Szolnok Megyei Néplap, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-02 / 129. szám

\ 1M9. június 2. SZOLNOK MEOüXd NÉPLAP 5 HAZAFELÉ Az örökös Napos, derűs reggelre virradt 22 évvel ezelőtt Szolnok lakossága. Az em­berek mentek a dolguk után, a hivatalnokok már leültek íróasztaliak mellé, az anyák az ebédet főzték és azt találgatták jön-e a férjtől, a katona fiútól le­vél a frontról. Háború volt. A fasiszta hadigépezet óriáskígyója sebzetten vonaglott, a le­vegőben már a szövetsége­sek légi hadereje volt az úr. Az utcákon, a pálya­udvarokon a nemzeti szé­gyen napja, március 19. óta csukaszürke egyenru­hák tűntek fel, német szó hangzott, a vasúton német katonai szerelvények dü­börögtek. Amikor a magasban megcsillantak az ezüstös testű nehézbombázók, sok szolnokinak jutottak eszé­be azok a röplapok, amely­ben a szövetségesek beje­lentik a fasiszta hadsereg utánpótlási vonalainak erélyes bombázását. Fél kilenc után öt perc­cel elszabadult a nokol. A nálvaudvar lángokba bo­rult. a robbanások fülsike­títő detonációi, a füstfel­hők. a lángnyelvek, leve­gőbe repülő olajvagonok sora valóban pokoli kénét nyújtott. A bombákból azonban bőven jutott a Kisgyep. a Liget utca, a Mátvás király út környé­kének. összeomlottak az apró lakóházak, maguk alá temették az embereket, az egész életen át gyűjtött ap­ró vagyonkát. Fizettünk akkor. Ártat­lan emberek vérével, pusz-. tuló várossal, kétségbeesés­sel és rémülettel. Fizettünk a horthyk, a gömbösök, a sztójai dömék, a vitéz Szombathelyi vezérezredes­félék bűneiért, az ország sírbarántásáért. Fizettek azok, akik áldozatai voltak az országvesztő politikának, az anyák, akik az ebédet főzték, a gyerekek, akik tu­lajdonképpen boldogságra születtek. Június másodika fekete nap. Az emlékezés napja és a számvetésé is egyben. A mi nemzedékünk, a ne­gyedik X határán túliaké, akik ismerték azt a vilá­got, benne éltek és tehetet­lenül figyelték, hogyan vi­szi vesztébe országunkat egy nemzetgyilkos rendszer — most emlékezik. És em­lékeztet. Emlékezteti a húszéveseket, az utánunk következőket, azokat, akik­nek a vérében, idegeiben nem vibrál, nem vibrálhat a félelem, a rémület és a keserűség: elmulasztottunk valami fontosat, egy ma­roknyi hősön kívül mind­nyájan elmulasztottunk küzdeni, amikor még lehe­tett volna. A haszonélvezeti joga tu­lajdonképpen már régóta megvolt, még az örökség átvétele előtt. Már ameny- nyire annak lehet nevezni a közös erőfeszítéssel elért sikereket, a gyermekek há­lás öröméből való részese­dést. A tulajdonképpeni ^.örökség” egy éve az övé. A városi pártbizottságra került férjétől „örökölte” a túrkevei ifjúsági ház veze­tését Farkas Dánielné. — Amikor a férjem át­vette az ifjúsági házat, úgyszólván a csupasz falak voltak, meg egy italmérés. Azt azután egy-kettőre ki­telepítettük — emlékezik Farkasné. — Mondták is erre néhányan: „most már az a néhány fiatal se jön, aki eddig idejárt inni”. Se­baj, válaszoltunk, majd jönnek helyettük rendeseb­bek. A vége aztán az lett, hogy azok közül is sokan visszajöttek, rendszeresen résztvesznek a különböző rendezvényeken. Azóta az ifjúsági ház vonzóköre