Szolnok Megyei Néplap, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-05 / 105. szám

iMH május 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Egy sikeres előadóest némi bonyodalommal A martfűi művelődési ház előtt hatalmas hirdetőtábla adta tudtul mindenkinek, hogy a művészetbaráti kör bérleti előadássorozatának harmadik előadóestjén Sin- kovits Imre Kossuth-díjas színművész lép fel. (Itt je­gyezzük meg, hogy nem ár­tott volna „precízebb” he­lyesírással írni a közismert művész nevét) A művelődési ház és az Országos Filharmónia közös rendezésében hirdették meg ezt a bérletes sorozatot, amelyben a költészet, a pró­za és a zene egyaránt sze­repet kap. A harmadik előadóest, amely Gombos Katalin, Sin- kovits Imre és Antal Imre zongoraművész közös fellé­pését ígérte, május 3-án volt, vagy lett volna- — Ma­gam sem tudom már, hogy írjam, a története ugyanis a következő: A HÉTRE hirdetett elő­adás körülbelül ötszáz fő­nyi közönsége nyolc óra­kor már „kissé” türelmet­lenül várta a kezdést, a művészek közül azonban egyedül csak Antal Imre volt jelen, ám a népszerű művészházaspárról semmi hír, csak annyit tudtak ró­luk, hogy kocsival jönnek Pestről. NYOLC óra után már nem lehetett mást tenni, Tóth Józsefnek, a művelő­dési ház igazgatójának vál­lalnia kellett azt a népsze-- rűtlen feladatot, hogy be­jelentse; Gombos Katalin és Sinkovits Imre sajnos nem érkezett meg. HOGY MENTSÉK, ami menthető, Antal Imre elő­zékenyen mintegy negyven perces koncertet adott a jelenlévőknek, aztán lassan oszlani kezdett a közönség. Ám szép számmal akadtak olyanok is, akik nem tud­va napirendre térni az eset felett, még ott maradtak beszélgetni a művelődési ház előtt. Ekkor „kocogott” be a művészházaspár autó­ja — szószerint értve, szin­te lépésben. MÉGISCSAK megtartjuk a műsort, bár Antal Imre már elutazott — határoz­ták el a rendezők — azok számára, akik itt marad­tak és akik hajlandók visszajönni. így akarták ezt maguk a művészek is, és hírvivők indultak a azoknak, akik itt marad­tak és azoknak, akik visz- szajöttek, hogy kitartottak és elmondta, hogy azért késtek, mert útközben el­romlott az autójuk és csak lépésben tudtak továbbha­ladni. Még egyelőre azt sem tudják, hogyan fognak visszamenni Pestre. A KÖZÖNSÉG pedig el- nézőnek és megértőnek bi­zonyult, mert azon az es­tén valóban barátok jöttek SOS jelek a% étteremből Alkatrée% Bojáréi Elillant a gámiámhelj Gombos Katalin és Sinkovits Imre a műsor után örömmel tett eleget a martfűi • autogramgyűjtők kérésének is. A CUKRÁSZDÁT keressük Kunszentmártonban. Nem találjuk. Romos épület van a helyén. — A KPVDSZ helyiségébe költözött — válaszol a kérdésre egy kislány. — Tetszik tudni, arra a rend­őrség felé. így jutunk el az újdonsült „cuki”-ba. Szerencsére a „kinevezés” csak ideiglenes, még jóindulattal is. Az első látásra csak azt mondhatjuk: a semminél jobb. — Vendégnek és vendég­látónak egyaránt kellemet­len ez a fordulat. Más meg­oldást azonban nem talál­tunk — mondja Somodi Mihály, a helyi fmsz el­nöke. — A volt cukrászda veszélyessé vált és kény- nyerűségből ezt az épületet alakítottuk át az új fel­épüléséig. Aztán arról beszél, hogy egyáltalán nem kívánták a többi mellé még ezt az ünneprontót is. Az „ünnep” ugyanis érthető, hiszen a földművesszövetkezet a na­pokban kapta meg a ki­váló címet, elnyerte ötéves eredményes munkája elis­meréseként az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága, az SZMT és a megyei ta­nács dicsérő oklevelét — Ügy érzem, mindkét kitüntetést megérdemeltük, öt év alatt megduplázódott az áruforgalmunk. A