Szolnok Megyei Néplap, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-22 / 120. szám

IMI. május 33. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Nincs elég gyerekruha, pedig bőven lehetne „Kínai fal“ a gyártó és kereskedelmi vállalat kősóit Az asszonyok joggal pa­naszkodnak a gyermekru­ha áruellátásra. Csekély a választék, főként méretben, de a mennyiség sem ele­gendő. Ez országos prob­léma, a központi árualap­ból ugyanis nem lehet, az igényeket maradék nélkül kielégíteni. Ez egyébként más cik­kekre is jellemző. Egy-egy megye a gondok enyhíté­sére bizonyos szabadkere­tet kap (nálunk évi 5—8 millió forintot) és megfe­lelő anyagfedezetét arra a célra, hogy az árualapjából hiányzó cikkeket közvetle­nül legyártathassa. Általá­ban az a gyakorlat, hogy a kereskedelmi szervek saját megyéjük iparában keresnek megfelelő part­nert: vagy tanácsi válla­lattal vagy kisipari ter­melőszövetkezettel kötnek szerződést. Minden mennyiségben vásárolnának A szolnoki Alföldi Álla­mi Áruház igazgatója el­mondotta, hogy a főigaz­gatóság és ők is kezdemé­nyeztek tárgyalást a gyer­mekruházati hiánycikklista szűkítésére. Amennyiben a megyei ruházati ipar csak gyermekruhát gyártana, az összes terméket hajlandók lennének átvenni. Egyszó­val minden mennyiségre, de a kereskedelem meg­szabta választékra kölcsö­nös kötbér igénnyel is szí­vesen adnának rendelést. Ám a ruházati vállalatok nem túlságosan kapkodnak a gyermekruha rendelések után. Ezeknek gyártásában ugyanis az anyaghányad csekély, a bénhányad ma­gas s ígv nyereséget elérni nehéz. (Köztudomású, hogy a gyermekruházat állami­lag dotált.) Ne a maradékkal rendelkezzünk Mit szól mindehhez a megyei tanács vb ipari megyei tanácsi ipar gaz- osztálya? Ezzel a kérdés- dája, felügyeleti szerve, a sei kerestük fel dr. Szabó SZÓFIAI LEVÉL a bolgár idegenforgalomról Talán nem hat túlzásnak, ha leírjuk: Bulgária egyike azon kevés országoknak, ahol az idegen mindent megta­lál; a hatalmas, fenyvesekkel borított hegyeket, a síksá­gokat, s a ma már méltán világhírűvé vált Fekete-tenger­partot a napfényes parttal és az aranyhomokkal. Persze, a természet adta látnivaló még nem elegendő. Hogy úgy mondjam: „nehéz lenne megélni” belőle. A bolgár idegenforgalmi szeriek nagy körültekintéssel ké­szültek fel az idei idegenforgalmi idényre is. Szerte az or­szágban 804 szálloda várja 105 000 férőhellyel a pihenésre és szép látnivalóra vágyó turistákat. A külföldiek elsősorban az idegenforgalmi főigazgatósághoz tartozó 170 szállodát vehetik igénybe, 31 000 férőhellyel. Ez utóbbi szállodák­ból 133 a tengerparton épült. E több emeletes, hipermo­dern szállodák mellett természetesen megtalálhatók a jól felszerelt motelek és a campingek is. S hogy a külföldiek élnek is ezekkel a kedvező lehe­tőségekkel, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy az 1955. évi 148 026 külföldi turistával szemben az elmúlt, 1965. évi szezonban 1 051 130 külföldi járt a Rila és Balkán-hegység ösvényein, sétált az ősi Tirnovó kes­keny, hegyre kanyorodó utcácskáin, vagy napfürdőzött a „bolgár Riviérán”. A jelek — s a megtett intézkedések — azt bizonyít­ják, hogy az idegenforgalom nemzeti ügy lett a Bolgár Népköztársaságban. Éppen tíz esztendővel ezelőtt, 1956 áprilisában a Bolgár Kommunista Párt plénumán határo­zatot fogadtak el az idegenforgalom erőteljes fejlesztésé­ről. Ez a fejlődés mind a mai napig tart, s ma már egyre jobb alapokkal rendelkezik ez a legújabb iparág. Ebben az esztendőben újabb 17 szállodát adnak át 'az idegenforgalom céljaira, ebből 14 a tengerparton épül — részben már felépült. A jövő tervei szintén jelentősek: 1980-ig az idegenforgalmi főigazgatóságnak 130 000 férőhe­lyet biztosító „szállodaparkkal” kell rendelkeznie, s ez azt jelenti, hogy Bulgária egy-egy idegenforgalmi idényben hárommillió vendéget — főleg külföldit — képes fogadni. Jóllehet, az utóbbi néhány évben a magyar idegen- forgalom is jelentősen előre lépett, mégis, kissé irigyked­ve nézhetjük azt a hatalmas fejlődést, ami Bulgáriában végbemegy az idegenforgalom területén. Sajnos, ez a nagy fejlődés nem annyira jellemzi a magyar—bolgár turistaforgalmat, mint ami a lehetőségek­hez mérten feltétlenül indokolt lenne. A számok arról árulkodnak, hogy bizony a magyar turista jobban kihasználhatná azokat a könnyítéseket, le­hetőségeket, amelyeket a magyar és bolgár idegenforgal­mi szervek biztosítanak részükre 1962-ben 4352 bolgár tu­rista járt Magyarországon. Ez a szám 1965-ben 20 796-ra emelkedett. Ezzel szemben 1962-ben 2782 hazánkfia járt bolgár földön, s az elmúlt esztendőben csupán 12 044 ma­gyar turista volt kíváncsi a Rila-kolostor bizánci pom­pájára, Borovec fenyveseire, s a Fekete-tenger játékos hullámaira. Az igaz, hogy 1965-ben az előző évihez képest több mint kétszeresére nőtt a magyar—bolgár idegenforgalom, de az már elgondolkoztató, hogy az elmúlt esztendőben kétszer annyi bolgár turista volt kíváncsi hazánkra, mint ahány magyar utazó Bulgáriára. Pedig a magyar ember­nek is tartogat meglepetést ez a szép ország. S ha a levél végén, az a vád illetne, hogy propagan- , dát csinálok a bolgár es magyar idegenforgalmi szervek­nek, úgy örömmel vállalom ezt a „vádat”, mert hiszem, hogy jó ügyet szolgálnak azok, akik elősegítik más or- «ágok, népek megismerését. Molnár Sándor György osztályvezetőhelyet­test. Az utóbbi tíz évben a tanácsi ruházati ipar ter­melése számottevően csök­kent szerintük éppen a rendeléshiány miatt. Ami­kor a vállalatok éves ter­vét jóváhagyták, néhány milliót zuhant a vo­lumen (1964-ről 1965-re majdnem öt millió forint­tal kisebb lett a szolnoki Ruházati Vállalat termelési előirányazata.) Ennek meg­felelően évről évre tucat­jával kellett a dolgozókat elbocsátani. A megoldás az, hogy a tanácsi vállalatok tervét a helyi kereskedelem igé­nyeire kell építeni. Ezzel szemben a vállalatok kapa­citását Budapesten a speci­fikációs tárgyaláson kötik le, s csupán a maradékkal rendelkezik a megye. Márk Istvánnal, a me­gyei tancs vb kereskedel­mi osztályának vezetőjével is beszélgettünk. Vélemé­nye szerint az baj, hogv gyermekáruból nem meg­felelően mérték fel az igé­nyeket áz illetékes szervek Helyes lenne, ha az Or­szágos Tervhivatal az alap­anyag elosztásánál bizonyos tartalékot képezne, amely­ből a megyei árualap nö­veléséhez szükséges rende­léseket fedezni lehetne. így már könnyebben ke­rülne „kapacitás”. mert mernének szerződni a vál­lalatok, szövetkezetek. — Most anyag nélkül nem szívesem fogadnak rende­lést. Elsorvad az iparág Balogh Mihály a megyei KISZÖV elnökhelyettese elmondta, hogy néhány szövetkezet gyártott gyer­mekruhákat, de rendelés- hiány miatt majdnem tel­jesen megszűnt a termelés. Most újra felfutás tapasz­talható: a kereskedelem óriási igényekkel jelentke­zik, de ezt egy többé-ke- vésbé elsorvasztott „helyi” iparral nehéz követni. Az idén tehát a megye ruházati ipara már nem sokat tehet, jóformán sem­mit. Ellenben 1967-re kel­lőképpen fel lehet készül­ni: mind a kereskedelem­nek. mind a megyei ruhá­zati iparnak. Az érdekeltek egyöntetűen megegyeztek abban, hogy lehet és kell a megvei árualapot a helyi termelésből kiegészíteni. Ügy véljük, ha a kereske­delem és az ipar képviselői minden eddiginél szorosabb piaci kapcsolatot, építenek ki maguk között, akkor a jelenlegi helyzeten lénye­gesen iavíthatoak 1967-ben. Fábián Péter A kenderesi tejcsarnokban naponta 2300 liter tehén. 2—300 liter juh tejet és mintegy 200 kilogramm tejszínt vesznek át A korszerűsítés során ki­cserélik az ajtókat... ...de a munka zavartalanul folyik. Sípos Gyula a t»*1 minőségét vizsgálja Tájékoztató a július elsején életbelépő autóbusz viteldíja *ról Mint ismeretes, július 1-én az egész országban élet belép a helyi közleke­dési viteldíjak emeléséről és a jegyrendszer egysze­rűsítéséről hozott határo­zat. Az új viteldíjak és jegy­rendszer célja, hogy csők­Figyelem! Az ÉM 25 sz. Állami Építőipari Vállalat Bp. XXI.. (Csepel). Kiss Já. nos altábornagy u. 19—21, budapesti és Pest megyei munkahe­lyekre felvesz kubiko­sokat általános segéd­munkásokat rakodókat, ács, állványozó és kő­műves szakmunkásokat, valamint betanított munkásokat. — Mun­kásszállási biztosít Fel­vétel esetén tanácsi igazolás szükséges. Je­lentkezés a fenti cí­men. a munkaerőgaz­dálkodáson. kentse az állam ráfizetését, s szüntesse meg a kirívó aránytalanságokat, tegye lehetővé a kalauz nélküli közlekedés fokozatos kiter­jesztését, egyszersmind a naponta munkába járó dol­gozók számára nyújtson v iszonylagos kedvezménye­ket. Az új tarifarendszer jú­lius 1-én, pénteken 0.00 órától kerül bevezetésre a megye vonalain is. Ezzel egyidejűleg a jelenleg ér­vényben lévő valamennyi menetjegy, bérletjegy és utazási igazolvány érvé­nyét veszti. Egyszeri utazásra egysé • ges vonaljegy érvényes. Általános arcképes iga­zolványhoz kötött havibér­letjegyek kétféle formában kerülnek kiadásra: vonal- havibérletjegyként, illető­leg összvonalas bérletjegy­ként. A vonal havibérlet­jegy a rajta feltüntetett vonalon, míg az összvona­las bérletjegy a teljes vo­nalhálózaton korlátlan szá­mú utazásra jogosít. A ta­nulók és nyugdíjasok ha­vibérletjegye szintén a tel­jes vonalhálózaton jogosít korlátlan számú utazásra. A tanulók a nyári szünet­ben is válthatnak kedvez­ményes havibérletjegyet. Tanuló havibérletjegyet, illetve arcképes igazol­ványt azok az állami okta­tásban résztvevők válthat­nak, akiknek nincs önálló keresetük, és az oktatásban való részvételüket az isko­la igazolja. A nyugdíjasok személyazonossági igazol­ványuk, nyugdíj igazolvá­nyuk, (ill. igazolásuk), va­lamint az utolsó havi nyug­díjfolyósítási szelvényük alapján válthatják ki az arcképes igazolványt, ille­tőleg a havibérletjegyet. — Erre a havibérletjegyre jo­gosultak még a munkakép­telen rokkantak, a vakok és süketnémák is. A gyermekek 6 éves kor­ig. érvényes jeggyel, illet­ve bérlettel rendelkező fel­nőtt kíséretében, díjtalan utazásra jogosultak. Az arcképes igazolványok kiváltásához 1 darab 4x4 cm-es arckép, megfelelő igazol vány tok, — a tanu­lóknál és nyugdíjasoknál "az előírt igazolások és a személyazonossági igazol­vány bemutatása — szük­séges. Az igazolványok ki­állítási díja 1 forint. A díjszabási rendelkezé­sek lehetővé teszik a bér­letjegy árának 50 százalé­kos visszatérítését azoknak, akik a hónap első felében bérletjegyüket a jegypénz­tárnál visszaadják. Tanulók és nyugdíjasok havibérlet­jegye nem váltható vissza. A taxik (túragépkocsik) viteldíja 15 százalékkal emelkedik, de a csomag- pótdíj megszűnik. Az új díjszabást a taxiállomáso­kon és a gépkocsikban ki­függesztik. Az új díjszabással kap­csolatos rendelkezésekről, az arcképes igazolványok ki­váltásának helyéről és ide­jéről, valamint a havibér­letjegyek árusításáról az autóközlekedési vállalat részletes hirdetményben tájékoztatja az utazókö­zönséget. Folyó évi július hó 1-től a megye területén a követ­kező menetdíjak, havibér­letjegy árak lépnek életbe: JÁSZAPÁTI, JASZFÉNYSZARU, KARCAG, KUN­HEGYES, MEZÖTŰR, TISZAFÖLDVAR, TÖRÜK- SZENTMIKLÖS, ZAGYVARÉKAS Vonaljegy Általános vonal havibérletjegy Általános összvonalas havibérletjegy Tanulók és nyugdíjasok összvonalas havi­bérletjegye JÁSZBERÉNY Vonaljegy Általános vonal havibérletjegy Általános összvonalas havibérletjegy Tanulók és nyugdíjasok összvonalas havi­bérletjegye SZOLNOK Vonaljegy Általános vonal havibérletjegy Általános összvonalas havibérletjegy Tanulók és nyugdíjasok összvonalas havi­bérletjegye 2,­Ft 40,­Ft 70,­Ft 30,­Ft 2,— Ft 50,— Ft 70,— Ft 30,— Ft 2,­Ft 50,­Ft 80,— Ft 30.­n

Next

/
Thumbnails
Contents