Szolnok Megyei Néplap, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-19 / 144. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966. június 19. I a világpolitikában Magyar—német békedemonstráció Berlinben Általános figyelem kiséri De Gaulle utazását a Szovjet* unióba Sötét terveket szőttek Szöulban Viharos sztrájkok nyugaton Mindazok, akik látták és hallották a televízióban Magyarország és az NDK vezető áUamférfiainak talál­kozóját, megállapíthatták: nagyszabású és eredményes békedemonstráció történt. Walter Ulbricht és Kádár János beszélt. Mindkettőjük megnyilatkozását Európa- szerte — sőt túl Európán — általános figyelem előz­te meg. Walter Ulbricht újólag jellemezte a Német Demokratikus Köztársaság békepolitikáját. Megjelölte a két német állam közele­désének és konföderációjá­nak lehetséges módozatait, és felsorolta az ellenkező oldalon támasztott nehéz­ségeket. Kádár János sorra vette és elemezte mindazo­kat a nemzetközi kérdése­ket, amelyek — súlyos ter­mészetüknél fogva — az általános érdeklődés közép­pontjában állanak. Megál­lapításait a viharos tapsok sorozata fogadta. A Fried-. rich-Stadtpalast falai között egybegyűlt hallgatóság for­ró lelkessége túltett a ber­lini kánikulán és minden tekintetben szentesítette a két testvérpárt és a két kormány politikáját. Ez történt napokon keresztül. Bármerre járt a magyar párt- és kormányküldött­ség, az NDK dolgozói — munkások, parasztok, és értelmiségiek — tüntető. szeretettel fogadták minde­nütt. Mindebben nemcsak a tökéletes nézetazonosság fejeződött ki, hanem a nagy célok elérését kifejező akarata is. Ez a találkozó valóban újabb hozzájárulás volt valamennyi szocialista ország összefogásához, a megoldást követelő európai kérdések konstruktív ren­dezéséhez. De Gaulle látogatása a Szovjetunióban június 20-án kezdődik. Olyan esemény ez, amely az egész világ­sajtót foglalkoztatja. Fran­ciaország NATO-politikájá- naik ismeretében indokolt az érdeklődés: francia had­erő nem marad NATO-pa- rancsnokság alatt. Ami a szovjet szándékokat illeti, ezek nyíltak: egyértelműen a békét szolgálják. A Szov­jetunió és a szocialista or­szágok e közös törekvése — állapította meg az Iz­vesztyija — „egyre erősebb hatást gyakorol a józan gondolkodású burzsoá poli­tikusokra”. Tény és való: De Gaulle látogatása — tendenciája révén — az összeurópai együttműködés történelmi szükségességé­nek jegyében valósul meg. Erről Couve De Murville francia külügyminiszter tö­mören így nyilatkozott: „Franciaország számára az összeurópai együttműködés főképpen egy dolgot jelent, mégpedig a békét”. Ég mire számíthat Nyugat-Németor- szág? Ha a bonni vezetők nem adják fel revansista törekvéseiket és nem szá­molnak a tényleges helyzet­tel, akkor kirekesztik ön­magukat az európai álla­mok békés együttműködé­séből. Franciaország, min­denesetre, tettekkel bizo­nyítja, mennyire nem óhajt az amerikai katonai gépezet foglya lenni. A szovjet— francia kapcsolatok fejlő­débe mindenképpen béke- mű. Nem békés célok vezet­ték azonban a szöuli érte­kezlet részvevőit és azokat, akik a zsinórpadlásról rán­gatták marionettjeiket. Dél- Korea fővárosában egybe- sereglett Japán Ausztrália. Üi-Zéland, Thaiföld, a Fü­löp-szigetek, Malaysia, Dél- Korea, Dél-Vietnam és Csang Kai-Sek rezsimjének diplomáciai küldöttsége. Az Egyesült Államok és Anglia egy újabb katonai és politi­kai szervezetet akart létre­hozni — antlkommunista címkével. Ez a csoportosu­lás az „Ázsiai—Csendes­óceáni Együttműködési Ta­nács” fedőnevet választotta. Puszta létezése azonban az amerikai—angol imperialis­ták céljait szolgálja. Egyes nyugati tudósítók úgy tud­ják; a megállapodás ko­rántsem olyan egységes, mint amilyennek feltüntet­ni igyekeznek. Fontos rész­letek tekintetében nyitott problémák maradtak, s eze­ket majd a jövő