Szolnok Megyei Néplap, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-15 / 114. szám
Vi Iáq proletárjai egyesüljetek ! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANAC5 LAPJA GYEI XvTí évfolyam. 114. szám. Ära 80 fillér I960, május IS. vasárnap. Kulturális napok Megszűnnek a beruházáso éves tervei Az új gazdasági mechanizmus szerepe A kulturális szemle ta** valy lezárult ötéves szakasza amellett, hogy vitathatatlan eredményekkel járt, tanulsággal is szolgált: rendszere olykor sablonossá, mechanikussá tette a művészeti bemutatókat. Adódott az többek között abból, hogy a helyi vezetőket kész tények elé állították, így nem érezték kellően magukénak a rendezvényeket, s a mindenáron való erőltetés miatt az előadások színvonala is alacsony volt, nem vonzotta a közönséget. A tapasztalatok kellő mérlegelése után a műkedvelő művészeti mozgalomban ettől az évtől kezdve megválflfctatták a kulturális bemutatók rendszerét. A különböző rendezvényeket két év alatt bonyolítják le. Az idén került sor a Verseghy Diáknapokra, most a Tiszamenti Zenei Napokra és a Jászsági Kulturális Napokra, a közeljövőben pedig a Kunsági Kulturális Napokra. Jövőre — mondhatnánk úgy is: az események záróakkordjaként — a Szolnoki Kulturális Hetekre. Az új rendszer az eddiginél jobban számol a helyi hagyományok ápolásával, a tömegek, a különböző szervezetek aktivitásával, s főleg: a kulturális élet helyi irányítóinak önállóságával, ötlettel! kezdeményezőkészségével. A járások, városok önállósága ugyanis összehasonlíthatatlanul megnő ilyen értelemben. A helyi bemutatókat például nem erőltetik mindenhol, azok megrendezése a helyi vezetők szuverén joga. í Italános érvényű ta** pasztalatokról még korai volna beszélni, hiszen g kulturális szemle új rendszerének programiából még csak a nagysikerű szolnoki Verseghy Diáknapokat bonyolították le, a többi eseményre ezekben a napokban kerül sor. Annyit azonban a programból, az előkészítő munkából is megállapíthatunk, hogy tematikailag gazdagabbak, sokszínűbbek a rendezvények, mint korábban voltak. Többek között most szerveztek például először amatőr filmfesztivált Jászberényben. Egyre jobban érvényesül tehát a gyakorlatban is az a törekvés, hogy a népitáncosok, ének- és zenekarok produkcióján túl egyéb módon is felkeltsék a nézőközönség érdeklődését, s a szórakoztatás mellett népművelési célokat is érjenek el. _ Az új rendszer útja sem zökkenőmentes. Hibájául máris felróható, hogy a kulturális élet helyi vezetői még korántsem élnek úgy megnövekedett önállóságukkal, ahogy lehetne. Ez azután szervezési és tartalmi vonatkozásokban egyaránt megbosszulja magát Ennek tudható be például, hogy a Kunsági Kulturális Napok eseménysorozatának lebonyolítása késett, a környező községek és városok nem küldték be idejében nevezési lapjaikat Márpedig a program összeállítása a rendezőkre — ebben az esetben a kisújszállásiakra —• ilyen esetben fokozott gondot ró. Általános tapasztalat szerint a kulturális szemle lebonyolításában érdekelt emberek nem igényelték kellően a helyi tanácsi és pártszervek hatékonyabb támogatását. Márpedig egy- egy ilyen tájjellegű rendezvény sikere nemcsak a népművelők, hanem az egész város, vagy járás becsületbeli ügye. Az elmondottak következtében aztán a megyei művelődési házzal együtt nagyon sok tennivalójuk akadt. T alán ebből adódik, ■ hogy — akarva-aka- ratlan — tartalmi vonatkozásban