Szolnok Megyei Néplap, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-15 / 114. szám

198®. május 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Szolnok megyei mezőgazdasági szakmunkások tanácskozásának felhívása Megszűnnek a beruházások éves tervei A Szolnok megyei mező- gazdasági szakmunkások ta­nácskozása megállapítja, hogy az elmúlt években eredményes munkát végez­tek mindazok a társadalmi és tömegszervezetek, melyek a mezőgazdasági szakmun­kásképzéssel foglalkoztak. A mezőgazdasági üzemek gaz­dálkodásának javulásával párhuzamosan, egyre jobban nő a szakmunkásképzés je­lentősége mind az ifjúsági, mind a felnőtt oktatásban- A közös munka eredménye, hogy ma Szolnok megyében több mint 1000 fiatal tanul a szakmunkástanuló iskolák­ban és közel 5400 dolgozó szerzett szakmunkásbizonyít­ványt és mintegy 6600 dol­gozó rendelkezik betanított munkás bizonyítvánnyal. A mezőgazdasági szakmun­kásképzésnek jobbak a sze­mélyi és tárgyi feltételei, mint néhány évvel ezelőtt. Oj iskolákkal, gépekkel és eszközökkel gazdagodtak a szakmunkástanuló intézmé­nyek. Évről évre javulnak a feltételei annak, hogy a szakmát jól ismerő, jól kép­zett szakmunkásokat kapja­nak a termelő üzemek. A tanácskozás résztvevői megállapítják, hogy a mező­gazdaságnak szüksége van jól képzett szakmunkásokra. A III. ötéves terv végén 13 006 szakmunkásra és több mint 26 000 betanított mun­kásra lesz szükségük az ál­lami gazdaságoknak és ter­melőszövetkezeteknek- A III, ötéves terv célkitűzéseit a mezőgazdaságban csak akkor tudjuk megvalósítani, ha to­vábbi erőfeszítéseket teszünk a mezőgazdaságban dolgozók szakmai Ismereteinek növe­lésére- Ennek megvalósítása érdekében a tanácskozás résztvevői a következőket javasolják: Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek — az előrehaladás tervszerűsége érdekében — határozzák meg szakmánként a III- ötéves terv időszakában szükséges szakmunkás-igényüket- — A szerződéskötéseket és a fel­nőtt szakmunkás tanfolya­mokat e szükségletek alap­ján szervezzék- Ezzel bizto­sítható, hogy a végzett szak- mnnkások foglalkoztatása is tervszerű lesz. Az iskolákban, a gya­korló gazdaságokban, vala­mint a szerződtető gazdasá­gokban a korszerű termelés­technikai eljárások elsajátí­tása érdekében biztosítani kell a szükséges személyi és tárgyi feltételeket­A termelés eredményessé­ge és a szakmunkások anya­gi megbecsülése érdekében javasolja a tanácskozás, hogy a végzett szakmunká­sokat szakmájuknak megfe­lelő munkakörben foglalkoz­tassák- Az idényjellegű szak­mákban dolgozók — öntözé­ses növénytermesztő, nö­vényvédő stb- — szakmunká­sok szerezzenek olyan ki­egészítő képzettséget, mely alapján biztosítható egész évben a folyamatos foglal­koztatásuk­Javasolja a tanácskozás, hogy a termelőszövetkeze­tek, az állami gazdaságok­hoz hasonlóan, határozzák meg milyen munkakört kell szakmunkásokkal betölteni- A szakmunkások e munka­körökben nagyobb jövede­lemben részesüljenek. Javasolja a tanácskozás az állami gazdaságoknak és a termelőszövetkezeteknek: — tegyenek intézkedést, hogy a szakmai képesítés nélküli brigádvezetők 3 éven belül, legalább szakmunkás képe­sítést megszerezzék- A jövő­ben ennél alacsonyabb szak­mai képesítéssel brigádveze­tői munkakört ne töltsenek be­Gondoskodni kell . arról, hogy a termelő beruházások­kal egyidejűleg, a szociális létesítmények is