Szolnok Megyei Néplap, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-01 / 102. szám

1966 május 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az árrendezés hatása a jászapáti Alkotmány Tsz szarvasmarha tenyészetére Kétévenként élüzem Jó földek és jó munkáskollektíva Mezőiteken 36 hírnévnek örvend a jászapáti Alkotmány Tsz állattenyészete. A törzs­könyvezett sertésállomá­nyuk első( a szarvasmar­ha-állomány harmadik he­lyen áll a megyében. Kevés az olyan gazdaság, ahol csaknem ezer szarvasmar­ha van, s ebből 251 a te­hén. Tavaly tbc-től men­tesítették az egész állo­mányt. Nagyhozamú tehe­neket selejteztek ki és hiz­laltak meg. Anyagi áldo­zatot hoztak érte, de meg­érte. Magasabb áron érté­kesíthetik a vemhes üsző­ket és a tejet. Tavaly átlagosan 3080 liter tejet fejteik a gazda­ságban. A szövetkezet ve­zetői úgy mondják. — Nem tartunk olyan tehenet, amely 15 liternél kevesebb tejet ad naponta. Az istállókban példás a rend és a tisztaság Óvják az állatok egészségét. Ta­valy megelőzték a raga­dós száj- és körömfájást is. Költséges volt, de sikerült megmenteniük az állo­mányt. Igaz. a tej önkölt­sége magas, 3.42 forint lett, s 12 fillért ráfizettek az értékesítéskor. Az Alkotmány Termelő- szövetkezet szarvasmarha- tenyészetének 4.5 millió fo­rint volt az árbevétele, összesen 309 hízómarhát értékesítettek. — Belföld! fogyasztásra alig vesznek át tőlünk vá­gómarhát — mondja Deák János főkönyvelő. — Szál­lítmányaink 20 százaléka A. 80 százaléka extrém mi­nőségű. Még I. osztályú sem volt az idén átadott állatok között. Nyugat-Né- metországba, Olaszország­ba és Görögországba szál­lították marháinkat. A hiz­lalás a régi áron is gaz­daságos volt. Egy kiló húst 16.71 forintért állítottunk elő. ják a fiatalok, hogyan nem szabad a jószágot elhe­lyezni. Az idén egy 108 férőhe­lyes tehériistálló és 140 fé­rőhelyes borjúnevelő építé­sére, beruházására kaptak ígéretet a megyei tanács mezőgazdasági osztályától. De ez korántsem oldja meg a gazdaság problémáját. Az idén több szerfás, vá­lyogfalú istállót kell le­bontaniuk, mert összedől­nek. Jól tudjuk, hogy nem bővelkedünk építőanyag­ban, beruházási eszközök­ben. Mégis, elsősorban azo­kat a gazdaságokat kellene támogatni, melyek törzste­nyészettel rendelkeznek és ahol megfelelő feltételek vannak a továbbfejlesz­tésre. — Dl. I. — A Héki Állami Gazdaság 14 évvel ezelőtt alakult meg. S azóta most ünnep­ük hetedszerre az élüzern címet. Ilyenformán másod- évenként az él üzeműk közé kerültek. Háromszor a Mi­nisztertanács és a SZOT vörös ' váindorzászlaját is birtokolták. A mezőhékiek 11 millió forintnál is több tiszta nye­reséget fizettek be 1965-ben az állami kasszába. Kétség­telen, ebben segítségükre van az, hogy a legjobb föl­dieken gazdálkodnak. ' De nemcsak erre építenek, az okos. jól szervezett munká­ra, szakszerűen kialakított üzemegységeikre. Éveken át kialakították a termelés szerkezetét. Nem próbálkoz­nak mindennel, hanem csak néhány növényt ter­melnek, amikhez a legna­gyobb tapasztalatuk van. Búzából 23 mázsa 42 ki­logramm termett átlagban náluk. Csak búzát 40 ezer mázsát adtak a közellátás­nak. És hogy a kenyér mel­Kitüntetés szakszervezeti munkáért Fogadást adtak az SZMT vezetői, munkatársai a szak- szervezeti mozgalom leg­jobb aktivistái részére. Dó­sa János, az SZMT titkára üdvözölte a megjelenteket, elmondotta: 1962 óta — a SZOT elnökségének hatá­rozata alapján — minden évben május elsején jutal­mazzák meg azokat, akik a szakszervezeti munkában példamutatóan vettek részt. Emlékeztetett arra is, hog.v a felszabadulás óta eltelt 21 esztendő harcainak, ered - menyeinek is részesei vol­taik a szervezett munkások, küzdöttek a földreform vég­rehajtásáért, az államosító sokért, a hatalomért, amely a proletárdiktatúra kivívá­sával a munkásosztály ke­zébe került. A rövid visszaemlékezés után Dósa elvtárs átadta a SZOT elnökségének kitün­tetését, a szakszervezeti munkáért jelvény arany­fokozatát hatan