Szolnok Megyei Néplap, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-12 / 111. szám
1966. május 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A hosszú hajon és a párhuzamnadrágo túl Ki o modern ember? Jubileumra készülnek — Tessék mondani: létezik olyan mber, aki elmondhatja önmagáról, hogy minden ízében modern? Ez a kérdés a Tisza-parti Gimnázium negyedik osztályában hangzott el. A színhely egy KISZ-gyűlés, a résztvevők, harminc fiú és leány, tizennyolc évesek. A téma: ki a modem ember? Elhangzott jóné- hány hozzászólás, többé kevésbé azt a témát vitatták: létjogosultsága van-e a modem tánczenének és viseletnek, kifejezi-e ez a belső tartalmát is a modernség fogalmának. Szóval kevesen, igen kevesen szóltak a lényeghez, ahhoz, milyenek is a modern embertípus tartalmi jegyei. Nekem, bevallom az első kérdés motoszkált az agyamban igen sokáig. Mi határozza meg egy ember viszonyát kora társadalmának kérdéseihez, mikor mondhatja el, hogy ő korszerűen gondolkodik, beszél, öltözik, érez és ami a leglényegesebb: cselekszik is? A modernség fogalmával sokat foglalkoznak ma. Tanulmányok jelennek meg róla és a fiatalok közül sokan egyszerűen nyugati irányzatok átvételét értik rajta. Holott a modernség minden időben azt jelentette: megérti-e valaki korának uralkodó eszméjét, tud-e és akar-e annak szellemében élni, alkotni? Tud-e továbblépni, m|nt az előző nemzedék, érdeklődik-e a világ éppen akkor érlelődő kulcskérdései iránt? A modernség tehát elsősorban közösségi fogalom és csak azután az egyéni életre vonatkozó magatartásbeli tulajdonságok összegeződése. Természetesen: ez is beletartozik, hiszen az ember éppen egyéni életén keresztül válik a közösség részévé. Jogos és indokolt tehát a bevezetőben említett kérdés feltevése, de válaszunk csak ez lehet rá: minden ízében modern ember nincs, erre csak törekedni lehet. Történelmi példával élve: Mátyás király és Zrínyi Miklós modern emberek voltak, akik a kor haladó eszméit megértették és cselekedeteikkel szolgálták. Ez azonban nem zárta ki azt, hogy jobbágyaik voltak, hogy mint földesurak feudális előjogokkal rendelkeztek és ezekkel adott esetben éltek is. Nos valahogy így vagyunk mi is korunk modem emberével. Használja és az esetek egy részében meg is érti a modern technikát, megismeri a szocializmus elméletét és gyakorlatát, ugyanakkor a gondolkozásában még megtalálhatók a maradi erkölcsi nézetek, a munkaerkölcs régi helytelen értelmezése, a férfira és nőre alkalmazott kettős értékítélet továbbélése. Positiv tényként kell megállapítani, hogy a modem tudomány és technika főbb vívmányait a legtöbben ismerik, azokról kialakult véleményük van. Egy délután például két tiszaföldvári asztalosipari tanulóval beszélgettem, mindketten tizenhét évesek. Feri és Sanyi egyaránt nagy tisztelője a szovjet űrhajózásnak és a Luna—10 jelentőségét is helyesen ismerték fel. Ugyanakkor nem emlékeznek egyetlen komolyabb könyvre sem, nem ismerik a ma élő költőket, színházi élményeik sem terjednek tovább az operettnél, zenés vígjátéknál. S^metik mindketten a tánczeneit, a magyar nótát, de Bartóknak még a nevét is alig ismerik, saját községük énekkarának még egy műsorán sem voltak jelen. A modern embert széleskörű internacionalista érdeklődés jellemzi. A vietnami kérdést szinte mindenki ismeri, viszont többségük jóformán csak frázisokat tud mondani róla Ebben a diák, a bolti eladó és a segédmunkás meglepően egyezik. Ugyanakkor a többi nemzetközi kérdés —, így a német kérdés, a közös piac és más nagyjelentőségű, minket magyarokat közvetlenül érintő több más nemzetközi