téli időszakban — havi átlag­ban — kétezer fiatalra ter­jed ld. Három nappal ezelőtt zá­rult az ifjúsági ház szak­köreinek kiállítása. A ki­állított tárgyak egy részét Szolnokra vitték, ott látha­tók most az úttörők me­gyei kiállításán. Maradt azonban jócskán még ott­hon is. Aki arra jár, gyö­nyörködhet a szépen hím­zett párnákban, zsúr-abro- szokban, szalvétákban, az ügyes kezek készítette han- gulatlámpákban, fonott ko­sarakban. S a hímzésben nem tudni kik az ügyeseb­bek, a fiúk-e vagy a lá­nyok. Mindannyian ügye­sen forgatják a tűt. Mikor a Farkas házaspár átvette az ifjúsági házat, huszonöt ablakszemet kel­lett üvegeztetni. Most talán az ügyes kezek szakköre is elvégezné ezt, de nincs rá szükség; három év óta nem tört be ablak, pedig — mint már említettük — igen népesek a rendezvé­nyek. s Jelenleg 12 szakköre van az ifjúsági háznak. Ezek közül hatnak — így a nó­tafa-, a honismereti-, a sakk-, a kisgazdasszony-, az ügyes kezek és a szob­rász szakkör — vezetését hosszú időn át társadalmi munkában vállalták a hely­beliek. Ügyszeretetükért feltétlen dicséretet érde­melnek. Nem szóltam, hogy a szak­körökben a munka érdekes is, hasznos is. A fotoszak- kör például megörökítette, hogy az egyik kutyus mi­ként táplált két árva ma­lacot, megmentve ezzel őket az elpusztulástól. A honismereti szakkör a he­lyi termelőszövetkezet gé­pesítési fokát, állattenyész­tési színvonalát dolgozta fel, összegyűjtötte a város­ban termelt konyhakerti magvak mintáit. — Olyan szakköröket ala­kítottunk — mondja Far­kasáé — amilyenek a városban csak nálunk van­nak. Ennek tudható be talán az irántuk megnyil­vánuló nagyfokú érdek­lődés. Van olyan szakkö­rünk, amelyiknek hatvan tagja van. S nemcsak a nagyobbak, a kicsik is kitesznek magukért. A kisdobosokból álló nótafa szakkör például a városi kulturális szemlén annyira megnyerte a zsűri tetszését, hogy nemcsak ezüstéremmel, hanem sze­mélyenként egy-egy boci csokival jutalmazta a paj­tásokat. Persze, a nagyobbak már komolyabb dolgokkal fog­lalkoznak. A kiszesek sza­bás-varrás tanfolyamának zárásakor például mind­egyik résztvevő — tizenöt tsz kislányból állt a hall­gatóság — egyforma anyag­ból, azonos fazonú ruhát varrt magának. A népek barátsága szak­kör olyan levelezést bonyo­lít le, hogy bárki megiri­gyelhetné. Levelezési kiál­lításon tavaly első díjat nyertek Budapesten. Jutal­mul egy háromszáz dalt tartalmazó lemezalbumot kaptak. — Akkor nyilvánítot­ták országos levelezési módszertani központtá ifjú­sági házunkat — mondotta Farkasné. Népi táncosaik a területi döntőn elért helyezésük ju­talmául Csillebércre men­nek júliusban. A Karcagi párost és a Cseh polkát ott is bemutatják majd. Bár mindez az ifjúsági ház vezetőjét dicséri végső soron, említsük meg, hogy sokirányú munkája mellett heti 32 órát tanít, társa­dalmi munkában szakkört vezet, a fiúiskola nyolcadik osztályában osztályfőnök és rajvezető, a pedagógus párt­szervezet titkára, a szak- szervezeti bizottság kultúr- felelőse, s amellett van még egy „háztáji” kislánya, aki­nek szintén gondját kell viselni. Elfoglaltságát te­kintve tehát nem nagyon hiányzott neki ez az „örök­ség”, — de becsülettel gaz­dálkodik vele. S. B. A romok és a pusztulás látszik ezen a képen. És aki csak a mai Szolnokot ismeri, a pontházakat, az új hidakat, a lakótelepeket, a vegyiművek üzemcsarno­kait, a külvárosok villasze­rű családi házait, az szinte el sem tudja képzelni, mi­lyen a pusztulás képe, a romoké, a halálé. Ma reggel nem kell ag­gódva néznünk fel az égre, ma reggel nyugodt szívvel visszük el gyerekeinket a bölcsődébe, az óvodába. Ma reggel nyugodtan kezdjük meg a munkánkat, de... A bombák ma reggel is robbannak. A házak ma reggel is rommá válnak, az emberek ma reggel is elvesztik azokat, akiket leg­jobban szeretnek. Igaz, sok ezer kilométer választ el bennünket a bombák dö­rejétől, a félelemtől, a hir­telen, értelmetlen haláltóL De akik ledobják, azok most megismétlik a fasiz­mus rémtetteit Akik bom­báznak, szívesen vérbeborí­tanák újra Szolnokot is — ha tehetnék. És hogy ne tehessék, azért e figyelmez­tető. Emberségünkkel, helyt­állásunkkal, határozottsá­gunkkal és erőnkkel kiál­tunk megálljt a szörnyűsé­geknek az apo­kalipszis lo­vasait felidéző sötét erőknek. Erre törek­szünk és ezért figyelmeztetjük a húszéveseket* akik szerencsé­re nem isme­rik ezt a ször­nyűséget. Június máso­dika az emlé­kezés napja. De a készenlét, a helytállás, az éberség nem egy napig tart. Hernádi Tiber FÉL KILENC UTÁN ÖT PERCCEL... Régészeti feltárás Jászdózsa-Kápolnahalmon Gátfalvi István levele­zőnk abban a szerencsés helyzetben volt, hogy mint a helybeli iskola pedagó­gusa, napról napra figye­lemmel kísérhette az ásatá­sokat. Dr. Bóna István egyetemi docens kezdte meg az ásatásokat a szolno­ki múzeum felkérésére. Levelezőnk a tőle kapott tájékoztatások nyomán írta meg szerkesztőségünknek az alábbiakat. — A Kápolnahalom ke­letkezését homály fedte évszázadokon keresztül. Tatárdúláskori tömegsírnak vélte a nép. De 1893-ban folyt kisebb ásatás során kitűnt, hogy őskori települések színhelye a domb. ötven évvel később, 1943-ban Gal­lus Sándor régész kezdett újabb feltárást a Nemzeti Múzeum megbízásából, bronzkori lakóházak nyo­mait figyelte meg. Dr. Bóna István segítő­társa — négy régész egye­temi hallgató — a réte­genként feltárt gödör min­den részletét felmérte, raj­zolta, az előkerült leleteket gondosan csomagolta. Ez az ásatás folytatása a régebbi feltárásoknak és e rétegződésben a bronzkor középső és késő korszaká­nak települése tárult fel. Az ásatas egyik legnagyobb szenzációja az a 37 darab arany hajfonatleszorító ka­rika, amely jól meghatá­rozható bronzkori rétegek­ből való. Azért is jelentős ez a depó-lelet, mert olyan szerszámok, tárgyak társa­ságában bukkant felszínre, amelyek szórvány-leletként előkerülve, nehezen megha­tározhatók. A tehergépkocsit megtöl­tő, restaurálásra váró anyag fekjol gozása Stanczik Ilona régészhallgató disz- szertációs témája lesz. S a restaurált anyag java a megyei régészeti kiállítást fogja gazdagítani. Milyen érdeklődéssel fi­gyelték azok a jászdózsai emberek az ásatásokat, aki­ket érdekelt szűkebb hazá­juk történeti múltja! A régészek pedig fel­dolgozzák, megírják mindazt, ami ebből a le­letből a tudomány és