Szolnok Megyei Néplap, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-27 / 124. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966. május TI. Guayana tünetien A buddhisták keményebb akcióra készülnek Saigonban A Hué-i rádió továbbra is a diákok kezében van. Adásaiban elítéli az amerikai kolonializmust és követeli az amerikai csapatok benemavatkozását. Thch Tri Quang közben diplomáciai tevékenységet is folytat; szerdán este az egyik pagodában fogadta James Bullington amerikai konzult és Corcoram amerikai diplomatát, aki Saigonból érkezett Huéba. A kétórás megbeszélésen a buddhista vezető követelte, tegyen az amerikai fél olyan nyilatkozatot, amely szerint megvonja támogatását a saigoni kormánytól és nem engedi meg az amerikai fegyverek polgár- háborúban való felhasználását. Nem tudni, mit feleltek az amerikai diplomaták erre a követelésre, de válaszuk eléggé egyértelmű lehetett, legalább is erre enged következtetni az a mód, ahogyan James Bullington konzul később a fiatal tüntetőkkel tárgyalt Bullington fogadta ugyan a diákok küldöttségét, s amikor azok benemavatkozási nyilatkozatot követeltek Johnson elnöktől, meglobogtatta az elnök eddigi nyilatkozatait tartalmazó iratcsomót és kijelentette; „ennél több választ nem kapnak. Különben is nem kérek a fenyegetéseikből.” A diákok küldöttsége erre azt felelte, hogy az elnök eddigi nyilatkozatai nem kielégítőek, s a buddhisták keményebb akciókhoz nyúlnak, ha nem kapnak megfelelő választ követeléseikre. Csütörtökön délelőtt a Hué-i Dieu De pagodában megkezdődött temetkezési szertartás harcos Amerika- ellenes tüntetéssé változott — jelenti az AP. — A buddhisták szónokai elsősorban azért támadták az amerikaiakat, mert támogatják a Thieu—Ky klikket. Szenvedélyes beszédet mondott Búi Tuong Huan, a hűéi egyetem rektora, aki ugyan elhatárolta magát a kommunistáktól, de tiltakozott amiatt, hogy az amerikai kormány „kolo- nialista politikát folytat és vakon választja meg vietnami lakájait”. A hivatalos dél-vietnami hírügynökség azt jelentette csütörtökön reggel, hogy Saigon kínai negyedében „nagy kommunista nyomdát és propaganda-központot foglaltak le”. Csütörtökön délelőtt a központi piactéren buddhisták tüntettek a Ky-re- zsim ellen, de a könnygáz- gránátokkal felszerelt rohamrendőrök hamarosan szétkergették a hívőket. Ugyanez a csoport az amerikai nagykövetség előtt is tüntetni próbált A narancssárga talárba öltözött szerzeteseket üldözőbe vették és ütlegelték a pajzsos, botos rendőrök. Feudális családok birtokainak zár alá vétele az EAK-ban Befejeződlek a magyar-Szingapore-i tárgyalások Az éjszaka folyamán 89 feudális család minden birtokát zár alá vették az EAK-ban. Tizenhét kormányzóságban leltározták fel azoknak a családoknak javait, amelyek a földreform törvényt kijátszottál: és a megengedettnél nagyobb földbirtokkal rendelkeztek. A nemzetgyűlésben a napokban közölték, hogy 92 földbirtokos család összesen 12 ezer feddán földet vont ki a földreform hatálya alól. E 92 család közül 89 nevét sorolja fel a teljes vagyonzárolást kimondó elnöki rendelet, amelyet a lapok csütörtökön ismertettek. Csütörtökön délelőtt befejeződtek a magyar—Singapore! tárgyalások, amelyeket magyar részről Kállai Gyula, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, singaporei részről pedig Li Kuang-ju miniszterelnök vezetett. A singaporei vendégek, — Li Kuang-ju és felesége, valamint a kíséretében levő személyiségek — délben elutaztak Budapestről. A singaporei és magyar zászlókkal díszített ferihegyi repülőtéren az ünnepéSINGAPORE lyes búcsúztatásnál jelen volt Kállai Gyula és felesége, Péter János külügyminiszter, dr. Horgos Gyula, kohó- és gépipari miniszter, Veres József munkaügyi miniszter, Sarlós István, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, továbbá politikai életünk több más vezető személyisége. A magyar és singaporei himnusz hangjai után Li Kuang-ju fogadta a díszőrség parancsnokának jelentését, majd Kállai Gyulálió dollárt érhet Százszámra hevertek itt az értékes festmények. A legtöbbet nem csomagolták be és tönkrement a piszoktól és a nyirkosságtól” Hova szállították innen a rablott kincseket? Erről