Szolnok Megyei Néplap, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-29 / 126. szám
IMS. május 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II A Jász fényszarul Vegyesipari Ktsz asztalos részlegében az Orion részére redőnyös tv-tokok gyártását kezdték meg FILM JEGYZET Huaxárik nr ijpr il Zoltán i LmIjL* Vjl/l 4 zt hiszem, erre a rövidfilmre a legtalálóbb meghatározás; filmköltemény. Nem költemény filmen, hanem a film sajátos formanyelvével, kifejezéseszközeivel megteremtett költészet. A nyelv, amelyen beszél, kétségtelenül sajátosan filmes, a rendszer azonban, amelyet ezekből a kifejezési eszközökből alkot új, izgalmas és tegyük hozzá, nem egy elemében szokatlan is. A film, amely az ober- hauseni filmfesztiválon nagydíjat kapott és ugyancsak díjat nyert a nemrég lezajlott III. Miskolci Rövidfilm Fesztiválon is, elégikus költemény a lóról és áttételesen egy múló életrendről. Mondanivalóját megfogalmazni nagyon nehéz, ha ki akarnánk fejezni, egy új filmet kellene készítenünk, hiszen megfogalmazásai annyira a képi művészethez kötődnek; A filmben a szubjektív látásmód az uralkodó, helyenként azonban nem mentes a túlzásoktól, ^bből a szubjektivi- c tásból adódik, hogy az alkotásban tág teret kapnak a meglehetősen szabados képzettársítás alapján szerkesztett képsorok, amelyek azonban a nézőben mintegy hívószóként, az asszociációk újabb láncolatát inditják el. így válik ez a filmköltemény gondolatilag áttételessé,' mélyenszán- tóvá. Ritkán láthatunk még a legsikeresebb filmekben is ennyire tudatos és célratörő átgondolt képi megoldásokat. A képek komponálási módja, színezése (különösen nagy öröm, hogy színes film) a színek dramaturgiai és hangulati funkciója egyaránt elmélyült és roppant szuggesz- tív művészi munkáról tanúskodik. A filrr megoldásában új, eredeti, merész és sokatigérő. Bizonyos feszültséget érzünk azonban formája és tartalma között; A tartalom már korántsem olyan korszerű, mint a forma. «/! lesen gésében erősen ■* nosztalgikus és érzésünk szerint bizonyos súlyponti eltolódások miatt az elégikus, helyesebben a lírai hangvétel helyenként döbbenetesig fokozott fortisszimókkal tragikus színezetet nyer. Ez az eltolódás egyben néhol káros és retrográd képzettársításokra ad alkalmat. Mindent összevetve a fiatal rendező, Huszárik Zoltán filmje nem hibátlan remekmű, kivételes művészi értékei azonban vitathatatlanok. Rideg Gábor Automata nagymosás Egy londoni gyár állította elő az első teljesen automata mosodát kórházak, szállodák és más hasonló intézmények fehérneműjének mosására. Az úgynevezett „folyamatos mosógép” egyik végébe behelyezik a szennyes lepedőket és más (persze csak sima) mosnivalót, s a másik végén szárazon, vasaltan adja ki. Az automata gépsorban minden ruhadarabot különlegesen megtervezett szalagok szállítanak a rendkívül erős víz-, gőz- és mosószersugarakon keresztül. A gépsor óránként ezer lepedőt mos és vasalHőre o babona ellen Franciaországban a „13- as bizottság” a babona felszámolása érdekében azt javasolta, hogy a Gergely naptár helyett használjanak ol/an naptárt, amelyben az év 13 hónapra oszlik. s ezen belül 13 péntek esik 13-ára. A bizottság De Gaulle-hoz, Johnson elnökhöz, Wilson miniszter- elnökhöz és U Thant ENSZ főtitkárhoz Intézett javaslatában kifejtette: „Ez az egyedüli módja, hogy kiküszöböljük a gazdasági lanyhulást, amelyet a 13- as szám jóformán minden országban okoz”. (Vem is olyan ostoba ! Az amerikai Pittsburgh postahivatalának levelet kellett kézbesítenie a város „legostobább ügyvédjének”, mert az ismeretlen feladó Így címezte meg a borítékot. Tíz ügyvéd méltatlankodva visszaküldte a levelet. A tizenegyedik átvette. A borítékban tekintélyes pénzösszeget és egy cédulát talált. A cédulán ez