megépülje­nek. A mezőgazdasági tanu­lók szerződtetését továbbra is központi feladatként kel) kezelni- Kéri a tanácskozás a szülőket, az általános is­kolaigazgatókat, osztályfőnö­köket, társadalmi és tömeg­szervezeteket, hogy segítsék ezt a munkát­A termelőszövetkezeti és állami gazdasági vezetők ke­ressék fel az általános isko­lák most végzős, VIII- osz­tályos tanulóit és hívják őket a mezőgazdaságba. A szerződtetést úgy kell Irá­nyítani, hogy lehetőleg egy szakmából, egy üzemen be­lül — azonos évfolyamon — több tanuló legyen, mert így a gyakorlati képzés szerve­zettebben és hatékonyabban megvalósítható­Tekintettel arra, hogy az 1 1965- FM-Mü-M- sz. együt­tes rendelkezés alapkövetel­ményeként írja elő a felnőtt dolgozóknál az előkészítő tanfolyam, illetőleg az álta­lános iskola VIII- osztályá­nak elvégzését, tovább kell fokozni a felvilágosító mun­kát ,az előkészítő tanfolya­mok, valamint az általános iskola levelező, vagy esti ta­gozatainak benépesítésére­Javasolja a tanácskozás, hogy a felnőtt dolgozók ré­szére szervezett általános is­kola VII-VIII- osztályaival párhuzamosan, a mezőgazda- sági szakmák iránt érdeklő­dők részére, induljon szak­munkásvizsga-előkészítő tan­folyam is­A szakmunkások tovább­képzése érdekében kéri a ta­nácskozás, hogy azokban a községekben és városokban, ahol egy-egy szakmában 15— 20 szakmunkás dolgozik, to­vábbképzésük végett alakít­sanak szakkört, illet őleg szervezzenek tanfolyamot­A tanácskozás résztvevői, a szakmunkásokat arra ké­rik, hogy csatlakozzanak a párt IX- kongresszusa tisz­teletére indított versenymoz­galomhoz, s ezt gazdaságaik­ban szorgalmazzák­A tanácskozás kéri a Ha­zafias Népfrontot, a KISZ-t, a nőtanácsot, a társadalmi és tőmegszervezeteket, hogy a jövőben is nyújtsanak segítséget a szakmunkáskép­zéshez­Tovább tart a védekezés a Tiszazugban A peronosxpóra a Jöveszély A tiszazugi gyümölcsö­sökben tovább tart a vé­dekezés a kártevők ellen. A szövőlepke, az alma­moly, a levéltetű ellen is védekeznek, de már a pe- ronoszpóra ellen „vetették be” a legnagyobb erőket. A tiszainokai Szabadság Termelőszövetkezet végzett a peronoszpóra elleni egy­szeri permetezéssel. Cibak­házán, Tiszakürtön és más községekben most folyik a permetezés. A Surjáni Állami Gaz­daság tavaly 10,9 millió fo­rint nyereséggel zárta az évet. Ezt egy millió forint kivételével a gyümölcster­mesztés hozta. Többéves átlagban 340—360 mázsa almát szüretelnek itt min­den holdról, s a gyümölcs kilónkénti önköltsége még az 1,30 forintot sem éri eL A siker egyik titka a megfelelő gépesítettség, ám a technika, a kellő felsze­relés önmagában mit sem ér a munkások szakértel­me, fáradozása és áldozat- készsége nélkül. A gyümölcsösökben két szocialista brigád dolgozik. A szajoliak negyedszer, a fegyvernekiek harmadszor nyerték el a megtisztelő címet. Az utóbbiak — a „Piros alma” brigád — te­rülete jelentősebb és fiata­labb gyümölcsös. A 110 holdból 57 az alma, 35 az őszibarack, a többi szilva és germersdorfi cseresznye. A fegyvemeki szocialista brigádnak huszonkét tagja van. — Mindannyian szak­munkások — mondja Bar- ta Sas Béla főkertész. — Többségük tizenöt-húsz éve ezen a területen dolgo­zik. Még az állami -azda- ság alakulása előtt, a nagy- birtokosnál kezdték, aztán itt összeforrtak. A fiatalok felnőttek hozzájuk. Tavaly 179 vagon almát termel­tek. A vállalásukban