Szolnok Megyei Néplap, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-08 / 108. szám

W68. május 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 MOZOG A PIAC, nehezen követik a tanácsi vállalatok Rendeléshiány után kielégíthetetlen igények — Nem kell a lengéscsillapító — Ahol sikerült gyorsan alkalmazkodni A tanácsi ipar néhány vállalata az első negyedév­ben rendeléshiánnyal küz­dött, illetve a kereskede­lem csökkentette korábbi megrendeléseit. Így járt például a jászberényi Csök­kent Munkaképességűeket Foglalkoztató Vállalat, amelytől eredetileg tíz ezer forint értékű lepedőt ren­deltek, majd ebből a part­ner hétezer forint értékű árut lemondott. Ugyancsak sok gondot okoz a városban a belvíz okozta házkárok helyreál­lítása. A Jászsági Egyesült Építőipari Ktsz nem ren­delkezik elegendő anyag­gal, főként téglával ahhoz, hogy a megrendeléseket maradéktalanul elfogad­hassa. A megyei tanács vb ipari osztályán kapott további felvilágosítás szerint a Kis­újszállási Faipari Vállalat­tól a Hungarofruct jelentős mennyiségű ládát rendelt, majd ebből 3.5 millió fo­rint értéknek megfelelő igényét visszamondta. A tárgyalások eredményekép­pen aztán adott némi újabb rendelést — de ez is kevés. Más vonatkozásban az ta­pasztalható, hogy a keres­kedelem a kezdeti bizony­talanság után, mely ren­deléshiány formájában je­lentkezett a vállalatoknál most lökésszerűen, kielégít­hetetlen Igényeket támaszt. A szolnoki Ruházati Vál­lalat már abba a helyzetbe került, hogy megszünteti a férfi konfekció ruhák gyár­tását. Erre ugyan mégsem került sor, de a kereskede­lem meet jelentkező mint­egy 50 milliós megrende­lésének nagy részét kapa­citáshiány miatt valószínű­leg ei kell utasítaniuk. A megyei Vasipari Vál­lalat jászberényi üzemegy­sége tavaly nagy erőfeszí­tések árán nyereségesen gyártotta a lengéscsillapí­tókat. exportra és belföldre egyaránt. Az Autóker er­re az évre csak minimális megrendelést adott, amivel nem sokra lehet jutni. Hosszas huzavona után si­került még szerezni 6 mil­lió forint összegű megren delést Az Asztalosipari Vállalat bemutatta az új cikk bi­zottságnak az új fotelágyát. Nem fogadták el. Most az a terv, hogy Jászberényben mintaboltot nyitnak, s ott próbálják értékesíteni áruik egy részét. A Ruházati és Háziipari Vállalattól ötezer pár házi­cipőt rendelt a kereskede- iem, majd a megbízást visszavonta. Kérte, hozza­nak ki új modelleket. Eze­ket már bemutatták s az értékesítő vállalat igent mondott. Az új férfi és női házicipőkből a megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat például ötezer pá­rat rendelt. Ennek a ter­melő vállalatnak tehát si­került gyorsan alkalmaz­kodnia a kereslethez, s így gondjai javától megszaba­dult. Hiába: mozog a piac s még nehezen követik... — I — p Csökkentik az állattenyésztés költségeit a mezőtúri Petőfi Tsz-ben Már a korábbi esztendők­ben is számolgatták a me­zőtúri Petőfi Tsz-ben az állattenyésztés költségeit. A hagyományos tartási mó­dok mellett meghizlalt ál­latok költségei igen maga­sak voltak. A közös gaz­daságban még tavaly is abraktakaimányokkal etet­ték a sertéseket. A hizla­lási Idő 11—12 hónapra nyúlt ki. Így aztán egy kiló sertéshús előállítása mint­egy 14 forintba került, öt kiló abrakot használtak