Szolnok Megyei Néplap, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-24 / 121. szám
1 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966. május 24. Súlyos amerikai provokáció Onantanamón A Singapore! miniszterelnök vezetésével hazánkban tartózkodó kormányküldöttséggel a Kállai Gyula vezette magyar kormány küldöttség hivatalos tárgyalásokat folytat. A képen: a tárgyalások egy pillanata. I INDENFELÖL | Kuba délkeleti részén fekvő guantanamói amerikai támaszpont katonái vasárnap este hétikor meggyilkoltak egy kubai őrt. A havannai televízió műsorát megszakítva sugározta a fegyveres erők minisztériumának ezzel kapcsolatos bejelentését. A határőrezred harcosa, Luis Ramirez Lopez az egyik őrbódéban tartózkodott három kilométernyire a támaszpont főkapujától és 150 méternyire a bázist övező drótkerítéstől, amikor egy elhaladó amerikai gépkocsiról tüzet nyitottak rá és megölték. Ezzel egy- időben, három kilométerjobboldali indonéz diákok hétfőn megrohanták a djakartai parlament épületét. A tüntető fiatalok — nyugati hírügynökségi beszámolók szerint — teherautókon, katonai személy- gépkocsikon, motorkerékpárokon érkeztek a parlamenthez és körülbelül ötezren lehettek. A Reuter azt írja, hogy az indonéz politikai életben mostanában nagy szerepet játszó diákok azért sereglettek össze, hogy meghallgassák Hemengku Buwono djogdjakartai szultán, gazdasági ügyekkel foglalkozó miniszterelnökhelyettes parlamenti beszédét. Az AP viszont azzal magyarázza a történteket, hogy a diákok petíciót kívántak átnyújtani, amelyben kérik az ideiglenes népi tanácskozó gyűlésnek, a legmagasabb szinKhartoumi politikai és diplomáciai megfigyelők válsággal terhesnek ítélik a szudáni belpolitikai helyzetet. Különösen alátámasztja ezt a véleményt az uralmon lévő kormány belső válsága. Az UMMA és az egységpárt kormánykoalíciója a jelek szerint nyíre a halálosvégű lövöldözés színhelyétől, az amerikaiak egy másik őrbódéra is tüzeltek. 1964. júliusa óta most először történt fegyveres incidens a guantanamói támaszpontot övező sávon. A kubai fegyveres erők minisztériumának közleménye megállapítja, hogy a történtek bizonyítják: a megszállók továbbra is folytatják Kuba-ellenes provokációikat. Megfigyelték — fűzi hozzá a kubai nyilatkozat —, hogy a két fegyveres incidens időpontjában az amerikaiak megerősítették saját őrségüket tű törvényhozó testületnek összehívását, amire a parlamentnek van joga. A gyűlést egyszer már május 12-re összehívták, de aztán megint elhalasztották. A parlamenti épületet kétszáz tengerészgyalogos és rendőr vette körül. — Szemlátomást utasításuk volt a tüntetők eltávolítására, a tehergépkocsikról leugráló diákok azonban hamarosan kiszorították őket. A katonaság ezután fegyverét használta. Vagy tíz percen át hallatszott a levegőbe lövöldöző katonák és rendőrök fegyvereinek ropogása. Sebesülés is történt. Végül péncélkocsik dübörögtek a helyszínre és megakadályozták a parlament elözönlését, de miközben tovább tartott az ülés, a diákok odakint harsányan énekeltek és politikai jelszavakat skandáltak. összeomlóban van. Megfigyelők szerint a válság döntő oka, hogy a jelenlegi kormánynak nem sikerült megoldania az ország lakosságát foglalkoztató egyetlen fontosabb politikai, gazdasági és társadalmi problémát sem. Francia jegyzék