az árbevételi tervet 2,3 millió forinttal túlteljesítették. A fegyvernek! gyümöl­csös most is szépen gondo­zott, gvomtalan. Az alma és az őszibarack jó ter­mést ígér. Kivéve a star- kingot, mely rosszul kötött. — De nagyobb és jobb minőségű gyümölcsöt hoz — vigasztalódnak a mun­kások. Az utolsó permetezést a múlt héten fejezték be. — Most műtrágyát szórnak és (Folytatás az 1. oldalról.) Vannak olyan fejlesztési célkitűzések, beruházások, amelyekért a felelősséget továbbra is a központi szerveknek kell viselniük, s vannak olyan fejlesztési célkitűzések, amelyek a vál­lalat szférájában játszód­nak le és amelyekben a döntés, a kezdeményezés, a felelősség egyértelműen a vállalatra hárul. A központi szervek dön­tése viszonylag kis körre ezrével szállítják a szüret­hez szükséges ládákat. — Gál Miklós szakmunkás ládarakodás közben így mutatja be társait: — Lakatos Lajossal, D. Kovács Jánossal több mint 15 éve itt dolgozunk. Bagi Jóska 1962-ben lett szak­munkás. Itt tanult köztünk. — Egész éven át vau munkájuk? — Még a legnagyobb hi­degben is. A metszés de­cember közepétől március végéig tart. Az almával kezdjük és az őszibarack­kal fejezzük be. Ez kénye­sebb, utoljára hagyjuk, mert tavasszal a termő­rügyek is jobban látsza­nak. — A metszés igényli a legnagyobb szakértelmet — jegyzi meg a főkertész. — Rekordot is el lehetne ér­ni, de azután visszaütne. Az egyenletes nagy termés á jó metszéssel kezdődik. Az őszibaracknál például hatással van a színződésre is. A pirosas gyümölcs ex­portképesebb. Kissé távolabb, a műtrá­gyakeverő csoportnál is­merkedünk meg Nagy Jó­zseffel, a szocialista brigád vezetőjével. A magas, tes­tes, 38 éves férfit így mu­tatják be: — Az idén érettségizik a fegyvemeki gimnázium le­velező tagozatán. — Még hozzáteszik: jeles, jó kö­zötti eredménnyel. — A többiek is tanulnak — hárítja el a dicséretet —, gyarapítják a szaktudá­sukat. Megismerkednek a legújabb növényvédősze­rekkel. — A kongresszus tiszte­letére milyen vállalást tet­tek? — A napokban termés- becslést végeztünk. Nem akarunk feleslegesen ígér­getni. Tavalyi tervünket 15 vagonnal megemelték. Ügy látjuk, hogy az ár­korlátozódik, általában ar­ra a körre, amelyet úgy je­löltünk meg, hogy a gazda­ság szerkezetét megváltoz­tató, kiemelt beruházások. Ezenkívül lehetnek bizo­nyos célcsoportok is, ame­lyek felett a döntési jog ugyancsak a központi szer­veket illeti meg. Lehetnek olyan beruhá­zási célcsoportok is, ame­lyeknél a kezdeményezés, a döntés a vállalat szférá­jában játszódik le. A válla­lati működés befolyásolásá­bevételt 10 százalékkal túl­teljesíthetjük. Ezt írásban is rögzítjük. A munkára terelődik a szó. — A múlt héten néhány fán fuszikládium fertőzést észleltünk. Azonnal szól­tunk a főkertész elvtárs­nak, s három nap alatt vé­geztünk a permetezéssel. A szakállasi gyümöl­csösben a virágzás idején lisztharmattal találkoztunk. Ha megvárjuk a szirom- hullást, súlyos kár kelet­kezhet. A nappali permete­zéskor elpusztulnak a mé­hek. Ezért éjszaka dolgoz­tunk. A gazdaságban Püski Imre igazgatóval is talál­koztunk. A brigád munká­járól megjegyezte. — Biztos elmondják majd, hogy nem segítjük úgy a munkájukat, ahogy kelle­ne. — A munkások valóban nem hallgatták el kifogá­saikat. örülnek annak, hogy az élüzem avató ünnepsé­gen kiváló dólgozó okleve­let és jutalmat kaptak. De jobban esett