fel egy kilogramm hús meg­termelésére. — Ebben az évben lénye­ges változást akarunk az állattenyésztésben. Korsze­rű tenyésztési módszereket honosítunk meg. Már tet­tünk is lépéseket ennek érdekében. Néhány hete két akolban beállítottunk önetetőket. A jövő héten pe­dig minden akolba kerül ebből az igen hasznos és jól bevált „gépből”, — mondja a termelőszövetke­zet főállattenyésztője, Nyit- rai Imre. Az idén egy pépesítőgépet is üzemeltetnek. Zöldtakar- mányokat zúzatnak össze vele, s így jelentős meny- nyiséget megtakaríthatnak, ami máskülönben levénül­ne, elpocsékolódna. Az ön­etetők alkalmazásával a termelőszövetkezetben csök­ken a gondozói létszám. Amit ezidáig három ember látott el, azt a munkát most két emberre bízzák, A közös gazdaságban igen jó az egy kocára jutó ma­lacszaporulat, ami 13 darab és a felnevelési átlag is, ami 12. Hatvan napos kor­ban választják el a mala­cokat és ebben az évben már a »üldöztetést kihagy­ják, a malacokat rögtön hizlalásra fogják. A tervek szerint 700 hízottsertést ér­tékesítenek év végéig. — Jelenleg a daraérté­kesítés 23 százalék. Ez azt Jelenti, hogy amíg tavaly 4000 mázsa takarmány ete­tésével tudtuk teljesíteni sertéshizlalási tervünket, addig ebben az évben 3500 mázsa takarmány felhasz­nálásával. Vagyis 500 má­zsa takarmánnyal keveseb­bet fordítunk erre a célra, aminek az értéke 110 ezer forint. A hizlalási idő is rövidebb lesz két hónappal. A termelőszövetkezetben hagyományai vannak a ba­romfitenyésztésnek. A kez­deti időszakban sajnos nagy elhullással nevelték a ba­romfiállományt. Tavaly azonban 12 ezer csirkét és 2500 pulykát értékesítettek a közös gazdaság tagjai. Az elhullási százalék már elfogadható. — Tervek szerint 20 ezer csirkét és 3000 pulykát ne­velünk fel az idén. Ugyan­akkor több hízómarhát adunk piacra, mint az el­múlt esztendőben. Szám­szerűit százötvenet, örven­detes, hogy megfelelő ab­rakkal tudjuk ellátni a jószágállományt. Ez meg­mutatkozik a súlygyarapo­dásban is. Amíg például tavaly havonta 25 kilő súlygyarapodást mérhettünk átlagban a hízőmarháknál, addig most 32 kilót. Az előállítási költség igaz nem sokat csökkent a tavalyi­hoz képest, de lényeges az, hogy felemelték a hízott­marha átvételi árát. kilón­ként két forinttal, — mondja a főállattenyésztő. A Petőfi Termelőszövet­kezetben a baromfitenyész­tésben lényegében tehát minden csirke felnevelésén egy kiló takarmányt taka­rítanak meg. Ez pénzben kifejezve 60 ezer forintot jelent. L. L Virágzik a barackía Néhány éve Jászboldog- házán még alig lehetett ■pár háznál többet megszá­molni. A szövetkezetek megalakulása után egyre többen költöztek be a fa­luba. Megépült az orvosi lakás is, de lakói sűrűn adták egymás kezébe a ki­lincset. Háromhavonként váltogatták egymást az or­vosok. Éppenhogy megis­mertek néhány embert, már búcsúztak is a vidék­től. Akkor a közös gazda­ságok vezetői elhatározták, hogy anyagilag is hozzájá­rulnak egy orvos letelepíté­séhez Pályázatot hirdettek. A választás dr. Kiss Imrére esett. — Nagyon rossz volt or­vos nélkül itt a faluban. Ha jöttek is, az emberek­nek nem volt hozzájuk bi- zodalom. Kiesi falu volt ez, most sem lakunk benne többen kétezerkétszázötven embernél. Ezért határoztunk úgy, hogy a kisebb szövet­kezetek 400—400, a