kaptak meg, kilencen a jelvény ezüst, nyolcán bronz foko­zatának birtokosai lettek. lé más is jusson, a mező- hékiek 4 ezer mázsa mar­hahúst, 5 ezer mázsa ser­téshúst adtak. Azt mondják, a hetedik élüzem cím megszerzésé­hez minden üzemegység a legtöbbet adta. Mégis a hékiről tartják, hogy leg­jobban beleszólt a verseny­be. A Héki Állami Gazda­ságnak akkora gépparkja van, mint egy gépállomás­nak. ötven traktor, tíz kombájn tartozik többek között az állomány ükhöz. A nagy gépesítettségnek is köszönhetően egy mázsa búza termelési költsége mindössze 142 forint náluk. A gép jó segítség, de füzért az üzem vezetői a híres héki törzsgárdára alapoznak. Nyereségrésze­sedés fizetésekor (20 nap nyereséget fizettek egyéb­ként fiz idén) derült ki, há­romszáztizenöt dolgozójuk jogosult a törzsgárdista jel­vényre. Közöttük' nem egy, mint Angyal Pál állatgon­dozó, Hőgye Antal szerelő. Sajtos Lajos tehenész, Du­dás István í'aktáros alaku­lás óta a gazdaság munká­sa. Amit meg is lehet érte­ni. Tavaly az évi átlagke­reset 20 674 forint volt a gazdaságban. A mezőhékiek szombaton ünnepeltek. Az. él üzem cím mellé végérvényesen megkapták a Szolnok me­gyei versenyzászlót is. Az ünnepség szónoka, dr. Un- gor Tibor, a Szolnok me­gyei pártbizottság osztály- vezetője méltatta a hétsze­res élüzem kiváló munkás- kollektívájának érdemeit. Őket ünnepeljük Egy névtelen útszakasz nevet kapott A Dr. Sebestény Gyula körút névadóünnepsége Szolnokon Ez év első negyedében 1.42 kilogramm volt a hí­zómarhák napi súlygyara­podása. A keményítő érté­kesülése pedig 27 százalék. — Még a Statisztikai Hi­vatal szakemberei is ké telkedtek benne. Pedig igaz. Ám a kételkedők nem tudják, hogy az állatok napi adagja 2—2 kiló ab­rak és lucernadara. 4 kiló lucemaszéna, 10 kiló jómi- nőségú kukoricasiló. 8 kiló nyers répaszelet és 3 kiló törek. A gondozók lelkiis­meretesek. Ezért érnek el ilyen magas súlygyarapo­dást. A felvásárlási árak eme­lése gazdaságossá teszi a tehenészetet is. A tbc ne­gatív tej literjéért 30 fil­lérrel többet, összesen 3.60 forintot kapnak. A kiváló minőségű hízott bikákat 2—2.50 forinttal magasabb áron veszik át kilogram­monként. Az idén 400 hí­zottmarhát szállítanak el. Az árrendezés 500—550 000 forint plusz árbevételhez juttatja a szövetkezetei Ezek után azt hihetnénk, hogy a szarvasmarha, a te hén létszámot tovább nö­velik a gazdaságban. Ellen­kezőjét teszik. — Az átlagos állományt 700-ra csökkentjük — je­lenti ki a főkönyvelő. — Pedig a tehéniétszámot 100 -ra, az összállományt 1100-ra kellene növelni. De nincs hely, korszerű istálló. Az Alkotmány Tsz mind­össze két 48 férőhelyes, megfelelő istállóval rendel­kezik. De ezek sem gépe sítettek. A többi, düllede- ző, szalmatetős épület. A helybeli szakmunkásképző iskola növendékei az Al­kotmány Tsz-be járnak gvakorlati munkára. Gömö- ri Károlv elnök egy kis TÓniáva! erről ezt mondia: — Nálunk megtanulhat­(Tudósítónktól.) Ma Tiszafüreden a má­jusi ünnepen a sporttelep i rendezvényen köszöntik s legjobbakat a járás vezetői. A gépállomás dolgozóit, akik tavalyi éves tervüket 110 százalékra teljesítették. Ugyanakkor hatan nyerték el a kiváló dolgozó jel­vényt a gépállomáson dol­gozóik közül. Az idén két javító és egy traktoros bri­gád nevezett be a szocialis­ta brigádversenybe. Ugyan­akkor tizenhárom Ifjú kombájnvezető vállalta, hogy learat az idén hatezer hold gabonát. Köszöntjük ma Tiszafüre­den a tejüzem dolgozóit is akik kiváló munkájuk­kal a tavalyi minő­ségi és gazdasági tervüket A második ütemmel kap­csolatban május 2 án reg­gel 6 órakor lezárják a kórház felé vezető útnak az ószolnoki sorompótól kezdődő szakaszát. A jár­művek terelőútként a Már­tírok- és a Vöröshadsereg útját vehetik igénybe. A cukorgyárig, illetve a vegyiművekig közlekedő autóbuszok (1, 1/A jelzé­súek) megállóit áthelyezik. túlteljesítették, ezért él­üzem kitüntetést kaptak. Szól az üdvözlet a tisza­füredi járási építő és ve­gyesipari ktsz dolgozóinak