volna, ha az igazgató néhány szóban el­ismeri jó eredményeiket. Bántja őket, hogy egyes szakvezetők — és a szak- szervezet — keveset foglal­kozik velük. Az idén a kertészeti munkások pré­miuma duplájára, 40 ezer forintra növekszik. Ez jó dolog, de nagyobb erköl­csi megbecsülés még jobb lenne. A szocialista brigád or­szágosan is kiváló eredmé­nyei alapján valamivel több megbecsülést érde­melne. Máthé László Elfojtották a pusztaszöllősi gázkitörés* Mint beszámoltunk róla Pusztaszöllősön, az alföldi kőolajkutatók egyik fúrási pontján az elmúlt vasár­nap nagyerejű gázkitörés keletkezett. Mintegy 1700 méteres mélységből gazo­linnal kevert gáz tört a felszínre. A 40 méter ma­gas gázoszlop megfékezé­sére az Alföldi Kőolajfú­rási Üzem nagy erőket mozgósított és a helyszín­re rendelte a kitörés védel­mi csoport kiváló szakem­bereit. A hatnapos erőfeszítés sikerrel járt. Az új elzáró szerkezetet helyére illesz­tették, s péntek estére megszűnt a gáz kiömlése. Az olajbányászok gyors be­avatkozásával és áldozatos munkájával sikerült a nagyértékű fúróberendezést megmenteni a pusztulástól. A gázkitörés helyén a kö­zeli napokban folytatják a kutatófúrást. ra megmaradnak a közve­tett gazdasági eszközök, amelyek között komoly sze­repet kap a már említett visszafizetési hitelrendszer, hitel-, kamat-, adó_ és vámpolitika, nyereségelvo­nási politika stb. Tehát a központi irányító szervek adott esetben ezekhez az emeltyűkhöz nyúlnak hoz­zá és így igyekeznek hatni a decentralizált területre, a vállalatokon. A hitelnyújtásban megmarad a jelenlegi mechanizmus rendszerben is ismert három forrásból történő finanszírozás. Ez körülbelül a beruházási te­vékenység 75—80 százaléká­ra terjed ki; alkalmazzuk a visszafizetéses hitelt, amely az állami szektorban a be­ruházási tevékenységnek I százalékára terjed ki. Ez utóbbi hazánkban rendkí­vül alacsony volt. A harma­dik forrás volt a vállalati saját alap. Megmarad ez a három forma, csak az arányok to­lódnak el. Valószínű, hogy a költségvetési finanszíro­zás megmarad a nemterme­lő szférában, nagy- és kis- beruházások esetében egy­aránt. Lehetséges, hogy a szerkezet átalakulását befo­lyásoló, különösen nagy termelőberuházások, új te­lepítések is költségvetésből kerülnek finanszírozásra. Ebben az esetben azon­ban nem vissztehermente- sen. A jövőben tehát a ter­melőberuházások szférájá­ban minden esetben fellel­hető lesz a visszterhesség valamilyen formája. Meg­marad a hitelforma is, de nem 1 százalékos arányban, hanem lényegesen szélesebb sávban működik majd. Az egyes nagyberuházásoknál sem kizárt a visszafizetéses hitelforma. Feltétlenül hi­tellel finanszírozzák a már említett célcsoportos beru­házásokat, ezeket az úgyne­vezett középkategóriájú be­ruházásokat és minden olyan beruházást, amelyre vonatkozó igény a terv me­netében lép fel. Akkor is, ha nem célcsoportba tarto­zó, akkor is ha dinamikus szinttartás feletti bővítésről van szó. Hitellel finanszí­roznak továbbá minden olyan esetben, ha a válla­lati saját alapok átcsopor­tosítására kerül a sor. (Ha az A vállalat nem használ­ta fel egy bizonyos idő alatt a saját alapját, akkor a B vállalatnak időlegesen megtakarított saját alapok terhére, annak figyelembe­vételével a bank visszafize­téses hitelt ad.) Végül a bankok sze­repéről néhány szót. Az új mechanizmus során a hitel­tartomány szélesedik. Olyan