állt: „Gratulálok, ön korántsem olyan ostoba, mint kartársai képzelik’* Gácsi Mihály: ZENÉSZEK Iskolanapot tartottak tegnap a jászárok- szállási gimnáziumban. Az ünnepi program bemutató tanítással kezdődött, amelyet sportbemutató és szakköri kiállítás követett. Délután az ifjúsági házban nagygyűlést tartottak, majd ezt követően az irodalmi szakkör színvonalas műsorának tapsolhattak a résztvevők. Az iskola énekkara a „Kakukk" lengyel népdallal, Bach „Parasztkantátájával” és egy ismeretlen szerző „Csalogány” cimü dalával szórakoztatta a tanulókat. Az énekkart a tánccsoport bemutatója követte, majd az ünnepi műsor szellemi vetélkedővel folytatódott. Este az iskolai zenekar hangversenyét hallgatták meg az érdeklődők, majd táncmulatsággal zár• ták a jólsikerült iskoláim’ DOt. KISZ nap a mezőtúri Teleki Blanka gimnázium ban A MEZŐTÍJRI Teleki Blanka Gimnázium KISZ bizottsága május 27-re ösz- szehívta az ifjúság, a tantestület, sőt megyénk összes iskolájának képviselőit, és délutánra a szülőket is, hogy bemutassa mi volt egész éves munkája, hogyan álltak helyt a tanulásban, a munkában, a sportban, hogyan szórakoztak. Már reggel 6 órakor kezdődött a műsor a járor- versennyel, amelyen minden alapszervezet tíz fővel képviseltette magát- Volt vietnami zászlójuk, parancsokat teljesítettek, hidakon keltek át és „veszélyes fegyvereket semmisítettek meg”. A versenyt a Il/d osztály alapszervezete nyerte. Kilenc órakor került sor az iskola udvarán az ünnepélyes megnyitóra, ahol egyenruhába öltözve sorakoztak a KISZ alapszervezetek tagjai, a megjelent vendégek előtt. A megnyitót Rácz Lídia, a bizottság titkára tartotta, majd a diáktanács és a revíziós bizottság elnöke beszámolt az egész évi munkáról, hibákról és eredményekről egyaránt. Utána nyílt bemutató tanítást tartottak könyvvitelből és gyorsírásból az osztálytermekben; közben folyt a kézilabda mérkőzés is. Művésztelepi vázlatok A nagyotmondó obsitos igazmondó társai A műterem egyik sarkában álló könyvespolcon találtam rá Garai Obsitos című művének illusztrált példányára- Háry bátya kalandjait, melyek valamennyien igaz, valóságban megesett történetek, a műterem lakója, Gácsi Mihály elevenítette meg a színes képekben. Majd egy évtized telt el azóta. Hosz- szú idő, mennyi minden történt ezalatt a nagyotmondó vén vitéz bajuszt pödrő históriáitól a művész legújabb, még félig- kész linómetszetéig. A látogató számára, aki már valamennyire ismeri Gácsi Mihály művészetét, különös örömet jelent, hogy a műterembe belépve amolyan rögtönzött tárlat közepébe csöppen. A falakon síma fakeretben a Dózsa- sorozat néhány lapját, a háborúellenes sorozat metszeteit, kisgrafikákat láthat. Készülődés tanúja most, aki ide belép, hiszen ez az ősz valamiféle számadás időszaka lesz a művész számára. Néha tréfásan, máskor nagyon is komolyan célozgat a nagy „mérlegre”, amit az őszi Nemzeti Galéria-beli csoportos és az egyéni gyűjteményes kiállítása jelent. Pedig már sem a közönséget, sem a szakmát nem kell meggyőznie, mégis, én biztos vagyok benne, hogy ezek a kiállítások egy kicsit művészetében is mérföldkövek lesznek. A grafika, azt hiszem, életünkben a legközvetlenebbül jelen levő képzőművészeti műfaj. Jelen van a hirdetőoszlopokon, utcán, vonaton, egy csendes sarokba ülve bármikor kézbevehető, könyvbe köthető, az újságban fellapozható. Szórakoztat és szemléltet, megnyugtat és felizgat. Egyszóval valamiféle élményt ad, még egyszeri, felületes szemrevételezés alapján is. Az újságolvasók sokszor szívből derültek Gácsi Mihály szellemes karikatúráján, vagy a kiállításlátoga- tók mosolyogva álltak meg egy-egy grafikai lapja előtt. És a kritikusok is sokszor állapították már meg, hogy a humor művészetének egyik legjellegzetesebb sajátja. A