is, s kellemes utazást kí­vánunk azoknak, akik kül­földi jutalomutazásra Ro­mániába, Lengyelországba. Jugoszláviába, az NDK-ba és Csehszlovákiába indul­nak. És végül köszöntjük a legkisebbeket, a 777. sz. Kiss Pál úttörőcsapatot, mely 1965-ben elnyerte a járás legjobb csapata cí­met és megkapta a mun­kásőrség vándorzászlóját. Nagyszerű tetteket hajtot­tak végre a pajtások. Amel­lett, hogy feldolgozták csa­patuk húszéves történetét, eredményesen tevékenyked­tek a termelőszövetkezetek­ben is. N. J. A temetői megálló helyett az AKÖV 3-as számú te­lepe előtt állnak meg a buszok. Kifelé menet a következő megálló a Vörös­hadsereg útja és a Durszt János utca találkozásánál lesz, a jelenlegi 2-es vo­nalának megállóiban. A forgalom átirányítás a 2-es és 3-as jelzésű autóbuszok vonalát nem érinti. Külön autóbusz, gépko­csik sora hozta a mellkas­sebész, radiológus és tü­dőgyógyász szakorvosokat az ország minden részéből. Mintegy másfélszáz orvos gyűlt össze a nagy sebész és orvospedagógus, dr. Se­bestény Gyula emlékére rendezett ünnepségen. A közönség soraiban megje­A szolnoki vasútállomás nemutazó forgalmi sze­mélyzete, az I—II. és III. műszak dolgozói is részt- vesznek a IX. kongresszus tiszteletére indított mun­kaversenyben. Fő céljuk: a verseny időszakában a munka minőségi javítása. Elsősorban az, hogy a helyből induló személyvo­natoknak legalább 98.5 szá­zalékát menetrend szerint indítsák. A teherszerelvé- nyek indítását is az él­üzem szint szerint, 72 szá­zalékban menetrend sze­rint indítják, százszázalé­kos terheléssel. Az éves műszaki kocsi­Í tartózkodási tervüket a harmadik negyedév végére lent a megye orvostársa­dalmának szinte valameny- nyi vezető személyisége, s a tudós családja. A tudományos ülés elnö­ke dr. Rubányi Pál pro­fesszor szólott a jelenlé­vőkhöz elsőnek. Elmondot­ta, hogy dr. Sebestény a korszerű tüdő- és mellkas­sebészet megteremtője, aki 88.6 százalékra teljesítik, annak ellenére, hogy az év eljén ezzel elmaradtak. Különös gondot fordítanak a kocsikihasználásra. Ezt ií úgy intézik, hogy az áruk­tól függően a megfelelő raksúlyú kocsikat bocsát­ják a szállítók rendelkező sére. Az önköltség csökkenté­séhez is hozzájárulnak el­sősorban azzal, hogy le­mondanak a szükségtelen a túlzott tartalékanyagok biztosításáról. A feladatok és vállalások megvalósítá­sához fő eszközük a mun­kafegyelem betartása, javí­tása és a balesetmente« közlekedés lesz. világviszonylatban is isko­lát teremtett. Köszönetét mondott Szolnok Város Ta­nácsának azért, hogy kör­utat nevezett el a nagy tu­dósról. Ez a tény a magyar orvostársadalom megbecsü­lését is tükrözi. A város nevében Szur- may Ernő vb-elnökhelyet- tes adta át az utcanévtáb­lát. Elmondotta, hogy tisz­teletből és kegyeletből ad­ták a Zagyva híd és a tü­dőkórház közötti útsza­kasznak a dr Sebestény Gyula körút elnevezést. A város háláját is akarták ezzel tolmácsolni a tbc gyógyintézet tudományos és gyógyító munkájáért. — Valahányszor az egy­szerű szolnoki járókelő rá­néz erre a névtáblára, eszé­be kell, hogy jusson az élet diadala a halálon — mondotta. —. Igaz, hogy a nagy tudós meghalt, de a biológiai halált túlélte al­kotása. Ma minden tüdő- sebész az ő tanítványa ak­kor is, ha nem személye­sen adta kezébe a gyó­gyító kést. Idézte a továbbiakban azokat a nagy elméket, — akikkel korán végzett a kegyetlen tüdőbaj. Csoko­nai Vitéz Mihályt, Revicz­ky Gyulát, Tóth Árpádot, majd így folytatta: — dr. Sebestény Gyula helye ott van legjobb orvosaink pan­teonjában. Hirdesse ez a körút egy nagy magyar tudós és kiváló ember em­lékét. A továbbiakban dr. Szöts István, a tudós egyik tanít­ványa és közvetlen mun­katársa beszélt dr. Sebes­tény Gyula életéről, majd megkezdődött a tudomá­nyos program. Hétfőtől tovább folytatják az „autótemető" javítását Megváltozik néhány autóbusz útvonala 4 IX. kongresszus tiszteletére Jól válogatják a kocsikat, pontosan Indítják a vonatokat GUMIJAVÍTÓK

Next

/
Thumbnails
Contents