Edwin Siebert, Eisenhower tábornok titkos szolgálatának főnöke beszélhetne leginkább. Személyesen ő irányította a kincsek „evakuálását.” De Siebert magától értetődően inkább hallgat. A helybeli lakosoktól sok érdekes dolgot tudhatunk meg. Egy Strohm nevű lakos, aki „Mőrkehrs- ben élt és a bánya helyén épült Werra kálikombinátban dolgozik, a következőkre emlékszik vissza: „Áprilisban szállították el a kincseket. Már előbb máshová telepítették azokat, akik a bánya közelében laktak. Az aranyat az amerikaiak rakták gépkocsikra. Az egész idő alatt katonai repülőgépek keringtek a levegőben. Elkísérték a megrakott gépkocsikat is. Az oszlop Majna—Frankfurt . irányában indult el.” „Egészen nyilvánvaló, hogy az SS aranya a Pentagon safejeibe került” — állapítja meg a Junge Welt című lapban Julius Mader, az ismárt publicista. Mint Mader írja, 1945. október 3-án a New York Times egy kis hirt közölt. Ebben az állt, hogy „Rotterdamba repülőgépen jelentős mennyiségű, Németországban zsákmányolt arany érkezett. Az aranyat azután megfelelő óvintézkedések kíséretében elszállították az Egyesült Államokba.” val együtt ellépett a díszőrség előtt és köszöntötte a katonákat. Ezt követően a singaporei vendégek szívélyesen elköszöntek a búcsúztatásukra megjelentektől. Űttörők virágcsokrokat nyújtottak át, majd a beszállás előtt a singaporei miniszterelnök, felesége és kíséretének tagjai még egyszer búcsút vettek Kállai Gyulától, feleségétől és Péter Jánostól. A menet- rendszerű repülőgép néhány perccel 12 óra után útnak indult Bukarestbe. Nasution tábornok, volt hadügyminiszter, aki most a legfelsőbb politikai szerv, a „Malaysia szétzúzására alakult parancsnokság” helyettes vezetője (a szerv már csak nevében tünteti fel a Malaysia elleni harcot) hétfőn az észak-szu- mátrai Medanban kétmilliós tömeggyűlésen beszélt. Az Antara azt írja, hogy Nasution ottani fogadtatása a „megfigyelőket arra a fogadtatásra emlékeztette, amelyben az észak-szu- mátrai nép csak Sukarno elnököt szokta részesíteni”. Nasution arra szólította fel „az 1966-os nemzedéket” — azaz a hadsereggel együttműködő jobboldali diákszervezeteket —, hogy amikor az 1945-ös alkotmányhoz akarnak visszatérni, „ne követeljék a forradalom nagy vezérének, Sukamo testvérnek az elJenkins brit belügyminiszter csütörtökön utólagos jóváhagyás végett az alsóház elé terjesztette a tengerész-sztrájk kapcsán hétfőn meghirdetett szükségállapot rendszabályokat. A belügyminiszter hangoztatta, hogy a kormány csak akkor kíván élni a rendkívüli hatalommal, ha a köriilménvek ezt parancso- lóvá teszik, A szükségé 11aSzerdán éjfélkor hivatalosan kikiáltották Guayana, a volt Brit-Guayana függetlenségét Georgetown szélén lovasrendőröket vontak össze, hogy elejét vegyék az ellenzéki tömegek fellépésének. A rendfenntartó erőkhöz még tartalékosokat is behívtak a két napja kihirdetett rendkívüli állapot intézkedésének biztosítására. Ezek a rendszabályok, valamint a politikai nyugtalanság árnyékolták be a 200 000 négyzetkilométeren elterülő délamerikai ország történelmi napját. A Georgetown-i II. Erzsébet parkban 80 000 főnyi újongó tömeg szemeláttára James Jonkless. a midd- lesexi brit ezred tisztje lépett a zászlórúdhoz, hogy levonja az Union Jack-et, az angol lobogót. Ez volt az a pillanat, amikor a trópusi éjszakában elhallgattak a két napja egyfolytában harsogó rezesbandák. Izgatott moraj futott végi* a tömegen. Amikor az újszülött Guayana fekete-zöld-arany- fehér-vörös színekben pompázó lobogója felszökött az árbőc csúcsára, megint felharsant az énekszó. A tömeg tombolva ünnepelte a történelmi pillanatot. A külföldi hatalmak közül ötven küldte el diplomáciai képviselőjét a Georgetown-i ünnepségekre. Mások — így Tanzánia és a Népi Kína — üdvözlő táviratokat adtak fel Burnham címére. A nemzetközi sajtó is üdvözli az új nemzetet. A csütörtöki Washington Post szerint „az előjelek jók”. mozdítását”. Azt is mondta, hogy a hadsereg „a megfelelő pozícióba” akarja helyezni Sukamót, amint ezt az 1945-ös alkotmány előírja. Dr. Mohammad Háttá, volt indonéz alelnök — kedden — a szélsőjobboldali Kapi diákszervezet hallgatósága előtt azt mondta, hogy a „Nasakom” — a nacionalista, vallási és kommunista erők összefogása — már nem felel meg az indonéz népnek. Hozzáfűzte, hogy a korábban betiltott pártoknak — így a Murbának, a PSI-nek és a Masjuminak, jogot kell adni a közéletben való részvételre, ettől a jogtól azonban a kommunistákat meg kell fosztani. Támadta Sukamo elnököt és az ő politikáját hibáztatta amiatt, hogy annak idején tisztségéről le kellett mondania. pót törvény értelmében a kormány katonai ellenőrzés alá vonhatja a kikötőket, és igénybe veheti a haditengerészetet a dokkokban torlódást okozó hajók mozgatására. Csütörtökön, a tengerészsztrájk 11. napján már hozzávetőlegesen 580 hajó vesztegel legény» ség nélkül az angol kik<^ tőkben. Az „Olga “ terv és a Pentagon Sötét titkok nyomában I 945 februárjában egy éjjel „különleges rendeltetésű” vonat érkezett az eldugott Domdorf német városka pályaudvarára. A szerelvény két személykocsiból és 24 leplom- bázott tehervagonból állt. Még mielőtt befutott volna, az állomást körülvették az SS-legények. ök rakták ki a vagonokat is. A kirakott ládákat és zsákokat, mint utóbb kiderült, a „Kaiseroda” kálibányába (Türingia) küldték. A nácik itt, 800 méter mélyen rejtették el a rablott javakat. számítva a „rossz napokra”. Miért éppen ezt a vidéket választották ki? Megvoltak az okaik erre. Még 1944. augusztus 10-én, Strassburgban, az előkelő Maison Rouge szállóban találkoztak a náci párt, az SS és a Wehrmacht vezetői a Rajna és Ruhr vidéki iparbárókkal, a monopolista „istenek tanácsának” vezéreivel. Az értekezleten elhatározták, hogy „gondoskodnak a Harmadik Birodalom vagyonának biztos elhelyezéséről”. Szóba került az „Olga” akció végrehajtása is. Ezt a fedőnevet adták annak a tervnek, hogy Tonasthal- ban nagy földalatti bunkert építenek Hitler, a Wehr- macht-főparancsnokság s „a párt és az ipar vezetői” számára. Ebből az óvóhelyből akart a náci vezetőség külön-tárgyalásokal folytatni az angol—amerikai képviselőkkel. A titkos kincstárt, a leendő óvóhelytől mindössze 40 km-re létesítették, t A buchenwaldi koncentrációs tábor foglyai építették a földalatti kincstárat, „különleges” SS-parancsnokság felügyelete alatt. Ebben a „különleges parancsnokságban’’ a birodalmi bank tisztviselői is helyet foglaltak, Emil Puhi alelnök vezetésével. A munkálatok 1944 decemberében kezdődtek és 1945 március végén fejeződtek be. Ezalatt ezer meg ezer láda drágakövet és arany- rudat rejtettek el a bánya járataiban és aknáiban. A z építkezés folyamán és utána a foglyokat tervszerűen megsemmisítették. De a hitlerista Németország végórája könyörtelenül közeledett, s néhány fogoly életben maradt ök jelentették azután, hogy a „Kaiseroda” bányában náci titkos kincstár van. Ezt a körzetet az Egyesült Államok csapatai szállták meg. George Patton amerikai tábornok „A háború, amilyennek láttam” című könyvében ezt írja erről: „Eddy telefonon közölte, hogy a 90. hadosztály Mőr- kehrsben megtalálta a német aranykészletet Körülbelül egymilliárd dollár értékű értékpapír már előkerült és az arany feltehetőleg egy alagútban, acélajtó mögött van. Utasítást adtam. hogy robbantsák fel az ajtót A 90. hadosztály parancsnoka csakhamar közölte, hogy megvannak az első becslések az arany értékéről. Az adatokat igyekeztünk titokban tartani. Az ajtó felrobbantása után Eddy a már említett értékpapírokon kívül 4500 darab, egyenként 35 font súlyú aranyrudat talált Ezek értéke kb. 57 600 000 dollár lehetett” Eisenhower, az Egyesült Államok hadseregének fő- parancsnoka nem akart hinni a hímek. Elhatározta, hogy személyesen megtekinti a kincset 1945. április 12-én Eisenhower. Patton és Bradley megérkezett a kálibányába. Ott volt Bennstein, az amerikai titkos szolgálat ezredese, aki beosztottjaival éjjel-nappal mérte az aranyat, osztályozta az órákat, az arany és ezüst tárcákat és a drágaköveket. Eisenhower memoárjában ezt Ír1a: „Először felnyitottuk a ládákat. Tele voltak különböző országok bankjegyeivel, közte dollárral és fonttal. A másik kamrában aranyrudak hevertek. Szakértőink megállaoitották, hogy az egész kb. 250 miir Afasulíon Sukarno elmozdítása ellen szó!f Szükségállapot vita az angol alsóházban A. B.