legutóbbi grafikai értesítőben Gácsi Mihály neve mellett a „Grafika Villonja” jelzőt olvashatjuk. Műveiben az első pillanatban csak a hallatlanul gazdag szívesség, a bővérű, szertelenül áradó humor, csipkelődő kedvű irónia ragadja meg a nézőt, de közelebb lépve hozzájuk és összességüket szemlélve kiderül, hogy sajátos világuk egy nagyon is következetes és felelősségteljes művészi magatartás kifejezője. A művész látszólag egyformán humorizál az apró emberi gyengeségek és a kor szorongásainak legfőbb forrása, az egyetemes világégés, az atomháború le-‘ hetősége felett. De vajoii, az olyan abszurd és torz emberi akarat, mint a háború, nem siratni valóan nevetséges-e ? Egyszer, régebben, egy kamara iáállításáról szóló méltatásomban azt írtam Gácsi Mihályról, hogy alkotásain érezhető a késő középkor misztérium játékain és a Come die d’larte n edzett, vaskos népi humor ihletése is. Ez a középkori „szellemidézés” nem valamiféle művészi anakronizmus bizonyítása vagy léte,, csupán csak arról van szó, hogy ez a fajta művészi szemlélet ilyen tisztán és egyértelműen talán csak a középkori mestereknél jutott érvényre. Gácsi Mihályt most egy hallatlanul nagy energiát kívánó munka, készülődés közepette zavartuk meg látogatásunkkal. Ha már így történt, pihenésképpen, beszélgetés közben előkerül a „kincsesbánya”, a vázlat- füzet is, az egy-egy tvs vagy ceruza vonással odavetett ötletek tárháza. Azt mondtam, pihenésképpen, de szerintem, amíg lapozgatva magyarázott, addig is gyűjtögetett, dolgozott. Az egyik vázlatsornál kicsit hosszabban elidőztünk; Petőfi A helyiség kalapácsa című vígeposza teljes illusztrációjának vázlatai. Most egyelőre még csak a legdédelgetettebb kívánság, holnap talán már a soron következő feladat. R. GTIZENEGY ÖRÄTÖL nyilt alapszervezeti gyűlést tartottak, amelynek témája: „mi a különbség a szerelem és a barátság között”. Érdekes volt, hogy az alapszervezet tagjai, a vendégek előtt is bátran, őszintén elmondták véleményüket. A tantermekben rendezett kiállításokon nagyon nehéz helyzete volt az értékelő bizottságnak, mert mind a fotó, mind a plakátkiállítás, mind az idegen országokkal levelezők impozáns gyűjteménye olyan szép volt, hogy csak maximális pontszámmal lehetett értékelni. A biológiai szakkör kiállításán azt mutatták be, mennyire az élettel kapcsolódik össze a tanítás, a politechnikai kiállításon bemutatták saját munkájukat a szőnyeggyárban és a cserépipari ktsz- ben. De talán mindnél többet mutatott a KISZ napló kiállítása, amelyben a vendégek végig kísérhették a szervezet fejlődését. A DÉLUTÁNI MŰSORBAN a tornabemutató kapott sok tapsot, majd a résztvevők együtt átvonultak a művelődési házba, ahol dobogóra léptek a gyulai diáknapok aranyérmes énekesei, zongoristája —, majd irodalmi összeállítások, jelenetek és táncdalok váltogatták egymást megszakítás nélkül egészen este 9 óráig. Közben lezajlott a rejtvény-iskola döntője is. Mindezeket a műsorokat az ifjúsági vezetők szervezték és vezették. A KISZ nap érdekes színfoltja és talán legértékesebb momentuma volt az a tapasztalatcsere, amelyet a helyiek a vendégként résztvevő iskolai KISZ vezetőkkel tartottak meg. Tető alá került az új hévízi fürdő A Hévízi Állami Gyógyfürdő Kórház szomszédságában tető alá került az új téli fürdő épülete. Az 54 millió forintos beruházás előkészítésére csaknem 20 ezer köbméter földet mozgattak meg. A közelben 63 méter mélységben feltárták a téli fürdőt tápláló 42 fokos kénes, rádióaktív forrást. A zuhanyozóban fotoeel- lás berendezés akadályozza meg, hogy tusolás nélkül bárki a medencébe léphessen. A téli fürdő három medencéjében naponta háromezer ember fürödhet. — Az új téli fürdő, amely Hévíz legimpozánsabb épülete lesz, a tervek szerint 1967-re készül el-
