggyel. Leveleket hozott, vitt a posta, vizsgálatot folytatott a Középtiszavidé- ki Vízügyi Igazgatóság tár­sulati csoportja, mint a vízgazdálkodási társulatok felettes szerve, összeült a ceglédi járási tanács közös munkaügyi döntőbizottsága, majd június 11-én a szol­noki járási tanácsnál mű­ködő munkaügyi döntőbi­zottság is. S az eredmény majdnem semmi. A leg­utóbbi szerv ugyan dön­tést hozott, hogy a tószegi törpevízmű társulat fizesse meg a brigádta goknak a szabadság-megváltást. A tó­szegiek viszont — amint az tudomásunkra jutott — már a döntőbizottság ülé­sén kijelentették: felleb­beznék e döntés ellen, mert szerintük a korábbi mun­kahelyen követtek el mu­lasztást, s így ott kötelesek kifizetni a két nap szabad­ságidőre járó összeget. Nyolc ember két napi szabadságáról, illetve an­nak megváltásáról van szó. Tehát valóban nem nagy ügyről. Mégis valóságos tengeri kígyó lett a Med­vegy brigád panaszából, amelynek végére még most sem sikerült pontot tenni. Gyűrűzik, hullámzik tovább. Holott, ha valaki összeszá­molná a levelezgetés, a pa­naszosok útiköltségének dí­ját, s azoknak az emberek­nek munkabérét, napidíját, akik vizsgálták, tárgyalták a brigád panaszát, könnyen megállapíthatnák, hogy az már jóval nagyobb összeg, mint amit jogosan ki kel­lett volna fizetni. S vajon még mennyi lesz? — nk — i panaszosnak nincs igaza Panasszal fordult levél­ben szerkesztőségünkhöz Zsíros Sándor tiszaroffi la­kos. Levelében többek kö­zött azt írta, hogy 1964-ben a háztáji földjén termett kukoricaszárát a helyi ter­melőszövetkezet eladta a tiszaburai tsz-nek. A múlt évi viszont még kint van, s azt a termelőszövetkezet csak fuvartérítés ellenében szállítja haza. Említést tett levelében többek között ar. ról is, hogy a helyi tsz vezetői nem megfelelően irányítják a gazdaságot. A levélben foglaltak tisz­tázása végett a törökszent­miklósi járási tanács vb mezőgazdasági osztálya a tiszaroffi tsz-ben vizsgála­tot tartott, s a következő­ket állapította meg: Nem felel meg a való­ságnak panaszos azon állí­tása, hogy a csutkaszárat a tsz csak 50 forintért haj­landó lakására szállítani. A háztáji föld termésének hazaszállításával egyetlen tsz-tagot sem terheltek meg. azért semmiféle anya­gi ellenszolgáltatást nem követeltek. Az említett 1964 évre járó csutkaszár köve­telés fejében viszont a pa­naszos 20 . kéve rozsét ka- nott a tsz-től. így tehát Zlsíros Sándornak a tsz­szel szembeni követelése alaptalan. Ami a termelőszövetke­zet vezetőire vonatkozó ál­lítását illeti, a járási ta­nács vb mezőgazdasági osz­tályának véleménye szerint az nem felel meg a való­ságnak. A tsz elnökének, főmezőgazdászának, fő­könyvelőjének és valameny- nyj vezető beosztásban lé­vő dolgozójának megfelelő szakismerete van, rendel­keznek megfelelő képesítés­sel és gyakorlattal. A me­zőgazdasági osztály ez év május 3—13 között tételes vizsgálatot tartott a terme­lés szervezési, a pénzügyi és az igazgatási csoport be­vonásával. A vizsgálat ta­lált ugyan néhány kisebb hibát, de az nem befolyá­solta a tsz gazdálkodását. A hibák kijavítására utasí­tást adtak, s a végrehajtást szeptember 1-én ellenőrizni fogják. Alaptalan Zsíros Sándor azon állítása is, miszerint a termelőszövetkezetben nem megfelelő a munka szervezés, illetve az, hogy a tsz elnöke egyes tagok­kal szemben megkülönböz­tetést tesz. Ez ügvben több termelőszövetkezeti tagot megkérdeztek, akik közül egy sem osztotta vélemé­nyét Zsíros Sándorral. A vizsgálat eredményéről tá­jékoztatták a panaszost. hi tudja az el­intézés módját? Tavaly november 30-án Túrkevén a termelőszövet­kezetek önálló Vállalkozá­sához egy újítást adtunk be. Az újítást bevezették, az érte járó dijat azonban még a