évben pró­bálják megoldani Bangkok­ban. De a lényeg beszédes: a vezető imperialista hatal­mak újabb, béke-elleni me­rényletéről van szó. Szöul, tehát újkeletű bi­zonyítéka az imperialista alaptermészet változatlan­ságának. Ámde ez megint- csak nem erőt, hanem gyengeséget mutat. Való­ban, az imperializmus belső zavarai mind nyilvánvalób­bak. Amerikában növeke­dett a háború elleni meg­nyilatkozások száma és he­ve. Johnson tekintélye szembeötlően zuhant. Mis­sissippiben pedig semmiféle terror nem tudta szétverni a bátrak menetét. Angliát megrázta a kereskedelmi tengerészek sztrájkja. Nor- végiban a pilóták, Hollan­diában az építőmunkások, Franciaországban a szak- szervezetek, Olaszországban a vasipar, az építőipar és a légi közlekedés dolgozói­nak bérkövetelése jelzi az elégedetlenséget. Saigonban, Huéban, Brüsszelben, Santo Domángóban és másutt — nagy tömegek sürgették a békét és a társadalmi ha­ladást. A túlértékelések veszélye nélkül megállapítható: mindezzel szemben az „in­nenső világ” ereje folya­matosan növekszik. A szov­jet választások sikere, az­az a választók nagyszabású részvétele a szavazásban; a Béke Világtanács termé­keny genfi munkája; a DÍVSZ szófiai kongresszu­sa; Koszigin eredményes finnországi látogatása — mind-mind erőteljes felvo­nulás volt a világbékéért, a békés együttélés politi­kájáért, mégpedig a népek testvérisége, egyenjogúsága és szabadsága jegyében. JMT agyar— ÍVD K közös nyilatkozat A Német Szocialista Egvs ségpárt Központi Bizott­ságának és a Német De­mokratikus Köztársaság kormányának meghívására Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titká­rának vezetésével 1966. jú­nius 13—17 között baráti látogatást tett a Német De­mokratikus Köztársaságban a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldött­sége. A látogatásról valamint a két párt és kormány kö­zött lefolytatott tanácsko­zásról tegnap közös közle­ményt adtak ki. A közös közlemény a többek között megállapítja, hogy a Ma­gyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége eredményes tárgyalásokat folytatott a Német Szocia­lista Egységpárt Központi Bizottságának és a Német Demokratikus Köztársaság kormányának képviselői­vel. A tárgyalások szívé­lyes légkörben és testvéri egyetértésben folytak le. A közös közlemény rész­letesen foglalkozik a két ország legfontosabb bel- és külpolitikai problémáival és leszögezi; „A tárgyalá­sok eredményeként megál­lapodtak abban, hogy gaz­dasági kapcsolataik továb­bi fejlesztése érdekében különböző megállapodáso­kat fognak előkészíteni és megkötni”. A közös közle­ményt magyar részről Ká­dár János és Kállai Gyula, német részről Walter Ulb­richt és Willi Stoph írták alá. Holnap indul De Gaulle Moszkvába De Gaulle hétfőn dél­előtt 9.30 órakor indul el a Orly-i repülőtérről Cara­velle típusú repülőgépén Moszkvába. A köztársasági elnököt Couve De Murville külügyminiszteren kívül közvetlen munkatársai és a Quay d’ Orsay vezető tiszt­viselői kísérik el útjára. De Gaulle kíséretében lesz fe­lesége és fia, Philippe De Gaulle sorhajókapitány Is. Különrepülőgépen 80 fran­cia és Párizsban akkredi­tált külföldi újságíró kö­veti a köztársasági elnö­köt, hogy tanúja legyen a 12 napos utazás eseményei­nek. A nagy francia lapok és a televízió munkatársai már az elmúlt napokbn végig­járták De Gaulle útjának egyes állomásait és riport- sorozatokban mutatták be Moszkvát, Leningrádot, Volgográdot, {iijevet, Novo- szibirszket. Á televízió hétfő­től kezdve naponta külön- műsorban tájékoztatja a francia közönséget De Gaulle útjáról. A helyszíni adásokat a szovjet mester­séges híradástechnikai bol3r- gó, a Molnyija közvetíti Párizsba. Moszkva hagyományos barátsággal és kitüntető fi­gyelmességgel várja Char­les de Gaulle-t, aki jófor­mán a Szovjetunió elleni hitlerista támadás negyed- százados évfordulójára ér­kezik a szovjet fővárosba. 