Bonnhoz Vasárnap a francia és a nyugatnémet fővárosban egyidejűleg nyilvánosságra hozták az NSZK kormányának május 3-i emlékiratára küldött francia vá- laszjegyzéket. A május 18-i keltezésű jegyzékben Franciaország közli, hogy nem hajlandó tárgyalni a német földön állomásozó francia csapatok jövőjéről, ha csak a nyugatnémet kormány hivatalosan ki nem jelenti: ragaszkodik a csapatok maradásához. Ellenkező esetben Franciaország 1967. július 1-re kivonja csapatait az NSZK területéről. Mint az AP megjegyzi, a franciák két hadosztályt és két légikö- teléket (összesen 72 000 főt) tartanak Délnyugat-Nómet- országban. A francia jegyzék indítványozza, hogy a két kormány közvetlenül tárgyaljon a francia csapatok jövőjéről, a francia és a szövetséges katonai parancsnokság pedig tárgyaljon arról, hogy egységeik miként működjenek együtt háború esetében. Az utóbbi tanácskozás eredményeként „együttműködési megállapodást” kellene kötni, amelyet majd a NATO tagállamok kormányai hagynának jóvá. Habsburg Ottó visszatér Ausztriába ? „Miután az új osztrák kormány a jogállam szemszögéből kiindulva ítéli meg a kérdést, immár csak technikai kérdés, hogy ő és családja megkapja osztrák útlevelét" — jelentette ki Habsburg Ottó a bécsi Kurier jelentése szerint Passauban. Ottó hozzátette, hogy útlevele birtokában „természetesen ismét meglátogatja majd hazáját, amelynek földjére 1945 óta nem léphetett”. (Ottó a háború után rövid ideig Tirolban tartózkodott, széleskörű tiltakozásra azután a szövetségesek eltávolították. A Habsburg-család feje szerint nem kell attól tartani, hogy visszatérése belpolitikai nyugtalanságot, vagy külpolitikai bonyodalmakat váltana ki. NAIROBI A kenyai kormány hivatalosan regisztrálta Oginga Odinga volt alelnök pártját, a Kenyai Népi Uniót, amely ily módon indulhat a júniusi részleges parlamenti választásokon. Ez alkalommal 29 parlamenti hely sorsáról döntenek. A kenyai kormány döntése azt is jelenti, hogy újra van ellenzék Kenyában. PÁRIZS A párizsiak vasárnap megemlékeztek a kommiin 95. évfordulójáról. A kom- munárok-falánál, ahol 1871. május 27-én a néphatalom utolsó kétezer védelmezőjét lőtték agyon, több ezer főnyi tömeg vonult el. Az ünnepségen részt vettek az FKP Politikai Bizottságának tagja, Waldeck Rochet főtitkárral az élen, valamint a francia kommunista ifjúság meghívására Párizsban tartózkidó dél-vietnami ifjúsági vezetők. HANOI A Vietnami Dolgozók Pártjának taglétszáma jelenleg 766 ezer fő. 1945- ben a pártnak mindössze 5 ezer tagja volt LIMA Vasárnap Limában véget ért Chile, Peru, Ecuador és Kulombia 14 atomtudósa- nak titkos ülése. Az értekezletről csupán annyit közölték, hogy a szakértők tanulmányozták a francia atomrobbantást. Az ecuadori küldöttség vezetője újságíróknak kijelentette, hogy a résztvevők gondosan megvizsgálták az atomrobbantás hatását és a végső következtetésben a vélemények megoszlottak. WOOMERA A dél-ausztráliai Woome- rában technikai okok miatt elhalasztották az Európa—1 rakéta hétfőre tervezett fellövését. RÓMA Az ALITALIA állami tulajdonban levő légiforgalmi vállalat repülőtéri személyzetének egységes sztrájkja következtében szünetel a légiforgalom Európa és a Földközi-tengeri országok irányában, sőt jelentős mértékben csökkenték a légijáratok Amerika és más kontinensek felé is. A szombaton este megkezdődött sztrájk szerdán este fejeződik be. A totó hivatalos nyereményjegyzéke A totó május 22-i, 21. sz. fogadási hetére beérkezett 1 169 745 szelvény. A nyereményalap 1 894 992 forint 50 fillér. Halmazait jutalomalap, amely a 22. sz. fogadási héten 13 plusz 1 találatot elért pályázók között kerül felosztásra 612 372.