mai napig sem kap­tuk meg. Ez ügyben érdek­lődtünk a TÖVÁL-nál, ahol azzal utasítottak el bennün­ket, hogy eddig sem a ter­melőszövetkezeteknél sem pedig a TÖVÁL-ná] újítás nem volt, és éppen ezért az újítás elintézésének mód­ját nem tudják. Ez az in­doklás szerintünk elfogad­hatatlan, s most nem tud­juk, hogy a keltetőgépek­nél alkalmazott és éven­ként körülbelül 70 ezer fo­rint megtakarítást eredmé­nyező újításunk ügyében kihez forduljunk? Lázár István és Tóth Ferenc Túrkeve Az illetékesek intézkedtek IMem maradnak gazdátlanul a fák Lapunk június 8-i szá­mában Ruttkai Aladár szol­noki lakos „Gazdátlan fák” című levelét közöltük, — melyre a Szolnok városi tanács végrehajtó bizottsá­gától a következő választ kaptuk: „A Tisza-ligetben lévő gyümölcsfák ápolására a szükséges intézkedéseket már korábban megtettük. A fák metszését elvégez­tettük, illetve a gyümölcs­fák tövét felásattuk. Az e területen lévő füvet az idén már kétszer lekaszáltattuk. a fák tövét újból megkapá'- tattuk. Intézkedésünkre a fákat az elmúlt héten meg­permetezték. Köszönjük a levélíró észrevételét, s egy­ben közöljük, hogy a fákat rendszeresen gondoztatjuk.” Jogi tanácsadó Az új általános balesetelhárító és egészségvédelmi rendszabály A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa a 6 1965. SZOT számú szabályzatával új ál­talános balesetelhárító és egészségvédő rendszabályt adott ki. Az új óvórendsza­bály alapvető célja az, hogy fokozottabban biztosítsa a balesetmentes munkavég­zés tárgyi feltételeit. Meg­határozza a munkahelyi magatartás legfőbb szabá­lyait, mind a vezetők, mind a beosztottak vonatkozásá­ban. Az óvórendszábályból a dolgozókat érintő legfon­tosabb pontokat az aláb­biakban ismertetjük. @ Általános követelmények A dolgozók testi épségé­nek, egészségének megóvá­sa érdekében minden mun­kahelyen korszerű techni­kával s az elért tudomá­nyos eredmények felhasz­nálásával gondoskodni kell a munkával kapcsolatban keletkező ártalmak megelő­zéséről. A munkahelyeken a munkafolyamatok veszé­lyességi jellegének, vala­mint a műszaki, gazdasági adottságoknak megfelelően a műszaki megelőzés lehe­tő legmagasabb színvonalát kell megvalósítani. Űj léte­sítményt, épületet, gépet, berendezést üzembe helyez­ni, s a meglévőt áthelyezni, korszerűsíteni, hosszabb szünetelés után újból üze­melésbe helyezni, vagy új gyártási eljárást bevezetni csak az egészséges és biz­tonságos munkafeltételek megvalósításával szabad. A vállalat a dolgozót csak olyan munkával foglalkoz­tathatja, amelyre az egész­séges. biztonságos munka­végzés szemeofttjából- szel­lemileg, fizikailag és egész­ségileg alkalmas. él A munkahely* magatartás főbb szabályai A dolgozó munkahelyén csak olyan tevékenységet folytathat, amelyhez a szükséges munkavédelmi ismeretekkel rendelkezik. Kivételt képez a balesetek megelőzését, az elsősegély- nyújtást vagy a jelentős néogazdasági kár elhárítá­sát célzó tevékenység. Az üzem területén, a munka­helyen tilos minden olyan magatartás (fegyelmezet­lenség, játék), amely az egészséges és biztonságos munkavégzést akadályozza. A munkahelyen szeszes italt fogyasztani, ittas dol­gozót az üzem területére beengedni, vagv ott fog­lalkoztatni tilos! Az ittas dolgozót a mun­kahelyről, az üzem terüle­téről haladéktalanul el kell távolítani! A dolgozó munka közben elszenvedett legkisebb sé­rülését, roszullétét, megbe­tegedését köteles vezetőjé­nek azonnal jelenteni, és el­sősegélyt kérni. Amennyi­ben a jelentéstételben egész­ségi állapota akadályozza a jelentést a munkáját köz­vetlenül irányító személy, annak távollétében munka­társa köteles megtenni. A dolgozó köteles a rá­bízott gépeket, berendezé­seket, valamint védőberen­dezéseket