na­gyobb szövetkezet meg 900 forintot fizessen havonta • szerződésben vállalt kö­telezettségek megtartása esetén — sorolja Konkoly Béla, az Aranykalász Tsz elnöke. — A szerződésben kikötöttük, telepedjen le itt az orvos, s éljen közöt­tünk, Legalábbis öt évig, A rendelést úgy oldja meg, hogy a termelőszövetkezet munkáit, a közös gazdaság üzemszervezését ezzel ne akadályozza. Lehetőleg olyan időben, amikor még nem kezdődnek meg kint a határban a munkák. Azt is rögzítettük a szerződés­ben, hogy a betegségekről pontos, megbízható nyil­vántartást vezessen, ami­nek alapján a szövetkezet tudja folyósítani a segé­lyeket. Elvártuk azt is a doktortól, hogy azoknál az állati termékeknél, ame­lyek fagyasztásra kerülnek, segítséget adjon a higiénia betartására, s az egészség­ügy megjavítására. A falu szeretettel fogad­ta dr. Kiss Imrét. Mező­túrról, a kórházból került Ide, ahol a kötelező két évi gyakorlatot letöltöttt. Két­szeres segítséget jelentett a falunak, hiszen a felesé­ge védőnő. —- Amilior végig jöttünk a főutcán, csodálkozva te­kingettünk szét, hová is kerültünk. Az udvaron ak­kor bújt ki a földből egy kis barackfaA Rigó István bácsi rögtön megmutatta. Mondta is, meg kell véde­ni, vigyázni kell rá. Ez őszibarack. Még teremhet is. Lassan öt éve lesz en­nek. Azóta itt vagyunk. Butaság városba kívánkoz­ni, — mondja dr. Kiss Im­re községi orvos. Azóta új házak, új utcák épültek. Nagyablakos ker­tes házak, fürdőszobával. Dr. Kiss Imrénének kislá­nya szüle'ett. Itt nő a töb­bi gyerekkel. — Nem a romantikáért. De az őszibaraekfa az idén már teremni fog. Sokat bajlódtam vele. Rosszul metszettem eleinte. Gya­korlat kell a mesterséghez. De most már megerősö­dött. Szép és nemsokára kínálja gyümölcsét. A kart­A GYŐZELEM NAPJA Az egy héttel ezelőtti napfényes vasár­napon szerte az országban ünneplő embe­rekkel teltek meg a parkok, ligetek. Huszonegy éve, hogy a mi számunkra igazán szabad ünnep a május elseje. Az ünnep után azonban .mindig következik egy emlékeztető dátum: május kilence­diké. Ez az a nap, amikor az éveken át tartó, felejthetetlen borzalmak, pusztu­lások és pusztítások áradata meg­szakadt, amikor csaknem fél év­tizednyi rombolás u' án újból az építőké, az építésé lett a szó. Az azóta átélt két évtized átformálta az életünket, a napjainkat. Azóta milliók és százmillióik tanulták meg a világon, hogy erőnk, éberségünk, akaratunk dön­tő abban: megismétlődik-e még valaha a történelemiben a világégés. S ez a felis­merés milliókat és százmilliókat fogott és fog össze. A 21 év alatt a Szovjetunió ki nem fo­gyott a javaslatokból, a kezdeményezé­sekből, amelyekkel meg lehet teremteni a fegyverhasználat, a háború, a pusztulás nélküli világot. A Potsdami Egyezmény­től az lí>54-ben Berlinben beterjesztett „Az általános európai kollektív biztonsá­gi szerződés” megkötésére: a NATO és a Varsói Szerződés tagállamainak meg nem támadási szerződése megkötésére tett javaslata, az atomcsend egyezmény kiharcolása és számtalan más lépés a második világháborúban oly sok veszte­séget szenvedett Szovjetunió igazi lanka­datlan bőkeakaratát fejezi ki. Mindezeknek a javaslatoknak egy ré­sze a vezető kapitalista hatalmak vezetői­nek mesterkedése nyomán, a népek hang­ja, akarata előli