kis­kereskedelmi üzemágunk több mint hetven millió fo­rint forgalmat bonyolított le tavaly, míg öt évvel ez­előtt az ötven millió forin­tot sem érte el. martfűi éjszakába, hogy közönséget toborozzanak. Mire Gombos Katalin átöl­tözött már újra összegyűl­tek, mintegy kétszázan. A KÖZÖNSÉG és a mű- . vészek együtt mentek be a nézőtérre és mielőtt a mű­sor megkezdődött volna, a művésznő elnézést kért mindenkitől, megköszönve Nemsokára virágzik a kamilla! A tavaszi virágkarnevál egyszerű, igénytelen I'amu- pipőkéje, a kamillavirág, vagy más nevén székfű, nemsokára megjelenik a réteken, legelőkön, szikes területeken. Szólnunk kell róla, mert minden egyes fehérlő virágfolt komoly értéket képvisel. Nemcsak a hazai szük­ségletet fedezi az ország­ban föllelhető mennyiség, hanem kivitelre is tekin­télyes mennyiség jut be­lőle. S tegyük hozzá, ko­rántsem közömbös, hogy mennyit exportálunk, hi - szén a kamillavirág na­gyon keresett cikk a világ­piacon, amelyért valutával fizetnek! Népgazdasági érdekek szólnak amellett, hogy mi­nél több kamilla kerüljön begyűjtésre, feldolgozásra, hasznosításra. Mivel az át­vételi ára magas, jó kere­seti lehetőséget nyújt a ve­le foglalkozóknak, többek között a csökkent munka­képességűeknek és a diá­koknak. Több mezőgazdasági üzem — felismerve népgaz­dasági jelentőségét — kü­lön e célra kijelölt táblán termeszti a kamillát. Jöve­delmezőségéről sok helyütt győződtek meg, többek kö­zött a hajdúnánási Lenin Tsz-ben, a püspökladányi Zöld Mező Tsz-ben. Első­sorban silány, gyenge táp­erejű területekre vetik, — mert alig támaszt igényt a talaj minőségével szemben Ezért fordul elő vadon is a szikfoltokon, a vadsziken, sőt a kiszáradó szikes po­csolyák fenekén összefüg­gő szőnyeget alkot. Éppen az az előnye, hogy megél ott is, ahol egyéb növény­től nem lehet érdemleges termést várni. A nagyüzemi gazdálko­dás feltételei között egyre gyérülnek azok a parlagte­rületek, amelyek a kamilla kedvenc tenyészőhelyei. A gyomirtó vegyszerekre — akár a Dikonirtra, akár a Hungazinra, mint leggyak­rabban használatosokra, — a kamilla rendkívül érzé­keny. Ahol gyomként okoz kárt, így a vetésekben, sok­szor elkerülhetetlen a ki­pusztítása. Kár volna azon­ban kiirtani az egybefüggő kamilla-állományokat, ka- millás foltokat azokon a szikes legelőkön, ahol a székfű jóval értékesebb ho­zamot ad, mint az egyéb­ként silány gyepnövedék. Ami a javított talajú réte­ket és legelőket illeti, azo­kon a kamilla ugyan­is kipusztul. — Egyál­talán nem összeférhe­tetlen a korszerű gazdálko­dással a differenciális,, a területi termelékenység esetenkénti megítélése. S ilyen szempontból a helyi dolgozóknak tisztes jöve­delmet biztosító, az ország számára pedig devizát je­lentő kamillagyűjtés na­gyobb figyelmet érdemel, s háttérbe szoríthatja az át nem gondolt, sokszor felesleges talajjavítási kísérleteket is Nem helyeselhető az sem, hogy sok gazdaságban — a legelőt féltve — tilt­ják a kamilla szedését. — Sokkal inkább arra kelle­ne törekedni, hogy a he­lyi adottságok kihasználá­sát elősegítsék, esetleg még munkaerő biztosításával is. Különösen előtérbe kerül­hetne ez a szemlélet olyan tájakon, ahol a mostoha talajviszonyok amúgy is szűk korlátok közé szorít­ják a termelési és értékesí­tési lehetőségeket, tehát az igénytelen gyógynövények — elsősorban éppen a ka­millavirág — jó jövedelem- forrást nyithat meg, s nem utolsó sorban szolgálja a népgazdaság elsőrendű va- lutáris érdekeit, (x) össze Martfűn, Sinkovits Imre és Gombos Katalin, a művészet barátai. A NAGYSIKERŰ műsor után a művészek még