és eszközöket a munkavédelmi követel­ményeknek megfelelően használni, s a munkahe­lyen fegyelmezett magatar­tást tanúsítani. II Vezetőkre i vonatkozó előírások A vállalatot, a termelést, a munkát irányító vezető hatáskörének megfelelően az előírt munkavédelmi szemle megtartásán kívül is köteles rendszeresen el­lenőrizni és gondoskodni ar­ról, hogy a munkahelyek és munkaeszközök a mun­kavédelmi követelmények­nek megfeleljenek; a dol­gozók a munkájukkal ösz- szefüggő munkavédelmi is­mereteket elsajátítsák, az előírásokat megtartsák és a szükséges védőfelszerelé­seket használják, az irányí­tása alá tartozó munkahe­lyen rend, fegyelem le­gyen. A munkát közvetlenül irányító vezető műszakon­ként — szükség esetén többször is —, új munkahe­lyeken a munka - megkez­dése előtt is, köteles meg­győződni arról, hogy a munkakörülmények a biz­tonsági követelményeknek megfelelnek-e. A rendsze­res ellenőrzés gyakoriságát és módját a szakmai óvó­rendszabályok, illetve a vállalati ügyrendek hatá­rozzák meg. Az általános balesetelhá­rító és egészségvédelmi rendszabályok előírásait minden vállalat és dolgozó köteles megtartani. Az el­len. aki az e szabályzatban foglalt előírásokat nem tartja meg, a cselekmény súlyától és jellegétől füg­gően büntető — szabálysér­tési —, illetve fegyelmi el­járást kell indítani. Az új óvórendszabálv 1966. július hó 1. nanjától lén hatály­ba. Az új balesetelhárítási és egészségvédelmi rend­szabályokat kézikönyvként 260 000 példányban megje­lentette a Táncsics Könyv­kiadó Dr. Cs. I. Szerkesztői üzenetek V. József, Törökszentmiklós: Tőzegkorpát a Tőzegkitermelő Vállalatoktól lehet beszerezni. A Pest megyei Tőzegkitermelő Vállalatnál (Budapest, VIII. Baross út 36.) bármilyen meny- nyiségben adnak el tőzegkor­pát, az elszállításról azonban a vásárlónak saját magának kell gondoskodnia. Czégény István, Szolnok: Nem lehet felmondással meg­szüntetni a beteg dolgozó munkaviszonyát a keresőkép­telenséget okozó betegség alatt és az azt követő 15 nap le­teltéig. A felmondás tilalmá­nak határideje: a keresőkép­telenség napjától számított egy év, gümőkóros megbete­gedés esetén pedig 2 év. Az üzemi baleset, vagy foglal­kozási megbetegedés miatt ke­resőképtelen dolgozónak a munkaviszonya azonban nem mondható fel az egy évet meghaladó táppénz jogosult­ság teljes ideje alatt. Komáromi Ottó, Jászberény: Július 1-től kezdődően a ter­melőszövetkezeti tagok már két 14 éven aluli gyermek után is jogosultak családi pótlékra. A családi pótlék összege gyer­mekenként 70—70 forint. „Kezdő vadász”, Kunszent­mártoni — A vadbefogást nem lehet kizárólagosan va­dászati ténykedésnek tekinte­ni, de gyakorlott vadász irá­nyítása nékül veszélyes dolog erre vállalkozni. Különösen a nagy vadak befogása követel alapos körültekintést és hoz­záértést. A befogott vadak közül legkönnyebben az őzgi­da szokik hozzá az emberek környezetéhez, de a fogság­ban tartott vad kiszámíthatat­lan és ingerlékeny, gyereke­ket nem szabad közelébe en­gedni. Különben azt javasol­juk, olvassa dr. Bencze Lajos ..Balesetelhárítás a vadgazdál­kodásban” című most megje­lent könyvét. T. I. Karcag: A külföldi pénzt, fizetési eszközt a szer­zéstől számított három napon belül vételre fel kell ajánlani a Magyar Nemzeti Banknak. A pénzt el kell vinni a bank­ba. Nem kell vételre felaján­lani a külföldi váltó- vagy ap­rópénzt, ha annak összértéke az 5.— forintot nem haladja meg. Joó Imre Kisújszállás: A termelőszövetkezet használatá­ban lévő erdőingatlan után abban a^ esetben illeti meg bérleti díi a tulajdonosokat, ha a kérdéses erdő felett 1961. évi vn. törvény végrehajtása* kor tulajdonjoggal rendelkov* tele. \

Next

/
Thumbnails
Contents