elzárkózása miatt nem is lehetett több, mint javaslat, mégis mind egy-egy óriás erejű békeküldött volt a világ szemében. A szocialista vi- lágtáfoor elhivatott küldötte. Emlékezünk, s ez alkalommal vissza- és előre tekintünk. Régen várt nap volt amely holnap lesz 21 éve, hogy beköszön­tött. Az emberiség elsősorban Európa és Ázsia emberisége iszonyú árat fizetett, hogy elérhesse. Akkor hatvanmillió ha­lottat gyászolt a világ. Az akkori gyász ma is komor emlékeztető. Élő, ma is sajgó sebekre emlékeztető valóság. De benne volt már a jövő is ebben a napban. Egy új világ, olyan emberekkel, akik emlékéznek és gondolkodnak. Akik a május elsejei majálison a munkapad és munkaasztal mellett, a földeken és min­denhol a dél-vietnami dzsungeleikben és Stockholmban egyaránt tudják, értik: egyre inkább értik közös sorsunk, hábo­rú nélküli jövőnk, erőnktől, akaratunk­tól függ. Erre int és erre késztet eszünk; szívünk két évtizedes múltuník, és a Győ­zelem Napjának 21 év után sem fakuló öröme egyaránt . , , 4» auiríbu»%h&%lekedén maximált* felfenifmenyet 4 500 utas másfélpercenként Tanulmány Szolnok tömegközlekedéséről A közelmúltban készült el Szolnok tömegközleke­dési tanulmánya, mely részletesen foglalkozik a jelenlegi közlekedési igé­nyekkel, valamint az 1980- ig várható utasszám növe­kedéssel. A tanulmány szerint 1956—1961 között rohamosan emelkedett a városi autóbusz hálózat forgalma. Évente közel 1 millióval nőtt a szállított utasok száma. Az utóbbi években az utasszám nö­vekedése lelassult. Ha az utasszám alakulását a vá­rosi forgalmat lebonyolító autóbuszok számával ha­sonlítjuk össze megállapít­hatjuk, hogy az utasszám növekedése nemcsak az új üzemek belépésével, vala­mint a Zagyva-parti la­kótelep kiépítésével ma­gyarázható, hanem egyenes függvénye a közlekedés minőségének. Az említett időszakban a szolnoki tömegközelekést lebonyolító autóbuszok száma 15-ről 37-re nőtt és ebben az időszakban ke­rültek forgalomba az autó­busz pótkocsik is. 1961 óta jelentékeny mértékben nem nőtt a városi autó­ben ez az egyetlen őszi­barackja. A szövetkezet számítása jól bevált. Anyagi hozzá­járulásával az Aranyka­lász Tsz segített „megtele­píteni” dr. Kiss Imrét, a kis lélekszámú községben. Már ötödik éve állandóan közöttük él az orvos. Nincs panasz a munkájára. — Ilyenkor, a nyári munkaidőben a rendelést korán kezdem, reggel 7-től 9-ig, délután pedig este 5- től 7-ig. Így nem akadá­lyozom a szövetkezeti mun­kákat. Folyamatosan meg­látogatom a majort és az állattenyésztésben dolgozó termelőszövetkezeti tagokat időközönként megvizsgá­lom. Tüdöszűrésre is el­küldöm. Nehogy valami­lyen beteaséoet terjessze­nek. Mindenki ismer en­gem itt a faluban. Talán szeretnek is. Rövidesen le­jár a szerződés. Én szíve­sen megújítom. Azelőtt, ha valaki meg­betegedett a családban, el­járhattak más városba 5 Jászhal döghöz ár ól. Ma már § erre nincs szükség, a szö- vefko-et is íól járt. Érdemes volt az ősziba­rackfa magját elültetni. ' ' ' L. L busz üzem kapacitása, sői az utóbbi két évben vala­melyest csökkent a város­ban üzemeltetett kocsik száma (40 kocsiról 36-ra) Nőtt a viszonylatok (autó­busz vonalak) száma is négyről tízre és minthogy a kocsik száma csak jelen­téktelen mértékben nőtt, egyéb vonalakról