sem olyan gazdag ezeknek a kulturális napoknak programja, amilyen lehetne. Felvetődött például néhány hónappal ezelőtt, hogy Kunhegyesen — ahol igen jól működő mezőgazdasági szakkör van — tartsanak tapasztalatcserét a kulturális napok alkalmával. Az elképzelés hasznosnak ígérkezett, mégsem lett belőle semmi. A szakképzettség növelése mellett a jó értelemben vett lokálpatriotizmus erősítésére is jobban fel lehetett volna használni ezeket az eseménysorozatokat. Túrkevén például a város nagyhírű szülötteiről; Fin- ta Sándorról és Korda Sándorról lehetett volna — a Filmludományi intézet közreműködésével is — megemlékezni. S ha már nagynevű embereknél tartunk, Kisújszálláson az Ady Tsz is lehetett volna gazdája egy Ady-estnek, melyen az előadóművész mellett helyi, vagy környékbeli szavalók, irodalmi színpadok is felléptek volna. Így a szövetkezet tagjai is jobban megismerkedtek volna névadójuk munkásságával. Egyszóval a lehetőségek teljes kiaknázásáról még korai volna beszélni, ha a kulturális napokról esik szó. Ennek oka azonban nemcsak a szemle új rendszerére való átállásból adódó nehézség, hanem esetenként a különböző szervek, intézmények közötti kellő kapcsolat hiánya. Megyénk felsőfokú tanintézetei — így a pedagógiai főiskola kihelyezett tagozata, a mezőtúri és a karcagi felsőfokú technikum, a repülőtiszti iskola, a tanítóképző intézet — növendékei még nem mérték össze tudásukat. Számításba került számukra egy vetélkedő, s a rendező szervnek a jászberényi tanítóképzőt szemlélték ki az illetékesek, mondván, hogy hagyományokban az a leggazdagabb. Különböző indokokra való hivatkozással ez is elmaradt. C gészében véve azon^ ban — a kórushangverseny, az irodalmi színpadok bemutatkozása, szakkörök kiállítása, s ki győzné felsorolni a programot — igen hasznosnak Ígérkezik így is a különböző kulturális napok időszaka. Annyi biztos: ha nem is törekedtünk a lehetőségek adta teljességre, mégis figyelemreméltó, többezer embert megmozgató eseménysorozatnak vagyunk tanúi, s a kulturális napok után remélhetőleg elismerésüket kifejező résztvevői. S, B Vietnami szombat Túrkevén Szombaton délután lapzártakor csengett szerkesztőségünk telefonja. Csorr.- bordi Kálmán, a Túrkevei Gépjavító Állomás pártszervezetének titkára jelentette: vietnami műszakot tartanak náluk. Ezt a vállalat KISZ-szervezete és a Május 1 kétszeres szocialista brigád kezdeményezte. Az üzem teljes létszámú munkásgárdája részt veti a szombati vietnami műszakban. Mint a párttitkár elvtárs jelentette, előreláthatóan 20—22 ezer forint értékű munkát végeznek, s a pénzt átutalják a KISZ vietnami számlájára. A Túrkevei Gépjavító Állomáson immár másodszorra kerül sor vietnami műszak teljesítésére. Első ízben* munkájuk értékét, 37 ezer forintot már el is küldték a harcoló Vietnam segítésére Ülést tartott az MSZBT elnöksége A Magyai’—Szovjet Baráti 'Társaság országos el-' nöksége szombaton Mi- hályfi Ernő elnökletével ülést tartott. Kristóf István főtitkár ismertette az MSZBT előtt álló feladatokat, a társaság idei munkatervét. A munkaterv — mondta — a két baráti társaság együttműködési egyezményén alapszik. A két társaság kölcsönösen delegációkat küld egymáshoz és képviselteti magát a jelentős politikai évfordulókon, s kölcsönösen megünnepelnek több kulturális évfordulót. öt évvel ezelőtt, 1960- ban 2988 vagon zöldséget és gyümölcsöt vásárolt fel és hozott forgalomba a Szővei- kezetek Szolnok megyei Értékesítő Központja, igen nehéz körülmények közötl. hiszen a felvásárolt terme kék raktározására kevés — 4735 négyzetméternyi — saját és bérelt raktártérre', rendelkezett. A raktározási körűimé nyék az öt év alatt nem javultak olyan mértékben mint a felvásárló és értékesítő tevékenység növekedett, csupán 5738 négyzet- méterre bővült a raktárterület. Kedvező lehetőséget teremt a jövőre nézve a Szolnokon és Jászberényben épülő korszerű rakí.