1944 decembere után most másodízben lesz De Gaulle tábornok Moszkva vendége. De Gaulle moszkvai láto­gatását sok tekintetben elő­készítették tavaly Gromiko párizsi és Couve De Mur­ville moszkvai látogatásai, amelyek során tisztázódtak a két fél politikai nézete’- nek azonos, vagy közeli vonásai. Fellobogózták a Lenin- utat, ahol De Gaulle kocsi­oszlopa hétfőn délután be­vonul Moszkvába. A Kreml­ben készítettek szállást a magasrangú francia vendég számára. Áz osztályharc néhány i< íí kérdése az MSZMP Központi Bizottsága ideológiai irányelveinek tükrében i. A PÁRT Vili. kong­resszusa s azt követően valamennyi fontosabb párt­dokumentum foglalkozott az osztályharc időszerű fel­adataival, annak tartalmá­val és a feladatok végre­hajtásának módozataival. Világosan és egyértelműen van megfogalmazva, hogy a fejlődés jelenlegi szaka­szán az osztályharc fő te­rületei; a gazdaságépítő és eszmei politikai nevelő­munka. Az osztályharc fő területeinek ilyen termé­szetű meghatárózása, nem egyszerűen elhatározás kér­dése, hanem magában fog­lalja mindazokat a válto­zásokat, amelyek a szocia­lizmus alapjainak lerakása, a termelőerők, termelési és tudati viszonyok fejleszté­se terén végbementek ha­zánkban. Pártunk VIII. kongresz- szusa szélesebb alapokra helyezte a munkásosztály szövetségét és megjelölte az osztályharc új fő terüle­teit, feladatait és követel­ményeit. A VIII. pártkongresszus az osztályharc kérdéseiben kiindult, egyrészt; abból az objektív helyzetből, hogy a szocialista termelési viszo­nyok győztek a mezőgaz­daságban is, s ezáltal fel­számoltuk a kizsákmányo­lás utolsó gazdasági bázi­sát, és hazánkban .énve­gében megszűnt az ember ember által való kizsák­mányolása, másrészt; azok­ból az újabb nagy sikerek­ből, amelyek a tudatfor­málás területén születtek. Végül abból, hogy a terme­lési és tudati viszonyok gyors fejlődése a munkás- osztály és a szövetkezeti parasztság érdekviszonyait közelebb hozta egymáshoz, ezáltal tovább erősödött a munkás-paraszt szövetség, s ez megteremtette a szé­lesebb osztályszövetség alapját; végsőfokon kiha­tott az osztályharc kedvező alakulására is. MZ ÚT HELYZETET leg­jobban dokumentálja tehát az. hogy a munkásosztály és valamennyi szövetségese érdekeinek megfelelő a párt által kidolgozott for­radalmi munkáspolitika, az Tüntetés, önégetés Saigonkan Saigonban szombaton, a? egymás után következő ha­todik napon, ismét felvo­nultak az utcákon a kor­mányellenes tüntetők. Fel­tartóztattak néhány ame­rikai katonai járművet, s az egyiket felgyújtották. A buddhista intézet kö­zelében felismertek egy polgári ruhás rendőrt, kö­rülvették, lefegyverezték, és saját revolverével agyon­lőtték. Röviddel a rendőr ellen elkövetett merénylet után a sadgoni rádió beje­lentette, a katonák enge­délyt kaptak, hogy a „rendbontókra rálőjjenek”. Pénteken éjjel egy 17 éves fiatal lány a buddhis­ta intézet területén fel­gyújtotta magát. A lány a kórházban belehalt égési sebeibe. Május 29-e óta ez volt a tizedik önégetéa A dél-vietnami kormány­ra egyre nagyobb súllyal nehezedik a fokozódó inf­láció. A piasztert újból le­értékelik. Mostanáig egy dollár 73,5 piaiszterbe ke­rült, az új hivatalos ár­folyam 80 piaszter lesz, de idegen valutában kötött üz­leteknél 118 piaszterrel számolják el a dollárt, amelynek árfolyama a fe­ketepiacon már 210 piasz­ter. A 37 grammos arany­pénz — a taél —, amely­nek értéke egy évvel ez­előtt 7 000 piaszter volt, most 18 000 piasztert ér. Truong Thanh gazdaság- ügyi miniszter szombati sajtóértekezletén bejelen­tette a nemzeti bank arany­eladásainak a kormány ál­tal történő ellenőrzését a kereskedelmi korlátozások módosítását, valamint a kormányhivatalnokok és a katonák fizetésének 20—30 százalékos emelését. l\nO\ÉZIA