probléma — körül nagy a bizonytalanság. Csak két megkérdezett egyetemi hallgatónak volt önálló — és helyes! — véleménye ezekről. Önálló véleményalkotás! Ez minden korban a modernség feltétele volt, és ma különösen az. A modern ember tehát egyúttal szükségképpen gondolkodó ember is kell legyen. Bevallom őszintén ezt a feltételt senki sem említette, pedig a széleskörű érdeklődés, a sokoldalúság másképpen el sem képzelhető. S a vélemények önállóságával bizony — széles skálán ■— baj van. Tanulságos beszélgetést folytattam egy húszéves szolnoki lánnyal, aki a debreceni egyetem másodéves magyar-népművelés szakos hallgató jaj ö mondta: — Véleményem szerint a modernség vízválasztója az ember világnézete. Hogyan gondolkozom a világról, az élet különböző problémáiról, kivel tartok? Nem lehet modem például a dekadens ember, mert visszahúz, retrográd nézetet képvisel és éppen ezért nem modem az, amit sok nyugatimádó fiatal annak tart, utánoz, követ. Mi mindennek kellene beleférnie ebbe a cikkbe, amely a modernséggel foglalkozik? Feltétlenül bele kell venni azt az érdekes jelenséget, hogy amikor a modern ember erkölcsi tulajdonságairól kérdeztem a fiatalokat, majd mindegyik a szexuális problémákra gondolt. Hallottam azonban ezen belül egy értékes véleményt is. Feri, a már említett tiszaföldvári ipari tanuló mondotta egy kényes kérdésre: — Ha nősülésem után rájönnék, hogy a feleségemnek már volt valakije, akkor a továbbiakat attól tenném függővé, hogy becsületesen, egész szívvel mellém áll-e, csak hozzám tartozik-e, osztozik-e az én gondjaimban, örömeimben. S. Ferenc gondolkodásának ebben a vonatkozásában modem ember. A szexuális kérdésen túlmenően viszont a járműjavító egyik fiatal lakatosától értékes választ kaptam: — Sokat kell tanulni, meg jól kell dolgozni, mert modem társadalomban értelmesen, meg jól is akarunk élni Szerintem a mi lakatosunknak van igaza. Az ezernyi bonyolult kérdés közül egyik legfontosabb: hogyan reagálunk a korszerű eszme, tehát a szocializmus társadalmának mindennapos kérdéseire. E cikk nem lehet teljesigényű a modem ember fogalmi jegyeinek ismertetésében, mégis nyugodtan kijelenthetjük: a modem ember eszmény, amely felé törekednünk kell. Mindenki hord magában neveltetéséből. beidegzettségből és rossz példákból adódóan visszahúzó, elmaradott vonásokat. S mindenki olyan mértékben modem, amilyen mértékben ezeket le- küzdi. A világ eseményeivel lépést tartó, az újat, a korszerűt tettekkel segítő, egyéni életében is világosan előretekintő ember nevezhető modemnek. Befejezésül hadd feleljek azoknak, akik a Beatles frizurában és a párhuzamnadrág viselésében látják a modernség egyik lényeges feltételét: az előző bekezdésben leírt tulajdonságokkal rendelkező ember modem, hosszú hajjal vagy anélkül, párhuzamnadrágban, vagy hagyományosan szabott ruhában; Hernádi Tibor az egykori „tanyások” Ünnepre készülnek a jászágói emberek. Jövőre lesz tizenöt esztendeje, hogy a Jászárokszálláshoz tartozó Ágópuszta és Ágó- szöllő tanyaközpontokból új, önálló község alakult. A Hazafias Népfront helyi bizottsága méltóképpep akarja ünnepelni a jubileumot. Rajzos, fényképes, szöveges kiállítást rendeznek, ahol a község tizenöt éves fejlődését mutatják be. Lesz mit. Az önállóság megkapásának évében a tanácsházán kívül két utcára való új ház épült a községben. S nem is akármilyenek, hanem tágas, világos, modern típusházak. Az egyéni javak gyarapodásával az építkezési kedv, lehetőség később sem múlott. Az új házakat követték a többiek, majd azok bővítése Kókai Sándor tsz-tag üvegezett verandát, külön