á rak üzembehelyezése. A szolnoki raktár építé si üteméből ítélve az eredeti határidőnél — 1967. áp- rilit 20, — jóval hamarabb. Dr. Neményi István, a Magyar Beruházási Bank vezérigazgatója szolnoki közgazdászok felkérésére tájékoztatót tartott az új gazdasági mechanizmus beruházáspolitikájának alapkérdéseiről. Milyen kérdésekről vitatkoztak a beruházás mechanizmus bizottságában? Tudjuk jól, hogy egész népgazdaságnak egyik legérzékenyebb pontja a népgazdaság fizetési mérlegének helyzete. A mai beruházási politika erőteljesen determinálja a később kibocsátott termékek mennyiségét, minőségét és eléggé ismert az a tény, Magyarország annyira nyitott gazdaság, hogy termékeinknek körülbelül 35 százaléka hagyja el a határainkat. Ilyen helyzetben a beruházási politikánknak rendkívül előrelátónak kell lennie és jól reagálni a piac várható alakulására, a piac dinamikájára. A következőkben három csoportban mutatjuk be az új beruházáspolitika fő kérdéseit, igy a: beruházások tervezését, a döntési jogkör alakulását és a beruházások finanszírozásának módszerét. (Volna még egy negyedik, nagyon fontos csoport is, ez a beruházások lebonyolítása, amelyben rendkívül sok újszerű változás várható.) ez év novemberében sor kerülhet a 70 vagonos hü- tőházzal és 2000 négyzet- méteres rakodótérrel rendelkező raktár átadására. Ez azt jelenti, hogy az egyhónapos próbaüzemelés után megnyugtatóan tudja a vállalat az Idei termést tárolni és feldolgozni. A korszerű raktár megoldja a dolgozók szociális ellátása körüli problémákat és lehetőségeket teremt a gépesítésre. Eddig is rendelkezett ugyan a vállalat árufeldolgozó, osztályozó, kiszerelő gépekkel, melyeket azonban megfelelő hely hiányában nem tudtak kellően hasznosítani. Persze egyes munkafolyamatok gépesítésére még nincs mód. jónéhánv géprendszer ugyanis nefn vált be a finomabb, kézi munkát igénylő munkafolyamatoknál. A vállalat igazgatója, A tervezésben i megszűnnek a beruházásokkal kapcsolatban az éves tervek. Beruházási politikánk alapterve csak egyetlen terv lehet, és ez legalább a középtávú terv. Ez adhatja meg konkrétan a beruházási célkitűzéseket, megjelölheti a beruházások céljaira felhasznált eszközöket, amely eszközök között nagyon fontos szerepe van a pénznek, a piaci kapcsolatoknak. Ebhői következően a középtávú tervnek utalniuk kell arra is, hogy milyen pénzeszközök állnak és milyen formában állnak a beruházók rendelkezésére. Egészen újszerű, hogy az ötéves terv és az országos hit el terv egymással rendkívül koordinált-teryfejezet lesz. Az országos hitelterv és pénzügyi terv jóváhagyása nélkül a középtávú beruházási terv jóváhagyására nem kerülhet sor. Az < 11 tervezésnek egyik ilyen sajátossága az is, hogy ágazati szerkezetű, tehát a középtávú terv az ágazatok fejlesztését jelöli meg. Az egyes ágazatok az. úgynevezett egyedi kiemelt beruházásait az ötéves terv már tételesen jelöli meg. E beruházások