hosz- szan beszélgettek a közön­séggel, és ezalatt, hogy e spontán baráti találkozóvá váló előadóesthez mi is hozzájáruljunk valamivel, gépkocsivezetőnk megrepe­rálta a művészek rakoncát­lan autóját. GOMBOS Katalin és Sinkovits Imre szereplé­sükért nem fogadták el a fellépési díjukat és meg­ígérték legközelebb eljön­nek újra, hogy senkinek se okozzanak csalódást. — rideg — Átadták a művelődési házat Jász fényszar un Emlékezetes nap volt a májusi ünnep. Ebben a jászsági községben. Elké­szült a több mint 3 millió forintos beruházással épülő művelődési ház, amelynek létesítéséhez a helyi erő­forrást is felhasználták, a lakosság pedig társadal­mi munkával járult hozzá, A négyszázötven személyt befogadó színházteremben — amely zsúfolásig meg­telt — dr. Kuti György, a megyei tanács vb titkára mondott beszédet. Részt vett az ünnepségen Major Tibor, az MSZMP jászbe­rényi , járási bizottságának titkára. Szentesi László, a járási tanács vb elnöke is. A kultúrműsorban dal. tánc, szavalat váltogatta egymást. A Verseghy Diák Napok aranyérmesei is sze­repeltek: a törökszentmik­lósi fmsz által patronált Bercsényi gimnázium tánc- együttese és kamara kóru­sa, a jászberényi KISZ kamarakórus, valamint a jászberényi zeneiskola ta­nárai és zenekara. Hubay Anikó és Rózsa Sándor, a Szigligeti Színház művé­szei, valamint a két sza­való szolnoki diáklány is osztatlan sikert aratott. A műsort bál követte. Szép ez az eredmény és különösen az ha még hoz­zátesszük, hogy ezt háló­zat- és eladótér bővítés nélkül és mindössze 10.3 százalékos létszámnövelés­sel érték el. Az eredmény hasonló a vendéglátóipari szakmában is. S itt első­sorban a sajátkészítésű áruértékesítés megkétszere­ződését emelhetjük ki. S ha mindezekhez még hoz­záadjuk a felvásárlási ter­vek túlteljesítését, máris érthető, honnan van az a több mint két és fél millió forint nyereségük, melyet tavaly értek el. Az fmsz dolgozói tehát ezt ünnepelték néhány nappal ezelőtt, s ezt az ünnepi hangulatot rontja most a cukrászdával kap­csolatos kényszermegoldás. — Elnök elvtárs a cuk­rászdát, mint ünneprontót a többi között említette. Melyek a többiek? — Itt van a vendéglő. Sok panasz volt az étel­minőségre. Új szakácsot al­kalmaztunk. Erre mi tör­ténik? A szakemberek ve­szélyessé nyilvánították az épületet. Főhet a fejünk, hogy mit csinálunk, ha be- csukatják az éttermet. A gond érthető, hiszen naponta 350—400 adag étel fogy el, s az étterem be­zárásával ennyi ember ma­rad ebéd nélkül. Az épü­let lehet még „kibírja" ezt az évet de mi lesz akkor, ha nem? Belátható időn belül ugyanis nem épül vendéglő a községben. — Benne vagyunk a jó időben. Egyre többen ke­resik a bambit. Van egy jól felszerelt üzemünk, a bambit mégis Öcsödről hoz­zuk. Az üzem működteté­sét nem engedélyezik, mert szennyezett a víz — foly­tatja az elnök. Ha a víz szennyezett, a bambi töltést valóban nem engedélyezhetik, hiszen na­gyon sok embert fertőzhet­nek meg vele. Néhány gon­dolatot azonban mégis fűz­nénk ehhez. A szennyezett vizet a lakosság egy része ki tudja mióta issza, s azt még kevésbé, hogy meddig itta volna, ha az fmsz nem akar egy bambitöltőt üze­meltetni. A vízvizsgálatra ugyanis csak a töltő üze­meltetése előtt került sor. Szerencsére eddig nem tör­tént fertőzés, de mi lett volna akkor, ha néhány- ezer ember, aki itta ezt a vizet, megbetegedett volna? — Az említett áruforga­lom növekedése ellenére sem mondhatjuk, hogy jó az áruellátásunk. Vonatko­zik ez a ruházati cikkekre és a gépalkatrészekre. Ak­kor kapjuk a divatcikkeket, amikor az már divatját múlta. Hiába reklamálunk