— forint. A nyereményalap felosztása: 1. Nyerőosztályra: 568 497 forint 75 fillér, 2. nyerősztályra: 378 998 forint 50 fillér, 3. nyerősztályra: 378 998 forint 50 fillér, 4. nyerőosztályra 568 497 forint 75 fillér. , 13 találatot egy pályázó ért el, nyereménye a nyereményilleték levonása után 475 798— forint. 13 plusz I találatos szelvény nem akadt, s így a jutalomalapot a 22. sz. fogadási hétre tették át. 12 találatot 53 pályázó ért el, nyereményük szelvényenként a nyereményilleték levonása után 5721 forint. 11 találatos szelvények száma 861 darab, nyereményük szelvényenként a nyereményilleték levonása után 352.— forint. 10 találatos szelvények száma 7758 darab, nyereményük a nyereményilleték levonása után 59.— forint. A djakartai parlament ostroma Válságjelek a szudáni belpolitikában Gennagyij Sxav iesev: T engeralattjár ó val A VILÁG KURIJL VL A hír, hogy a szovjet automata űrállomás simán leszállt a Holdra, nagyon megörvendeztette a legénységet. A TASZSZ közleményét tartalmazó röplap kézről kézre járt. Valameny- nyien élénken tárgyalták a Szovjetunió újabb kozmikus győzelmét. Igaz, a közleményben az állt, hogy a lapok a Hold felületének képeit is közölték, mi pedig ezeket a képeket nem láthattuk. — Nem baj — mondták a tengerészek —, majd jtt- hon megnézzük. Este a társalgóban valahogyan a világűrre, az atomtengei-alattjárókra terelődött a beszélgetés. — Mindenki egyetértett abban, hogy az űrhajósok és a tens’eralRttlárósok életében sok a közös. Erre hívta: fel a figyelmet egy alkommal Jurij Gagarin. — Valóban, az űrhajósok is és a tengeralattjárósok is olyan emberek, akik végigmennek a légkamra- próbán; ezeknek is, amazoknak is tökéletesen hasonló probléma a légzés, mivel a kozmikus és a tengeralatti hajók egyformán elszigeteltek a külvilágtól. Nem érzékelik hajóik mozgását, belül pedig közös konstruktív elv uralkodik: harc a területért, törekvés, hogy a lehető legkisebb helyen minél több műszer, aggregét és berendezés férjen eL A fantasztikus regényírók próbálják elképzelni, milyen is lesz az élet a sokszemélyes bolygóközi hajókon, milyen lesz az emberek kölcsönös viszonya, életfeltétele. Álmodozni, fantáziálni természetesen lehet. Érdemes azonban arra is gondolni, amit az emberi kéz már megalkotott. Elég, ha az ember másfél hónapot tölt atomtengeralattjárón, hogy meglehetős képet kapjon a jövő sokszemélyes űrhajóin való utazásról. — Mennyi problémát kellett megoldani, hogy a legénység úgy érezze magát a víz alatt, mint a felszínen, sőt néha még jobban! Utunk egyik napján éjfélig üldögéltünk Szorokin ellentengernaggyal és az atomtengeralattjárókról beszélgettünk. — Számomra első „atom- utam” maradt a legemlékezetesebb — kezdte az ellentengernagy. — Kifutottunk a támaszpontról. — Nyomban meglepődtünk: egyenletes menet, nincs vibráció, nincs csattogás, amit már úgy megszoktunk a Diesel-tengeralattjárókon. Amikor először alámerültünk, a mélységmérő mutatója kúszik és kúszik, már túlhalad minden elképzelhető és elképzelhetetlen normát. De ez még semmi! A hajó hatalmas mélységben, akkori fogalmaink szerint kolosszális sebességgel száguldott. És tudja — folytatta Szorokin —, nem volt sem taps, sem hurrázás, Tökéletes megin- dultsáeban. némán néztünk egymásra. Ekkor értettük meg, hogy a szovjet konstruktőrök micsoda fegyvert adtak kezünkbe. — Igen, a rakátahordo- zó atomtengeralattjáró a magasabb osztályú fegyvereket képviseli. Birtokba vételükhöz, a velük való bánáshoz komoly elméleti és gyakorlati képzettség szükséges. Persze, ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy ezeket a bonyolult gépeket csupán atom-korifeusok irányíthatják. Azon a hajón, amelyen először utaztam, az atomreaktort egészen fiatal tisztek irányították. Ax atomreaktor irányítása nem egyszerű dolog. Az embernek pillanatok alatt tudnia kell elemezni, kiértékelni, a számtalan műszer állását, és optimálisan a lehető legjobban dönteni. Láttam, hogyan teszik ezt a fiatal tisztek. Első látszatra egyszerűnek és könnyűnek tűnt. De addig, amíg valaki a vezérlőasztalhoz ül, sokmindent meg kell tanulnia, sokat kell gyakorolnia. A könnyedség kitartó munka eredménye. — Amikor először mentem az őrhelyre, ahol az operátorok teljesítenek szolgálatot, elkápráztatott a számtalan műszer. Olyan érzésem volt, mintha egy egészen más időbe, a jövő századba csöppentem volna. Később rájöttem, hogy ezt az érzést azok a rajzok keltették bennem, amelyekkel általában a tudományos-fantasztikus regényeket szokták illusztrálni. Az operátor körül any- nyi skála, gomb, kapcsoló tarkállott, hogy szinte ámulatba estem! Hogyan lehet ezeken eligazodni. — A mi hajónkon sok gondot fordítanak arra, hogy minden ember tökéletesen ismerje szakmáját, a rábízott gépezeteket. — Már mondtam valahol, hogy az egész úton rendszeresen folytak a gyakorlatok és a foglalkozások. Maga a parancsnok állandóan oktatta a tiszteket,. És ezt nem csupán a foglalkozásokra szánt időben tette. A hajóparancsnok a központi őrségen váltásról váltásra gyakoroltatta a tiszteket, tanította őket helyzetértékelésre és helyes döntésre. Egyszer éppen tanúja voltam, hogyan gyokoroltatta az egyik tiszttel a függőleges fel- emelkedést a rianásban. — Türelmesen, szívósan. Ez még a déltengeri r*”" előtt volt. — Az út tulajdonképpen a legénység minden tagjától bizonyos koncentrációt követelt. A parancsnoknál ez a követelmény természetesen háromszoroson érvényes volt. Percről pereire figyelemmel kísértem, miből állt a napja, és meggyőződtem, hogy a parancsnok egy-egy munkanapja rendkívül feszített. S ez így ment nem egy, nem két napon át, hanem az egész akció alatt. Foglalkozott, gyakorolt a tisztekkel, előadásokat tartott, beszélgetett a matrózokkal, altisztekkel. Természetesen a parancsnokon kívül más tisztek is beszélgettek a legénységgel, de a parancsnoki szót különösen értékelték a tengerészek. Nem egysxer láttam a parancsnokot én is munka köz.ben, láttam, milyen határozottan, milyen erélyesen intézkedett, milyen nyugodtan és magabiztosan járt el bizonyos szituációkban. S ez a nyugalom nem az önmagában való bizalomból, hanem a helyzet pontos ismeretéből, abból adódott, hogy pillanatok alatt fel tudta mérni a helyzetet, tökéletesen ismerte az atomtengeralattjáró minden porcikáját. (Folytatjuk)
