Szolnok Megyei Néplap, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-18 / 143. szám

iS®#, jénhm 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A társadalom hasznos tagjának lenni A gyerekek sokszor na­gyon kegyetlenek. Nem tu­datos gonoszság ez náluk, inkább meggondolatlan csínytevés. A társait csú­fodé gyerek nem tudja, nem is tudhatja, hogy ful- lánkos megjegyzéseivel, agresszivitásával néha mi­lyen súlyos sérülés, lelki depresszió, komplexus oko­zója vagy elmélyítője le­het a másikban. Egy gyerek-közösségben rendszerint a gyengébb fi­zikumú vagy szellemi ké­pességű gyerekek válnak társaik csúfolódásainaK, agresszivitásuknak céltáb­láivá. Gyerekek esetében ez még megbocsátható vét­ség. annál kirívóbb azonban, hogy sok felnőtt is ér­tettem és bizonyos ellen­szenvet táplál a szellemi­leg sérült gyermekek iránt, még olyanok is, akik egyéb­ként nagyon megértőek tudnak lenni minden más betegséggel szemben. Be­tegség ez is, mégpedig nem is gyógyíthatatlan. Sajnálatos módon belo­pakodott a köztudatba a .^y agyás”, „gyagya”, a szellemileg gyenge vagy sérült gyerekek pejoratív megítélése. Szerencsére ezek a felnőttek egyre ke­vesebben lesznek és egyre többen vannak az olyanok, akik megértik, hogy a be­teg gyerekek gyógyulása és gyógyulásuk után a társa­dalomba való beilleszkedé­sük mindnyájuk segítőkész­ségén is múlik. A társadalom hasznos, megbecsült tagjának lenni olyan adomány, amelyben egyre több gyógypedagó- giág gyermeknek van ré­sze. És hogy számuk még több és a lehetőségekhez képest teljes legyen ezen munkálkodnak megyénk­ben is az illetékes művelő­désügyi szervek és oktatá­si intézmények. Az országban elsőnek Szolnok megyében dolgoz­tak ki és fogadott el a megyei tanács vb átfogó tervet a gyógypedagógiai oktatás fejlesztéséről. És talán kevesen tudják, hogy ez a humánus intéz­kedés szerencsésen találko­zott a nemes tradícióval is, hiszen a huszas években Kisújszálláson működött Európa első gyógypedagó­giai foglalkoztató intézete. A megyei tanács műve­lődésügyi osztályának fel­mérése szerint megyénkben 888 nyilvántartott, az Át­helyező Bizottság által megállapított szellemileg fogyatékos tanuló van. Nem szerepel azonban eb­ben a számban az a közel 400 iskolás gyermek, akik a kis községekben áthelye­zés hiányában a normálko- rúakkal tanulnak együtt. Az első lépés minde­neketőtt a normál és a szellemileg fogyatékos gyermekek iskoláztatásá­nak szétválasztása, hiszen ez utóbbiak oktatá­sa speciális oktató-nevelő folyamatot igényel. Nem beszélve arról, hogy az együttlét részben hátrál­tatja a normálkorúak ta­nulmányi előmenetelét, részben a szellemileg fo­gyatékos gyerekek sérülését is súlyosbíthatja. A rászoruló tanulók tel­jes gyógypedagógiai beis­koláztatásához nagyarányú hálózatfejlesztő munka szükséges. Az anyagi erők koncent­rálásával tovább bővítik a megye két bentlakásos gyógypedagógiai intézmé­nyét A felújítási, illetve az iskolaépítésd munkák befe­jezése után lehetővé válik, hogy Homokon fiú-, Kis­újszálláson pedig lányinté­zetet alakítsanak ki. A meglevő két kisegítő is­kola mellé (Szolnok és Karcag) egy harmadik épí­tését tervezik, továbbá a megye hét új helyiségében létesítenek úgynevezett gyógypedagógiai kisegítő osztályokat A szellemileg gyenge tanulók döntő többsége a megfelelő 8 éves speciá­lis képzés esetén alkal­massá válik az önálló termelőmunkára, de még a súlyosabb fogya­tékosok nagyobb hányada is eléri azt a fejlettségi fo­kot a folyamatos képzés hatására, amelyen irányí­tással bevonható a terme­lés egy-egy részterületére. A társadalomba való beilleszkedésük elősegítése érdekében két bentlakásos gyógypedagógiai intéze­tünkben folyik foglalkoz­tató. rehabilitációs nevelés. Ezekben az intézetekben a tanulók különböző szak­mákkal ismerkedhetnek meg. A