évek óta, semmi változás nincs. Pedig a kunszent­mártoni emberek is szeret­nének együtt haladni a di­vattal. S itt van az alkat­rész is. Messzi városokból, például Bajáról kell be­szereznünk. Ami a ruházati cikkeket illeti, bő választékkal na­gyobb városok sem dicse­kedhetnek. Sajnos, az ipar alaposan elmaradt az igé­nyek kielégítésétől. A kü­lönböző alkatrészekből sincs felesleg, az említett példa azonban mégis fur­csa. A Szolnok megyei nagykereskedelmi vállalati mely hivatott a kunszent­mártoni fmsz-t is ellátnij nem tud onnan igényelni alkatrészt, ahonnan a Bács- Kiskun megyeiek? — Szóval ilyen „ürömök* vegyülnek az ünnepekkel. Arról nem is beszélve, hogy az idén gáztűzhelyet sem kapunk, pedig több mint kétszáz kellene. A lakosság Szolnokra, vagy olyan vá­rosba kényszerül elmenni, ahol állami kereskedelem működik. ök árulhatjále, mi nem. Nem azt mondjuk, hogy mi mindent hibátla­nul csinálunk, sokszor azon­ban csak szeretnénk ke­reskedni, de gyakran elő­fordul, hogy nincs mivel. Van benne valami! — mj — Kötelező a billióéinak : kevesebb a súlvos sérülés 0 Április elseje óta hivata­losan megkövetelik, hogy a motorkerékpárosok bukósisa­kot hordjanak. Az első hó­nap taDasztalatai — mint a BM közlekedésrendészeti cso­portfőnökségén elmondották - kedvezőek: csupán egy­két esetben fordult elő. hogy a motorkerékpárosok meg­szegték a rendelkezést. A várakozásnak megfelelően beigazolódott, hogy a bukó­sisak enyhíti a balesetek súlyosságát- Jelentősen csök­kent a fejsérülések száma, s az előfordult karambolok­nál a motorkerékpárosok sé­rülése a korábbiakhoz képest kevésbé volt súlyo9­Derék munka volt köszönet érte EGY ISMERT szólás- mondás jutott eszembe, amíg Dóka Gyula, szolnoki tanácstag szavait hallgat­tam. Mégpedig ez: bajban tudod meg, hogy ki a jó­barát. A szolnoki IX. kerület lakói nagy bajban voltak heteken át. A rendkívüli tavaszi időjárás miatt a ta­lajvíz, belvíz veszélyeztet­te a házakat, elpusztulás­sal fenyegette a gyakran egész élet munkájával te­remtett, kedves családi haj­lékokat. KÜZDÖTTEK a vízzel az utcák lakói, heteken át üzemeltek a szivattyúk, s ha lassan is, de elmúlt a veszély. Nagy része van ebben a tűzoltóknak, a leik valóban jóbarátként segí­tettek a IX. kerület lakói­nak. öt szivattyút üzemel­tettek nappal éppúgy, mint éjszaka. S ha valamelyik elromlott, azonnal kicserél­ték, a „beteg” motort pe­dig haladéktalanul kijaví­tották, hogy az is üzem­képes legyen. NEM FELEJTIK el a ke­rület lakói a tűzoltóságtól kapott segítséget, azt az együttérzést és derekas munkát, amelynek a ve­szély napjaiban tanúi vol­tak. Arról is gyakran be­szélnek. hogy a fűtőház dolgozói éjjel is készek voltak kijavítani a szivaty- tyú motorját, s amiben tudtak, mindig segítettek. Köszönet mindezért. 4 jövő terveiből TISZAGYYENDÁN az utóbbi években sok utcá­ban épült járda. A község­fejlesztési alapból és egyéb erőforrásból is jelentős összeget fordítottak erre. Még mintegy hétezer négy­zetméter új járda megépí­tésére, a meglevők egyré- szónek korszerűsítésére len­ne szükség. A harmadik ötéves terv időszakában 135 ezer forintot a község­fejlesztési alapból költenek erre a célra. A MEGLEVŐ 8800 méter villanyhálózat szintén gya­rapszik, a terv szerint 3540 méterrel. Gondolkoz­nak a község vezetői azon is, hogyan oldják meg a törpevízmű építését, vala­mint a 3 kilométeres vízve­zetékhálózat létesítését, amely megfelelő számú közkifolyó alkalmazásával biztosítaná a lakosság H ivóvízzel való ellátásút „Beteg a cukrászda"

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents