Szolnok Megyei Néplap, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-22 / 146. szám

Vflég proletárjai, egyesüljetek/ XVIt, évfolyam, 146, szám. ÄH» 5 50 fillér 1966. június 22., szerda. SZOLNOK HEfiWI Amit ma megtehetsz AZ Uj gazdaságirányí­tási rendszer alapvető ele­mei másfél év múlva lép­nek működésbe. A vállala­tok önállósága sokkal na­gyobb, döntési lehetőségük, joguk sokkal szélesebb lesz, mint eddig. Erre az új helyzetre minden vállalat­nak fel kell készülnie. Mi­vel a felkészülésre nem le­het központilag receptet kidolgozni, már most -zük- ség van a vállalatok önte­vékenységére. Nem enged­heti egyetlen gazdasági ve­zető sem, hogy vállalatát az új gazdasági mechaniz­mus felkészületlenül talál­ja. Aki felkészül, saját hasznára teszi, aki „végig­alussza” a másfél évet, a saját kárára cselekszik. Várható, hogy az új gazda­ságirányítási rendszerben az egyes ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági vállalatok változtatásokat fognak vég­rehajtani termelésük össze­tételében, vállalati gazdál­kodásukban, beszerzési és értékesítési politikájukban. Minden vállalat kötelessé­ge azonban megóvni saját termelő tevékenységének gazdaságosságát a külső váratlan fordulatoktól. Ha az utolsó percben veszik észre, hogy például nincs elegendő és kellő összeté­telű anyagkészlet, rendelés­állomány, akkor az ered­mény csak kapkodás, anar­chia lehet. Ezért már most ajánlatos elkezdeni az előzetes tár­gyalásokat a szállító és a rendelő partnerekkel. Ki kell „tapogatni”, hogy az új körülmények milyen kö­vetelményeket támaszta­nak, milyen lehetőségeket teremtenek. Előzetes piac­kutatást kell végezni arra, hogy a vállalat hagyomá­nyos termékeire a jövőben mekkora mennyiségben és milyen minőségben lesz szükség. Ezzel egyidőben ismerni kell az igények vátozását is. Azt is ajánla­tos előre megtudni, s elő­zetes megbeszéléseken rög­zíteni, hogy a szűk-égés anyagok, alkatrészek, szer­számok kitől, milyen meny- nyiségben, ütemezésben lesznek beszerezhetők. Hi­szen később nem lehet minden kis ügyben a fel­ügyeleti szervhez, a mi­nisztériumhoz, a tanácshoz fordulni. RENDKÍVÜL fontos, hogy az anyagot időben be­szerezzék, s a koop-ráeiós szerződéseket megkössék, valamint piackutatást vé­gezzenek nemcsak az érté­kesítő, hanem a beszerző piacokon is. Megszűnik az anyagok egy részénél a kiutalásos, keretgazdálko- dásos rendszer. Nem vár­hatja a vállalat, hogy ki­utalják neki, amire izük- sége van. Neki magának kell beszereznie. Szükséges előkészülni ön­tevékenyen, utasítást be nem várva a munkaerő­gazdálkodás tekintetében is. Fontos a létszám-meg­takarítás lehetőségeinek feltárása, s a szakrrunka- erő-szükséglet felmérése. Mivel a vállalatok fontos munkájává válik az „üzle­ti” tevékenység, a közgaz­dasági elemző munka, ezért már most gondoskodni kell szakképzett közgazdászok­ról, gyakorlott üzletembe­rekről. Szükségessé válik néhány mérnök átképzése közgazdásszá és „kereske­dő” mérnökké. káderter­vet kell készíteni új mun­kaerők felvételére, régiek esetleges átcsoportosítására. Az eddiginél hatéko­nyabb bérezési módszerek »dolgozására van szűk»#* számos területen. Hasznos lenne, ha a vállalatok az új mechanizmus bevezeté­sét megelőző negyedévekben fokozatosan alkalmaznának új bérezési, premizálási, ju­talmazási formákat, s a szakmánkénti bérszinteket a terület vállalataival egyeztetnék. így elkerülhe­tő, hogy az első időkben túl nagv legyen a munka­erővándorlás és — csábí­tás. Óf MÓDSZEREK szük­ségesek a jutalmazási alap felhasználásában, sőt esetleg a nyereségrészesedés sze­mélyekre való lebontásá­ban is. Csak úgy van ezek­nek a juttatásoknak igazi ösztönző erejük, ha a sze­mélyi teljesítmény szerint eléggé differenciáltak. Ki­próbálható már a jövő év­ben — a vállalati szak- szervezeti bizottsággal egyetértésben — a nyere­ségrészesedési alap egv ré­szének új típusú elosztása. Már most érdemes felül­vizsgálni az állóeszköz- és a készletgazdálkodás rend­jét és feltárni a tartaléko­kat, valamint megvizsgál­ni azt, hogy a meglévő gép­park milyen termék-össze­tétel gyártására alkalmas; hol van hiány; hol nincse­nek a gépek kellően ki­használva; hogyan lehetne ezekre munkát szerezni. — Egyik főtörekvés: a gépe­ken olyan műveleteket vé­geztessünk majd, amelyek a gép műszaki adottságait a lehető legjobban ki tud­ják használni, s így az egy gépórára jutó termelési ér­ték és nyereség a legna­gyobb. Fontos a kidolgozott újítási feladatterveket a dolgozók nyilvánossága elé bocsátani, felhívni minden dolgozót arra, hogy a jövő év közepéig minél több, ol­csói! megvalósítható újítást nyújtson be az új mecha­nizmusra való áttérés meg­könnyítésére, az átállás esetleges többletköltségei­nek fedezésére. A legfontosabb terület, ahol az átállásra me kell tenni az előkészületeket: a műszaki fejlesztés. Mind az iparvállalatoknak, mind a mezőgazdasági termelőszö­vetkezeteknek, állami gaz­daságoknak nagy biztonsá­got nyújtana, ha 1968. ja­nuárjában valami f-fial, korszerűvel, jó áron érté- kesíthetővel lepnék meg a piacot. A vállalatok tud­ják, hogy miben van hiány, mi az, amit a vevő hajlan­dó megfizetni. Már most szükséges elkezdeni a fel­készülést ezeknek az új ter­mékeknek vagy hiánycik-' keknek a gyártására. Az új gazdasági mecha­nizmus az ország lakossága előtt akkor arat majd tel­jes elismerést, ha megje­lennek a piacon az új kor­szerű termékek, megszűn­nek a hiánycikkek. A vál­lalatok is könnyebben jut­nak túl a kezdeti bizonyta­lanságon, ha valami újat, jövedelmezőt tudnak piac­ra dobni. G AZDASÁGI IRÁNYÍ­TÁSUNK új rendszere szé­les lehetőséget nyújt a demokrácia kiszélesí­tésére a gazdasági te­vékenységben. — A döntési jogkörök nagyfokú decentralizálása, az egyéni kezdeményezés kibontakoz­tatása új erőforrásokat mozgósít népgazdaságunk fejlesztésére. Vállalataink előtt szép perspektíva, ne­mes cél áll. Kezdjük el hát a felkészülést már ma, öntevékenyen, lelkesen, s jó üzleti érzékkel. P Q, Autóesárda, vásárcsarnok, szálloda építését tervezik Karcagon (Tudósítónktól) A karcagi termelőszövet­kezetek a második ötéves tervidőszak alatt elért eredményeit értékelte töb­bek között legutóbbi ülé­sén Karcag város tanácsa. A tervek szerint alakult a terméshozam, az országban elsőként érték el, hogy a városban nincs tbc-s szarvasmarha, s jelentősen emelkedett a tsz-ek állat- állománya. Mindezzel pár­huzamosan a termelőszö­vetkezeti tagok jövedelme 1965-ben csaknem tíz szá­zalékkal lett i magasabb, mint 1959-ben volt — ál­lapította meg a tanácsülés. A továbbiakban szó volt a város kereskedelmi és vendéglátóipari hálózatának korszerűsítéséről, fejleszté­séről is. A harmadik öt­éves terv során többek kö­zött a 4. számú főútvonal mellett egy autócsárda épí­tését tervezik. Szeretnék megoldani 1970-re a szállo­da gondjukat és több mil­liós költséggel új szállodát kívánnak építeni. A ter­vekben szerepel még egy tartósító üzem létrehozása, valamint egy vásárcsarnok létesítése is. A eserkeszöilői Magyar-Román Bnráfság Tsz-ften eddig MO m 'zsa cseresznyét szedtek le. s még 80—100 mázsára számítanak. Nemzetközi kemping-találkozó a Balatonon Az idén augusztus 7—17. között Balatonfüreden ren­dezik a 27-ik Nemzetközi Kemping- és Karavántalál­kozót. Már elkészült a részletes és pontos ütem­terv a nagy vendégfoga­dósra. A találkozóra eddig 5300 külföldi jelentkezett. A szomszédos országokon kí­vül jönnek Angliából, Hol­landiából. Franciaországból. Belgiumból, sőt Törökor­szágból. Izraelből és Ma­rokkóból is. A füredi kem­pinget most ötezer szemé­lyesre bővítik és kisegítő tábort nyitnak Tihanyban. Az augusztusi tíz nap gazdag kulturális és sport­műsort Ígér. A többi között fellép az Állami Népi Együttes, a Balatonon vizi- síbemutatót rendeznek, a nagyvázsonyi lovas játéko­kat is ebben az időpont­ban tartják. Irány: Mongólia A szakma kiválói az önkéntes brigádban Barta József, a Mü.M. 605-ös Iparitanuló Intézeté­nek tanára nagy megtisz­teltetésben részesült. Fel­kérték, kisérjen el egy munkacsoportot a távoli Mongóliába. Lapunk mun­katársa megkérdezte Barta Józsefet, kik mennek, mi­lyen célból? — A mongol kommunista A