kellett elvonni az autóbuszokat, hogy az új vonalak igé­nyeit ki lehessen elégíte­ni. Ez természetesen to­vább növelte az amúgy is sokszor elviselhetetlen zsú­foltságot. Az utasszám alakulása azonnal érzékenyen reagált a közlekedés minőségi rom­lására. A korábbi éven­kénti 1 milliós növekedés­sel szemben 1962-ben már csak 270 ezerrel nőtt az évi utasszám. A városi tömegközleke­déssel szemben tehát pon­tosan meg nem határozha­tó lappangó igény is je­lentkezik. A szolnoki tömegközle­kedés mintegy 80 száza­léka a déli ipartelep és a Zagyva-parti terület között zajlik le. A déli iparterü­let további fejlesztése fel­vet egy sor közlekedési problémát is. Mint isme­retes 1970-ig két nagy üzem megépítését tervezik, a tószegi utat a Piroskai vasútállomással összekötő út mentén a vegyiművek­től északkeletre. Az egyik üzem az Épületelemgyár, melynek építése már az idén elkezdődik, a másik az Autódaru Javító Üzem. Szó van még Azbesztce­mentgyár építéséről is, — melynek üzembehelyezése átnyúlik a következő öt­éves tervre. A szóbanfor- gó területnek a várostól való viszonylagos nagyobb távolsága miatt az új üze­mek dolgozóinak jelentősebb hányada veszi majd Igény­be az autóbusz közleke­dést, mint az iparterület­hez tartozó egyéb, üze­mek (járműjavító, papír­gyár). A harmadik ötéves tervben belépő új üzemek miatt csúcsidőszakban kö­zel napi ezer utassal kell többet szállítania az autó-, buszüzemnek a déli ipar­területre. A megnövekedett utas- forgalom lebonyolítására egy ideig megoldást jelent az autóbuszpark növelése, azonban ennek is van egy optimális határa Ez olyan érték, amely mellett még biztosítható az utazóközön­ség indokolt kényelme, da nincs veszélyeztetve a köz­úti forgalom biztonsága Másfél perces indítással számítva, általában 4503 utas/óra fogadható el az autóbusz üzem teljesítőké­pességének felső határa­ként. A Szolnok tömegköz­lekedésével foglalkozó ta­nulmány szerint ezt a fel­ső értéket 1980-ig eléri a szolnoki utasforgalom. En­nek zavartalan lebonyolí­tásához 25 csuklós és 88 szóló autóbusz szükséges (a2 1985. évi átlag 36 szó­ló autóbusz és öt pótkocsi volt). A szükséges autóbuszok számát döntő mértékben befolyásolja a menetidő. A tanulmány 21—23 perces menetidővel számol a Zagyva balpart és a vegyi­művek között a jelenlegi 37 perces menetidővel szemben. A tervezett me­netidőt vitathatóvá teszi a gépjármű forgalom állan­dó növekedése, mely a szűk szolnoki utcákon a közlekedés lassulásához vezet. Ennek folytán a szükséges autóbuszok szá­mát is növelni kell. Dr. K. L. Újabb Földközi-tengeri hajókirándulást szervez az IBUSZ őszre Az IBUSZ ez év őszén is szervez hajókirándulásokat a Földközi-tengerre. Szep­temberben és októberben három Ilyen társasutazásra kerül sor a Völkerfreund­schaft, illetve a Fritz Hec- kert nevű német üdülőha- jókka). Az egyik társasét rész­vevői a Velence — Dubrov­nik — Pireusz — Athén — Rhodosz — Isztambul vo­nalon hajóznak végig, a másik kirándulás Warne- mündétől Le Havre-n, Tu­niszon, Karthágón és Pa- lermón át vezet el Velen­cébe. A harmadik hajóki­rándulás programja Opa- tija megtekintésével kez­dődik, majd a turisták Ri­jeka, Dubrovnik, Pireusz, Athén és Isztambul vona­lán át érkeznek meg Kon- •tanzába.

Next

/
Thumbnails
Contents