társadalmi rendszer nincs a világon, ahol egy bank úgy adna hitelt, hogy nem néz­né meg: milyen célra adja. Így volt ez eddig is és így lesz ez az új mechanizmus rendszerében is. Olyan vé­lemények vannak, hogy a hitelsáv szélesedésével a bankoknak olyan széleskö­rű joga lesz, melynek kö­vetkeztében kifejlődik a szocialista pénzügyi plu- tokrácia. Nem erről van szó. A bank, amikor hitelt ad, az új mechanizmus­rendszerben is az állam ne­vében köti a megállapodást — össztársadalmi érdeke­ket képvisel — a beruházó pedig a saját vállalata ér­dekeit. ☆ Ezek azok az elvek, ame­lyek az új gazdasági me­chanizmustól várható be­ruházáspolitika alapjait képezik majd. Nem kétsé­ges, hogy további — fő­ként a részkérdésekben — finomításra szorulnak. En­nek ellenére a vállalatok jól hasznosíthatják ezeket az ismereteket az új gaz­dasági mechanizmusra való felkészülés időszakában. BORIKA Bízvást kislánynak nézhetném ezt a fiatalasszonyt. Fehér köpenyében olyan, mint egy diáklány, aki a sö­tétkék iskolaköpenyt tréfából dok- toménis köpenyre cserélte fel. Ismeretségünk úgy kezdődött, hogy Borika, Balogh Ernőné nem akart kötélnek állni, „nem riport­alany ő” — mondotta. Aztán mégis beszélgettünk, mert olyasmiről volt szó, amit ö szívvel-lélekkel csinál: a KISZ-munkáról. Kis alapszervezet az övék, Kö- JÁL-é. Harmincketten vannak és ezt a kis szervezetet nagyon ügye­sen irányítja a karcsú fiatalasszony. Két éve titkárkodik, és sűrűn em­legeti Magdit, az elődjét, akitől igen sokat tanult. Mit tud tenni egy hivatali KISZ- szervezet a fiatalokért? Borika ál­landóan szabadkozik, hogy nem tud­nak olyan mutatós eredményeket produkálni, mint a termelő üzemek KISZ-esei. Azért semmi okuk a túl­zott szerénységre. Minden KIS7- tag részt vesz valamilyen tovább­képzésben, Ez egymaga nagyon szép eredmény. Három fiatal marxista— leninista esti egyetemen tanul, ha­tan jól végezték a marxista közép­iskolát. Kitűnően bevált a Fórum, különösen izgalmas viták alakultak ki az életcél, az érvényesülés, a val­lás kérdéséről. Csillagászati előadás is elhangzott a Fórumon. Borika érettségi után került ide. Elvégezte az ellenőri tanfolyamot, a marxista középiskolát, jelenleg a vegyipari technikumot végzi. Szó­val nemcsak agitál a tanulásra, ha­nem példát is mutat. A KISZ-titkár állandóan hangsú­lyozza, sok segítséget és megértést kap a pártszervezettől, a tagoktól, ez a jó munka titka. Mindent kö­zösen elhatározni, aztán meg is va­lósítani. Ennek köszönhető a sport­élet fellendülése is. Szalonnasütés is van a program­ban, a Tiszaligetben. A zenét a por. tás bácsi szolgáltatja harmonikán. — Csak a pénzünk kevés — pa­naszolja. Tavaly sokat elvett a sok esküvő. Hiába fiatalok vagyunk — és elneveti magát. A KISZ-gyűléseken a tagságnak nagy többsége megjelenik. Ez szép eredmény, ha arra gondolunk: nyolcvan százalékuk külszolgálatra jár. A taggyűléseket vonzóvá teszik, három-négy rövidfilmet vetítenek utána a tagság érdeklődésének meg­felelően. Balogh Emőnét a városi KISZ-bi- zottságban jutalomüdülésre javasol­ták. Mást küld maga helyett. Ezen a nyáron ugyanis nagy munkába fog. Házat építenek a férjével. Kell a fészek majd a gyerekeknek. Leg­alábbis én úgy gondolom. A nyereség nagyobbik hányadát a szocialista brigád produkálta Több megbecsülést várnak a Surjáni gyümölcstermelő ^

Next

/
Thumbnails
Contents