tiszaíöldván Lenin Tsz hataljainak vállalása Indulásra késsen a gépek a kisúfszáiiási Dézsában Az esős napok kedvezően hatottak 'a mezőgazdaságra. Igaz ugyan, hogy több já­rásban napokig szünetelnek az időszerű növényápolási munkák, de mind a kalá­szosok, mind a kapások fejlődését elősegíti a jú­niusi esőzés. A lehűlés kü­lönösen a búzának kedve­zett, hiszen a korábbi rek- kenő hőség nemcsak az érést segítette elő. de hs tovább tart. könnyen meg­indította volna az aszaló- dást. A csapadék, ami he­lyenként meghaladta a 30 millimétert is, jót tett a kapásnövényeknek. A szolnoki járás közős gazdaságaiban is egyre to­vább szélesedik a kongresz- szusi munkaverseny. Mint Zsarnai Ferenc elvtárstól a járási KISZ bizottságor megtudtuk, a tiszaföldvári Lenin Tsz fiataljai e hó­nap közepén megtartott KISZ-taggyűlésükön több igen fontos határozatot fo­gadtak el. A nyári betaki- rítás idején három Hiúsági brigádot szerveznek, hogy meggyorsítsák az aratást, s az ezt követő talajmunkát Ugyanakkor a műhelyben dolgozók közül egy ifjúsági készenléti brigádot alakí­tottak azzal a céllal, hogy a betakarításban dolgozó. gépeket állandóan üzemben tartsák. A növénytermesz­tésben és állattenyésztésben dolgozók vállalták a kong­resszus tiszteletére, hogy a szövetkezet éves terv átla­gait 15 százalékkal túltel­jesítik. A közös gazdaságban igen jelentős társadalmi munkát produkáltak már a fiatalok. Június elején öt- százhúszan mintgy 180 hold legelő gyomtalanítását fe­jezték be. Ez alkalommal nemcsak a szövetkezet ki- szesei és az általuk patro­nált úttörők, hanem a ti­szaföldvári gimnázium ta­nulói is résztvettek e fon­tos munkában. A gimná­ziumi tanulók kétezer fo­rintot kaptak, s ezt befi­zették a vietnami csekk­számlára Az utóbbi napok bűvös, csapadékos időjárása meg­akasztotta a munkákat a kisújszállási Dózsa Tsz-ben is. Korábban megkezdődött már a kukorica második kapálása, naponta mintegy háromszáz szövetkezeti gazda szorgoskodott a nagyüzemi táblákon. A kö­zös terület 580 hold. A szé­na második kaszálását is befejezték, holdanként 18 —20 mázsás termést taka­rítottak be. Az eddig le­hullott csapadék 22—25 millimétemyi. Ha az idő­járás javul, akkor rövide­sen teljes erővel folytató­dik tovább mind a kuko­rica kapálása, mind pedig a széna behardása, kazla- zása. A napokban tartották meg a gépszemlét is a közös gazdaságban. Három aratógéppel és négy kom­bájnnal rendelkeznek a Dó­zsa Tsz tagjai. A jövő hét eljén már. indulhatnak a gépek az őszi árpa táb­lákra. Sajnos a belvíz igen nagy károkat okozott ebben a szövetkezetben és nagv területen ki kellett szán­tani a kalászosokot. Né­hány táblán foltos a nö- vénv és gyengébb termés­átlag ígérkezik a tavalyi­nál. ifjúsági szervezet központ­ja azt kérte, hogy az Ulan Bator-i nagy textilkombi­nát építkezéséhez — amely magyar beruházás — küld­jön a KISZ egv önkéntes ifjúsági építő brigádot. A KISZ természetesen öröm­mel vállalta a feladatot. Az építő brigád azokból a fiatalokból verbuválódik, akik az 1965—66-ns tanév­ben megrendezett Ipari ta­nulók országos szakmai versenyén a legjobb ered­ményt érték el és ezért szakmunkás oklevelet kap­tak. Huszonnyolc fiatal in­dul az útra — köztük egy, a mi intézetünket képvise­li. Tizenöt kőműves, hat ács-állvánvozó, két vasbe­tonszerelő, három épület­asztalos. két villanyszerelő vesz részt . a munkában. Rajtuk kívül egv cukrász és egv szakács is jön. hogv magvams konyha is le­gyen. ők a saját szakmá­jukban szintén, mint kivá­ló tanulók kaptak szak­munkás oklevelet. — Nagyon büszke vagyok arra, hogy e kitüntető meg­bízás, a csoport kisérése és felügyelete, engem ért. Épí­tőipari műszaki tanár va­gyok, a gyakorlati oktatás vezetője. A textil kombinát irodaházát fogjuk építeni, hagyományos módszerek­kel, tehát téglából. Az. egyik Ulan Bator-i iskolá­ban kapunk szállást. A vé­dőoltásokon már túlestünk. Kapunk formaruhát is, — szürke nadrágot, kék inee KISZ emblémával. Előre­láthatólag három hónapot töltünk majd a baráti or­szágban —- fejezte be nyi­latkozatát.

Next

/
Thumbnails
Contents