főzőkonyhát épített a „régihez”. Tóth László, a tsz baromfinevelője 30 ezer forintos költséggel teljesen átállította, a 15 évvel ezelőtt épített házát. Boros Géza tsz- tagnak parkettás, fürdőszobás lesz lakása, amelyre 45 ezer forintot költ. Ezt, önállóságuk évfordulóját, a szépülő házakat, gazdagodó életüket ünnepük jövőre Ágópuszta és Agószöllő egykori tanyásai, a mai Jászágő lakói. Gépkocsi nyeremény- betétkönyvek sorsolása * Az Országos Takarékpénztár május 17-én Budapesten, a MOM művelődési házában rendezi a gépkocsi nyereménybetétkönyvek huszadik sorsolását. A húzáson 209 — Moszkvics— 408-as, Skoda—1000-es típusú, valamint Wartburg és Trabant — gépkocsi jut a szerencsés nyerteseknél;. / V-ben láttuk : | ONeil,: Boldogtalan hold Rövid egymásutánban a televízió már másodszor látogatott el a szolnoki színházba. Az első látogatása ismeretes okból kudarcba fulladt. A szabin nők közvetítése elmaradt. Most kedden este azonban az ország tv-nézői már zavartalanul végignézhették a Boldogtalan hold szolnoki előadását. A közvetítés technikailag is kitűnően sikerült, mintha a közvetítő vonal csak jóvá akarta volna tenni múltkori hibáját, amelyért talán még most is restelli magát. (Miért ne, hiszen az Esti Hírlap is úgy nyilatkozott róla az elmaradt szolnoki közvetítés után, hogy nagyon érzékeny lélek. Azóta már biztosan megbánta, hogy hibájából közel százezer forinttal lettünk szegényebbek). Az O’Neill dráma magyarországi eredeti bemutatóját Szolnokon tartották, most ez az ősbemutató valóban országos jelleget kapott a tv képernyőjén. Es mint ilyenkor lenni szokás, az előadás nem nélkülözött bizonyos ünnepélyességet sem, ami elsősorban az esemény nagyszerűségéből adódott. Mert azt úgy hiszem, minden elfogultság nélkül elmondhatjuk, hogy az a szolnoki előadás, amelyet kedden este láthattunk, egy kicsit a magasszínvonalú vidéki színházkultúra reprezentálása volt. Az előadás még számunkra, szolnokiak számára is, akik már ismertük, a premier elevenségével hatott, és a színházi bemutatóval összehasonlítva is, jóval sikeresebb produkciónak lehettünk tanúi. Ügy tűnik, most ért be igazán az előadás. Letisztulva, kikristályosodva olyan szépségei is kibontakoztak, amelyek ez idáig még rejtve maradtak előlünk. A szöveghúzások, amelyeket a televízió műfaji sajátosságai is megköveteltek csak az előadás előnyére váltak. És itt nem elsősorban a triviális, vagy triviális asszociációkra alkalmai adó szövegrészekre gondolok. Pergőbbé, koncentráltabbá. egységesebbé vált az egész produkció. A színházi bemutató alkalmával már részletesen értékeltük a színészek teljesítményeit és ezért részletesebb elemzésbe ezúttal nem akarunk belebocsátkozni, de a színészi játékban is nyomon követhető az a tisztulási folyamat, amely Lovas Edit rendezői munkájában jelentős volt. A három főszereplő: Győri Ilona, Horváth Sándor és Upor Péter színészi teljesítményében az egyszer már részletesen méltatott értékekhez most az egyszerűsödés, a letisztulás olyan pluszt adott hozzá, amely mindhárom esetben kivételes élménnyé tette alakításukat. Meggyőződésünk, hogy a pártatlan és hozzáértő tv- nézők véleménye szerint is a szolnoki előadás egyike volt az évad legsikeresebb színházi közvetítéseinek, a mi örömünket természetesen még növeli a büszkeség érzése, hogy szolnoki sikernek lehettünk részesei. Rilrg Gábor “Három nap múlva itthon leszek,mama : .acskam, mutasd csak me<. '.'■nemium-pelbö ' ' Saját- . . . <00/4 ku ticereskedete* em-Dehogy adjuk a nagumamäna«, Koväcsne 600-afc Ígért érbe ! Új/ufel torra? egu hüszaet < N O < a z <-j < cc ui T •L !L