rehabilitáció utolsó, döntő fázisa azonban ma­gán a társadalmon, illetve azokon a közösségeken mú­lik, amelyekbe a tanulók kerülnek, elhagyva az inté­zetet. Elhelyezkedésükkel, a megfelelő munkaalkalmak­kal nincs különösebb prob­léma. Súlyosabb gond, hogy nincs megoldva a ve­lük való további foglalko­zás, felügyelet problémá­ja. Ezek a gyerekek kör­nyezetük segítőkészsége nélkül nem boldogulhatnak az életben, könnyebben befo- lyásolhatóak, mint mások és gyakran válnak kiszol­gáltatottakkálelkiisme­retlen emberek erkölcs­romboló hatásával szem­ben. A megoldás módjára sze­rencsére már akadnak jó példák. 1963-ban tizenkét gyerek került a homoki in­tézetből az építőanyagipa­ri készletező és raktározá­si vállalathoz, Budapestre. A vállalat munkásszállásán találtak otthonra és meg­oldották egy nyugdíjas pe­dagógus foglalkoztatásával a velük való gon­dos törődést is, segítve egyéni boldogulásu­kat. indulásukat az életben. Azóta néhányan már nem dolgoznak a vállalatnál, de valamennyien a társada­lom hasznos tagjaivá vál­tak. Van egy másik példa, hogy hogyan segíthet a probléma megoldásában egy szocialista brigád kö­zössége. A martfűi Tisza Cipő­gyár egyik szocialista bri­gádja fogadta be a ho­moki intézet két volt nö­vendékét. A brigádtagok nemcsak a munkában, hanem taná­csaikkal, gondoskodásukkal a magánéletben Is segítet­ték a fiúkat, akik közül egyik jelenleg teljesíti ka­tonai szolgálatát, a másik már családot alapított és megbecsült tagja a kollek­tívának. A közvéleményben saj­nálatos módon belopózott a „gyagyás”, a „gyagya” fogalma, a szellemileg gyenge vagy sérült gyerme­kek lealázó, ostoba megíté­lése. Szerencsére egyre többen vannak olyanok, akik gúny és elutasítás helyett segítő kezet nyújtanak ezeknek a gyerekeknek, hogy megtalálják boldogu­lásukat az életben. Rideg Gábor az üzemi iskola Festés helyett műbőr — ||7 17 • KÉT BÉT „Hódit a Varia azokba* Tanulást könnyítő rendelkezések Tanácskozásra hív­ta össze nemrégiben a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Szolnok város üze­meinek, vállalatainak, a szakszervezeti bizottságok­nak képviselőit a jövő fel­nőttoktatási évad eredmé­nyesebb előkészítése érde­kében. Sajnálatos módon a meghívottak jórésze, a vá­ros legnagyobb üzemeinek illetékesei nem jöttek el, kicsit ezzel is bizonyítva, milyen fontosságot tulajdo­nítanak a felnőttoktatásnak. Pedig Szolnokon sem jobb a helyzet, mint országosan. A 40 éven aluli dolgozók 50 százalékának nincs meg az általános iskolai vég­zettsége. Ez a tény önma­gában is hosszú időre meg­szabja feladatainkat a fel­nőttoktatás terén. Elsősor­ban az általános iskola el­végzésére kell mozgósíta­niuk szakszervezeti bizott­ságainknak. Évről évre nagyobb gon­dot jelent a szervezés, egy­re nehezebb rétegekhez ju­tunk el. Csak összefogással, a gazdasági és mozgalmi vezetők közös erőfeszítésé­vel haladhatunk előre. — Nagy szerep vár e téren a most alakuló üzemi ok­tatási és ismaretterjesztési tanácsokra. Másik nagy segítőerő a szocialista brigádmozgalom lehet. A brigádtagok kul­turális vállalásainák leg­kézzelfoghatóbb formája a magasabb iskolai végzett­ség megszerzése, a dol­gozók iskolájában való ta­nulás. A brigád kollektí­vája jobban figyelemmel tudja kísérni a tagok ered­ményeit, problémáit, köny- nyebben tud segíteni, s ha kell a közösség erejével tud hatni az esetleg ked­vét vesztett, a nehézségek' miatt tanulmányait elha­nyagoló brigádtagra. A 7. AKÖV példája is bizonyít­ja a leírtakat, ahol a szo­cialista brigádtagok majd mindegyike tanul, maga­sabb iskolai végzettséget kíván szerezni. Megkönnyítik a dol­gozók számára a tanulást a kihelyezett, üzemi osztá­lyok. A műszak' befejezé­séhez igazodóan, a munka­helyeken tanulhatnak. — Szolnok város területén a most befejeződött tan­évben 20 üzemi osztály