a népművelés számára hasz­nos. Kaposvári Gyula múze­umigazgató (az ásatás ve­zetője) kiegészíti a mon­dottakat: — Az elmúlt va­sárnap kerestem fel az ása­tást. A Kápolnahalom — 1728-ban még Tatárhalom néven ismerték — már messziről kiemelkedő mes­terséges halom. A Jászság híres kutatója — Hild Vik­tor — foglalkozott Bartalos Gyulával és Seemayer Vili- bálddal együtt 1893-ban a halom feltárásával és törté­netével. Írásaikból és Gal­lus Sándor tanulmányai alapján a régészeti szakiro­dalom már régen fontos, őskori lelőhelyként tartja számon. Ezért is nyilvánít­tattuk a Múzeumi Törvény alapján védett területnek a J ás zdózsa-Kápolnahalmot. A hitelesítő leletmentésre most került sor, mert a szolnoki múzeum tudomá­nyos tervei között szerepel a megye régészeti lelőhe­lyeinek felkutatása és a lelőhelykataszter elkészíté­se. Számos cikkben tájé­koztattuk már erről a mun­káról olvasóinkat. Viszony­lag könnyebb része a szak- irodalomban, újságokban megjelent közlemények adatait gyűjteni, de a te­repmunka annál nehezebb. — Milyen kor emlék­anyag tárult fel Jászdó- zsán? — Erre a kérdésre a szolnoki régészeti kiállítás­sal történő összehasonlítás adhat érthető választ. A tó­szegi Laposhalom réteg­szelvényén a 3800 évvel ez­előtt megtelepedett úgyne­vezett „nagyiévi kultúra” van legalól. Fölötte települt a „hatvani kultúra” népe. Ugyanennek a népnek a leletanyaga található a Kápolnahalom legalsó ré­tegében öt méter mélyen. E fölé telepedett a „füzes­abonyi kultúra” emlék­anyagát készítő nép. S ezt követi egy igen vastag ré­teg, a késői bronzkorból. De ez a réteg már Tósze­gen nem volt található. (Az első alkalommal megtalált lelőhelyről nevezzük el Ugyanis azokat az őskori leletanyagokat, melyeket tör­téneti adatok hiányában néphez nem tudunk kötni, pedig valójában egy nép vagy népcsoport anyagi kultúráját jelzik.) A jászdózsai leletmentés jelentős bronzkori telephe­lyet tárt fel 4x4 méteres területen. Az első megtele­pedés óta, kb. 3500 éve öt méteres kultúrréteg halmo­zódott fel ott. S ezek szak­szerű feltárása a Jászság és Mátraalja őskorának kuta­tásához szolgáltat jelentős adatokat. Terveink szerint az ásatást a jövő évben is folytatjuk. Megkezdődtek a szóbeli érettségi vizsgák Szerdán számos gimnázi­umban és közgazdasági technikumban megkezdő­dött a nappali tagozaton idén végző fiatalok szóbeli érettségi, illetve képesítő vizsgája. A gimnáziumokban az érettségi vizsgák június 25- ig véget érnek. Szóbelire azokat a jelölteket bocsá­tották, akik legalább egv kötelező tárgyból sikeres írásbeli dolgozatot készí­tettek. Az a tanuló, akinek elégtelen dolgozata volt, ab­ból a tárgyból szigorított szóbeli vizsgát tesz, ami azt jelenti, hogy nemcsak a húzott tételből kell felel­nie, hanem más kérdéseket is intéznek hozzá. A vizsgaszabályzat értei­mében egy-egy diák fele­lete legfeljebb 15 percig tarthat és a felkészülésre legalább 20 perc időt bizto­sítanak. Ugyancsak szerdán kez­dődött meg a dolgozók gimnáziumaiban az érett­ségi vizsga. A dolgozók gimnáziumaiban a szóbeli érettségi vizsgákat június 20. és július 16. között tartják.

Next

/
Thumbnails
Contents