száma nem lehet túl sok, 20—30-nál több. De mi lesz a többi beruházással, mert hiszen nemcsak 20—30 beruházásra van szüksége az országnak? Ezeket a beruházásokat további két alfejezetben tervezik meg. Az. egyik az úgynevezett célcsoportos Csengett Qálint tájékoztatása szerint a hútőház lebe tővé teszi, hogy a szolnoki háziasszonyok, s nemkülönben a közétkeztető vállalatok munkájának megköny- nyítésére különféle félkész termékeket hozzanak forgalomba. Ezzel kapcsolatosan tervezik burgonya-kop- tató, borsófejtő és egyéb zöldségfeldolgozó gépek beszerzését. Hasonló lehetőségeket teremt majd a szolnokinál csupán méreteiben kisebb — 25 vagonom hűtőházzal. 900 , négyzetméter manipulációs térre] rendelkező — jászberényi raktár, melynek átadására 1967. június végén kerül sor A jövó évi mezőgazdasági termékek forgalmát a Jászságban már az új raktár bonyolíthatja la, beruházásoknak a fejezete, ami azt jelenti, hogy nem egyedenként jelöli meg a terv a beruházásokat, hanem fejlesztési célok szerint, például konzervipar fejlesztése, földgázforrások kiaknázásának fejlesztése és ehhez hasonló célkitűzésekben. A második alfejezet a középtávú beruházási terv- / nek az úgynevezett vállalati szférája, amely azt jelenti, hogy ebben tervezik meg azokat az eszközöket, amelyeket a nagyfokú önállósággal rendelkező vállalatok a következő távlati tervidőszakban használhatnak fel. A változtatásoknál azonban figyelembe kell venni az ismertetett három alfejezet koordinációját, öt év alatt nem lehet több pénzeszközt felhasználni, mint amennyit a nemzeti jövede. lem felhalmozásra fordítható része lehetővé tesz. Szükséges, hogy egy újszerű fogalmat is ismertessünk, olyan fogalmat, amely a mechanizmust átalakító elméleti munka nyelvújításának eredménye: ez pedig a dinamikus szinttartás fogalma. A dinamikus szinttartás az a bizonyos működési kör, amelyen belül a termelő vállalat önállósága szinte korlátlan. A marxi szinttartás fogalma magában foglalja a fizikai szinttartás, valamint az erkölcsi kopás pótlását. Az új fogalom, a dinamikus szinttartás megtartja természetesen a fizikai kopás pótlásának lehetőségét, valamelyest korszerűsíti az erkölcsi kopás fogalmát, és a következőket kívánja meg a vállalattól: amikor a vállalat korszerűsít, amikor a termelő berendezéseink erkölcsi kopását pótolja, akkor ezt olyan mértékben végezze el, hogy ne maradjon le az adott időszakban ismert világszínvonaltól, A harmadik eleme a dinamikus szinttartás fogalmának — és ez ami egészen újszerű —, hogy a vállalatnak lehetőséget biztosítunk gépek, berendezések gyors beszerzésére, az addig kibocsájtott termékek választékának cseréjére, választékának bővítésére és a minőségjavításra. Látható, hogy ez a bizonyos harmadik elem már állóeszköz bővítéssel is járhat. Előfordulhat, hogy a bővítést szolgáló elemnek a finanszírozásához a vállalati források már nem elégségesek. Többek között ebben az esetben fordul a vállalat a bankhoz, visszafizetéses hitelért. A hitelt azután saját alapjaiból téríti vissza. Néhány szót a döntési jogkörről, amely a jelenlegi mechanizmusban az egyik legbonyolultabb kérdés. Az új mechanizmusrendszernek lényeges elvi meghatározása az, hogy az. a szerv' döntsön, amelyik végül is a kockázatot viseli, (Folytatás a 3 oldalon) Megoldódnak a MEK tárolási és feldolgozási problémái Méff az idén üzembe helyezik Szolnokon a hetven vagonon hütóházat