működött. Az előző évek­hez képest kedvezően ala­kult a helyzet a jármű­javítóban, az AKÖV-nél, a Vízügyi Igazgatóságon, és a Tiszámén ti Vegyiművek­ben és a cukorgyárban is bevált forma a kihelyezett osztály. Ezeken a helyeken a szakszervezeti bizottság is magáénak érzi a felnőtt- oktatást, megfelelő segítsé­get nyújt hozzá. Nem mondhatjuk el ugyanezt a MÁV állomásról, a kőolaj- fúrási üzemről, vagy a vasipari vállalatról. Ä dolgozók általános gimnáziumára vonatkozóan nemrégiben néhány olyan rendelkezés látott napvilá­got, ami mindenképpen be­folyásolja az ide való je­lentkezést. Egyik ilyen, hogy az úgynevezett fel­emelt szintű, hároméves iparitanulóképzés után, szakmunkás bizonyítvány- nyal rendelkezők különbö­zeti vizsgával a gimnázium második vagy harmadik osztályában folytathatják tanulmányaikat. A másik könnyítés, hogy az esti ta­gozaton is fakultatív lesz a nyelvoktatás, eddig a nyelvtanulás nehézsége sok dolgozót tartott távol. A harmadik rendelkezés a dolgozók gimnáziumában lehetővé teszi a magánvizs­ga letételét, ez szintén ked­vezően hathat a felnőttok­tatásra. A jövő felnőttoktatási év megszervezéséhez már most hozzá kell kezdeni, de ez a munka eredményes csak közös összefogással lehet. Sági Pál az SZMT kulturális bizottsága vezetője Dr. Szdlassy Jó­zsef, a szolnoki bú­torgyár igazgató ja két hetet töltött az NDK-ban. A tanul­mányút tapasztalatai­ról beszélgetett mun­katársunkkal. — Mi volt a tanulmányút célja? — kérdeztük. — Három bútoripari üze­met látogattam meg: Ber­linben, Drezdában és a Magdeburg melletti, Burg nevű kisvárosban. Többek között tanulmányoztam a gépesítést, a felületkezelési eljárásokat, a szerelés és csomagolás technikáját. — Az NDK bútoripara ma versenyképesebb-e mint a hazai? — Igen. Náluk még min­dig hiánycikk a bútor, ezért elsősorban arra töre­kednek, hogy a piaci igé­nyeket mennyiségben elé­gítsék ki, persze kifogás­talan minőségű áruval. Ez annyit jelent, hogy kisebb választékban, de nagyobb sorozatban termelnek, kö­vetkezésképp olcsóbban is. — Ön azt mondta, ki­sebb a választék. Ez ke­reskedelmi szempontból előnyös, vagy nem? — ök a választékproblc- mát nagyon szellemesen ol­dották meg. Nem garnitú­rát gyártanak mint mi. hanem darabokat Nos, fog­junk fel egy típust tíz darabból állónak. Ennek bármelyike tetszés szerint variálható a másikkal, az­az a fogyasztó maga állít­ja össze az üzletben kony­hája berendezését, amelyet pénzétől, igényétől függően bármikor további darabok­kal kiegészíthet. Miután meglehetősen sok variáció lehetséges, tulajdonképpen a választék is ugyanannyi, A variáció előnyös a vevő­nek, a kereskedelemnek és a gyárnak is. — A gyárnak miért? A varia-rendszer előnye, hogy a darabok átfutási ideje csökken, így a terme­lés kisebb eszközlekötéssel bonyolítható le, kevesebb termelőterületre van szük­ség és így tovább. Vég­eredményben sakkal nye­reségesebb a garnitúra gyártásnál. Nekünk is ter­vünk, hogy ezt átvesszük. A gyár jövője — figye­lemmel a világpiacra — csak ez lehet. — Hogyan kedvez a da­rabgyártás a háztartások gépesítésének? — Az NDK-ban a kony­habútorokat háztartási gé­pekkel felszerelve és aríél- kül is lehet vásárolni- Ez is hozzátartozik a válasz­tékhoz. Például vesz va­laki egy szekrényt. Bizo­nyos lehet abban, hogy bármikor vásárolhat, hozzá például egy beépített hűftő- szekrényes darabot, ami színben, formában pompá­san illik a meglevőkhöz. Ezzel is próbálkozunk majd, így tárgyalni szerel­nénk a jászberényi Hűtő­gépgyárral. Egyelőre a 79 literes Lehel beépítésére gondolunk. — Néhány technikai ér­dekességet megemlítene? — Például a konyhabú­torokat már nem festik, hanem műbőrrel vonják be. Előnye, hogy jól le­mosható, s ha megkopott, a háziasszony kicserélheti. Egyszerűen újat ragaszt fel. Nem szólva arról, hogy nincs