Készültség Djakartában Katonai készültséget ren­deltek el Djakartába^i, két nappal az ideiglenes népi tanácskozó gyűlés össze­illése előtt. A szombatra virradó éjjel páncélgépko­csik dübörögtek végig a fő­városi utcákon. A város­parancsnokság biztonsági rendszabályokat léptetett életbe. A legfőbb törvényhozó szerv — „megtisztítva” a baloldali képviselőktől — hétfőn ül össze, miután a bonyolult helyzetben az ülést többször is elhalasz­tották. A különböző jobb­oldali diákszervezetek, „ak­ciócsoportok” azért sürget­ték a gyűlés összehívását, mért el akarták érni Su­karno leváltását, vagy leg­alábbis hatáskörének csor­bítását. Ezt a tendenciát a had­sereg kénytelen volt fékez­ni, mert még mindig szük­sége van Sukarnóra, aki ugyan látszatra gyakorolja csak a hatalmat, de tekin­télye a tömegekben válto­zatlanul nagy. Mint a Reuter jelenti, Suharto tábornok, a hata­lom tényleges birtokosai pénteki rádióbeszédében kijelentette: nincs szó sem­miféle összeesküvéről Su­karno megdöntésére. „Az elnök azért ruházta rám a végrehajtó hatalmat, hogy megállítsam a bomlasztó irányzatokat” — állította. Koszigin hazautazott Szombaton délelőtt az el­nöki palotában befejeződ­tek a tárgyalások Koszigin, a szovjet minisztertanács elnöke és Kekkonen finn köztársasági elnök között. Megegyeztek a kiadandó közös közlemény szövegé­ben. A megbeszélés végén Ko­szigin átnyújtotta Kekko­nen elnöknek a Vénusz bolygóra eljuttatott szovjet embléma másolatát. Koszigin és kísérete ez­zel befejezte hivatalos finnországi látogatását és különrepülőgépén tegnap hazautazott. Vele együtt utaztak: Kuznyecov, a szov­jet külügyminiszter első helyettese, Zaharov, Zam- jatyin és Molocskov, a szovjet külügyminisztérium osztályvezetői. élet valamennyi területén nagy sikerekhez vezetett. Az egységes szocialista ter­melési viszonyok körülmé­nyei között gyorsan fejlő­dik és erősödik a szocia­lizmus anyagi-műszaki, technikai' bázisa, erősödik azok szocialista jellege. A lakosság döntő többsége szocialista tulajdonviszo­nyok között dolgozik, a szocialista viszonyok aktí­van hatnak a tömegek tu­datára, ez megteremti a feltételeit a hatékonyabb eszmei, politikai nevelő- munkának, és ez kedve­zően hat vissza a tömegek tudatának fejlődésére. * Az új viszonyok között nemcsak a munkásosztály­nak, hanem valamennyi szövetségesének közös ér­deke, hogy az osztályharc segítségével a szocialista társadalom által biztosított lehetőségeket maximálisan kihasználja. E harcnak a célja a szocializmus teljes felépítése, követelménye a szocializmushoz való hűség. A VIII. kongresszus ha­tározatainak végrehajtásá­ban. a szövetségi politika érvényesítésében, a gaz­dasági építő eszmei neve­lőmunka. más szóval az osztályharc területén je­lentős eredményeket értünk el. A munkásosztálynak si­került forradalmi politi­káját a társadalom nagy többségével elfogadtatni mindenekelőtt azért, mert az megfelelt valamennyi szövetséges alapvető érde­keinek. Ezért tovább nőtt a munkásosztály és forra­dalmi pártjának vezető szerepe, befolyása a társa­dalom valamennyi rétege között. Ezt fémjelzi a má­sodik népgazdasági ötéves terv időszakában elért újabb gazdasági sikereink, a népjólét emelkedése, a szocialista demokrácia szé­lesedése, a társadalom kü­lönböző rétegeinél egyre gyorsabban növekvő igény a marxista—leninista világ­nézet elsajátítására, általá­ban a szocialista tudat vi­szonylag gyors fejlődése. A szocializmus alapjainak le­rakása óta a munkásosz­tály, a szocializmus érde­keit helyesen képviselő mű­velt vezetők ezrei, tízezrei nőttek fel, akik politikailag következetesen, szenvedé­lyesen harcolnak a szocia­lizmus építését fékező, ne­hezítő minden jelenség el­len, akiket a tömegek tá­mogatnak. A PÁR TKONGRESSZUS határozatainak végrehajtA-

Next

/
Thumbnails
Contents