az az olcsó festést eljárás, ami ennél ne drá­gább lenne. Hadd tegyem hozzá, ezzel a módszerrel md is jelentős devizát ta­karíthatnánk meg. A vere­tek, pántok műanyagból készülnek. A fogantyú hát­só fala lyukacsos, így biztosítja a szekrény belső szellőzését. — Az NDK-bútorok mi­nősége kifogástalan... — Igen. Jellemzem egy adattal: az egyik gyár évi termelése 19 millió márka. Selejt javításra anyaggal, bérrel együtt mindössze 20 ezer márkát használnak feh ez nem teszi ki egy szak­munkás évi keresetét Az árpától sörta Az erjedéses, szénsavas alkoholtartalmú italok ké­szítését régóta ismerik. — Már a babiloniak, egyipto­miak is főztek sört — a fennmaradt leletek szerint. A sör összetétele és táp­értéke, kellemes üdítő ha­tása — valamint alacsony alkoholtartalma — miatt nagyon kedvelt ital, külö­nösen a nyári időszakban. Mérsékelt fogyasztásakor a sör cukor- és dextrintar- talma, a komlóból szárma­zó olajos és fehérjeanya­gok, a szénsav, a tej sav és ásványi sótartalma étvágy- gerjesztő hatású és gyorsít­ja az emésztést. Az élesztő B-vitaminjából is jut egy kevés a sörbe. A gyártás műveletei Gyártása két szakaszból áll: a malátakészítésből és a sörfőzésből. A malátaké­szítéshez tavaszi kétsoros, vékony héjú, duzzadtszemű, lisztes árpát használnak. A csíráztatott árpát — zöldmalátát — szárítják és aszalják. Eközben olyan anyagok alakulnak ki ben­ne, amelyek az árpában lé­vő addig oldhatatlan táp­anyagokat — keményítőt, fehérjéket — vízben old­hatóvá teszik. Az aszalás során ez az átalakítás meg­reked azért, hogy a kemé­nyítő egy része változatla­nul maradjon, hiszen ebből lesz az erjesztés során az alkohol. A sör színe az aszalás hőfoka szerint szabályoz­ható. A világosabb sörök­höz 60—100° C-on, a söté­tebb sörökhöz ennél ma­gasabb hőfokon aszalják a malátát. A gyártás következő mű­velete a cefrézés, amikor is az aszalt malátát megőrlik, vízzel keverik és fokoza­tosan melegítik 75° C-ra. Ebben a folyamatban a ke­ményítő malátacukorrá vál­tozik. A jól végzett cefré­zés után szűrik a levet; a melléktermékként kapott malátatörkölyt szárítva jó­minőségű takarmánynak használják. A sörlét főzőüstökben 1—2 órán át főzik. Fontos munkafolyamat ez, mert ekkor csírátlanodik a lé és a bomlatlan fehérjék kicsa­pódnak. A főzés utolsó sza­kaszában beadagolják a komlót, melynek gyantás anyagai fokozzák a sör tar­tósságát és habzását; illó­olaj- és keserűsavtartalma pedig jellegzetes ízét és zamatát adja meg. Ezután a lét hűtőbárkák­ban fokozatosan hűtik — miközben felveszi a leve­gőből az erjedéshez szük­séges oxigént —, majd kb. 50° C-ról hirtelen az opti­mális (5—6° C-ra) erjedé­si hőmérsékletre hűtik. Ha nem így történik, akkor a sörben lévő tejsavbakté- riumok gyors elszaporodá­sa romlást idézne elő. A pílsen!, a bajor, a porter... A hűtött levet erjesztő kádakban söréi esztő péppel keverik. Megindul a sze­szes erjedés bonyolult fo­lyamata. Ennek első sza­kasza 8—10 napig tart. mi­közben rendszeresen vizs­gálják összetételét. A fiatal sört lefejtik és ászokpincé- ben alacsony hőmérsékle­ten három-hat hónapig tar­tó utóerjedésnek vetik alá. Az érett sört gondosan tisz­tított és fenyőszurokkal ki­öntött hordókba vagy pa­lackokba fejtik. A sör át­lagos alkoholtartalma 3—4 százalék, a „nehéz” söröké 5—6 százalék. A hosszú évek alatt ki­alakult a sörgyárak jelleg­zetes „receptje”; ennek alapján igyekeznek gyárt­mányuk jellegét megőriz­ni. Világszerte ismert pl. az erősen komlózott, gyen­ge pilseni sör, a gyengéb­ben komlózott, sötétebb bajor sör. Ezek között áll­nak hazai fajtáink. A „leg­nehezebb” sörök közé tar­tozik az angol porter sör. W \\ mosó méteráru és gyapjú szövetek nagy választékban kaphatók a Jászapáti Földművesszövetkezet most megnyílt kórsa»” rűsített áruházában-

Next

/
Thumbnails
Contents